Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-22 / 18. szám
Uj gép a technológia gyártmány a további haladás kulcskérdése Paprikafeldolgozó Vállalatnál — Erre az üzemre világviszonylatban is büszkék lehetünk — mondotta a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál tett látogatásakor Kovács Imre élelmezésügyi miniszter. Jóleső érzés szegedi embernek hallani ezt a megállapítást, amely egyaránt vonatkozik az üzem fejlődésére, tisztaságára és termelési eredményeire. Büszkék is vagyunk rá, hogy ilyen szép üzemet alkottunk az elmúlt 10 év során az egykori bombatölcsérek helyén. De míg örömmel nyugtázzuk az elismerő kijelentést, mindjárt hozzátesszük, hogy a miniszter azt is mondotta: a további fejlesztés jelszava itt sem lehet más, mint új gép, új technológia, új gyártmány. Erre ösztönzi a vállalat vezetőit, műszaki és fizikai dolgozóit az egyre növekvő bel- és külföldi igény is. Éppen ezért kérdeztük meg most az év elején a vállalat vezetőit, vajon mit tesznek 1960-ban, hogy tovább lépjen előre a Paprikafeldolgozó Vállalat, s eleget tegyen a rá háruló feladatoknak? Két szállítószalag, fit hengerszék Polák Zoltán igazgató mielőtt választ adott a kérdésre, kiterítette az éves tervet tartalmazó dossziét. Kívülről tudja a számokat, az adatokat, de ahogy sorolta őket, már hangjából kicsendült, egyik-másik megvalósulásában maga sem biztos. Aggodalmát szóban is kifejtette: —- Ez évi tervünkben beruházásból két szárítószalag létesítése szerepel. Tervei már elkészültek, épületre nincs szükség, mert a meglévőkben helyezzük el. Négy hengerszékes malomegységünk mellé bankhitelből újabb ötöt tervezünk. Míg azonban a szalagszárítók felszerelésében bízunk, addig a malmok esetében borúlátóak vagyunk. Sok mindentől függ ugyanis az öt újabb modern malomegység létesítése. Mindenekelőtt szeretnék, ha már megkapták volna a bankhitelt. Míg nincs pénz, addig legfeljebb csak "•tapogathatnak'" hogyan, miképp juthatnának hozzá a gépekhez. A megrendelést csak ezután küldhetik el Budapestre. Mint ismeretes, ez csak a kezdet. Ezután vagy vállalja időben a kivitelező vállalat, vagy nem. Márpedig az lenne jó, ha minél előbb felszerelésre kerülhetnének az új hengerszékek. Ezt követelik a vállalatra háruló feladatok. Nagy szükség van a kapacitás növelésére, mert idei terv szerint mintegy 53 millió forint értékkel több árut kell készíteniük, mint tavaly. A mennyiségi tervteljesítés a vállalat probléma-csokrának csak egy ága. Az új gépek lényeges javulást hozhatnak a termelékenység növekedésében, sőt a minőség javulásában is, ami egyúttal azt jelenti, hogy több és jobb árut olcsóbban állíthatnak elő. Rahlárbfivftés emeletráhúzással Feladat, probléma azonban még ezenkívül is adódik. Mindenekelőtt meg kell oldani végre a raktározás nehézségeit. A félkészáru egyik jelentős része ma is a betonvázas szárítópaj iákban van felhalmozva, ládákba csomagolva. Ezek az épületek nem ilyen tárolásra készültek, csak a füzérek utóérlelését, szikkasztását szolgálják. Ezért a ládákat, a félkészárut az időjárás viszontagságaitól úgy ahogy ponyvákkal védik. Már pedig a szél, a hó megtalálja a ponyva nyílásait, s ennek következtében olvadás idején megszívósodik a paprikabőr, feltöltődik ismét nedvességgel, ami megnehezíti a további feldolgozást. Esetleg újabb szárítást igényel, ami további többletköltséget jelent, s mindezeken túl penészedésnek is indulhat. — A raktárbővítésben is reménykedünk — mondják a vállalat vezetői. — Az egyes számú telepen lévő raktárépületre húzunk egy emeletet. Mindez a raktározás mellett lényegében csak új technikát jelent, de következményeiben magával hordja a technológia megváltozását is. Az elmúlt évben több hasznos újítást vezettek be, a többi között a kész őrlemény egalizálásánál, egységesítésénél. Ezzel nemcsak egy színt, egy ízt, hanem egyenletes nedvességtartalmat is biztosítottak. Most ezen a téren is lényeges változást hoz az új esztendő. Eddig egy gépen egalizálták a csípős és édes őrleményt, így aztán, ha csípős után édes egységesítésére került sor, az utóbbi egy része ugyancsak kapott valami csípősséget, bármennyire is igyekeztek kitisztítani a gépet s alkatrészeit. Ezzel pedig romlott a minőség, amivel természetesen együtt jár az őrlemény árának csökkenése is. Az idén a Szabadság téri malomnál szerelnek fel egy újabb egalizáló berendezést. A jövőben ezzel teljesen elkülönítve kezelhetik a csípős őrleményt. Nehéz ellesni az újabb titkokat Az elmúlt évben bevezetett új eljárások közé tartozik az őrlemény szemcsésítése. Ez azt jelenti, hogy a finomra őrölt paprikát utóbb mákszerűvé formálták, s ezzel szórhatóvá tették mint az étkezési sót. Külföldön, s elsősorban a spanyolok már alkalmazták ezt az eljárást. Magyarországon itt Szegeden honosították meg első ízben. Ezzel nemcsak megkönnyítették és higiénikussá tették a paprika éttermi ifedhasználását, hanem a tengerentúli szállításra is alkalmassá tették az őrleményt. A tengeren való szállítás közben ugyanis a nedves levegő hatására valósággal összeáll a paprika. Ezzel az eljárással ennek elejét veszik. S milyen új gyártmányokkal rukkolnak ki 1960-ban a Paprikafeldolgozó Vállalat vezetői, dolgozói? Az elmúlt év utolsó hónapjában eljuttatták a kereskedelmi szervekhez az úgynevezett csípős halászlépaprikát Azóta már visszaérkezett a válasz megrendelés formájában. Most is' foglalkoznak több elgondolással, újítással. Dehát nehéz "kihúzni", ellesni az újabb titkokat. Nem szeretik ugyanis addig dobra verni elgondolásaikat, amíg sikerre nem vezet. Ezért az ilyen irányú kérdésre választ nem adtak. Azonban bízunk az idén is a vállalat vezetőinek, dolgozóinak alkotó kezdeményezőkészségében, amely már sok újat, szépet alkotott ebben az üzemben. Reméljük, újabb sikerek követik az eddigieket, s a műszaki fejlesztés előtt mutatkozó akadályokat a felettes és érdekelt szervek segítségével mielőbb leküzdik. Nagy Pál A szociális érzés nagy iskolája L áttam a régi falut, amely tele volt bánattal és szomorúsággal. Ez a régi falu azt meséli a mai embernek, hogy ba egy szegénynek elverte a termését a jég, vagy jószágát elvitte a vész, a szomszéd se igen vetett rá keresztet. Ha valaki gürcös életében nem tudott annyit összekaparni, hogy öreg napjaiban elélhessen belőle, a község istállójában kapott menedéket, s végül onnan is temették el, senki halottjaként. A kishaszonbérlőknek, summásoknak és zselléreknek nem futotta jótékonyságra, az elesettek megsegítésére, a nagyobb birtokoktól pedig vastag falak és harapós kutyák tartották távol a segítségért sóhajtozó jajgatását. A magántulajdon árnyékában nem nyílhatott, nem virágozhatott ki a más gondján-baján való osztozás, a szociális érzés. Tehetetlen szánalomnál egyebet nem várhatott az egyik szegény a másiktól. Az emberek ezért bezárkóztak saját nyomorúságuk rácsai mögé, s csak ritkán tellett elkeseredésükből és erejükből elszánt öszszefogásra, a nagybirtokok kapujának döngetéséré. Aki nem élt falun, ebből a kollektív szerencsétlenségből azt olvasta ki, hogy a parasztok irigyek és maguknak valók voltak. Mostanában azonban egyre világosabban kitűnik, hogy inkább a tehetetlenség kárhoztatta őket hűvös és passzív részvétre egymás sorsa iránt, mint a rájuk fogott "lelki sajátság". Ebben a hitemben a megújuló falun szerzett friss tapasztalataim erősítettek meg ismételten. Termelőszövetkezeti közgyűléseken jártam a napokban. Újonnan belépett emberek szövegezték a közös munka és részesedés alkotmányát. Vezetőséget választottak, hozzáértő és komoly bizottságokat. Arról vitatkoztak továbbá, hogy mennyivel járuljanak hozzá a közös vagyoni alaphoz, hány munkaegységet tegyenek kötelezővé férfiaknakés nőknek, öregeknek és fiataloknak. Mindent megfontoltak teljes komolysággal és nagy-nagy aktivitással, a leggondosabb eszmecsere mégis akörül támadt, hogy mi legyen az öregekkel, betegekkel, a terhes és kisgyermekes anyákkal, a segítségre szorulókkal. A legteljesebb mértékben egyetértettek abban, hogy most már nem családok gondja lesz ez sem, hanem egy életerős közösségé. M eghatódtam azon, hogy ötven-hatvanéves aszszonyok szólaltak fel a terhes és kisgyermekes fiatal menyecskék érdekében és életerős, jó fizikumú fiatalok szorgalmazták az idősebbekről való maximális gondoskodást. Végül aztán kollektív bölcsességgel, teljesen egységes elhatározással döntöttek, ilyenformán: az öregeket jószágok mellé, magtárba, vagyonőrnek kell beosztani, hogy részt vehessenek a közös munkában, de az ne menjen egészségük rovására; a szülési szabadságukat töltő anyáknak háromnegyed—egy munkaegységet kell jóváírni szabadságuk minden napjára; a betegek biztos anyagi segélyezésére a jövedelem két százalékát kell fenntartni, mint szociális alapot, s ugyanebből támogatják majd a munkaképteleneket is... És lehetne sorolni, milyen körültekintőek, milyen alaposak és emberségesek az új szövetkezeti parasztok is a gyengébbekkel, az öregekkel kapcsolatos határozatok megfogalmazásában. Lezuhant egy amerikai utasszállítógép — harminckilenc halott New York (Reuter). Jamaicában lezuhant a Pan American World Airways kötelékébe tartozó Avianca amerikai repülőgéptársaság egy utasszállító gépe, amely New Yorkból Bogotába tartott. A katasztrófának 39 halálos áldozata van. A 41 utas és a személyzet 7 tagja közül csak kilencein maradtak életben. Á lakosság igénye'nek kielégítését segíti elő a III. kerületi tanács ez évi városfejlesztési terve Sok közérdekű javaslat hangzott el tegnap a Hl. kerületi tanács ülésén A III. kerületi tanács teg- son, valamint Mihálytelken lottak. A költségvetés elkénapi ülésén Vincze Antal, a a dolgozó parasztok túlnyo- szültével azonban kiderült, végrehajtó bizottság elnöke a mó többsége belépett a ter- hogy az új művelődési ottnapirend előtti beszámolója melőszövetkezetbe. A harma- Jion építése meghaladná a keretében ismertette a közös dik kerület földműveléssel tanács anyagi lehetőségeit, gazdálkodás szervezésében foglalkozó tanácstagjai ke- Ezért úgy határoztak, hogy elért eredményeket. Az a vés kivétellel ugyancsak e körülmény, hogy Szeged ter- termelőszövetkezetekhez tarmelőszövetkezeti város lett toznak már. nem kis mértékbén a harma- e bejelentés után dik kerület dolgozó parasztjainak köszönhető. AlsóvároKomócsin Zoltán elvtárs beszéde a Szegedi Kenderfonógyárban (Folytatás az 1. oldalról) Nagy szeretettel ünnepeltük a testvérpártok és népek képviselőit, akik megtiszteltek részvételükkel. Különösen büszkék lehetünk arra, hogy Hruscsov elvtárs nálunk, a mi kongresszusunkon tett ismételten világtörténelmi jelentőségű bejelen- szágot, melyről népünk legtéseket, amelyek a béke jobbjai már évszázadok óta ügyét szolgálják. álmodoztak — fejezte be beEzután elmondotta Komó- «édét Komócsin Zoltán elvtestvérresszus útmutatásait, s kezdjük meg már ma valamennyien a határozatok végrehajtását. Ha mindannyian igyekszünk tenni valamit, a következő tizenöt év végén elmondhatjuk, hogy megteremtettük azt a boldog Magyarorcsin elvtárs, hogy a pártok valamennyien egyetértettek az MSZMP politikájával és célkitűzéseivel, ami újabb biztonságot adhat munkánkhoz: törekvéseink találkoznak a világ legjobbjainak céljaival. — Kongresszusunk az egész nép érdeklődése közepette zajlott le. Az emberek figyelték a kommunisták tanácskozását, s mi éppen ezért vonjunk le befejezésül két fő következtetést. Ezután Zöldi Imre, a Szegedi Kenderfonógyár üzemi pártbizottságának titkára a Magyar Népköztársaság' Érdemérem kitüntetés jelvényét nyújtotta át Papdi András 75 éves nyugdíjas munkásnak, aki 65 évig dolgozott a gyárban. Búza Istvánná kártoló, Valastyán Pálné gömbölyítő és Sinkovics Jánosné fonónő a Könynyűipar kiváló dolgozója, további 137 munkás pedig a Szakma kiváló dolgozója kiismerjük meg valameny- tüntetést kapta meg, s vele nyien. s ismertessük meg együtt összesen 84 ezer fomindenkivel a pártkong- rint jutalmat. a tanácsülés egyhangúan köszönetet szavazott azoknak, akik az elmúlt naa meglevő kultúrtermet felújítják, illetve kibővítik. Erre á célra a községfejlesztési alapból 180 ezer forintot biztosítottak a tegnapi tanácsülésen. Fejlesztik a közvilágípokban tevékenyen részt tást is vettek a felvilágosító mua- A kerü,et különbözö ré_ n szein kereken 100 utcai és a harmadik kerület dol- lámpát szerelnek fel. gozö parasztjainak meggyő- A ^osok kényelmét szolzésében. gálja, hogy 11 új közkifolyót Markos Károly, a végre- létesítenek ez évben. A fenti hajtó bizottság titkára a ke- adatok igazolják, hogy a rület 1960. évi városfejlesz- harmadik kerületi tanács vátési tervét ismertette. Város- rosfejlesztési terve szervefejlesztési célokra több mint sen egészíti ki az 1960. évi ötmillió forintot fordítanak költségvetést, és azzal egy.ütt ez évben a harmadik kerü- elősegíti a harmadik kerület ietben. minden egyes negyedének ... - « - - fejlődését. Maga a kozsegfejlesztesi Számos közérdekű kérdést alap harommillio forintot tettek még szóvá & tegnapi tesz ki, tanácsülésen. A felszólaló taa többi összeg költségvetési nácstagok többek között kérfelújítás és beszerzések cí- ték, hogy mén áll a kerületi tanács a rendörség intézkedjen a Lehetséges, hogy pár nappal azelőtt még nem sokat törődtek a szomszéd padlásával; lehetséges, hogy öregekre, vagy betegekre nem volt gondjuk, mert ilyen nem volt mindegyik családban —< de miután összekötötték sorsukat, s nincs a magántulajdon, amely elválasztaná őket egymástól, amely teljes figyelmüket lekötötte, a szociális érzés, a közösségi szemlélet máris áthatja valamennyiüket Tanulgatják, próbálgatják, gyakorolják az új életformát, barátkoznak annak emberi, magatartási normáival és őszinte ideáljuk, hogy olyan közösségekké kovácsolódjanak, amilyenek a gyárak kollektívái. Nemcsak szociális törekvéseikből derül ez ki, hanem kimondottan is ott izzik a vágy a közgyűlések hangulatában. A termelőszövetkezetek ezért válnak már az első napoktól kezdve a szociális érzés nagy iskolájává. Különböző felfogású és tulajdonságú emberek kerültek az, együttes munka és megélhetés kohójába és napról napra formálódnak. A fals hangokat maguk a parasztok utasítják vissza, ök maguk teszik falusi közhangulattá a termelőszövetkezeti községekben, hogy' most már nem a holdak száma szabja meg a tekintélyt és a "becsületet", hanem a munka. Az egyik szövetkezet esetében úgy adódott, hogy csupa földes parasztok kerültek össze. Már az alakuló közgyűlésen felszólalt az egyik gazda — a közvélemény teljes és egyöntetű helyeslése mellett —, hogy maguk közé kell hívni azokat is, akiknek nincsen földjük, mert most már nem ötholdasok, meg tízholdasok a tagok, hanem dolgos, vagy a dologtól húzódozó emberek. Más osztályozás nem lehetséges! A változás nem két nap eredménye, az bizonyos. A szocializmus építésének tizenöt esztendejében a parasztság tudata, gondolkodása is formálódott. Ismerték ők a közösségi élet és munka törvényeit ós szokásait, mielőtt még szövetkeztek volna, csak éppen nem sok alkalmuk volt aszerint élni. Társadalmi munkában összefogtak, sokan és sokat vállaltak a falusi közösség érdekében. Hamarabb megbarátkoztak az új élet rendjével, emberséges vonásaival, mint magával a gondolattal, hogy belépjenek. S ennek most érzik nagy jelentőségét, amikor látják, hogy már sok tekintetben termelőszövetkezeti parasztokként tudnak cselekedni és gondolkozni, pedig még csak egy-két napja vagy hete kapcsoltak át erre a rendelkezésére. Uj járdák építésére fordítják a községfejlesztési alap legjelentősebb tételeit. A Széli utca páros oldalán, a Korda utca és Petőfi Sándor sugárút közötti szakacsendrendelet betartása érdekében. Ugyanis a Mátyás téri művelődési otthon táncmulatságairól hazatérő fiatalok nem egy esetben felverik zajongásukkal a környékbeli ut«** lakosait álmukbői. Több háromság utca és Petőfi Sándor sugárút közötti részen készítenek új aszfaltjárdát többek között. A Csonka utca kikövezésére, valamint a Korda utca egy kisebb részének kikövezésére" is biztosítottak pénzt. Hattyastelep lakói az elfelszólaló sürgette, szerezzenek érvényt a január 1-én életbelépett állattartási tanácsi rendeletnek. Ismét felvetették, hogy Alsóvároson és Móravároson kevés a borbély- és fodrászüzlet. Kérték a tanácsot, lépjen múlt évben kérték, hogy ott közbe, hogy a fodrász vállaűj művelődési otthont épít- lat>, valamint a fodrász szö, , , ... . vetkezet mmel hamarabb lesenek, annak epitesehez tar- tesitsen fióküzleteket ezeksadalmi munkát is felaján- ben a negyedekben. E z a változás azonban nemcsak egyszerű emberi jóérzésben nyilatkozik meg. Nagyobb összefüggésekben is érezteti kedvező hatását. Nem egy közgyűlésen voltam tanúja olyan felszólalásoknak, melyeknek az volt az értelme és summája, hogy a közösbe lépett parasztoknak nem elég az állami segítségre apellálni, és ne is erre építsék jövőjüket elsősorban. Gazdaságilag megerősödött parasztok csaptak egymás tenyerébe, ezért az állami hitelekkel fukaron kell bánni. Az állam pénze ezer meg ezer más helyre is kell, s a szövetkezetnek is jobb lesz, ha nem adósodik el. Ebben a gondolatmenetben már az ország anyagi helyzetéért való felelősségérzet és más. dolgozó osztályok iránti rokonszenvük is megfigyelhető. Maguk között vitatkoznak így a termelőszövetkezeti mozgalom új emberei, s ha ezt a mozgalmat a szociális érzés nagy iskolájának, a kollektív embert formáló, építő nagv kohónak mondtuk — ebben az iskolában már a beiratkozásnál szép előmenetelről tettek tanúbizonyságot a dolgozó parasztok. Simon István