Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-26 / 21. szám

v'iiflnammminmeiiiOTEiiiMBti Uta: a magyar szocialista Tűzharc, válságos | | helyzet Algériában! # Az & elbizakodottság j lapja? rossz tanácsadó ( 50. évfolyam, 21. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1960. január 26. s Márciusig befejezik Szeged teljes földrendezését A tsz-eh ben már elkezdték az új munkaszervezetek kialakítását f fe ho© Szegeden Kívánatc«, is mar az első közös eszten dó jobb eredményeket hoz­zon a gazdáknak a termelő­szövetkezetekben, mint ami­lyeneket az e©éni adhatott. Ezért — bár még kiadós hó­takaró fedi a "•műhelyt* — már most sietséggel kell ké­szülni a tavasz fogadására. Tavaszig be kell fejezni Szeged város véglegesnek te­kinthető földrendezését. Szükséges a termelőszö­vetkezeteken belül a mun­kaszervezetek kialakítása, ho© mire meg kell markol­ni a szerszámok nyelét, ké­szen álljanak a brigádok, a munkacsapatok, s közöttük igazságosan fel legyenek földrend ezé­február már be város teljes sét. Minden kollektív gazdaság megkapja az őt megillető földterületet. Ezeket a táb­osztva a területek egyformán jusson munka- s a térképeken Minden embernek ponto- igényes és a kevésbé mun- pontosan, mettől san tudnia kell majd, kás növényekből is. Le©en terjed ho© ml a teendője az év­ben a nagyüzemen belül. Ezekről a kérdésekről és gabonaféléje is. Ameny­nyújtott tájékoztatót Hovor- nyire az őszi vetésterületek második felében nőségétől, s attól függ, akarjak fejezni a mennyit termelt. Még nem eldöntött — s ez a köz©ű­lésekre tartozik —, ho© a tsz-tagok milyen rendszer szerint kapják munkae©sé­geiken beiül a többtermelés után járó prémiumot. A ter­ven felüli termés e© részét elgondolás kapják-e, va© pedig úgyne­vezett eredményességi mun­kaegység-rendszert vezet­nek be, azaz a megtermelt mázsák- után írják be a tsz­tagok nak járó munkaegysé­geket. Mint Hovorka elvtárs el­mondotta, a területeken való alap- könnyebb eligazodás végett majd minden tsz gazdaságáról hiteles térképet készíte­nek, kijelölik meddig e©-e© brigád terű­Egy kínai kommunában § A kínai népi kommunákban a téli, kevesebb munkát igény- §= lő napokat sokféle hasznos és szórakoztató elfoglaltságra g használják fel. Bő lehetőség nyílik a művészeti tevékeny- g ségre is. A felvételünkön egy délkelet-kínai népi kommuna |g művészeti csoportjának tagjait láthatjuk, akik ősi zene- §§ szerszámokat készítenek maguknak. A fMta éélt+egki&dcuU t&uxe § # Seiftsiink j egymáson ^iiiiiiiiiiniiiifliiiiiiiiitHiniiiüiiiiiniiiiiniiiiiiniiiiRi!^ m Iákat azután ú©nevezett bri gádegységekre osztják. Nem végleges alapján e©-e© brigádterület 600 —800 kataszteri hold lesz. A brigád pedig — mely te­rülete felett rendelkezik — 100—120 emberből állna. A tsz-ek által és az ősz idején az e©éniek által kötött termelési szerződések ján ú© i©ekeznek kialakítani a brigádterülete­ket, ho© minden brigádnak minden brigádnak papriká- lete, melyen a brigád tag­ja, kukoricája, cukorrépája jai egész évben önállóan dolgoznak. I© biztosítják, ka István elvtárs, a me©ei jogú városi tanács főmezö­gazdásza kérésünkre la­punknak. Válaszolt arra is, ho© mivel a kalászos ga­bonák na© részét több he­lyen az ősszel még e©éni­leg vetették el, s emiatt az idén még a tavaszi kapáso­kat sem lehet mindénütt nagy táblákba vetni, mi­ként. akarják' áthidalni az idei átmeneti esztendő ne­hézségeit. Hovorka elvtárs elmon­dotta, ho© megengedik, annyira a bri­gádtáblákon belül is tömörí­teni kell az egyes növényfé­léket. A brigádok tagjai feloszt­ják táblájukat munkacsa­patok között. A munkacsapatokon belül az e©es emberek is meg­kapják képességeikhez mér­ten azt a táblácskát, ame­lyét magúknak kell e©edül, va© családtagjaik segítsé­gével megművelniük. -Kinek mennyi lesz a jövedelme, az mindenekelőtt munkája mi­ho© egyetlen talpalatnyi föld