Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-27 / 22. szám

5 Szerda. 1960. január 21. A BAKSI FÖLDEK hazavárják gazdáikat A díszes vöröstéglás ház all meg a folt tv on a 1 mentén. Ha Jól értesültem, most Iskola van benne. Tízegynéhány évvel ezelőtt, amikor aratóréezben Jártunk itt a falun keresztül, akkor még egészen más volt ennek a háznak a rendeltetése. Ovális pajzson nagy, fekete betűk koszorúzták a magyar koronát: "Magyar Királyi Csendőrség*. Nem volt a harmincegynéhány ezer grófi cseléd, korgó hasú urasági arató, napszámos között egy sem, akit ne futott volna e! a fagyos rémület, ha ide hívták, vagy hozták valamiért. Előttem van még ma is egy szép szál béreslegény alakja, ki egyik grófi vadászat útan ökrös szekérrel őzeket, nyulakat fuvarozott a kisteleki állomásra. Fázott és néhányad magával betért egy pohár borra az útszéli kocsmába. A szekereket az ajtó előtt találta az intéző. Ezért korbáccsal az arcába vágott a béresnek. Mire az mélységes keserűségében, elszántan visszaütött. Éji el a csendőrségen éjszakázott, harmadnapra pedig már a temetőben. Igy mondták el halálának históriáját cimborái: ujjait, melyekkel megütötte az intéző urat, az ajtófélfára tették, s aztán felváltva csapkodták kezére az ajtót. Később megtömték paprikáshússal, melynek a fele só volt, és ismét az ajtóhoz állították. Éjféltájon már,, a halálra is elszánva, úgy rúgta gyomorba az előtte vizeskancsót mutogató csendőrparancsnokot, hogy az menten elnyúlt a padlón. Ezután még néhány órát töltött a legény a csendőrségen. Később ökrös szekérre tették, állítólag Szegedre, kórházba akarták küldeni. A jámbor állatok azonban Sándorfalváig sem érhettek: egy parasztélet ismét kimúlt. Nem akarom é" hogy ezt a gyászo6 történetet elmondom, senkinek sem felszaggatni régen begyógyult sebeit, de arról nem tudok hallgatni, hogy ez a vandalizmus itt, a művelt Európa kellős közepén annyira vasba verte, megnyomorította az emberek lelkét, hogy az átok még ma sem oldódhatott fel teljesen. Aki nemcsak hátra, hanem előre is tud látni, annak belesajdul a szive: mennyi lehetőség, mennyi kincs lakik ennek az egykor sárba ragadt cselédfalunak széles határában. Tizenkétezer hold tartozik ide, a baksi közigazgatáshoz. Van homok, van rét, van acélos búzát termő agyagtalaj, fekete humusz, óriás legelők, melyekhez hasonló kevés van a DélAlföldön. A baksi földeket 16 kilométer hosszan mossa a Tisza vize. Itt folyik keresztül a két megye vizét összegyűjtő Dongér-patak, melyet ha feldúzzasztanának, akár egy kisebb helyi érdekű vízierőművet is építhetnének rá. Lehetnének tízezres blrkanyájak, értékes pontyot termő halastavak, rizsföldek, gulyák, ha nem nyomná még ezeket az embereket olyan nagyon a régi grófi átok. De most már nagyon erősen latolgatják: öszsze kell fogni, mert nem jól van ez igy, sehogy sem. Itt van a sok baksi ember közül egy, Korom István. Ö mondotta el: — A falu férfiembereinek több mint a nyolcvan százaléka nem talál itthon munkát. A földosztáskor nekiugrottunk a földnek, dehát puszta kézzel nehéz boldogulni ezen a tiszai talajon. Legtöbbünknek nem úgy sikerült ez, ahogy gondoltuk. Igy hát eddig leginkább az asszonyok művelték a földet, a férfiak, mint jómagam is, tavaszi olvadástól a téli fagyokig kubikolni, építeni vagyunk. Megkeressük a havi 1500-at, 2000-et. Elég is ez. de nagyon jő volna már, ha nem kellene eljárni, Én most például a Fejér megyei Sárbogárdon dolgozom. Akárhány munkára megyünk, az mind szövetkezeti, öntöznek, csatornáznak. Az ember már restelll, hogy arrafelé akármelyik faluba teszi a lábát, a bejáróknál mindenütt ott vannak a táblák, hogy "termelőszövetkezeti község«, és a mi falunk végén még nincs ott. Ahol ott a tsz, ott van sok munka, Megint csak ... bogárdot említsem; ahol rizstelepet bővítünk a bogárdi tsz-parasztoknak. Ez a fiatal, mosolygós ' arcú baksi parasztember, mint megannyi sorstársa, már öntudatra ébredt. Néhány hét múlva elérkezik: "jégtörő Mátyás*. Ezzel az 1960-as jéggel a sok évszázados jég is megtörik itt, mely befagyasztotta eddig e leleményes észt, az erőt, az emberek akaratát. S jön a szép, sokat ígérő tavasz. Lássunk csak bele a névsorba: idős Balázs Máté 7 holddal, Lengyel Pál 3 holddal, Hatvani László 12 holddal, Székesi Sándor 8 holddal, két ökörrel, Vigh István 8 holddal, Dombi József hárommal, Mihály P. Pálné 4 holddal jött, s azóta már talán a kétszázadik is megérkezett. Természetesen, itt van már Korom István is a holdacskáival. Az egyik téma, Ja™i járja itt most, ez: siessünk, mert a mindszentiek, a csanytelekiek, a tömörkényiek, akiknek sok a földjük a baksi határban, még kiveszik a jobb földeket a lábunk alól. Ha szövetkezeti lett a falujuk — márpedig Mindszent hetek óta az —, a sajátjaikat nyilván tagosítják is, s nem mindegy az nekünk, hol bújnak bele a baksi határba. Ez bizony azt jelenti: a baksiak is tudják már, hol szőrit a cipő, és hogyan kell a bajon segíteni. Miért volt csak nyolc mázsa holdankénti búzatermésük tavaly. Miért lett csak hat mázsa ötven kiló a rozs, a tavaszi árpa 350 kiló, az őszi árpa pedig nyolc és fél mázsa. 90 mázsa a cukorrépa és 24 mázsa a burgonya, amikor a föld is Jó és az Időjárásra sem lehetett panasz. Amikor az okosan gazdálkodó szövetkezetekben mindenből a kétszerese, háromszorosa termett ezeknek holdanként. Annak Idején a gróf is négy, meg hat ökörrel húzattatta az ekét, gőzeke forgatta a vastag, zsíros humuszt. Ennek a földnek keveset lehet "ártani* jármos tehenekkel, meg lóval DT-k, Sztálínyecek, Bjeloruszok, Zetorok, U—28-asok, Malvurfok kellenek ide. S ezek már megvannak, csak ki kell nyitni előttük a kaput. Mi less holnap?! Ez * 1 két szó mér ott dobolt a baksi nagyapák és az ükapák fülében is ... Ha kirúg az Intéző úr, kitesznek a cselédlakásból, s ha nem lesz, aki befogadjon, mi lesz? A millió egy kérdés indítója mindig ugyanaz volt: a nyomorúság, az elesettség. És most ml lesz? Farkas Ignácnénak szegeztem ezt a kérdést, aki csak úgy véletlenül toppant elém. Mosolygott a korosodó asszony: "Ml lenne hát, megélünk szépen, hisz ml már benne vagyunk*. A tanácselnök csak úgy kapásból mondott párat,.. Építünk majd vízlszárnyas-telepeket. Balosról tízezrével lehet exportálni a kacsát, a pulykát, csirkét, meg a libát. Egy nagy csatornán — melynek jó része már megvan, a falu határán keresztülvezetjük a Tisza vizét. Kellenek beemelő szivattyúk is. Olcsón, könnyen építhetünk halastavakat, hiszen most már nem sokáig lesznek mezsgyék. Csépi József A beruházási munka további javítása Csongrád megyében is sok tennivalót kíván Nemzetközi borverseny és borvásár ősszel Budapesten A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal vezetősége megtárgyalta az idei közgyűlés megrendezésével kapcsolatos kérdéseket. A határozat szerint Budapesten rendezik meg a szervezet negyvenedik teljes ülését 1960. szeptember 6—7—8-án. Egyúttal megállapodtak abban, hogy az ülés előkészítéseképp, a szőlő- és bortermelés egyes időszerű kérdéseit mely országok szakemberei dolgozzák fel a többi országoktól kapott adatok felhasználásával. Magyarország két fontos téma: a borászatban használatos kezelési anyagok, továbbá a virágbiológiai alapon végzett szőlőszelekció ismertetésére kapott megbízást. Ugyancsak Budapesten rendezik meg az idei nemzetközi borversenyt is, amit nemzetközi borvásárral kötnek egybe. A második ötéves terv irányelvei a többi között kimondják: "Javítani, tökéletesíteni kell a vezetés módszerelt és szervezetét, különösen a beruházások tervezésében és kivitelezésében ... ahol még komoly hibák vannak*. Már hároméves tervünk megkezdésekor több határozat született a beruházások, s felújítások terén mutatkozó helytelenségek megszüntetésére. Most a terv utolsó esztendejében megállapíthatjuk, hogy a hozott határozatok, utasítások eredményre vezettek annak ellenére, hogy még ma is vannak tennivalók a beruházási munka további javítására. Hasznosnak mutatkozott például, hogy elkülönítve tervezték a beruházásokat és felújításoka'. Korábban ezt együttesen végezték, s ez a beruházások indokolatlan szétaprózásához, az állóeszközök felújításának elhanyagolásához vezetett. Nagy jelentőségű volt az az intézkedés is, hogy a bank a Pénzügyminisztérium Beruházási Főigazgatósága útján jóváhagyása előtt érdemben hozzászólhat a beruházás indokoltságához, illetve megalapozottságához. A hozzánk érkezett új beruházásokra vonatkozó kérelmek felülvizsgálataiból megállapítottuk, hogy a beruházók és a felügyeleti szervek egy része nem tartotta szemelőtt a Gazdasági Bizottságnak a beruházások alaposabb előkészítésére és gazdaságosabb megvalósítására irányuló határozatát. Felületesen előkészített, olyan beruházásokat kívántak megvalósítani, melyekről a vizsgálat kiderítette, hogy nem gazdaságosak és nem is indokoltak. A jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani a beruházások előkészítésére, mert beruházási eszközeink jóval nagyobb részét kell meglevő üzemeink, létesítményeink felújítására, rekonstrukciójára fordítani és kevesebbet új beruházásokra. Sajnos még ma is gyakran találkozhatunk ellenőrzéseink során Csongrád megyében olyan beruházásokkal, amelyek megvalósításéra nem kértek, vagy nem kaptak engedélyt. Ezek az úgynevezett "fekete* és a befejezetlen beruházások komoly mértékben zavarják a beruházási tervek teljesítését. Részben ezeknek a hiányosságoknak felszámolását célozza az éves beruházási és felújítási terv felújításáról és lebonyolításáról szóló 1960ra vonatkozó új országos tervhivatali és pénzügyminiszteri utasítás. Ez tükrözi azt az elvet, hogy a beruházások lebonyolításánál és finanszírozásánál a beruházáátegészét átfogó szemléletnek kell érvényesülnie az eddigi helytelen éves szemlélettel szemben. A Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó megyei beruházók kerete az elmúlt év során 31 millió forint volt. Ebből december 31-ig felhasználtak 22 milliót. A teljesítés tehát 71 százalék. Ez azt jelenti, hogy a Csongrád megyében működő könnyűipari vállalatok nem teljesítették éves beruházási tervüket. A beruházási tervek eddigi mérése elég körülményes volt. A most kidolgozott új finanszírozási rendszer azonban már lényegesen csökkenti a beruházások lebonyolításában közreműködő szervek adminisztrációját. Ahhoz, hogy a jövőben zavartalan és zökkenőimentes legyen ez a munka, elengedhetetlenül szükséges, hogy valamennyi beruházásokkal foglalkozó dolgozó alaposan ismerje az erre vonatkozó rendelkezéseket, jogszabályokat, s tájékozott legyen az általános irányelvekről. A Beruházási Bank Csongrád megyei fiókja már az elmúlt év elején rendezett vállalati beruházási felelősök részére ankétot. Az elmúlt héten a Csongrád megyei tanács és vállalatai részére hasonló kétnapos ankétot tartott. Hasonló ankétra kerül sor Szegeden is 28-én és 29-én a DAV Klauzál téri kultúrtermében. Helyes és célravezető lenne, ha a vállalatok és intéanények érdekelt dolgozói ezen részt vennének. Kutiván Remő, a Magyar Beruházási Bank Csongrád megyei igazgatója EGY ktsz HÁROM ARCA Most készítik az elmúlt év mérlegét a Bőröndös és Fésűs KTSZ Kölcsey utcai irodájában. Még nem alakult ki a végső kép, de azok a számok, amelyek már rendelkezésre állnak, bíztató eredményről tanúskodnak: valószínűleg Idén sem lesz kevesebb a szövetkezeti tagok osztaléka, mint amenynyi 1958-ra jutott. Pedig nem volt könnyű év a tavalyi. A ktsz három részlege közül egyik sem dolgozhatott raktárra, teljes mértékben az időről időre befutó rendelésekre voltak utalva. A legnagyobb műhely, a bőröndösök mindig kötve vannak a divat hullámzáséhoz, a fésűsök a kereslet ingadozásához, a könyvkötőknek pedig eleve nincs módjuk raktárat képezni. Meghökkentően mutatós számok jönnek ki, ha a részlegek 1959 évi munkáját vizsgáljuk. Például A FÉSŰSÖK 250 ezer különféle nagyságú bontó- és zsebfésűt készítettek el. A fésűk egy része műszaruból való, más része pedig úgynevezett plexlglasból. Ezeket különösen szívesen vásárolták az év első felében. Gyártottak azután kontyba való hajcsatokat és a vendéglátóipar kívánságára sörhabvágót ls. Az idei év --.slágere- a valódi szarufésü lesz, amilyent fennállása óta még nem gyártott a szövetkezet. A BÖRÖNDÖS RÉSZLEG számára az eddig hiánycikként szereplő gyermekés bakfistáskák készítése jelentette a legtöbb munkát. A második fél évtől kezdve kaptak rendelést a divatossá vált női utazó, illetve bevásárló táskákra. Negyedévenként változott a többi táska modellje, mert ezen a téren egyedül a divat parancsol. Nem fog megváltozni a helyzet 1960-ban sem, erre felkészültek a ktsz vezetői. Éppen ezért olyan tanfolyamot szerveztek, ahol a fiatalabb, a szakmában még kevéssé jártas szövetkezeti tagok megismerhetik a mintakészítés fortélyait. Főképp közületek részérc dolgoztak A KÖNYKÖTÖMÜHELY szakemberei. A Somogyi Könyvtár és a szegedi egyetemek rengeteg munkát adtak. Körülbelül tízezerre lehető a bekötött könyvek száma, azontúl pedig dobozokat gyártottak, borítótáblákat készítettek és az iskolák részére falitérképeket ragasztottak. Gondot fordít a ktsz a szolgáltatásokra is. Külön munkaerők javítják a behozott lószerszámokat, vagy a vágóhíd és a klinikák elhasználódott gépszíjait. Csak helyeselhető, hogy igyekszik ellesni a közönség minden igényét, hogy a legújabb divat szerinti cikkekkel szolgálhasson. KÖNYVESPOLC RÉVAY JÓZSEF: ÉGI JEL A szerző e két kötetes regényéban Constantinus római császár (306—337) koráról, a császár rettenetes uralmáról ad izgalmas, cselekménybő és mégis történelmileg hiteles korrajzot. Révay történészi húséggel igazodik a tényekhez, de műve nem történelem, hanem megkapóan szellemes, fordulatos igaz, Irodalmi alkotás. Constantinus uralmának történelmi tényeit szövi át, fogja egybe epizódszerű történetekkel: Boccaccio-szerű szerelmi motívumoktól — a császár vérengző pusztításain keresztül, a négyfelé hasított római birodalom egyesítésének végrehajtásáig. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) MOLNÁR GÉZA: MARTA Molnár Géza a fiatal magyar írónemzedékhez tartozik. Megjelent novelláskötete, regénye, színdarabja Budapesten, s most a múlt év végén újabb regénye a: Márta. Ez a regény az ellenforradalom után közvetlenül. 1957 első hónapjaiban játszódik. Márta, az asszony, a regény hőse egy boldognak ígérkező élettel indul a regény elején, s a regény végén újra és most már igazán boldog, nyugodt körülményekhez és élethez jut. Közben nagy kálváriát, emberi, lelki tortúrát, jár. S ebben a folyamatban mutatja az író a hazai politikai, társadalmi viszonyok folyamatát, tisztulását, kiegyensúlyozottá válását. E regény kitűnő olvasmány, erőteljes stílusával, még idegeinkben érződő valóságával. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) SZINNYEI JÚLIA: HAJNAL öregek, idősek és fiatalok ellentétének izgalmas, valószerű motívumait mutatja ez a mű. De ezesetben nem egyszerűen annyit, hogy az idős és az ifjú nemzedék között törvényszerű az ellentét, hanem a jelen kor "történelmi* ifjú nemzedékének szükségszerűen magasabbra, többre törekvésétábrázolja. S azt a lázas sietséget az idősebb nemzedék nem tudja olyan dinamizmussal, temperamentummal követni. Két világ harca, egy világon belül. Ezt mutatja Szinnyel Júlia jóstílusú könyve. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) STENDHAL: VÖRÖS ÉS FEKETE A nagy világregényt szük- hogy a "Kincses Könyvek*ségtelen bemutatni. A re- sorozatban jelent meg s a gény hősének, Julién Sorel- két kötet ára 12 forint. Tenek menekülését a szürke hát nálunk — amire még paraszti élettől, s felkapasz- nem volt példa — fillérekodását és bukását, talán kért* kapható Stendhal-reminden olvasó ember ismeri, gény. (Szépirodalmi KönyvEz esetben az a jelentős, kiadó.) jökai-regény ukrán nyelven Az Ukrán Állami Szépirodalmi Könyvkiadónál nemrégiben megjelent Jókai "A kőszívű ember fiai* c. regénye. K. Bibikov és O. Baran fordította ukrán nyelvre, az 1954-es magyar kiadás alapján. A regényhez életrajzi tájékoztatót is fűztek, amely megismerteti az ukrán olvasókat Jókai életútjával, valamint a művében leírt történelmi eseményekkel. "A kőszívű ember fial*-! ezúttal először adták ki ukrán nyelven. i