Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-20 / 16. szám

3 Szerda, 1960. január 13. 3 Ülést tartott a II. kerületi tanáes Idén több mint 3 és fél millió forintot fordítanak az óvodák, bölcsődék, napközik, iskolák és utak felújítására Iglói Ferenc tanácstag üléselnökletével tanácskozott tegnap a szegedi II. kerületi tanács. Lacsán Mihály v. b.elnök a két tanácsülés közt lezajlott végrehajtó bizottsági üléseken hozott határozatok végrehajtásáról számolt be. Többek között hangsúlyozta, hogy ezen időszakban elkészült az 1960-as esztendőre szóló városfejlesztési tervjavaslata is a kerületnek, amelyet most a tanácsülés elé terjesztenek vitára és jóváhagyásra. Szabados Istvánné v. b.titkár ismertette a kerület 1960-as városfejlesztési tervjavaslatát, amely szerint még nagyobb szerepet kap ez évben az utak, bölcsődék és óvodák, napközi otthonok és általános iskolák felújítása Több mint három és fél millió forintot fordítanak ilyen célokra. Hangoztatta, hogy az elmúlt évek jó tapasztalataira alapozva jelentős helyet foglal el a városfejlesztési tervben a társadalmi munka, a múlt esztendei tervezethez képest még egyszer annyi, mint ahogy erre alapot is nyújtottak a tanácstagi beszámolókon elhangzott felajánlások egy-egy új létesítménynél. A városfejlesztési terv — mondotta Szabados Istvánné v. b.-titkár — egyébként zömmel azokat a felújításokat, új létesítményeket tartalmazza, amelyekre a tanácstagi beszámolókon elhangzott vélemények hívták fel a tanács vezetőinek figyelmét. Az ilyen közös akarat csak jó eredményeket szülhet, amikor is a lakosság és a tanács tervezése közös nevezőn nyugszik. A hozzászólások csak még jobban megerősítették a körültekintő városfejlesztési tervet, bár a tanácstagok egy-két vonatkozásban részletesebb választ kértek egyes tételekre, illetve azok módosítását javasolták. Kútkifolyót kértek például az Agyagos utcába. Rakonczai Lászlóné tanácstag a Hétvezér utcai óvoda és napközi konyhájának bővítését olyan formán kérte, hogy egy ottlévő helyiséget is parkettázzanak ki. A petőfitelepi gyalogjárdaépítkezések vonatkozásában többen szóltak arról, hogy melyik utcák lennének elsősorban a fontosak, s etekintetben a hozzászólók véleményei éltértek. Kotlár Józsefné tanácstag az ötös utca helyett a kilences utcát vélte elsőként megjavítani fontossági sorrendben, ugyanakkor salakkal feltöltött járdaszigetet kért az autóbuszmegállókhoz. A vélemények abban megegyeztek, hogy a fodortelepi villamos végállomástól a Petőfitelepre vivő töltésátjárón végre gyalogjárdát kell létesíteni, hogy az átkelők ne kényszerüljenek ki a járműveknek fenntartott úttestre. Nagy László tanácstag javasolta, hogy a költségvetésben az óvodások sportfelszerelésére fordítandó összeget adják a kerületi iskolák sportköreinek, mivel az óvodásoknak nemigen kell még sportfelszerelés. Lengyel Mlhályné, Nagy László II., Csanádi Géza és még több felszólaló tanácstag azt kérte a II. kerületi tanács vezetőitől, hogy a majd induló munkálatokhoz időben megkapják az értesítést a társadalmi munkák szervezésére. Hangsúlyozták valamennyien, hogy a lakosság szíves-örömest részt vesz és részt vállal az érdekében történő munkák elvégzésében, csak időben kapják meg az értesítést, s ne utolsó pillanatban. A tanácsúlés végül is elfogadta a városfejlesztési tervjavaslatot, hogy azt jóváhagyásra terjesszék a városi tanács végrehajtó bizottsága elé. Sok izgalom — jó eredmények Most tartanak először félévi kollokviumokat a Felsőfokú Tanítóképzőben A Felsőfokú Tanítóképző így volt bajtársa és jóbarát- — És mit mutat a vizsgák Szeged legfiatalabb oktatási ja, Borsi Péter is. »lélektana«? intézménye, hiszen a múlt a társadalmi ösztöndíja- Különösen az első vizsév nyarán határozták el lét- sok is jól szerepelnek a vizs- .. .... hantmk a feierehívását. A mostani első- gákon. Közülük Tácsi Anna, gaK 61011 nangziK a reieévesek bizonyos fokig az aki a Szeged városi tanácsa let - igen nagy volt a vizsalapító tagjai is ennek az új ^ galáz a diákok között Kuloískolatípust képviselő szege- nősen a lányok kórében. De d, intézménynek. Azonkívül tokosa, eddig, ot vizsgájából ^ megszülettek a pedig az o eredmenyeik, negy 5-os es csak egy 4-es ' , . ... munkájuk alapján lehet ta- érdemjegyet szerzett. jó eredmenyek, ugy csokpasztalni először: mennyire kent, a drukk. Benn, a vizsvolt helyes és eredménye- -fa gákon is olyan közvetlen, — Az elsőévesek negy ta- olyan "családias a hangulat-*, nulócsoportja közül — vála- hogy egy-kettőre megjön a szol a kérdésre Gál Géza fiúknak és lányoknak a igazgató — a mostanáig le- "mersze*. Mi könnyen megtett vizsgák átlageredményét teremthetjük ezt a családias tekintve egyik sem rosszabb kapcsolatot. Nálunk tanár és közepesnél. Mindük átlaga diák között igen közvetlen a 3,5 és 4 között mozog. Ez az kapcsolat. A tanárok minátlag igen jó, s kedvező re- den elsőévest személyesen isményekre jogosít föl ben- mernek, nünket. Legutóbb a gyer- — S hány vizsgájuk van kollok- még hátra a tanítóképzősökviumon az évfolyam D-cso- nek? portja például 4,l-es átlag- — Még hat alkalommal gal vizsgázott. Marxizmus— kell a vizsgáztató tanár aszleninizmusból pedig mind- tálához leülniük. Legközehárom csoport elérte a 3,7-es lebb logikából vizsgáznak. átlagot. Ez külön öröm a Most ez a "legfélelmetediákja becsületesen dolgo- számunkra, hiszen marxiz- sebb* tárgy. Aztán majd a zott az elmúlt félévben. must nálunk rendes tárgy- következők — egészen ja£ ként ebben a tanévben kezd- nuár 26-ig. Pedig vannak itt olyanok tünk oktatni. P. L. is, akiknek kéthónapos elmaradást kellett novemberben és decemberben menet közben megszüntetniük. Borsi Péter és Nagy József még katonák voltak, amikor felvételüket kérték a tanítóképző első évfolyamára, s csak november elsejétől, leszerelésük után kapcsolódhattak az iskolában folyó rendszeres tanulmányi munkába. Két hónap alatt tehát négyhónapi tananyagot kellett elsajátítaniok. Nem volt könnyű dolguk ... — Persze, azért készültünk mi már — mondja Nagy József —, tanultunk akkor is, amikor még katonák voltunk. Ami szabad időnk csak volt, azt mind olvasásra, tanulásra fordítottuk. Csak így tudtunk, így érhettünk el most jó eredményt... Nagy József eddigi öt vizsgájából négyet 5-ös eredménnyel, egyet pedig 4-es eredménnyel tett le. UgyanTovábbi testvéri segítséget!. • • sebb nevelóképzést hozó intézkedés a tanítóképzők felsőfokú szintre emelése? Alapító tagnak lenni pedig amennyire nagy megtiszteltetés, ugyanannyira nagy felelősség is. Nem lehet hát csodálkozni azon, milyen nagy mostanában az izgalom a tanítóképző elsőéves diákjai körében. Most folynak a félévi kollokviumok, amelyek megmutatják, ki milyen munkát végzett, s amelyek az első ilyen jelle- mekirodalom című gü vizsgák a Felsőfokú Tanítóképző történetében. Nemcsak a hallgatók, az iskola tanárai is nagy izgalommal figyelik az eredményeket. S az eddigi eredmények azt mutatják: a Felső fokú Tanítóképző minden T

alán még egyetlen esztendőben sem fordultak városunk lakói, üzemeink munkásai, értelmiségi dolgozói olyan nagy érdeklődéssel a mezőgazdaság felé, mint ezekben a napokban. Az érdeklődés fő oka: Csongrád megye falvaiban, városaiban, köztük Szegeden is százak, ezrek választják egyik napról a másikra a kisparcellás gazdálkodás helyett a szövetkezést. Nagyszerű munkát végeznek azok, akik most a falvakban, s Szeged különböző városrészeiben okos érveléssel, türelmes szóval, a (kételyek eloszlatásával segítenek pontot tenni a paraszt emberek vajúdására, hogy kialakítsák a helyes végső elhatározást. Felvilágosító munkájuk nyomán szárnyra kapnak a vágyak, sok évtizedes törekvések, amelyek kimondva, vagy kimondatlanul ott éltek gondolatban a kisporták tetőzete alatt: más jövőt, emberibb életet a parasztoknak is. Erre az útra találnak most rá sokan Csongrád megyében. Nem egyesek, hanem ezrek, tízezrek. Nem egyes emberek, kevesek — mint a korábbi esztendőkben — hanem sokan, szinte valamennyien a falvak lakói. Az elemi erővel feltörő vágy, hogy új életet a dolgozó parasztoknak, az a megfontolt, bölcs jövőt formáló lelkesedés, találékonyság, amely az új szövetkezetek tagjait áthatja, biztosíték arra, hogy nem volt hiábavaló népnevelőink munkája. Az elvetett mag jó talajra hullott, s a kikelt vetés kalászt érlel még az idén. De ez a kikelt vetés kívánja a további ápolást is, az új szövetkezeti tagok akarata követeli: »Ti, akik segítettetek bennünket a szövetkezeti útra, ezután is adjatok tanácsot, hogy ne tévedjünk a közös gazdaság berendezésével, új életünk, munkánk kialakításában. Ti, szegedi munkások, műszakiak, mérnökök, kutató intézeti tudósok, tudományos dolgozók, agronómusok, állami és tömegszervezeti vezetők fogjátok kezünket, hogy közös akaratunkból valóság legyen.* A

további felvilágosító munka, a még kívülállók meggyőzése mellett egyik legdöntőbb feladat az elért eredmények, a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdítása. Feladataink nem csökkentek. Igen nagy felelősség hárul ránk az új szövetkezetek, politikai, szervezeti ós gazdasági megerősítésében. Nehéz, bonyolult és semmivel sem kisebb feladat ez, mint a felfejlesztés. Ez sem kíván kisebb »erobedobást« a szövetkezeti tagoktól, vezetőktől, a kommunistáktól, tanácsi dolgozóktól, üzemi munkásoktól, mindenkitől, akinek csak köze van a szövetkezés ügyéhez. Nem új feladat ez és nem is valami »megállás«, hanem az eddigi lendületes szövetkezeti munkánk, az előrehaladásért végzett tevékenység másik oldala. A szövetkezés ügye melletti felvilágosító szóra most a gazdaságok megalakítása után is szükség van. A belépési nyilatkozatok aláírása, az első közgyűlésen megejtett szavazás, a közös tevékenység elindítása után is szükség van az agitációra. Szükség van, mert a tegnapi kis- és középparasztok nem hagyták kapun kívül a régi kistulajdonosi gondolkodási módot, amit természetesen nem könnyű nekik levetkőzniük. Szüntelenül magyaráznunk kell 'köreikben a szövetkezeti tagok jogait és kötelességeit, a közös munkában való rendszeres, szorgalmas részvételt, az alapszabályszerű gazdálkodás követelményeit stb. Megnyugtató választ kell adnunk kérdéseikre, mert ha mi nem tesszük meg ezt, bizonyára akadhatnak »mindenttudók«, akik a maguk szájaíze szerint magyarázzák meg a felmerülő problémákat, kérdéseket. Ebből pedig jó nem születhet, csak akadályozhatja a közös gazdálkodás fejlődését. t^t j szövetkezeteinkre már |_J a megalakulás másnapján az első lépések megtétele közben sok és nem is könnyű feladat hárul. Nem engedhetjük, hogy botladozva tegyék meg az első lépéseket, mert ez a csetlés-botlás elkísérheti őket egész esztendőben. A szövetkezeti mozgalom, az új szövetkezetek megszilárdítás! munkájának fontos része az általános földrendezés. S ezzel kapcsolatban a nagyüzemi táblák tényleges kialakítása még abban az esetben is, ha most, az őszi vetések miatt nem is alkotnak összefüggő egészet. Ügyarrcsak fontos része ennek a munkának a szövetkezeti, a közös munka megindítása. Bár a tél erre nem ad most sok lehetőséget a falvakban, a szövetkezetekben, de azért adódik mindig valami munkaalkalom, amelyeknek kihasználása a szövetkezetek erősödését, megszilárdulását szolgálja. Ilyen alkalom és lehetőség az egyszerű, közös építkezések, istállók, ólak faanyagának kitermelése, a nádvágás, s ha enyhül az idő, az építkezések megkezdése. A

z új tagokat sok minden foglalkoztatja a szövetkezetben, a többi között a kereseti lehetőség, a munka értékelésének módja. Szervezni lehet és kell is munkaegységszámolási és szakmai tanfolyamokat. Tájékoztatni kell őket a fontosabb rendelkezésekről, s ezekkel mind-mind hasznosan lehet eltölteni a téli napokat. Az első lépések közé tartozik a szövetkezetben a vezetőségválasztás, a munkaszervezet kialakítása s a tervek elkészítése. Ezek nemcsak szervezeti, gazdasági, hanem igen fontos politikai tevékenységet is jelentenek. A megalakítandó brigádok munkacsapatok elsősorban majd gazdasági célokat szolgálnak a szövetkezetben, de egyben alkalmassá kell válniuk a politikai és szakmai nevelésre is. Ezért már megalakításuknál ügyeljünk arta, hogy ezek az együttesek, kollektívák politikailag is összekovácsolt közösséget alkossanak. A lehetőség szerint úgy teremtsük meg azokat, hogy rendelkezzenek "önkiszolgáló* képességgel. Tehát »házon belül* el tudják oszlatni a téves nézeteket, erősíteni tudják a szövetkezeti gazdálkodásba vetett hitet, megfelelő hangulatot, lelkes munkalendületet tudnak kialakítani. A jó politikai munka kialakítására mindenek előtt létre kell hozni a párt- és KISZ-szervezeteket. Ha van rá mód, tapasztalt, politikailag szilárd szakembereket adjunk a tsz-ekbe állandó munkára, akik szakmai képzettségüknél fogva nagy segítséget nyújthatnak a nagyüzemi gazdálkodás kialakításában. Rajtuk kívül szervezésben, tervezésben jártas szakemberek segítsége ugyancsak nélkülözhetetlen. Bár a terveknek feltétlenül a tagság és a vezetőség együttes munkájával kell készülnie. Tehát szakirányítás itt is szükséges. M

a még hó borítja a határt, jó takaró alatt telelnek a vetések, várják az olvadást, a tavaszt. Gazdáik, akik elvetették a magot, most összefogtak és ugyancsak tavaszra várnak, új életük első tavaszára készülnek. Nyújtsunk nekik minél nagyobb segítséget ebben a készülődésben, fogjuk kezüket továbbra is erősen, hogy legyenek abban biztosak: jól döntöttek, s soha nem fogják megbánni ezt a lépésüket. Segítsük őket, hogy egyesíthessék erőiket. A párt- és tanácsi szervek mellett üzemeink munkásai az idősebb tesvér szeretetével segítsék, támogassák az új és megnagyobbodott szövetkezetek tagjait. Segítsük őket, hogy mindannyian és későbbi utódaik is hálával emlékezzenek azokra, akik támogatták a falvak népét, dolgozó parasztjainkat, új életük indulásánál is. A tennivalókról szóltak... Sándorfalvát ünnepi tanácsülésen tsz-községgé nyilvánították (Liebmann Béla felv.) Befejeződnek a vizsgák a szegedi egyetemeken is. A téli vizsgaidőszak ma ér véget és utána tíznapos vakáció következik, amelyen ki-ki kedve szerint kipihenheti a különböző vizsgák fáradalmait. Képünkön Nyilasv Éva, a Természettudományi Kar másodéves hallgatója kísérleti fizikából vizsgázik dr. Budó Ágoston egyetemi tanár, kari dékán és Sárkány Béla tanársegéd előtt Tegnap Sándori alván annak ellenére, hogy a község legnagyobb termét jelölték ki az ünnepi tanácsülés színhelyéül, mégsem fértek be az emberek. Az utcai lépcsőkön is úgy szorongtak, mint valami zsúfolt villamoson. Sok százan akarták hallani, mit mond odabent Király elvtárs, a falu tanácselnöke, mit beszélnek a felszólaló gazdák. Sándorfalva 1017 egyéni gazda családja 4258 hold földdel a termelőszövetkezetekbe lépett. 305 család 1115 hold földdel a Rózsa Ferenc Termelőszövetkezetet választotta, 247 egyéni gazda pedig az új Aranykalász Tsz-be lépett be. A többi dolgozó paraszt, akik valamennyien aláírták a belépési nyilatkozatokat, új termelőszövetkezeteket alakít. Községünk ezzel termelőszövetkezeti községgé vált, s örömmel ezt mondotta ki az unneoi tanácsülés. Pártmunkások, termelőszövetkezeti tagok egymásután emelkedtek szólásra. Dobó Mihály bácsi például azt mondotta: "Mi, sándorfalvi parasztemberek most már megértettük az idők szavát, hanem a munka neheze még ezután következik. Azt mondom, hogy legyünk ezután is szívvel-lélekkel egy akaraton!* Taps, helyeslés fogadta a többi felszólalót is, akik a tervekről, a munkáról beszéltek. Az estébe nyúló ünnepi tanácsülés után nagyon sokan együtt maradtak megválasztanj az új előkészítő bizottságokat, mivel még két új termelőszövetkezet alakul a községben. Ezernél is több sándorfalvi parasztcsalád ezután négy nagy közösséget alkot majd, mert mint meggyőződéssel elmondták: így sokkal könnyeb lesz boldoguiniok.