se maradjon műveletlenül. Ami a kertészeti munkát illeti, tez-enként úgyneve­zett százholdas kerteszet! egy­ségeket kívánnak kialakítani. Eze­ken belül a lehetőségekhez képest né©es forgórend­szepi. honosítanak meg. A kertészetekben dolgozó tsz­tagok a köz©űiés döntésétől függően u©-ancsak az ered­mények alapján részesülnek a jövedelemből. Szovjet párt- és kormányhatározat a leszerelő katonák munkábaállításáról A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­ga és a Szovjetunió minisz­tertanácsa határozatot ho­zott a létszámcsökkentési törvény alapján a Szovjet Hadseregből és Flottából el­bocsátandó katonák munká­a leszerelők munkábaállítá- va© középiskolára akarnak sát. beiratkozni. A kedvezmény A leszerel őket elsősorban kiterjed a tisztek lakáshoz ipari vállalatoknál, építke- való juttatására is. zéseknél, közlekedésben és A határozat különféle a mezőgazdaságban kell el- kedvezményeket állapít meg helyezni. Külön fi©elmet „ olyan leszereiők számára> akik munkaü©i szerződést kötnek, í© például in©en utazhatnak munkahelyükre, e©szeri segélyben részesül­Külön kell fordítani az olyan sze­1 laállításáról és mindennapi mélyek elirányításának meg­életkörülményeiknek bizto- szervezésére, akik az észa­sításaról. ki, az uráli, a szibériai, a A határozat kötelezi a távolkeleti, a kazahsztáni szovjet, köztársaságok kom- területeken óhajtanak mun­munista pártjainak Közpon- kát vállalni és állandóan le- nek, amelyet nem kell visz­ti Bizottságait, a helyi párt- telepedni, illetve a szűz- és szafizetniök, kölcsönt kap­bizottságokat, a minisztériu- parlagföldeken létesített kol- nak lakásépítéshez mokat, a hivatalokat, a nép- hozokban és szovhozokban [ kívánnak dolgozni. A határozat kedvezmé­nyeket biztosít az olyan le­szerelő tisztek számára, akik ipari szakképzettséget kíván­nak szerezni, főiskolára nno-r""-"':""':"""'" Magyar—osztrák vagyon ogi tárgyalások A ma©ar—osztrák va©on­jogi tár©alások keretében 1960. január 11—23-ig mun­kabizottsági tárgyalások foly­tak Budapesten. A magyar munkabizottságokat a Pénz­ügyminisztérium képvisele­tében dr. Dezséri László, az ceztrák munkabizottságokat dr. Stangelberger Rudolf kö­vetségi titkár vezette. A fő­bizottsági tár©alások foly­tatására a munkabizottsá­gok, az Ausztriában lévő ma©ar va©onnal és a Ma­©arországon lévő osztrák va©onnal, valamint a ha­tár mentén lévő kettős bir­tokkal kapcsolatos kérdé­sekben tájékoztatták egy­mást. A munkabizottságok 1960. tavaszán Wienben foly­tatják a tár©alásókat es gazdasági tanácsokat tanácsok végrehajtó bizott­ságait, ho© a lakóhelyükre való érkezéstől számított e© napon belül biztosítsák Hruscsov elvtárs üdvözlete az afrikai népek második értekezlethez Hruscsov, a szovjet Mi­nisztertanács elnöke üdvözlő üzenetet küldött az afrikai népek Tuniszban megnyílt második értekezletének. Mi, szovjet emberek — mondja az üzenet — őszin­tén örülünk minden siker­nek, amelyet az afrikai né­pek a nemzeti függetlensé­gükért vívott felszabadító harcban elérnek. Teljes gőz­zel halad a szé©enletes ©ar­matosító rendszer felszámo­lásának feltartóztathatatlan folyamata, közeleg az idö, amikor egész Afrika sza­baddá válik. Az üzenet rámutat, ho© azok az országok, amelyek kivívták politikai Szovjetunióban — írja Hrus­csov, majd sikeres munkát kíván az értekezletnek. * Üdvözölte az értekezletet az ázsiai és afrikai országok­kal való szolidaritás szovjet bizottsága is. Kádár János elvtárs fogadia a szovjet mezőua?daságj küldöttséget Zajlik a Duna ségüket, hozzáfogtak nemzet­gazdaságuk és kultúrájuk újjáélesztéséhez és fejleszté­séhez. Ebben a na© feladat­ban, valamint a ©armati el­nyomás ellen vívott harcban az afrikai népek őszinte és önzetlen barátra találnak a Kádár János, a Ma©ar független- Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára és Fehér Lajo6, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a központi Bi­zottság titkára hétfőn fo­gadta a hazánkban tartóz­kodó szovjet mezőgazdasági küldöttség tagjait; tinm^ihin-niüa-aiunniiiiii^iiinn^ -íiiiaiüammümmntngknauiimniii Az Ukrán Kultúra Ünnepén A XVII. században vívta ki függetlenséget az ukrajj nép' Bogdán Hmelnyifckij atamján vezetésével. Addig a len­gyel földbirtokosok, a pan-ok elviselhetetlen igája neheze­dett áz ukrán parasztókfaj akiknek a helyzete az ókor rab­szolgáiéhoz volt hasonló, hisien személyileg sem voltak szabad emberek. U©anez a Bogdán HmelnyioKij kötött szövetséget II. Rákóczi Győr© erdélyi fejedelemmel. S et­től a szövetségtől kezdődően állandó volt a kapcsolat. a két nép között. 1848—19-ben több száz ukrán katona szökött át Paskievicz seregéből a ma©ár honvédseregek oldalára. De már előbb II. Rákóczi Ferenc kurucai között is szép számmal voltak ungi és beregi ukrán jobbá©ok, S 1919-ben a polgárháború súlyos napjaiban tízezer magyar katona harcolt Ukrajnában a Vörös Hadsereg csa­pataiban a fehér intervenció ellen. 1943-ban. a Na© Hon­védő Háborúban szintén na©on sok magyar harcosa volt a nagyerejű ukrajnai partizán-osztagoknak. A két nép barátsága tehát nem mai keletű. Ezekben a nehéz harcokban született meg és erősödött testvéri szö­vetséggé. A negyven milliós Ukrán SZSZK és a szocializ­must építő 9 és félmilliós Ma©arország közvetlen szom­szédai e©másnak. A két országot elválasztó határ most már soha többet nem verhet éket. Ennek a testvéri barátságnak a jegyében rendezték meg a múlt év decemberében Ukrajnában a Magyar Kultúra Ünnepét. Kijev dolgozói december 10-én a megnyitó ünnep­ségeken na© szeretettel köszöntottók népünk mai kultúrá­jának követeit, írókat, művészeket, tudósokat. Sok ezren tekintették meg Kijevben a magyar képzőiművészeti kiállí­tást és sok ezer lelkes arc, tapsra verődő kéz fogadta Uzs­gorodon és Luganszkban is a magyar vendégeket. Az Uk­rán Tudományos Akadémia könyvtárában megrendezett könyvkiállításon és könyvvásáron u©anez a szeretet fogad­ta a magyar irodalom orosz és ukrán nyelvre fordított al­kotásait. Egy hónappal később mi fogadtuk és köszöntöttük ha­sonló szeretettel az ukrán kultúra hazánkba érkező köve­teit. Az Ukrán Kultúra Ünnepe megnyitóján L. T. Kuro­patyenkó a köztársaság művelődésü©i miniszterének első helyettese, az ukrán kulturális küldöttség vezetője szintén a régi keletű barátságról beszélt, s arról, ho© a két nép kapcsolatának további erősödésében mennyire fontosak és úttörő jelentőségűek a most első ízben megrendezett köl­csönös kulturális találkozók. Az ukrán küldöttség tagjai most hazánk legszebb városait látogatják végig, hangverse­nyeket adnak a küldöttség művész-tagjai, az író-vendégek magyar írókkal találkoznak, beszélgetnek közös gondokról, közös problémákról. Filmszínházainkban az ukrán nép Pe­tőfijének, Tárász Sevcsenkónak az elbeszélő költeménye nyomán készült Lilea című balettfilmet játsszák, s Szege­den is könyvkiállítás nyílik az ukrán irók nálunk megje­lent műveiből. E©más kultúrájának megismerése — egymás lelkének megismerése. Az ukrán nép na©ott lépett előre a kultúra frontján is. Mint minden fronton. Hiszen Ukrajna ipara most 9 nap alatt termel annyi értéket, mint 45—50 évvel ezelőtt egy esztendő alatt. Hiszen Ukrajnában most e© év alatt több szenet hoznak felszínre, mint Franciaország. Bel­gium, Olaszország, Törökország, Spanyolország és Japán 1958. évi széntermelése összesen. S 1960-ban állami hitel­ből 11,3 millió négyzetméter lakás épül. "A földön ember lesz az ember* — írta Tárász Sevcsenkó száz évvel ezelőtt. Ukrajna népe valósággá váltotta na© költője álmát. S mi is u©anezen az úton járunk: az emberség, az épülő szocia­lizmus emberségének útján. Ez a két nép testvéri szövet­ségének, barátságának igazi alapja. P. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom