Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-09 / 289. szám

Szerda, 1958. december 9. 2 Akik már Hitlert is kiszolgálták A haladó nyugati sajtó napvilágot, melyet az a ta­taleplező tényeket közöl az nács szervez, amely a né­Adenauer Németországában met egység megteremtésén működő birői tisztséget be- dolgozik. Az előzetes lista töltő személyekről. már nyolcszáz bíróról adott Ezek közül az urak közül számot és most számuk két­mlntegy ezer már Hitlert is százzal növekedett, kiszolgálta, mégpedig igen Fosa Mt-het. az l'Hirma­nagy »hűséggel«, mert mint- nité tudósítója beszámol egy 60 ezer halálos és más tizenkilenc olvan francia ítéletet hirdettek ki külön- munkásról, akiket egy bíró böző nemzetségű emberek keze által írt ítélet alanlán ellen antifasiszta tevékeny- végeztek kl, illetve ítéltek ségük miatt. Jogos a fel- el: A vád az volt ellenük, háborodása és tiltakozása a hogy szökések előkészítésé­haladó érzelmű emberek- hen segítettek. A francia nek, akik követelik ezeknek tudósító felhívja az emhe­a bíróknak hivatali tiszt- rek figvelmét, hogy tilta­6égüktől való megfosztását kózzanak a világ közvéle­és felelősségre vonását. ménye előtt az Ily mérvű Az adatok egy sajtókon- fasiszta restauráció ellen, ferencia folyamán láttak j, j. Hl ENSZ politikai bizottsága elfogadta az algériai kérdésre vonatkozó határozati ¡avas atot Végérvényes elfogadásához az ENSZ'közgyülés kétharmados szótöbbsége szükséges Az ENSZ-közgyűlés poli- szüntetése céljából. Több vazásra a határozati javas tikai bizottságnak elnöke nyugati küldöttségnek — lat teljes szövege fölött, A bSottoéltónalgé^iVaS Anglia" az All«™k. s™tok aránya 38:26 rozatl javaslatot A szavazás Olaszország delegátusainak 17 tartózkodással. A bízott­azzal a huszonkét, főleg af az volt az álláspontja, sag tehát egyszerű szólóbb rikai ét ázsiai országok ÓI- hogy az ENSZ ne hozzon 'éggel elfogadta ét az ENSZ tal előterjesztett határozati semmiféle határozatot, csak közgyűlése elé terjeszti a javaslattal kapcsolatban a kérdés puszta megvitalá- határozati javaslatot, folyt, amely indítványozza, s4ra SZOrítkozzék hogy a franciák és az algé- E,6ször kmön szavaztak a A politikai bizottságban a mSSásokK? £ nfrT" 1 határozati javaslat egyes be- határozat elfogadásához ele­ÖS^jíffá ^TbLtzdést amelv ia ^ ** ^^ nyefésével összefüggő fel- ^ Sffikí TENSz"- £ S'"«"*» az ENSZ gériai harcok mielőbbi meg- közgyűlés, hogy »Elismeri irófíinemnn/í/»« énékc/ín/i/il az algériai nép önrendelke­Megkezdődött a jövő évi szövetkezeti tervek előkészítése I járási tanácsok hathatós segítséget tudnak nyújtani ehhez a munkához A mezőgazdaságban is tós segítséget tudnak nyáj- lása mellett kiegészítéskép­megkezdődött a jövő évi tani a termelőszövetkeze- pen milyen állami kedvez­te rvek előkészítése. Különö- teknek, ményeket akarnak és tudnak sen jelentős feladat ez most, a tervek megerősítésekor pe- igénybe venni, a számban, erőben megnőve- dig pontosan összhangba A kormány következetes kedett termelőszövetkezetek- hozhatják a terveket a ren- agrárpolitikájának eredmé­ben. del kezesre álló lehetőségek- nyeképpen A termelőszövetkezetek ter- kel. veinek realitasa érdekében a Földművelésügyi Miniszté­rium az idén első ízben elő­zetes javaslatot kért a me­gyei tanácsoktól a jövő évi főbb mutatókról, s ezeket az Országos Tervhivatallal együtt megvitatta. Ennek alapján már kő- térés a naptári évre is, amely aölte valamennyi megyó- lehetővé teszi, hogy a ter­vel: mekkora beruházási melőszövetkezetek tervei be­összeget, mennyi tenyész- illeszkedjenek a népgazda­és hizlalni való állatot, az sági tervbe. Öntözéshez, talajjavításhoz mennyi pénzt, anyagot tud állam tosítanL jövő évben biz 1957 óta olyan termelési szerkezet alakult ki aa or­szágban, amely lényegé­ben megfelel a népgazda ság igényeinek. Ezeket az arányokat kell to­vábbra is fenntartani, tehát helyes, ha az idén alakult termelőszövetkezetek nőin változtatnak a községre mostanáig jellemző terme­lési szerkezeten. Általában fontos, hogy a m. j b i k .-sí—a-., burgonya és a kukorica ve­Igen kedvező körülmény tésterü]ete sehol se az is hogy a 3004/2-es kor- } sőt a szövetke2etekben mányhatarozat már mástél bfa növekedjék_ hónappal m tervidőszak Ilyen jól megalapozott, s Ilyen korán még egyetlen esztendőben sem kezdődött meg a termelőszövetkeze­tek tervezésének előkészí­tése. A tervezés megalapozottsá­gát elősegíti például az át­kétharmados többséggel zési jógái«, 61* küldött" elfő- emelkedhetlk határozattá. gadta, egy küldött »nem«- Mive' 0 volitikai bizottság mel szavazott, 19 pedig tar- és az ENSZ-közgyűlés össze­tózkodott a szavazástól. tétele azonos — mindkét A 6. bekezdést, amely szervnek tagja valamennyi szerint »A közgyűlést mélyen ENSZ-tagország — a köz­aggasztja az ellenségeskedé- Gyűlésben azonos szavazat­sek folytatódása Algériában«, aránnyal nem várható a ja• 58 küldött elfogadta, 3 kül- vaslat elfogadása. dött elvetette, húsz küldött Francia diplomáciai körök tartózkodott. bizalmas közlése szerint a A 9. bekezdés szövegét: szavazás eredményét francia »a közgyűlés nyomatékosan (ikernek tekintik. Ertesülé­javasolja a két érdekelt fél- sek szerint a franciák külö­nek, kezdjen tárgyalásokat „dsen hálásak azért, mert azoknak a feltételeknek NA.TQ-szövetf}égesailc »nan** ideértve a tűzszünet feltéte- szavazatukkal a francia tő­iéit is, megállapítására, ame- fekvéseket támogatták, lyek szükségesek, hogy az algériai nép önrendelkezési jogát a lehetőséghez képest a legrövidebb Időn belül érvényesítsék« — a küldöt­tek közül 38 megszavazta, 26 ellenezte, 17 küldött pedig nem vett részt a szavazás­ban. Ezután került sor a sza­Népsmazást rendeznek két francia szigeten A francia kormány rende­letére december 27-én nép­szavazást rendeznek a csen­des-óceáni Wallis és Futuna szigeteken. A mintegy tíz­ezer lak06Ú szigetek több mint hetven éve francia protektorátus alatt állnak. A népszavazáson arra a kérdésre kell felelniök a vá­lasztóknak: akarják-e, hogy a szigetek a Francia Köztár­saság részeivé váljanak a tengeren túli terület jogál­lásával. Már megérkezett a külföldi fenyő egyharmadrésze A hazai erdőgazdaságok­ban kivágott fenyőkön kívül Romániából, Csehszlovákiá­ból, a Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köz­társaságból vásárolt fák kö­zül válogathatnak az idén a vásárlók. Külkereskedelmünk most egymillió folyómétert, körülbelül 700 ezer darab fenyőfát hoz be, százezer fo­lyóméterrel többet, mint ta­valy. Az importált fa 350 va­gont tesz kl és a LIGNIM­PEX Külkereskedelmi Vál­lalat már 125 vagont ét is adott a belkereskedelemnek. A LIGNIMPEX úgy szer­vezte a szállítást, hogy mi­nél rövidebb időn belül, át­rakások nélkül eljussanak a határállomásokról egyenesen a vidéki városokba a fenyő­vel megrakott vagonok. Az állami kereteket a me­gyék most osztják el a já­rások között, így * járást tanácsok már a tervkészítés idején hatha­kezdete előtt nyilvánosság­ra került, s így a szövetkezetek gon­dosan mérlegelhették, hógy saját erőforrásaik felhaszná­Az úgynevezett magyar kérdésről vitézik az ENSZ-közgyűlés Anglia támogatja a Dél- Afrikai Unió iajmegküiönbőzietö politikáját Kedden délelőtt az ENSÜ- lamok EN3Z-képviselője szó­közgyűlés megkezdte az úgy- lalt El­nevezett magyar kérdés vi­Ezután Péter János, a ma­gyar ENSZ-küldöttség vese­táját. Elsőnek Munro ter» tője ismertette a magyar kor­jesztette be jelentését, majd ^S^rédének is­Hiábavaló igyekezet Az angol alsóházban hét- getett, amely bűntettnek mi- Cabot-Lodge, az Egyesült Al- mertetésére visszatérünk, főn vitát folytattak a faji nősíti a faji mestaUlöiibÖEt«- tttouiiisasusi)aiisiisiifii>nausii(iisttsMiiisi!suaiiii|SMtM<>isaousas>i*Hsiisit>iiaus<>siisa*iisaaii*i»iisiiatisi!oi^ h(ii|iiiiiiiiiiiiiiiii|ii|i!(ii|Miinii(!i|ii»iniiiii|iniiiii|«itn. ' i • megkülönböztetésről. tést. = A munkáspárti ellenzék Ormsby Gore külügyekkel* Sikló8 János: nevében CaUagan képviselő foglalkozó államminiszter fel-? határozati javaslatban tilta- szólaltában igazolni próbál-* kozott a faji megkülönbözte- ta, miért támogatja az an-i tés ellen és felszólította a gol kormány a Dél-Aírikai| kormányt, hogy helvezked- Uniót az ENSZ-ben. jék a faji megkülönböztetést a kormány részéről mó-| elutasító álláspontra. dosító indítványt terjesztet-« Callagan emlékeztetett rá, tek elő Callagarn határozati? ^ 8 javaslatához. i kodik megyénkben. Eloy Torres . * „,„,.„ - elvtárs, Venezuela Kommunista Az Indítvány követelte,. p pQlltikaj Bizottságának tag­hogy az alsóhaz hagyjai AlacSQny termetű, fekete, mo­, Í ísolygós ember Eloy Torres. Olyan mcgkUonho;zteteskerdese-. dg kedélyeSj mint amiiyenek Egy kis nép nagy sorsa Messziről érkezett vendég tartóz­hogy Anglia ENRZ-képvlselője a Dél-Afrikai Unióban érvé­nyesülő faji megkülönbtta­tető politikát elítélő hatá­rozati javaslat ellen sza­vazott. A képviselő törvényt sür- 239 ellenében elfogadták. ben követett politikáját. . . vagyUnki magyarok. Fiatal még, A módosítást 337 szavazattal * de már igen nagy múlt, kommu­= nista múlt áll mögötte. Élete olyan, "a mint a dolgozó — és sajnos, ott még | kínlódva dolgozó embermnilóké. Ez % az ország távol van mitőlünk, Dél­I Amerika északi részén, s területe a majdnem tízszer akkora, mint ha­1 zánké, de lakosainak száma csak két­I harmada Magyarország lélekszámá­| nak. I Nagyon szegény emberek és meg­5 lepően vagyonos családok lakják ezt As Egészségügyi Miniszté-| az országot. 1920-ig kakaó-, kávé­riumot arra kérik, hogy az- termeléssel foglalkoztak burzsoák Ül­ötéves terv nagy kórház-| tetvényein a mindennapi kenyérért építkezéseinél kötelezőleg, B venezuelai barna bőrű munkásem­írja elő az ankéton elhang-| berek. Majd később ásványolaj-ki­zott és a bizottság általi termelést szervezett az USA. de eb­elöterjrsztendő javaslatok* bői nem sok haszna származott p felhasználását. | népnek. Háromszázmillió dolláros Eredményesen tanácskozott a kétnapos kórház-ankét Budapesten Az építőipari Tudományos Egyesület kórház-ankétjának befejező napján, kedden a magyar előadókon kívül kül­földi szakemberek is tartot­tak előadást. Valentiny Ká­roly, az Építésügyi Minisz­^t;« Az országos Tervhlyatalhozí^ek^^l ^százatok^ha«­kétnapos tanácskozás ered- ^ a Nehézipari Mmisztón-| 8ZvSgb| csak 9 ményeT Megállapította, hogy »«^SSSi^^SSSSSS*^^ A fc az elhangzott javaslatok gazdálkodj- bezsebelte a telhetetlen gyomrú nagymértékben elősegítik» /•*& biztosítson az új!Unc,p Sam... kórházépítést kórháznak etegenTő füW-Í Rövid ideig gondterhelten réz ma­és ezzel hozzájárulnak, hogy olajat, hogy encrglaszolgál-! M elé Eloy T?rr^ és a/ujan kéré­sz ötéves terv gyógylntéze- tető berendezéseiket olajtü-f sünkre meg epo szerénységgé! ma gá­leiben eredményMetto legyen zeléeűre tervezhessék és el-! ról is beszél. Munkás volt, fiatal ko a kezelés. tűnjön a kórházakt Az ankét végül úgy hata- tüzelésű kazánok rozott, felkéri az Enítöiparl t en,,„rt,t t„e«áll. munkára v:sz tűnjön"» kóVhTrakbóla szén frában már csatlakozott a baloldali js_.~. 