Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-29 / 24. szám

Hla: magya r lapja Jelentések az algíri | eseményekről Egy szegedi mérnik 1 felfedezése 50. évfolyam, 24. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1960. január 29. ^li!lllllllllll!IHII!llllllll1!l!l!HIIII!inH!l!llllfllHII(üll)IK * Megkezdte munkáját az országgyűlés Elhangzott a pénzügyminiszter költségvetési expozéja Ma folytatják a költségvetési vitát Az országgyűlés új ülésszaka csütörtökön megkezdte tanácskozását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanacsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, dr. Doleschall Frigyes, lncze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, Nyers Rezső, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, dr. Sik Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja . Az ülést néhány perccel 11 óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban jelentek meg. A képviselők felállva hallgatták végig az elnök megemlékezését Révai József és Antos István országgyűlési képviselők elhunytáról. Méltatta munkásságukat, majd javasolta, hogy Révai József és Antos István emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvében örökítse meg. Bejelentette továbbá, hogy az ügyrend 23. paragrafusa (2) bekezdésének megfelelően a pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlés elnökéhez a Magyar Népköztársaság 1960. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az elnök az országgyűlés illetékes állandó bizottságainaJt kiadta és az országgyűlés tagjai között szétosztotta. Rónai Sándor ezután bejelentette, hogy Révai József elvtárs elhalálozásával a Népköztársaság Elnöki Tanácsában egy hely megüresedett. A megüresedett helyre az országgyűlés Marosán György képviselőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjává egyhangúlag megválasztotta. Rónai Sándor bejelentette, hogy Nyers Rezső és Losonczi Pál képviselők miniszterré történt megválasztása folytán a kereskedelmi és mezőgazdasági állandó bizottságban egy-egy tagsági hely megüresedett. A megüresedett helyekre, az elnök javaslatára, a kereskedelmi bizottságba Horváth Imrénét, a mezőgazdasági bizottságba Kricskovics Józsefet választották. Ezután az országgyűlés — az elnök javaslatára — elfogadta az ülésszak alábbi tárgysorozatát: 1. Az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ parlamentjeihez és kormányaihoz intézett felhívásának tárgyalása; 3. a legfelső bíróság elnökének beszámolója; 4. az országgyűlés küldöttségének a Csehszlovák Köztársaságban tett látogatásáról szóló beszámolója. Ezután megkezdődött az 1960. évi költségvetésről szóló torvényjavaslat tárgyalása. Nyers Rezső pénzügyminiszter mondotta el költségvetési expozéját. Jó eredményeket értünk el I959*ben hangsúlyozta, hogy népgazdaságunk az elmúlt évben minden téren tovább fejlődött. A Magyar {szocialista Munkáspárt Köz. ponti Bizottsága a márciusi határozatában javasolta, hogy 1959 végére érjük d a hároméves terv néhány legfontosabb mutatójában az 1960ra tervezett színvonalat. E határozat megvalósításóban jelentős eredmények születtek, amelyekhez nagyban hozzájárult a széleskörű kongresszusi munkaverseny. Az állami ipar például 13 százalékkal többet termelt, mint az előző évben, a mezőgazdaságban erősödött a szocialista szektor. Külkereskedelmi forgalmunk is kedvezőbben alakult a tervezettnél. A szocialista tábor országaival 11,3 százalékkal magasabb forgalmat bonyolítottunk le, mint terveztük és felszabadulásunk óta tavaly emelkedett a legmagasabb szintre külkereskedelmünk forgalma mind a baráti, mind a tőkés országokkal. A lakosság tavaly 9 százalékkal több pénzbevételhez jutott, mint a megelőző évben. A kiskereskedelem forgalma 11 százalékkal haladta meg az előző évit. Különösen növekedett a ruházati és a vegyesipari cikkek forgalma. — A múlt év végére tehát — folytatta — a hároméves terv főbb mutatóinak többségében mar elértük, vagy meghaladtuk az 1960-ra kitűzött szinvonalat, így a szocialista ipar termelése, a termelékenység a nemzeti jövedelem, a reálbérek emelkedése és a belkereskedelmi áruforgalom terén. Népgazdaságunk erőteljes fejlődését jellemzi, hogy a három évre előirányzott beruházási volumen több mint 80 százalékát két év alatt megvalósítottuk. Ezután aláhúzta, hogy bár országmik gazdasági élete egészségesen fejlődik, és erőteljesen felfélé ível, nem fejezetlen beruházások ülőmén tes a problémától sem: rnánya abszolút mértékben a múlt évben nem csökkent. a termelés növekedéséhez a tervezettnél nagyobb mértékben járult hozzá a munkáslétszám emelkedése, és csak kisebb mértékben a termelékenység emelkedése, a vásárlóerő js terven felül emelkedett; anyaggazdálkodásunk nem minden esetben tartott lépést a megnövekedett követelményekkel; abeA pénzügyminiszter az ország pénzügyi helyzetéről szólva a többi között megállapította: a tavalyi állami költségvetés egyensúllyal zárult. Pénzügyi helyzetünk szilárdságát az is mutatja, hogy a lakosság pénzjövedelmének egyre tekintélyesebb részét helyezi el a takarékpénztárakban. A takarékbetétek állománya tavaly közel 1,6 milliárd forinttal nőtt. Számítások szerint a parasztság betétállománya mintegy 77 százalékkal, a bérből és fizetésből élők betétállománya pedig mintegy 81 százalékkal növekedett. Az Országos Takarékpénztár szerint a múlt évben a lakosság — saját megtakarításaival — 2,4 milliárd forintot fektetett be lakásépítkezésbe, amelyhez az állami bankszervezet 1,1 milliárd forint hitellel járult hozzá. Ab es évi költségvetésről — Az idei költségvetési javaslat összeállításánál 1— folytatta Nyers Rezsó — a népgazdasági terv előirányzataiból indultunk ki, amely a szocialista építés meggyorsítását és a második ötéves terv megalapozását szolgálja. Az 1960. évi terv előirányzatainak maradéktalan megvalósításával az év végére jelentősen túlteljesíthetjük a hároméves terv fóbb mutatóit. Így várható, hogy a nemzeti jövedelem növekedése, a szocialista ipar termelése, továbbá a termelékenység, valamint a mezőgazdasági termelés számottevően meghaladja majd az 1960-ra eredetileg előírt színvonalat. A tervezettnél gyorsabb lesz tehát a beruházások, a reálbér, valamint a belkereskedelmi áruforgalom növekedésének üteme is. Ha figyelembe vesszük a hároméves terv első két esztendejének eredményeit, megállapíthatjuk: minden feltétel megvan ahhoz, hogy elérjük kitűzött céljainkat. A továbbiakban részletesebben ismertette a költségvetést. Megállapította, hogy bevételi és kiadási oldala egyensúlyt tükröz. Gazdasági életünk felfelé ível, a költségvetés bevételei és kiadásai is lényegesen emelkednek a tavalyihoz képest. Költségvetésünk bevételei 67 713 millió forintot, kiadásai 67 400 millió forintot tesznek ki, tehát a költségvetés mérlege 313 telvisszafizetések együttes millió forint bevételi több- összege több mint kétmilliletet mutat. árd forint. A bevételek évről évre növekvő hányadát képezi az állami vállalatok befizetése; 1960-ban 81 százalékát. Az állami ipar idén átlagosan 8 százalékkal, az építőipar 8,5, az állami mezőgazdaság 8 százalékkal termel többet, mint az előző évben. Különösen jelentős, hogy az állami ipar termelési költségeinek 1,8 százalékos csökkentését tervezzük. A vállalati nyereség összege kereken 6 milliárd forinttal haladja meg a tavalyt gazdálkodás eredményét. Emelkedik a forgalmiadó összege is. Elsősorban a termelés növekedése következtében ugyanakkor a belkereskedelem és a felvásárlás forgalmiadó befizetése is meghaladja a tavalyit. A szövetkezetektől származó adóbevételek, társadalombiztosítási járulékbefizetések és hiA mezőgazdasági termelőszövetkezetektől, a földmúvesszövetkezetektől és a kisipari szövetkezetektől azt várja a kormány, hogy eredményesen gazdálkodjanak és mindenkor maradéktalanul tegyenek eleget adófizetési kötelezettségüknek. A lakosságtól eredő adóés illetékbevételek összege 4405 millió forint, a bevételek 6,5 százaléka. Az idei előirányzat 875 millió forinttal alacsonyabb, mint a múlt évi befizetés, mert az újonnan alakuló termelőszövetkezeteknek — mint ismeretes — a kormány adókedvezményt biztosított. A kisiparosok, a kiskereskedők és az egyéb szabadfoglalkozásúak adózási rendszerén nem tervezünk változtatást — mondotta —, majd a költségvetés kiadásait ismertette. sok anyagi-műszaki összetételének kedvező változása. A gépi beruházások hányada a korábbi években 25—28 százalék volt. Most 41,5 százalékra emelkedik, az építési beruházások hányada pedig az előző évek 50 százalékához képest 40— 41 százalékra csökken. Az állami beruházások mintegy négyötöde a termelő állóalapok fejlesztését szolgálja. A rendelkezésre álló összegeket csaknem teljes egészében a folyamatban levő beruházások befejezésére, illetve folytatására összpontosítjuk. Csak minimális mértékben kerülhet sor új objektumok megkezdésére. A beruházási eszközök saétforgácsolásának megakadályozásával az év végére mintegy 30 százalékkal, csökken a folyamatban lévő nagyobb beruházások száma. A nehéziparban idén fontos létesítményeket helyeznék üzembe, elsősorban a villamosenergia iparban és a kohászatban. Ezzel számottevően nő a villamosenergia-termelés, több százezer tonnával bővül a hengereltáru-termelés. Jelentősen fejlődik' gépgyártásunk és vegyiparunk- is.- Számottevően bővül az építőanyagipar, a könnyű- és az élelmiszeripar termelése. A mezőgazdasági beruházásokra közel 7 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, s ez elsősorban a mezőgazdaság növekvő gépszükségletének fedezését biztosítja. Fejlődik a közlekedés és a hírközlés, javul az úthálózat. Üj üzletházak és boltegységek nyílnak meg. Az állami lakásépítés keretében tobb mint 14 000 lakást fejeznek be, s közel 15 000 építését kezdik meg. Ezenkívül számolunk azzal, hogy magánerőből mintegy 25 000 lakás épüL A költségvetés ehhez 650 millió forint hosszúlejáratú hitelt biztosít. Több mint 260 millió forint hitelt nyújtunk öröklakás vásárlásokhoz. A költségvetés egészségügyi, szociális és kulturális kiadásai 19,4 milliárd forintot tesznek ki, az összkiadások 28,8 százalékát. A kiadások emelkedése nagyobb, mint az elmúlt években. Az egészségügyi, szociális és kulturális előirányzatok messzemenően figyelembe veszik azokat az intézkedéseket, amelyeket a párt és a kormány hozott a munkásosztály helyzetének javítására. Részben már előirányozzák azoknak az új igényeknek a kielégítését is, amelyek a falu szocialista átszervezésével keletkeznek. A költségvetés elősegíti az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények munkájának további javulását. A szociális és egészségügyi intézményeknél 6320 új állás biztosítja a szolgáltatás színvonalának emelését, a hálózat bővítését. A" kulturális intézményeknél 6267 fővel segítjük elő a megnövekedett feladatok ' megoldását, elsősorban a nagyobb létszámú tanulóifjúság oktatását. A honvédelmi feladatok idei előirányzata 3,1 milliárd forint, az összkiadás 4,6 százaléka, ami elősegíti nép* hadseregünk korszerűsítései. Az igazgatási kiadások öszszege 2,3 milliárd forint, az összkiadások 3,4 százaléka. A tanácsok költségvetéséről többi között elmondotta, hogy az előirányzatok is mutatják a kormánynak azt a törekvését, hogy a tanácsok önállóságát ésszerűen növelje, hatáskörüket bővítse. A tanácsok idei bevételi és kiadási előirányzata egyaránt 1,9 milliárd forinttal több; mint a múlt évi teljesítés. Nagyobb pénzalap köznég* és város fejlesztésre Továbbra is jelentős összegehet ruházunk be — A költségvetés kiadásaiból 39,3 milliárd forint — a kiadások 58,3 százaléka — a népgazdaság fejlesztését és pénzellátását szolgálja. A népgazdaság fejlesztésére fordított összegek közül a legtekintélyesebb a beruházási előirányzat: 20,5 milliárd forint. Ez az összeg az egyéb pénzügyi forrásokkal együtt biztosítja a tervezett feladatok maradéktalan megoldását. Az állami beruházások volumene 16 százalékkal magasabb a tavalymái. Népgazdaságunk fejlődését hatékonyan segíti elő a beruházaA költségvetés több mint tízezer művelődési és ezernégyszáz egészségügyi intézmény munkáját, fejlesztését biztosítja és elősegíti a helyi közlekedés és a kommunális ellátás javítását is. Uj vonása a pénzgazdálkodásnak, hogy a költségvetési szabályozási rendszerbe bevont adóbevételekből a tanácsok általában száz százalékban részesednek. A feladatok növekedése emellett szükségessé tette az állami hozzájárulás bizonyos emelését is. A tanácsok költségvetése módot nyújt az irányításuk alatt álló vállalatok fejlesztésére. Tanácsaink — a költségvetésükben biztosított őszszegeken kívül — ehhez igénybevehetik saját erőforrásaikat is. Kívánatos, hogy tanácsaink a jövőben céltudatosabban fejlesszék az irányításuk alatt álló vállalatokat. A költségvetési összegeken felül a tanácsok mintegy 1,8 milliárd forint saját eszközzel rendelkeznek. A községfejlesztési alap a tervek szerint mintegy 1,6 milliárd forintot tesz ki. Tehát jelentős forrása a községek és városok fejlesztésének, számos helyi feladat megoldására ad módot. Lehetővé teszi többek között a faluvillamositás gyorsítását, az ivóvízellátás javítását, számos tanterem. művelődési ház megépítését, illetve felújítását és a lakosság életkörülményeit javító számos más intézkedés végrehajtását. A lakosság is világosan látja ezt és a pénzbeli hozzájárulásokon kívül jelentős társadalmi munkát is vállalt a községfejlesztési tervek végrehajtásáért A községfejlesztési munka tehát további lehetőséget adott a lakosság széles rétegeinek bevonására a közügyek intézésébe. Tanácsaink feladata, hogy a lakosság pénzbeni és munkahozzájárulásait, az állami támogatást és az egyéb bevételeket gazdaságosan használják feL Államunk továbbra is jelentős anyagi támogatással biztosítja a községfejlesztés további előrehaladását, de tanácsainknak az eddiginél is nagyobb gondot kell fordíta(Folytatás a 2. oldalon..)