Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-05 / 286. szám

9 Szombat, 1959, december 5. 10 (7 LOVÁSZI FERENC: ^ fí nagy ugrás földjén m ta a nevelő szó, megszeret- üzemrészben például 41 ték a szakmát és megtanul- munkás dolgozik. Közülük ták, hogy az új élet nem tizenöten járnak előkészítő hull ingyen ölükbe. Ae új tanfolyamra, a többiek az mutatókhoz nem elegendő a akadémiára jelentkeztek, (9.) íme, ebédszünet, s egy villanásnyi a kollektíva ere­jéből. Utána ment ki-ki a dolgára, s végülis nem tu­dom, hogyan döntött bará­tunk, de azt láttam és érez- testvéri segítség, a becsüle- ahol a viztartálygyártás tem —, bárhol jártunk Ki- tes munkáskéz, ahhoz tudás egész menetét tanulmányoz­nában és bármely üzemrész- és akarat is kell. zák. Az év elején újfajta ben Csongcsunban — kává- Ezt a feladatot vállalták víztartály gyártásra tértek át. esolódik a munkások egysé- magukra a kommunisták, az Az akadémia tanszakán ge, akarata, lendülete. DJem élenjáró forradalmárok, akik ilyenkor nyomban tanítják véletlen ez az autógyárban nem is egészen két évtizede az új technológiát, az új ter­sem. Nemcsak az a mayától tudtak éhezve, fegyverrel veket és az új módszereket, értetődő lelkesedés alakítja harcolni, ha kellett halni is A tanítás tehát alkalmazko­ezt az egységet, hogy a kínai a nép szabadságáért is most dik az élethez, s két év múl­munkás megbecsüli, nagyon tudnak harcolni és élni az va technikusi tudással dol­szereti új életét, amely meg- új életért, a* huszonkétezer gozik tizenháromezer mun­szabadította a régi nyomor- csongcsuni munkás új életé- kis. Addig is több mint tói, kiszabadította a feudális ért is. Ezt szolgálják a húszezer egyre jobban kép­kötöttségböl A saját hazá- munkás akadémiák megindí- zett kínai munkás tökélete­ját építi önmagának —, ez tásával is. siti a kínai autógyártást az a tudat erős forrása, a len- Az akadémia kétéves, álta- egykori pusztaság helyén, dületnek. Döntő erő! De leg- lános és havi tero szerint ta- Milyen lelkesedéssel invitál­alább annyira fontos, « kol- nulnak. A szaktárgyak témá- tak bennünket az autókba! lektiva ereje, amely — nem ja azonban gyakran váltó- Küldöttségünk egyik csoport­parancsra és utasításra, ha- zik, mert ha dj termelési ja a Keleti szél, másik a nem a meggyőző szá ezernyi feladatot kap valamelyik Vörös zászló elnevezésű ko­színével és igazával -—. ma- üzemrész, nyomban módosít- csíkban járta végig a Vá­pával sodorja az elmaradta- ják a hozzátartozó tanszék rost. Simán, könnyedén gör­kat, a tények igazával érvel, oktatási tervét is. Az aka- dűltünk kocsijainkkal az uta­nevel, formál. A huszonkét- démiára csak képzettebb kon. Az emberek — bár szakmunkások jelentkezhet- sokszor limk máf „ páros nek. A gyengébbeknek há- utcáin mindkett0t _ újM[ roméves előkészítő tanfolya- és újból végigsimogatták te­mot szerveztek, hogy elsajá- kintetükkel. Büszkék az új titsák a nélkülözhetetlen autókra, alkotásukra, dlada­alapismereteket, az alapmű- iukTa. veltséget. A víztartály készítő (Folytatjuk) ezer ember sokfelől jött — voltak közöttük szüklátókö­rűek is, hiszen a régi élet Kí­nában sem tanított nagyon messzire nézni —, de a hu­szonkétezer embert munka közben egységbe forrasztot­Efektronrchínikus diszpécser A leningrádi optikai mű- munkájához. Ha a készlet vekben üzembe helyeztek kevesebb, mint amennyi egy dicspécser-automatát, két napra szükséges, a disz­pécser-automata ezt azonnal jelzi. A diszpécser-automatával az optikai művek munka­termelékenysége 11 száza­lékkal emelkedett. amely a fényképezőgépek gyártáséra szolgáló négy futószalag munkáját ellen­őrzi és nyilvántartja. A diszpécser-automata össze­köttetésben áll valamennyi termelési részleggel. Amikor a futószalagok megindulnak, a műszerek szünet nélkül jelzik a diszpécser-automa­tának, hogyan folyik a sze­relés. Bármely pillanatban , „ megtudható, hány fényké- az Újszeged! Kender-' Len­I szocialista országok textilipari szakembereinek tanácskozása A KGST-tagállamok tex­tilipari szakemberei Varsó­ban egyhetes értekezletre ültek össze. Megtárgyalják az iparág korszerűsítésének problémáját. Bevált a „becsületbüfé" Ep hónapja annak, hogy bit, kétszáz mignont helyez­pezőgépet szereltek össze, hogyan áll a napi műszaki norma és a havi terv tel­jesítése. Egy - különleges táblázat azt is megmutatja, van-e elegendő alkatrész a futószalagok zavartalan szövő Vállalat ebédlőjében úgynevezett »becsület büfét« rendezett be a vendéglátó­ipari vállalat Adok Imre, az alsóvárosi vendéglő vezető­jének ötlete alapján. Száz kisüveg sört, ugyannyi bam­Tartsuk meg a tűzrendénzeti előírásokat a sertésvágásoknál is A hűvös idővel a városok­ban és a falvakban megkez­dődtek a sertésvágások. A sertés feldolgozása számta­lan tűzveszéllyel jár, mivel tek el itt az asztalon, és egy tálcát a pénz számára. Az árukat, üvegeket pedig árjelzéssel látták el. Hónap végéig csaknem háromezer forint bevétele volt a büfé­nek, mely nem kis összeg, ha tekintetbe vesszük, hogy egy-két forintokból gyűlt egybe. Megtérült" egy eltö­rött üveg ára is, ezen felül pedig 3,40 forint többletet mutatott ki az elszámolás. Ragyogóan bevált tehát a kísérlet, bebizonyosodott, szabályokat hogy az emberek becsületes­tű zrendészeti szigorúan tartsa meg. Az ál- ségére bátran lehet építeni, lami és a községi önkéntes A gyár dolgozói örülnek, tűzoltók folyamatosan ellen- hogy helyben és olcsón hoz­őrzik a lakóházakat, és aki tó tudnak jutni 82 ebéd a munkafolyamat elvégzésé- a fenti szabályok ellen vét, utáni édességhez, szomjúság­vel igen gyakran párosul az szabálysértést köeet el, s vi- <ffhoz' A sikere" ffbuz" emberi gondatlanság. Ennek selnie kell ennek következ- * , , , , , , .. jeszti a vendéglátóipar a megelőzese érdekében az el- ményeit. »becsületbüfé-hálózatot, sőfokú tűzrendészetl hatóság az alábbiakra hívja fel az érdekeltek figyelmét: A város területén szalmá­val nem szabad perzselni. Külső területen, a falvakban, a gazdaságokban és a tanyá­kon szalmával történő per­zselés esetében a 20 méteres tűztávolságot meg kell tar­tani, Pörzsölőgép használata esetében az épületektől négy méter, a könnyen gyúló anyagoktól pedig két méter távolságot kell hagyni. Ez a távolság vonatkozik a sza­badtüzelésű katlanok elhelye­zésére is. Veszedelmes tűz okozója lehet a padlástérben fáskamrában, pincében, ól­ban stb. helyen felállított, beépített húsfüstölő. Min­denki saját érdekében, csak éghetetlen anyagból építsen füstölőt és természetesen D ESZ M termelőszövetkezeti közsec Kcvp <X . Ha autóval átsuhan az em­ber Deszken, nem vesz észre semmi különöset, legfeljebb a falu bejáratánál a felírást. Néhány kocsi zörgedez az úton, a gépállomás nagy ud­varán sem látni traktorokat: kint szántanak a határban. Nagy változás történt azon­ban ebben a községben is. Szinte egyik napról a másik­ra szövetkezetiek lettek a falubeliek. Évtizedekig úgy éltek, mint apáik, nagyapáik, hol cselé­deskedtek, hol meg saját föl­dön gazdálkodtak egyéni gondokkal, örömökkel. Meny­nyi töprengés előzte meg az elhatározás és vajon ho­gyan érzik magukat az új tsz-tagok a régiek között? Otthonosak a tsz-ben Érdekes a tapasztalat: mintha már ők is tíz esz­tendeje a Táncsicsban lenné­nek. Tulajdonképpen évek óta »illeszkedtek« a tsz-be, habár kicsit tiltakoztak a be­lépéstől, mondván: »Nagyon jó ez az egyéni gazdálkodás« (azelőtt meg csak panaszkod­tak), mégis barátkoztak a gondolattal, amit egyszeribe tett váltott fel. Elfogódott­ságnak szinte már nyoma sincs az »őszi belépők« kö­zött, pedig csak néhány nap­ja kezdték a munkát a kö­zösben. Idősebb Dobó Antal, Sz. Kovács János bácsi, Be­ll ár Mátyás, Varga János, Novkov Radoja, Markovjev Miko, Radity Milutin és a többiek valóban otthonosan érzik magukat. Tóth András már két hó­napja »boinyász« a tsz-ben, nagy szakértelemmel gon­dozza az állatokat. Viszont még nem jött be mindenki, aki jelentkezett a Táncsics­ba. Mondják: »Néhány hét és meglesz a létszám«. Gár­donyi Imre szövetkezeti el­nöknek is ez a véleménye, s azt mondja: — Aki közénk jött"— az már mindjárt dolgozni akar, egymást biztatják, hogy ha­ladjanak a munkával. Van­nak még húzódozók, habár el akarnak válni az egyéni­től, de nehezen lépik át a küszöböt. Meg akadnak ap­róbb családi bajok, s gondol­ják, jön a tél, még ráérnek. — Mi .türelmesek vagyunk, mire kitavaszodik, leszünk vagy kétszázan, aztán meg­birkózunk a másfélezer hol­das birtokunkkal. Addig meg tízen, tizenketten kosarakat fonnak, értenek hozzá. Meg­vettük két és fél hektár fü­zes évi termését, mert kell a kosár ennek a nagy gazda­ságnak, különösen a burgo­nya, hagyma, paprika szál­lításhoz. Építkezünk is, főleg saját erőből. Készítünk egy 50 férőhelyes tehénistállót, 200 férőhelyes sertéshizlalót. Lesz itt mit a tejbe aprítani, veszi halkabbra a szót — most se osztunk keveset, egy munkaegység értéke megkö­zelíti a 40 forintot. Persze, erről még nem beszélünk; majd a zárszámadáskor. Lesz olyan család, aki úgy meg­keresi a 40 ezer forintot, mint egy fillért. Jönnek be az irodába a ta­gok, meghallják a beszélge­tést és az elnök szavait bi­zonygatják. Jó érzés hallgat­ni őket: az új, szebb útra tért parasztokat. Növelik az állatállományt De látogassunk el a község, másik, még nagyobb szövet­kezetébe, a Kossuth-ba. Lele Ferenc, országgyűlési képvi­selő, a tsz elnöke éppen a jövő évi állattenyésztési ter­vet vizsgálgatja. — Jelentősen fejleszteni akarjuk állattenyésmésünket — mondja tájékoztatásul. — Jelenleg 301 sertésünk van, jövőre közel 600 lesz. A juh­állományunkat is duplájára emeljük, saját tenyésztésből. Most több mint 300 barom­fit gondozunk, mintegy 100 libát is: szeretnénk az új esztendőben 600 csirkét ne­velni kétezer libát, gyön­gyöst, kacsát. Istállóinkban eddig 115 szarvasmarhát gondoztunk, úgy tervezzük, hogy marhaállományunkat 310«re emeljük, 180 növen­déküszőt nevelünk. Az elő­írás szerirft 100 holdanként 18, úgynevezett számosálla­tot kellene tartani, mi 19-re emeljük ezt a számot, A ta­karmányt biztosítottuk, közel 600 hold legelőnk van. — Természetesen az álla­tok megfelelő helyen való tartásáról is gondoskodunk. Háromszáz férőhelyes, sza­badtartásos istállót építünk teljesen magunk, csupán a téglát vásároljuk. A faanya­got saját erdőnkből termel­jük ki, már az engedélyt te megkaptuk. A kétezer libá­nak is készítünk megfelelő ólat, 25 férőhelyes sertés­fiaztatóra kaptunk beruhá­zást, saját erőből a férőhe­lyek számát 50-re emeljük. Az új sertéshizlaldánkban 150 süldő fér majd el: bőven van mit építkeznünk. De megcsi­náljuk, hiszen ezt kívánja fejlődésünk. Földterületünk 3000 holdra növekedett, mi­után Deszk termelőszövetke­zeti község lett. Csupán két lovat tartunk száz holdra: elég az, géppel műveljük meg földjeinket Építünk utat, bevezetjük a szarvas­marhaistállóba a villanyt* veszünk fejőgépet, moderni­záljuk a szövetkezetet Csatornázás, hálózatbővítés, új bölcsödé A tanácsházán már készí­tik a jövő évi költségvetést, a terveket Fedett csatornát akarnak építeni, betonozzák a piacteret, bővítik a villany­hálózatot, járdákat építenek, a Petőfi utcában társadalmi munkával készítik ef a csa­tornát, aztán a Sallai, a Damjanich utcában folyama­tosan. önkiszolgáló bolttal is emelkedik a község kereske­delmi kultúrája, százezer fo­rintot fordítanak egy állan­dó bölcsőde építésére, amit • tovább bővítenek. Népszerű a községben nemrég meg­nyílt könyvtár, az orvosi el­látás növelésén fáradoznak. ... Este van. A művelődé­si otthonban a délszláv kul­túregyüttes próbál: előadás» sorozatra készülnek. Ea Deszk házaiban a paraszt­családok már nem az egyé­ni gazdálkodás gondjairól, hanem a termelőszövetkezeti élet sok lehetőségéről, a ki­alakuló új életről beszélnek. Markovlts Tibor A termelőszövetkezetekben is bevezetik a mezősazdasági- és iparitenuJo-képzést A Földművelésügyi Mi­nisztériumban széleskörű programot dolgoztak ki a termelőszövetkezeti vezetők és tagok szakmai képzésére Az alapvető mezőgazdasági, valamint társadalmi, köz­gazdasági ismeretek elsajátí­tására a tavalyinál. több ezüstkalászos tanfolyam in­dult, legnagyobbrészt a ter­melőszövetkezetekben. A gazdálkodás fejlesztése és a parasztfiatalok pályavá­lasztása, jövője szempontjá­ból egyaránt nagyjelentősé­gű, hogy az állami gazdasá­gokban már bevált mezőgaz­dasági tanulóképzést jövőre a termelőszövetkeretekben is beveretik. A jelenleginél lé­nyegesen több tanulót ké­peznek majd a termelőszö­vetkezetek gazdálkodásához szükséges kisipari szakmák­ban is. EMBER AZ „ŰRBEN" Uj filmmel lepték meg a 100 ezer méteres magasság- zások, melyekkel útja fo­vllágot az amerikaiak. Egé- hoz. Itt azonban a vezérkar lyamán találkozott, módosl­szen új problémát dolgoz utasításai sterint meg kelle- tották egész belső szerveze­tei a film. Az első, űrbe fel- ne kezdenie visszatérését, tét. Vért szomjazik, üldözi lőtt ember sikerét és bal- Pilótánkat »óriási« erő keríti az embereket, útja során sorsát igyekszik velünk meg- hatalmába és elhatározza, mindenkit rettegéssel tölt Ismertetni. hogy folytatja útját. A föl- el. A megoldás a fantázia Miről is van szó tulajdon- űön az ellenőrző készülékek teteje. Es ami a hivatalos képpen? A filmet Róbert elvesztik a rakéta nyomát szerveket illeti, ők még gon­Day készítette, s egy fiatal 4°0 kilométer magasságban, dolkoznak- a többi önkéntes önkéntesről szól, aki az Mindenki azt hiszi, hogy a sorsán, akiket a? űr isme­amerikai légierő szolgálatú- rakéta a Föld egyik mester- retten területeinek meghódi­ban áll, és elsőnek vállalko- séaes bolygója lett és arra tására akarnak küldeni, zik arra, hogy az Y-12-es van kárhoztatva,, hogy az A forgatókönyv írói bizo­űrhajóval »hódító» útjára űrben keringjen. nyára nem hallottak azokról induljon. A kísérlet termé- Ez azonban túl egyszerű az előzetes megállapodások­szetesen sikerül, hiszen a megoldás lenne. A rakéta ról, melyek az Egyesült Ál­vásznon semmi sem lehetet- roncsait a mexikói határ kö- lamok és a Szovjetunió kő­ién. A fiatal pilóta ragyogó zelében találják meg, de a zött történtek, hogy addig állapotban van és a vissza- bátor férfiúnak semmi nyo- semmiféleképpen nem koc­térés örömeit kis barátnő jé- Tíici. ko.ztcit7icilc emberéletet, o,mi{j nél élvezi. A füm régen elhagyta már a rakéták visszatérése a A filmkészítők fantáziája a tudomány területeit, vagy Földre nem lesz teljesen biz­azonban Itt nem áll meg, hl- talán soha nem is közele- tonságos. szen pilótánk oly vidám és dett ezek felé. Szenzációnak Egyes elképzelések szerint szerencsés. A következő útra is kell lenni a filmben, hisz még a fantáziát is határok is őt jelölik. Az Y-13-as ra- enélkül nem teljesítené »ne- közé lehet szorítani, itt azon­kétával indul el újból. A mes« feladatát. A szeren- ban ezek a határok igen film pereg, az űrhajó hatal- esetlen űrhajós szörnnyé messze kitolódtak, mas sebességgel közeledik a változott. A kozmikus sugár- J. j. Államellenes összeesküvést lepieitek le Brazíliában Brazíliában a légierők tisztjei összeesküvést szőttek Kubitschek elnök ellen. A brazil igazságügyi mi­nisztérium közleményt adotí ki, amely hangoztatja, hogy az országban — Goiaz város térségét kivéve — »nyugodt a helyzet«. A kormány azon­ban — állapítja meg a köz­lemény — Goiaz város térsé­gében is »hamarosan ura lesz a helyzetnek«. Kubitschek elnök csütör tök délután megbeszélést folytatott katonai tanácsadói­val és a tanácskozásról ki­adott közlemény szerint »a kormány felkészült arra, hogy megvédje a nemzetet azok akciójával szemben, akik nem rettennek vissza a nemzet életének háborgatá­sától«. Az Egyesűit Államok megbízoUja a tíztagú leszerelési bizottságban Eisenhower elnök Frede­rick M. Eatont,. a New "i'orl^-i Shearman, Sterling és Wright ügyvédi iroda társ­tulajdonosát nevezte ki nagyköveti rangban az Egye­sült Államok képviselőjévé a tíztagú leszerelési bizott­ságba. A Kossuth Kiadó közreadja a pártkongresszus anyagát A Kossuth Kiadó rövidé- első titkárának, Fock Jenő sen két kiadványban közre- elvtársnak, a Központi Bi­adja az MSZMP VII. kong- zottság titkárának a beszá­resszusának anyagát. Előre- mólóit és a határozatokat láthatólag a jövő héten meg- tartalmazza. A pártkongresz* jelenik egy kiadvány, száz- szus jegyzőkönyve, a hazai ezer példányban, amely Ká- és külföldi küldöttek felszó» dár János elvtársnak, az lalásaivaí együtt, valószínű* MSZMP Központi Bizottsága leg januárban lát napvilágot

Next

/
Oldalképek
Tartalom