1 a—1, mozsnlmakhoz es kommunista lett levegőt? mozgalmakhoz és ! Sokat szenvedett. Börtönökben ült Egyesületet, bizottságot, az dolgozza fel kórházi épületgépészeti ag elűadé-okban és a hoz- rendezésekre, így a szelőzo volt kommunistának lenni Venezue­3Ul*>olrbm elhangzott ja- és hflmérsékíetszahályozó be-S Iában Derűsen mondta, hogy a fele­vaslatokat. rendezésekre automatikát. »sége is jo kommunista, meg az édes­rendezésekre automatikát. * sége is jó anyja ls. Négy gyerekük van. A leg kisebb lánya Venezuela »felszabadu­lásával- született, s ezért a kislány is a Felszabadulás nevet kapta. Újra a nép sorsára fordul a szó és megelevenednek előttünk olyan képek, amelyeket régen a -Big Bili« című amerikai filmekben láttunk, Nézzük csak sorjában. 1943-ben a legnagyobb venezuelai író, a nemzet egyik büszkesége, Gál­legos veszi kezébe a demokratizmus talaján nőtt burzsoá köztársaság irá­nyítását. A kommunista párt is le­gális tevékenységet fejt ki, s a nép örül, hogy végre ráragyog a szabad­ság csillaga. Romulo Gallegos kor­mányát támogatják a kommunisták is, de,,. de 1948, november 28-án u nép vágya, törekvése az amerikai tőkések hegyes szuronyán szenved halálos csorbát, Katonai junta veszt át a hatalmat és félrelök mindent, ami haladó, becsületes. Kiüldözik ha­zájából Gallérost, a naav nemzeti írót, s Mexikóba menekül, Ugy ölik a hazafiakat, a haladó embereket, a kommunistákat, mint nálunk 1956­ban az ellenforradalomban. Amíg a beszélgetés folyamán e 1 örténet megelevenedett, magamban •dtűnődtem azon, hogy mennyire 'gaz, amit Lenin mond az imperia­'Umusról! egyformán gyilkos, szeny­ives és gyalázatos mindenütt, Semmi, de semmi nem számít, ha nénzről. aranyról, dollárról, egyéni érdekről van szó. íme a példa: a há­romtagú reakciós katonai juntán belül ellentétek keletkeztek, 1950­hen már odáig jutottak, hogy a nagy­lelkű, a látszathumánumtól csöpögő amerikaiak közönséges brávót fogad­tak egy venezuelai tábornok, Rafael Simon Urbina személvében azzal, hogy ölje meg a iunta angolbarát elnökét, Delgadó Chalboót és kapa­rintsa meg Anglia orra elől a vene­zuelai kávé, kakaó, ásványolaj min­den kincsét, A brávó végrehajtotta a gyilkossá­got. De közben ö IS megsebesült és a nicaraguai követségen menedékjo­got kért, Ez azért érdekes, mert az angolbarát diktátor gyilkolásával a kommunistákat vádolták ós ennek ürügyón olyan vérfürdőt rendeztek a reakciósok, a burzsoák, amit még elképzelni is nehéz, ötezer kommu­nistát fogtak el néhány nap alatt. Es a dühöngó terror közepette egy­szerre csak a nicaraguai követségen vallani kezdett a bérgyilkos: »Nem a kommunisták, hanem én csináltam amerikai parancsra.« No de miért vallott? Azért, mert a tömeg a gyilkost kereste és azt Mar­cos Pérez Jiménez személyében gon­dolta. Az amerikaiak pedig, hogy megmentsék a tömeg elöl későbbi politikájuk sakkfigurájat, feláldozták az eredeti gyilkost. Ezek történelmi ténvek — mondja nekünk kedves vendégünk — és mi visszaemlékezünk, később megsárgult, újságokból látjuk, hogy mi történt akkor. Olvan az egész, mint egy rém­regény, egv szédületesen szadista film — pedig ez valóság! Méghozzá amerikai valóság. Ennek az »áldott jó- életformának és erkölcsnek, tisz­tességnek és diplomáciának az ¡íazi arca, Hej, de mennyire közönséges ós lezsuita az amerikai diplomácia ami­kor »magyar ügyet« keres az ENSg­ben »a szabadság« lobogóját hordoz­va. Ha viszont azt mondanánk neki: »Na és Venezuela?« -« diplomatikus, finom előkelősegge' nevetne ós to­vább feszegetné a »magvar kérdést«­Es Scbwai*? Flamerlch közgazdasá­gi nrofe««zor lett az utód, ma.id a iunta tagja addig, amíg az amerikai diplomácia és dollár 1953, december 3-án Jiménez ezredes a hadsereg segítségével magához ragadta a ha­laimat, megvalósította boldogult Dulles intenció) alapján gyakorlati­lag is a teljes diktatúrát. A teljes dicsőséghez má« csak egy új alkot­mány és egy köztársasági fügefale­vél hiányzott. A Fehér Ház javasla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom