Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-21 / 17. szám

5 C.síi törtök, 1960. január 21. 2 Ot termelőszövetkezet Szeged ellátásáért Még a karácsony előtti nagy vásár idején egy kofe­val perlekedő munkásasz­szonytól hallottam a követ­kező megjegyzést: — Annyit hallunk a rádió­ban, olvasunk az újságban a termelőszövetkezetekről, s a piacon még nem látunk egyetlen termelőszövetkezeti árust sem. Pedig úgy tudom, itt Szegeden is van legalább öt vagy hat termelőszövetke­zet. Ha ők is bejönnének a piacra árulni, mindjárt nem lenne ekkora hangjuk a ko­fáknak, s a szabadpiaci árak is mérséklődnének. Nem véletlen és szokatlan mostanában városon az ilyenfajta beszélgetés. A vá­rosi emberek, az üzemi dol­gozók joggal elvárják a szó­tjen fei'ődő term""' ike­zetektöl, hogy eleget tegye­nek egyik fontos feladatuk­nak: a mezőgazdasági termé­kek .--zabályozásának. De mi erről a veteménye a sze­gedi termelőszövetkezetek vezetőinek? Stand n Szent látván téri piacon — Nem ért készületlenül bennünket a feltett kérdés — mondja Árendás György, a baktói Felszabadulás Tsz elnöke, 6 nyomban ismertet­te is a termelőszövetkezet terveit* — Nyolcvan hold zöldséget terveztünk az 1980-as gazda­sági évre. Ebből 10 hold pa­radicsom. 10 hold fűszerpap­rika, 5 hold paradicsompap­rika, 5 hold vöröshagyma, 10 hold káposzta, 5 hold kelkáposzta lesz. Ezenkívül még kisebb-nagyobb terüle­ten karalábéi, karfiolt, ko­rai és késői káposztafélesé­geket termelünk. A zöldség­féleségeknek körülbelül 40 százalékát a kiskereskedel­men keresztül értékesítjük. Nagy tételre kötöttünk szer­ződést a konzervgyárral is, s a fennmaradó, igen jelen­tős mennyiséget a szabad­piacon értékesítjük. Már tár­gyalunk is a tanáccsal egy stand felállításáról a Szent István téren. A standot ápri­lis elején szándékozunk -üzembe állítani*, amikoris az üvegházból kikerülő pri­mőr salátával és paprikával kívánunk a szegedi dolgo­zóknak kedveskedni. Bár je­lenleg még csak ezer négy­zetméteren termelünk pri­mőrárut, de épülőben van már egy 8 ezer négyzetmé­ternyi üvegház, amely ez év őszére teljesen elkészül, 8 akkor mi is komolyan kive­hetjük részünket nemcsak a nyári, de a kora tavaszi pri­mőerellátásból is. A primőr­áruk mellé korai rántani­való csirkéről is gondosko­dunk. Árusítás a Marx téren — Mi már egy jó helyet is kiszemeltünk magunknak a zöldség- és gyümölcsfélesé­geink árusítására — mondja Csúcs Mihály, a Táncsics Tsz elnöke. — A Marx tér környékén sok új ház épült és épül, zöldség- és gyü­mölcsbolt pedig kevés van. Éppen ezért határoztunk Úgy, hogy a Marx tér észak­keleti részén, az új házak tövében állítunk fel állandó jellegű elárusító helyet. Hogy mit szándékozunk itt árul­ni? Először is kora tavasz­6zal, április elején 70 ezer fej primőrsalátával jelent­kezünk. Utána 80 ezer fej szabadföldi salátát, 100 má­zsa paprikát, nagyobb meny­nyiségü tavaszi karalábét és más zöldségféléket kívánunk forgalomba hozni. A gyü­mölcsök közül elsőnek cse­resznyével jelentkezünk a szegedi piacon. Nagy meny­nyiségben viszünk piacra sárgabarackot, szilvát, al­mát. Azt hiszem, jó minősé­gű, olcsó áruval, zöldség­félékkel örömet szerzünk majd a szegedi háziasszo­nyoknak, feladatunkhoz mél­tóan befolyásoljuk majd a szabadpiaci árak alakulá­sát is. Primőráruk a Haladásból — A Haladás Tsz üveghá­zairól már sokat írt az új­ság. Éppen ezért nyilván nem lepődnek meg azon, hogy miután elkészült a tíz­ezer négyzetméternyi meleg­ház, mi elsősorban primőr zöldségféleségekkel jelentke­zünk kora tavasszal a sze­gedi piacon — tájékoztatott Borthaiser Antal, a Haladás Tsz elnökhelyettese. — A piaci stand felállítását mi is tervbe vettük. A Marx té­ren szeretnénk felállítani és körülbelül április közepétől kezdünk a szabadpiacon áru­sítani. A tervek szerint áp­rilisban és az ezt követő ta­vaszi hónapokban 120 ezer fej saláta. 700—800 ezer pri­mőrpaprika kerül forgalom­ba. A gyümölcsféleségek kö­zül dinnyéből viszünk sokat a piacra. Növekszik ebben az évben baromfiállományunk is, négyezer darab rántani­való csirkével, az ősz folya­mán pedig ezer kacsával je­lenetkezünk a szegedi pia­con. Bár erről nem kérdez­tek, de meg kívánom még jegyezni, hogy sok szép vi­rágunk is van és ezekből is viszünk majd a szegedi há­ziasszonyoknak. Főként zöldborsó — Az újszegedi Szabadság Tsz nagy mennyiségben fű­szerpaprikát termel — mond­ta Kürti Lászlóné, az újsze­gedi Szabadság Tsz párt­titkára. — Most, az 1960-as gazdasági évben is mintegy 25 holdon termesztünk pap­rikát. Ennek legnagyobb ré­sze szerződéses. Latolgatjuk még, hogy öt vagy 10 hol­don termesszünk-e dinnyét. Mi a szegedi piacra legfel­jebb a zöldborsót és a már említett dinnyét vihetjük majd. Az a véleményünk, hogy ehhez nem érdemes külön standot állítani, leg­feljebb betársulnánk egy na­gyobb termelőszövetkezet el­árusító helyére. A virágüz­letünkben, amely a Szent István téren van, az idén is sok szép rózsát találnak majd a virágkedvelök, mert két holdon nevelünk rózsát. Próbálkoztunk baromfite­nyésztéssel is, de mivel nincs hozzá megfelelő he­lyünk, így inkább a sertés­állomány növelésére fordí­tottunk nagyobb gondot. Korai újburgonya — Mi is betársulnánk egy nagyobb tsz elárusításába — jelentette ki Kasza Nándor, az Uj Élet Termelőszövetke­zet elnöke. A mi szövetke­zetünk ugyanis kicsi ahhoz, s a zöldség termelése sem olyan sokoldalú nálunk, hogy érdemes lenne külön standot nyitni. De azért a kötelessé­günket mi is megtesszük, s a tavasszal elsőnek 400 má­zsa korai újburgonyával je­lentkezünk a szegedi piacon. Ezenkívül 10 ezer rántani­való csirkét is szállítunk majd a melegágyi saláták mellé, amelyből a mi tsz­ünk is 30 ezer fejet termel. Április elején mintegy 150 ezer csomó friss, tavaszí re­tek is kerül majd tőlünk a szegedi dolgozók asztalára, így próbálunk mi is eleget tenni a városi dolgozók iránti kötelezettségeinknek. öt tsz elnöke, illetve veze­tőségi tagja válaszolt most a szegedi háziasszonyok jogos kérdésére. Az elmondott ígé­retek igen szépek, biztatók Mindenesetre a közmondás azt mondja: »az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó*. Erről, mármint az ígéretek betartásáról, a tavasszal szá­molunk majd be egy e té­mára visszatérő cikkünkben. Reméljük, 6ok jót írhatunk akkor is. Horuczi Lászlóné A SZEGEDI IDEGENFORGALOM ei újdonságai A Szeged városi tanács idegenforgalmi hivatala — amely újabban az egész Csongrád megyére kiterjedő hatáskörrel dolgozik — már most megkezdte az idei ide­genforgalom, s különösen a szabadtéri játékok idején nö­vekvő vendégjárás zavarta­lan menetének előkészítését. Gazdag programokon dolgoz­nak, propaganda-füzeteket és könyveket készítenek elő sajtó alá. többet orosz, né­met, angol és francia nyel­ven adnak ki. Számoö in­tézkedést tesznek annak ér­dekében, hogy a vendégek jól érezzék magukat Szege­den, s minél többen eljöjje­nek. BŐRÖNDCIMKEK Mint apróság is figyelmet érdemel, hogy a hivatal már most gondoskodott az el­múlt évben sok vendég által hiányolt ízléses bőröndcim­kék és autós matricák be­szerzéséről. Az előbbiből négy változatot is készítte­tett, több színnyomással. Ezeknek ötlefe és ízléses ki­vitelezése Kondor Gyula gra­fikusművészt, a Szegedi Nyomda Vállalat dolgozóját dicséri, aki több pályázaton nyert díjat munkáival. A napokban zárult szegedi nyomtatványkiállításon i6 szerepelt grafikáival, ólom­metszeteivel és könyvborító terveivel. A címkék felirata a szabadtéri játékokhoz iga­zodik: "Szeged, a szabadtéri játékok városa* — "A nap­fény városa, Szeged*, vala­mint a múlt évi plakátról ismert meghívás: "Hívja és várja Szeged«. BÉLYEGSOROZAT A Közlekedés- és P06ta­ügyi Minisztérium postai fő­osztálya mo6t közölte a hi­vatallal, hogy hozzájárult olyan bélyegsorozat kibocsá­táséhoz, amely a Szegedi Szabadtéri Játékok esemé­nyével függ össze és engedé­lyezi a szegedi postahivata­loknak a szabadtéri játékok­kal kapcsolatos alkalmi em­lékbélyegző használatát :s, március l és augusztus 31 között. Ez utóbbi azt jelenti, hogy március elsejétől min­den, Szegedről küldött levé­len ez a bélyegző szerepel. JOGASZKONGRKSSZUS A JÁTÉKOK IDEJÉN A Szegedi Ügyvédi Ka­mara ugyancsak most tájé­koztatta a hivatalt arról, hogy a játékok idejére kez­deményezi egy országos, jo­gászkongresszus szegedi meg­rendezését, amelyre elképze­lése szerint mintegy ezer résztvevőt hívnak meg. Moz­golódnak a Magyar Népköz­társaság Automobil Klubja szegedi körzetének tagjai is. Ugyancsak a szabadtéri já­tékok idején úgynevezett csillagtúrát szerveznek Sze­gedre és a közeli Pusztaszer­re, az Árpád-emlékműhöz. AZ ELSZÁLLÁSOLÁS Folyamatosan intézkednek a szállások fokozott biztosí­tásáról is. Ennek érdekében az idegenforgalmi hivatal és az IBUSZ a hódmezővásár­helyi Béke és a makói Ko­rona Szállókat is be akarja kapcsolni a szegedi vendé­gek elhelyezési körzetébe, oiyformán, hogy ezekkel a szállodákkal közvetlen autó­busz-összeköttetést tartanak fenn. A játékok megnyitása még több mint fél évre van tó­lünk, a levelek azonban máris egyre érkeznek az ide­genforgalmi hivatalhoz. Sop­ron például már most jelen­tette, hogy két különvonatot indít Szegedre, Tata és több más város ugyancsak korán jelentkezett konkrét igénnyel vagy felvilágosítást kérő le­velekkel. JÖN A VÍZIBUSZ Napokon belül már sor kerül az idegeneket tájékoz­tató nagy táblák elhelyezé­sére is. Szeged forgalmas út­vonalain, a forgalmas útel­ágazásoknál az idegenforgal­mi objektumokat feltüntető térképes táblákat állítanak. Már m06t bizonyossá vált, hogy a játékok idejére két, új típusú, nyitható tetős, modern vízibuszt is a város rendelkezésére bocsátanak, tiszai kirándulások és séta­hajózások céljára. Veszélyes szomszédság Az új esztendővel Ausztriában heves belpoliti­kai viták kezdődtek, melyek a két uralkodó pártban mély szakadékot idéztek elő. A szociáldemokraták és a kon­zervatív "Néppárt* legszél­sőségesebb jobboldalának be­folyásos politikusai, a neo­fasiszták támogatásával azért agitálnak, hogy Ausztria lép­jen be az úgynevezett Euró­pai Gazdasági Közösségbe (EWG). Stájerország szövet­ségi államának tartományfő­nöke, Krainer — Raab kan­cellár pártbarátja — saját pártján belül olyan messzire ment, hogy olyan "mozga­Megnövekedett a vízfogyasztás Szegeden az elmúlt napokban Helytelenül védekeznek néhol a vízvezeték befagyása ellen A Víz- és Csatornaművek közlése szerint az elmúlt hi­deg napokban lényegesen nagyobb volt a vízfogyasz­tás Szegeden, mint a nyári kánikula idején. Sok háztulajdonos és lakó a víz állandó folyatásával védekezik a befagyás ellen. Ez igen káros védekezési mód. A befagyást a csapok víztelenítésével kell elkerül­ni. A Víz- és Csatornaművek munkájában egyébként kü­lönösebb zavart nem okozott a hideg időjárás. A Délm'a­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat vonalszakadása idé­zett elő kisebb kiesést, ugya­ms a Szilién sugárúti kis vízmű nem működött. De a hibát néhány óra alatt ki­javították, így továbbra is zavartalan Szeged vízellátá­sa. A Víz- és Csatornaművek télre való jó felkészülését bizonyítja az a tény is, hogy a vízhálózatban nem fordult elő komolyabb csőrepedés. Egyedül Újszegeden a liget­ben volt, de azt is rövid idő alatt rendbehozták. A válla­lat felkészült a nagyobb hi­deg fogadtatására is. Tehát, ha még mélyebbre süllyed a higanyszál, akkor is biztosí­tani tudja a Viz- és Csator­namüvek Szeged lakossága részére a szükséges vízmeny­nyiséget, NAPIRENDEN: A tél öröme ne váljon ürömmé TAVALY ILYENKOR egy szomorú eset kapcsán került Szeged az országos érdeklő­dés központjába. Egy bátor köszörűs kisiparos élete ve­szélyeztetésével kct kisgyer­meket mentett ki a rókusi Búvár-tó jege alól, egy har­madik gyermeket, sajnos, már nem tudott elérni, a ha­lál elragadta előle, A tél öröme így vált tragédiává Rókuson, mert a három kis­gyermek ott csuszkáit a tó bizonytalan jegén, bár előt­te intették őket a partról a felnőttek. Hogy ne ismétlődjék meg a tavalyi tragédia sehol Sze­geden, azért szólunk most és idejében felhíva a pe­dagógusok és a szülők fi­gyelmét a veszélyre, amit télidőben is rejt a Búvár-tó és a többi kubikgödör. A tavalyi tragédiát köny­nyű elfelejteni, az új pedig könnyen megtörténhetik, mert a jelekből ítélve a Bú­vár-tó és a kubikgödrök fe­lé most is erősen „vonzód­nak" szánkóval, korcsolyá­val, vagy csak csúszkálási kedvvel a kisebb gyermekek, és a nagyobbak is. A ható­ságoknak feladata távoltar­tnni őket a leselkedő ve­szélytől. de ez az intézkedés „csak" hivatali és eredmény­telen marad, ha intelmükkei nem támogatják kellőkép­pen a szülők, a pedagógu­sok és az egyébként köz­vetlenül nem érdekelt fel­nőttek is, ha észreveszik, hogy a veszedelmes gödrök jegére merészkedik egyetlen gyermek is. SZEGED sajnos nem ked­vez a gyermekek téli örömé­nek, egyetlen dombja sincs, ahol ródlizni lehetne. Kor­csolyapályája sincs elegendő. A tél itt van még, s ezt a mulasztást helyre lehetne hozni, csak vállalkozó szel­lem kell hozzá. Akkor majd nem szorulnak ki a gyerme­kek a kubikgödrök jegére korcsolyázni, s a kocsiútak jeges havára csúszkálni, ród­lizni. Helyes, hogy a SZEAC jégpályát nyitott Újszegeden. Hajmeresztő példákat le­hetne felsorolni a körutak­ról és a sugárutakról, külö­nösen a Petőfi Sándor su­gárútról. Nemegyszer látni kocsik és szekerek után sza­ladó gyermekeket, hogy szánkójukat hozzákössék a járművekhez, s úgy vontas­sák magukat. A napokban az erősen ködös délutánon, sőt az esti órákban is le­hetett látni ilyen és hasonló eseteket, s nem nehéz elkép­zelni, hogy milyen tragédia történhet, ha az egyébként is kedvezőtlen útviszonyok miatt egy másik jármű há­tulról beleszalad a szánkózó gyermekekbe. HOGY A TÉL ÖRÖME ne \ áljék ürömmé egyetlen eset­ben sem, a társadalom áll­jon ellen, intse,' figyelmez­tesse, óvja a gyermekeket a kubikgödrök jegétől, a síkos kocsiútak veszedelmétől. S ez megint nemcsak a ható­ságok kötelessége, hanem a felnőttek, a szülők, a peda­gógusok kötelessége is — a gyermekért. Lódi Ferenc Bécsi tudósítónktól lom* indítását javasolta, amely ennek érdekében a kermányra politikai nyomást gyakorolna. Krainer tarto­mányfőnök azt magyarázta, hogy Ausztria "semlegessé­gével éhen pusztulna, ha nem csatlakoznék a leggyor­sabban az Európai Gazda­sági Közösséghez*... Eközben az EWG-hez való csatlakozás ellenzői — akik­nek legelső soraiban a kom­munisták álltak és állnak — ideiglenes győzelmet arattak: az osztrák külügyminiszter Kreisky, aki néhány hónap­pal ezelőtt még maga is az EWG pártfogója volt, alá­írta az osztrák szövetségi kormány csatlakozását az úgynevezett Szabad Kereske­delmi Zónához, amelybe a skandináv államok, Svájc, Ausztria, Anglia és Portu­gália tartoznak. Alig szig­nálták ezt a megegyezést, az EWG propagandistái máris azt követelték, hogy építse­nek politikai hidat az EWG és az említett gazdasági szö­vetség (EFTA) között. En­nek az eszmének a kezde­ményezője, az ő elgondolá­suk szerint, Ausztria legyen. A skandináv államok hatá­rozottan ellenzői ennek a tervnek, mert előbb-utóbb feltétlenül a két gazdasági szövetség egyesítéséhez ve­zetne. Az EWG ellenzői Ausztriában ügy vélekednek — és ehhez a gondolatmenet­hez már Raab kancellárnak is csatlakoznia kellett —, hogy Ausztriának az Európai Gazdasági Közösségbe való belépése nem egyeztethető össze a köztársaság semle­gességével, mert a semleges­ség egyik feltétele a minden politikai és gazdasági blokk­tól való távolmaradás. Ezzel szemben az EWG ma már döntően a nyugatnémet mo­nopolkapitalizmus befolyása alatt áll s Ausztria semle­gességének megszüntetése ha­tározott célkitűzése. Egy ilyen szerződés Ausztria fo­kozott gazdasági alárendelt­ségéhez vezetne. Ausztria szociáldemokrata főkancellárja, Pittermann, éles szavakkal bélyegezte meg az EWG, mint olyan szervezet létrehozását, amely néhány európai államnak befolyást biztosít más álla­mok fölött, és annak a vé­leményének adott kifejezést, hogy Ausztria csatlakozása a parlament ellenőrzési jo­gának . gyengeségét és a munkálszervezetek kizárását jelentené. Ezzel megismétel­te — mindenesetre jóval óvatosabban —, amit a kom­munisták már hetekkel ez­előtt megmondták, amikor a külföldi ajánlat veszélyéről beszéltek, amely az EWG­hez való csatlakozás esetén a kormányzatra várna. Eh­hez jönne még az amúgy is szerény államosítások és az üzemi tanácsok beleszó­lási jogának felfüggesztése. A reakciós, konzervatív "Néppárt«-ban épp úgy, mint a szociáldemokraták között, mély szakadék keletkezett Fittermann nyilatkozata kö­vetkeztében. A linzi polgár­mester, Koref a legbefolyá­sosabb SP-képviselők egyi­ke, az EWG elvetését "jég­hideg tus*-ként emlegeti és Salzburgban, Tirolban az SP-funkcionáríusok hasonló­képpen léptek fel a neofa­siszták támogatáséval, hi­szen a semleges Ausztria mindig tüske volt a szemük­ben és az egyedüliek voltak a parlamentben, akik Auszt­ria semlegességét ellenezték. A Vita mindenesetre to­vább folyik. Az EWG azonban belpolitikai választóvonallá vált. A szo­ciáldemokraták közmondá­sos "pálfordulásukról* isme­retesek, ezért az osztrákok­nak nagyon óvatosaknak kell lenniök — különösen Nyu­gat-Németország veszélyes szomszédságában —, nehogy az EWG mint a szabadkeres­kedelmi zónával összekötő híd hatoljon be Ausztriába, a hátsó lépcsőn keresztül. Mint kéz a kézben, az EWG­hez való csatlakozás reakci­ós agitációjával együtt anti­szemita provokációk is be­hatolnak Ausztriába Nyugat­Németországból. Klagenfurt­ban a házakat antiszemita jelszavakkal mázolták be, Bécsben meggyalázták a zsi­nagógát és a különböző hi­vatalok naponta kapnak fe­nyegető leveleket a fasisz­táktól. Egy bécsi zsinagóga és a kulturális hivatal épü­lete rendőri őrizet alatt áll, mert a neofasiszták névtelen levélben bejelentették, hogy mindkét épületet felrobbant­ják. Bécs lakossága azonban határozottan távol tartja ma­gát ezektói az antiszemita náci-akcióktól. Richárd, Klinger

Next

/
Oldalképek
Tartalom