Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 20. szám

Vasárnap. 15HJ0. január 24. 4 DCiiz&s fiúHán Újszegeden is előre haladnak az emberek Az Alsótiszapart. a jó ö- szintén ©ors irammal sza- inkább haszontalanul állt vényes öntéstalaj tabu volt porodik. Annyira, ho© a eddig az istállókban Most mindig a szegedi parasztem- négi majorban már-már a fuvarozási munkát vállalnak bei- előtt. Igaz is, aligha van lérőhelyek száma is kevés, a város területén A kocsi­a szegedi határnak másik Gyorsan kell építeni. A tag- ^ , ilyen áldott darabja. Nem- ság erre is felkészült Van ®°k termes2etesen munka­csak jó búza, kukorica te- a tsz-nek saját kőműves- dolgoznak majd. tem itt, hanem ©orsan meg- brigádja. Ü© mondják: ősz- Minden megfogható forint­kapaszkodik, kitűnő termést re, mire kell az újabb kö- nak be kell jönnie a közös ad az őszibarack, a aarga- zos istálló, meglesz az épu- k,™-^ barack, e©szóval mindenféle let. Kjsoaiw. ©ümölcs. U©anakkor Eldo- a vérbeli újszegedi ember Meglepetéssel hallgattam; ródója ez a fald a szamóca- nemcsak botanikus tudomá- már két traktora is van nak, paprikának is. S bőven nyáról nevezete.,, hanem ar- „*_„,,. a7 _áT. , . •erem itt a statica és min- ról is; tudja, mit ho©an, f*™*.82 ,ahg par h6nap08 denféle virág. Érthető hát, bol lehet jó áron értékesí- közösségnek. Mind a kettőt ha olyan sokan i©ekeztek a tani. Ez a mottója annak is, vontatókocsikkal együtt se­földmüveíö emberek az el- ho© az új vezetőség már a lejtbői vásárolták, szépen .cí­műit evtizedek során ezek- budapesti nagyvásárcsarnok ^.o.-,. bol a földekből akárcsak pár igazgatóságával is tárgyalt Ugatták. Mint mondjak, száz ölet ls szerezni. Mege©eztek abban, hogy az "^Mny évig még megteszik Az elaprózott parcellák újszegedi Rózsa Ferenc Tsz ezek a még nem is olyan azonban széttagoltan koránt- pavilont kap a vásártelepen, öreg jószágok Ezzel a fele­sem tudtak olyan hasznosak Mindez azonban — ú© tart- ménv«tó«eel számításaik tenni, mint majd ezután, ják ezek a nekibuzdult új- menv«se«8el számításán mert Újszegeden már sokan szegedi emberek kevés. szenn' megtakarítják azevi tudják? itt lesz hamarosan a Nap mint nap kopogtatnak gépállomási kiadások felét, város e©ik legnagyobb, leg- a városi tanács ajtaján is: ha nem a kétharmadát. SfbA ^'SLK kapjanak ők a Széchenyi te- Igy akarattal, fci­ga. A régi Szabadsag Tsz ren is helyet zöldség- es . _f, ' , .. ' ,- . tagjai nem tudtak itt meg- ©ümölcsszaküzletnek. Nc- torto munkaval aztán Spaet birkózni a nehézségekkel, hány üzlethelyiséget, melyek- ©orsan -tollasodni*. Sokkal Hiányoztak közülük, aho© ben ma még "irodák vannak, jobban mint amúgy, e©é­mondani szokás a -tőről már ki is szemeltek erre a metszett* újszegedi paraszt- célra. Készül a zöldséges, emberek. Újszeged is most virágos stand a Marx téren már szövetkezeti városrész. j8 Minderre csak azt momd­Ez azt is jelenti: e©szer, s hatjuk: na©on jó az, ha a mindenkorra megoldódik az megnövekedett közös terme­.... .. . ... . , . lesi kedvhez jo, becsületes alsótiszaparti területek ter- ü?let, érzék is párosul. A melési problémája. Na©an tfcholdas konyhaketrésaet. — sokan tömörültek az üjsze- ha elkészül majd — leg­gediek közül az új Rózsa s,ább kétszer annyit adhat _ _ , _ _.. .. ,, í©, mint akkor, ha a gaz­Ferenc TermeJoszovetkezetbe ^ ,eginkább csak a tet­te, és vállalták, ho© ez a „^^ értenek, kincsesbánya ezután még in­kább méltó lesz régi hímé- Éisxel, Icitai tó munkával véhez. A kezdet most meg nem A szövetkezeitől várjók könnyű, de a siker nem ma­boldogulásukat radhat el akkor, ha mindig , van itt mindenkinek mun­Mit is tettek ősz óta a ká}a s akj doJgozik _ ter­Szabadsag Termeloezovetke- J 1 & zettel e©esült Rózsa Ferenc Nagyszerű ötletük tá­Tsz tagjai, akik ennek a te- madt legutóbb is az embe­réletnek na© részét birto- reknek. Harminchat ló leg­kolják? Erről Farkas József Cs. t. A boldogulást a faluban is meg lehet találni Három tizenhat éves jó barát a gyálaréti Komszomol Tsz-ben Még majdnem ©erekek. kedvű -srácokat*: barna ar- amikor ő még fiatal volt. Hógolyóznak a ©álaréti cuk kipirult, a legénytoll Van itt a szövetkezetben ar­Komszomol Tsz udvarán, s még alig pelyhedzik állukon, ra lehetőség, ho© majd me­-csatájukat* e© pillanatra A legkisebbiket, Varga Pethő zőgazdasági szakemberek, is megállítom: lefényképezem Ferit kérdem, mióta van a le©ünk. őket. Azt gondolom, szövet- tsz-ben? kezeti emberek ©ermekei, — Tavaly májusban lép­de aztán hamar kiderül: tem be — válaszolja — ser­— Mi magunk teljes jogú tésgondozó lettem. Akkor tagok va©unk — mondják még alig bírtam cipelni a Kinek mi van a tarsolyában? i. Idén sok szövetkezetben telepítenek kapás lucernát A szegedi járásban néhány az előnyöket ismerve a ti­évvel ezelőtt még csaknem szaszigeti Rákóczi Tsz 20 teljesen ismeretlen fogalom kataszteri holdat, a kübek­volt a kapáslucerna terme- házi Sarló Kalapács Tsz 50 lése. A termelőszövetkezetek kataszteri holdat telepít a azonban mindinkább felis- következő tavaszon. A desz­merik ennek a fontos takar- ki Táncsics Termelőszövet­mánynóvérfyn'ek a Jelentősé- kezet tagjai 100 kataszteri gét és az új kapástermesz- hold kapáslucernát állítot­tési módszer előnyeit. tak be újesztendei tervükbe. A kapáslucerna nemcsak Na©obb mértékben foglal­na© tömegű takarmányt ad, koztak ezzel a takarmány­hanem magfogásra is sokkal növénnyel a domaszéki Rá­alkalmasabb, mint a sűrűn kóczi, a szőregi Petőfi Ter­vetett lucernafajták. Ezeket melőszövetkezetben is. A harmadik barát, Dé­kány Miska szól közbe. — Ha az ilyen fiatalok, mint mi, otthonmaradnak, csak kell dolgozniok a-ma­szek-földön*: kapálni, arat­ni, meg a ház körül. Aztán milyen látszata van? Sem­milyen. Ott van például Bog­nár Pista, Monostori Jóska, Kószó Imre. Álljunk e©­mással szembe, aztán nézzük meg, kinek mi van a tar­solyában. A mi munkánk értékét össze sem lehet Ha­sonlítani az övékével. Na és Molnár Dezső? Az már 18 éves, ú© mondjuk, ho© ö a faluban a -kisbíró*. Itt dol­gozik a tanácsnál. Szalad­gál, tüzel, gondolom kap va© 800 forintot. Életerős ©erek, már emberszámba me©. Az ő munkáját el tudná végezni egy rokkant ember is, miért nem jön a szövetkezetbe? De hasonlít­kis büszkeséggel. — Együtt vödröt, most már tízet is el- hatjuk magunkat azokkal, jártunk iskolába, most meg birok — mondja nevetve és akik dolgoznak, de nem itt­itt dolgozunk a Komszomol- fiatalos fölénnyel legyint hon. hanem bent Szegeden, ban. e©et. — Sokan va©unkott- Bálint Pista, Takács Anti, Bemegyünk az irodába, ott hon ©erekek. Azért is jöt- AntaJ Pista már 20 évesek, mégis jobban lehet beszél- tem a szövetkezetbe, ho© de közel sem keresnek any­getní. Nézem ezeket a jó- én is keressek. Persze nem nyit, mint én. ment egészen simán, de most — Sőt itt van Bálint bá­már otthon is beletörődtek, tyám, a vízü©-nél 1600 fo­Pláne, hogy látják, jól ke- rintot vág zsebre havonta, restem. de nem cserélnék vele. , Hogyne! Én 434 munkae©­Egy kis szorzás séget teljesítettem, mintser­— Mennvi munkaeevséeet tosgondozó, me©olt a havi . . munKae©seget 2C00 forintom Most ]esz az teljesítettel. osztás, akárki ellenőrizheti. — Csak 210-et, jo fel ev alatt. Megszorozzuk 53-mai, mert e© munkaegységre mi­A három jó barát: balról jobbra: Gémes Tibor, Varga Pethő Ferenc és Dékány Mihály 2000 forintom, osztás, akárki Állítom, ho© a járásban sok e©éni parasztgazda nem ho­, . . , , ,„ „,„ zott össze ennyit: 24 000 fo­nalunk annyi jut, es 12 000 „ . .ri „ a rtmot. :szep o&szeg. forint a jövedelmem. A bá­tyám a vasútnál dolgozik. Ó keres vagy 1700 forintot ha­vonta. A múltkor emiitette, ho© igaz. nem kis pénzt kap. de én ©erek létemre k„ ... már majdnem, utóiérem. a £5J5 Meg aztán ráadásul itthon Keidem Wlük va©ok... Rájönnek, hogy jobb a szövetkezetben — Nem irigyeinek benne­a többi fiatalok? — elvtárs, a tsz elnöke több mindent elmondott. Az új év eleji adatok alap­ján már 580 hold földje, s mintegy 115 tagja van en­nek a közösségnek. Na©obb­részt csupa olyan emberek, akik ezután a szövetkezet­től várják boldogulásukat. Háromszázötvenhat holdnyi őszi kalászost vetettek el no­vemberben. A gabonafélék most jól fejlődnek a vastag hótakaró alatt. Ezek a téli hónapok sem telnek el tétlenül az embe­rek íefett. Terveznek, s a na© tavaszi feladatok elő­készítésén szorgoskodnak. Az öt holdnyi földieper mel­lé még két holdat ültetnek majd. telepítenek új rózsás­kertet, staticát. Rendbehoz­zák az elhanyagolt ©ümöl­csösöket, mindent szép sor­ban a maga helyére tesznek az új na©gazdaságon belül. Az állattenyésztés a lehető legelhanyagoltabb munka volt eddig a környéken. Pe­dig kitűnőek a tenyésztési lehetőségek. Az új tagság, a terület új gazdái most ezt a kérdést is napirendre tűzték. Farkas elvtárs már arról szá­molhat be: ©orsanszaporodik a törzsállatállomány. Van a közösségnek már 10 szép anyakocája, öt kocát össze­adnak még a háztájiakból, e© másik tízes falkát pedig hamarosan vásárolni akar­nak. Elhatároztuk — ma©a­rázza az elnök —, ho©már rr.06t, az első évben legalább 200 ezer forint árú hízott sertést is adunk az állam konyhájára. Van már 85 szép süldőnk, meg 70 malacunk. Ezekből is mind hízók lesz­nek az év végéig. Pavilont kapnak a budapesti vásártelepen Októberben vásárolta meg az új tsz az első tíz fejőste­henet is. A marhaállomany JÓL JÁR, AKI KÖZÉNK ÁLL Keskeny hócsapáson közelít­jük meg az algyői Uj Elet Tsz hosszúkás épületeit. Az e©ikből kalapálás hangja szűrődik ki: ott a kovácsmű­hely. A másik ajtaja éppen kinyílik, fiatalember, nyitott ingnyakkal lép ki: a szövet­kezet agronómusa. — Ilyen legényesen? —je­gyezzük meg. — Csak kinézek — feleli Bátki György —, hozzák-e már az értesítést, ho© jön­nek a sertésekért. Sajnos, most futárral tartjuk a kap­csolatot a külvilággal. Tele­fonunk nincs, még a villanyt s se kötötték be ide a Tiszán­nak "bennünket^? ^©őtek ezreseket, akkor szerintem nagyobb lett az állatállomá­— és lnvitái az Yroclátau megmozdul Al©6. Mert ed- nyunk és gondolom néhány dig csak ú© hallották, napon belül I tagság okosan gazdálkodott van, növekedett a közös va­gyon értéke. — Mik a kilátások az új­esztendőre? Tovább duzzad szövetkezetünk taglétszáma — Nem könnyű a kérdés, sokféleképpen lehet rá vá­laszolni — magyarázza gon­dolatait. — Tavaly ilyenkor elkészítettük a gazdasági tervet és mire kitavaszodott, felborult az egész. Megnöve­kedett a tagság mgg a föld­terület. Most már visszakap­tuk a korábbi években hasz­nosításra kiadott földjeinket. ismét tovább amikor hordják a kocsik a — Állandóan jelentkeznek terményt, meg a -téeszesek* szövetkezetünkbe — említi a veszik a ruhát. mondták, hogy jó jövedelem duzzad szövetkezetünk lét­üti a tagság markát, de száma. A jelek is mutatják és számítunk reá. Az Uj Elet kommunistái és többen a a motorke- tsz-ből odaállunk az agitálok rékpárt, az á©neműt, meg csatasorába. A felfejlesztés amire szükségük van, még- meghatározza a jobb kilátá­fiatal agronómue — a múlt héten is 11 új tagot vettünk jobban felébred a falu. Pe- sokat is. Előre gondoskod fel. Néhány nevet is említ- dig többet is oszthatnánk, tunk arról, hogy már a kora hetek- Belovai Péterné Sza- mint 42 forint munkae©sé- tavaszi hónapokban osszunk bó Sándor. Terhes Erzsébet, d® 3 ÁT^i -^Tü ^ a Jf^fl t 11 ft" gazdálkodott. Ok határoztak zott marhat adunk at az Al­Király István. Nagy Irén, úgy( hogy amit csak lehet latforgalmi Vállalatnak. A Gajdán Imre és Sándor, Sza- saját erőnkből ruházzunk be, munkákat időben el tudjuk bó Ferenc, a középparaszt nem kell a sok hitel. Mun- végezni, később, ha kell, ön­,, , _ ,. , . tózünk is. Segít a gep: jol Bakos Ferenc fia s mások. kaVal is hozzájárulták, ami jár akj ka2<ink áll Szóval jönnek, ho© ú© százezreket ér, azonkívül .. . , „.,... ,, , .... „„ , Elvtársak jönnek be, Batki mondjam minden agitelás anyagilag: keresetük 30 szá- Györgyöt keresik: 6 a párt­nélkül. Valóban a -szállingó- zalékát befektették az év titkár is. Már sötétedik, zók* teljesen maguktól esz- folyamán a vízvezeték meg- Meggyújtják a petróleum­— Lehet, de ném mondják .. . , , . — felel a kis Varga. — In­°r!.í kább galambásznak és 0© csinálnak, mintha nekik mi­lyen jó lenne, ráérnek, élik világukat. 1© ámítják ma­gukat. Nekünk is van éppen Viszont őket is felkeltik otthon ko­rán reggel, ho© adjanak az állatoknak enni. Majd rá­jönnek, hogy hol jobb. Az biztos, minket vasvillával sem lehet elzavarni a Kom­nőtt sem érvelhetne külön­ben, mint ez a fiú, aki az élet elevenjébe csöppent be­le és máris önállóan keres. £ ,,/r1 elég szabadidőnk, És otthon, szulofalujaban ta- ^ f„ltoltik , lálja meg jövőjét, boldogu­lását. Gémes Tibi is erről beszél. — Szüleim szerették vol­na. ha tovább tanulok — említi —, de nekem nem volt ^lAL'TÚ'J,1 kedvem. Na©on jó itthon szomolbol lenni, meg a termelőszövet­kezetben. Ismerek minden­íme, így beszél három ió kit a faluban, Feri, Miska barát. Mindössze 16 evesek, jó barátom nem akarok tó- Semmi különös nincs abban, lük elszakadni. Nyárom őriz- bogy nekik ilyen jo soruk tem a gulyát, ha kellett haj- van- Minden községben van­tottam a lovakat. 275 mun- fiatalok, aldk ilyen ele­kaegysegem lett. Majdnem tet választnatnak maguknak. 15 000 forint az az értek, Minek otthagyni a falut, a amit szüleim asztalára teiie- csaladot, az ismerősöket?! A tek. Mondta is édesapám: boldogulást most már ott­ebben a korban soha nem hon is meg lehet találni, kereshetett ennyit e© fiú, Markovits Tibor Sikeres takarmánytermesztési kísérlet a kiskun dorozsmai József Attila Isz-ben A homoki kutatással fog- lése szinte váratlanul átla­lalkozó e©-es agrártudomá- gosan fél literrel növeke­nyos körök már évek óta dett. azon a véleményen vannak: a homoki bab elterjedt ter­mesztése a homoki állatte­nyésztés. takarmánytermesz­tés, e©szóval a homoki gaz­dálkodás »me©áltója« lesz. múlt évben a kiskundorozs­mai József Attila Termelő­szövetkezetben is. mélnek rá, ho© itt jobb hosszabbításába, istállók épí­lesz. Pláne, ha befejeztük a tésébe, állatok vásárlásába, zárszámadást, s egy hét múl- Egy munkae©ségre 13 forint a telefont. Nagy szükségük va osztjuk a gabonát, meg az beruházás jut: de az meg- van rá! lámpát: jó lenne már a nagy jövő előtt álló szövetkezet­be beszerelni a villanyt meg A sikert látva, a tsz tag­sága elhatározta, ho© ez évben az őszi takarmányke­verék után 20 kataszteri hol­don termesztenek homoki Ez a korántsem alantatan babbal vetett csalamádét. A 54- sr jssasrr talmazza a tejtermeléshez szükséges fehérjéket. Ezzel a takarmánnyal nagymér­Kísérletképpen öt katasz- tékben lehet csökkenteni a téri holdon vetettek csala- takarmányozás költségeit. A mádét, homoki babbal ve- húsz holdnyi terület — nem ©esen olymódon, ho© né© számolva a fövetésű, na© sor tiszta csalamádé után mennyiségű bükkönyös ke­két sor homoki bab követ- veréket — második termés­kezet t. Az í© nyert mint- ként minte© 4 ezer mázsa c© ezer mázsa zöldtömeg- kitűnő silótakarmányt biz­bő! készítettek silót. Amikor losít. s i© lehetővé válik a ezt a silólakarmányt most, szövetkezetben a marhaállo­a tél ideién elkezdték etet- mány még na©obb mérté­ni, a fejőstehenek tejterme- kű ©arapítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom