Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-05 / 286. szám

I EMBER AZ »ŰRBEN* \ | A SZEGEDI NYOMDAg 1 JÓ EREDMÉNYEI 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJAI NOVEMBERI . 1 TÁRGYSORSOLÁSA XV. évfolyam, 286. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1959. december 5. = A pártkongresszus ötödik napián: Kádár elvtárs gazdag összefoglalója A kongresszus elfogadta a Központi Bizottság beszámolóját9 irányelveit és az ötéves terv téziseit A tanácskozást a harmadik napirendi pontról ma folytatják Az MSZMP VII. kongresszusának pénteki ülését Lombos Ferenc elvtárs, a Győr megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Afrikai Függetlenségi Párt Központi Bizottsága, a Maláji Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Guatemalai Munkapárt Központi Bizottsága táviratban, illetve levélben üdvözölte az MSZMP kongresszusát. Ezután Haled Bogdas elvtárs, a Szíriai Kommunista Párt főtitkára köszöntötte a kongresszust Artine Madeyan elvtárs, Libanon Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja szólalt fel ezután, tolmácsolva pártja Központi Bizottságának, Libanon kommunistáinak és haladó demokratáinak testvéri üdvözletét. Kállai Gyula elvtárs a szerkesztő bizottság nevében bejelentette a kongreszszusnak, hogy a küldötteknek szétosztott rövid határozati javaslathoz és az ahhoz mellékelt két pártdokumentumhoz — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt VII. kdngresszusára és az irányelvek a gazdasági feladatok megoldására és a második Ötéves terv kidolgozására című dokumentumokhoz — lényeget érintő módosítási javaslatok nem érkeztek. — A vitában felszólalók — mondotta — önmaguk és küldött csoportjuk nevében az irányelvekkel egyetértettek és azokat elfogadták. A tézisek közzététele óta elért újabb eredmények, az elhangzott vita és a beérkezett megjegyzések alapján a szerkesztő bizottság a határozati javaslat szövegét néhány helyen pontosabbá tette. — A szerkesztő bizottság nevében javasolta a kongresszus küldötteinek: a Központi Bizottság által kibocsátott két okmányt azzal emelje kongresszusi határozattá, hogy a végleges szöveget az újonnan megválasztandó Közpohti Bizottság, ületve annak szervei hagyják jova. A kongresszus tudomásul vette a szerkesztő bizottság jelentéséi. Ezután az elnöklő Lombos Ferenc felkérte Kádár János elvtársat, tartsa meg összefoglalóját az első és második napirendi pont vitájáról. Kádár elvtárs összefoglalója az első és a második napirendi pont tárgyalásár ól JCádár J&ioe elvtárs bevezetőben rámutatott arra, hogy a Központi Bizottság beszámolóját követő háromnapos vitát a világos állásfoglalás, a kommunista kritikai szellem, az elvi bátorság jellemezte. Valamennyi felszólaló kifejezte: pártunkban teljes az egység minden fő kérdésben. — Pártunk VII. kongresz» szusa tehát helyesli azt az irányvonalat amelyet az elmúlt három esztendőben követtünk — mondotta Kádár 'János elvtárs —, s egyben az eddig követett irányvonal határozottabb, következetesebb és lendületesebb folytatását kívánja. (Nagy taps.) A kongresszuson mar eddig harmincöt testvérpárt küldötte szólalt fel, kőztük Hruscsov elvtárs. Kifejezésre juttatták, hogy pártunk vonalát marxistakommunista vonalnak tartják, politikáját helyeslik, sőt, ami ennél még több is, szolidárisak vele. (Nagy taps.) Ez pedig számunkra rendkívül fontos dolog, mert testvérpártjaink küldöttei személyében valójában a nemzetközi munkásosztály van jelen kongresszusunkon és mond véleményt politikánkról. (Nagy taps.) — Valójában olyan érzése van az embernek, hogy az élet, a magyar nép egyre inkább kiteljesülő, gazdagodó, fényesen áramló új szocialista élete hullámzott itt a kongresszus termeiben, s ennek az ezerszínű, gazdag életnek eredményei, fogyatékosságai kerültek szóba. Ez helyes is, jó is. Az elhangzott felszólalásoknak nagy fontosságot tulajdonítunk. Nekem tehát volna egy javaslatom. Kérem a kongresszust: járuljon hozzá, hogy az újonnan megválasztott Központi Bizottság a vita anyagából gyűjtse csoportokba az 'egyes kérdéseket és juttassa el illetékesekhez. Azt hiszem, jogos kívánság, hogy ezeket vizsgálják meg és rövid időn belül adjanak rájuk érdemi választ. Az érdemi válasz esetenként lehet olyan, hogy a felszólaló elvtárs kívánsága, észrevétele, kritikája nem volt helytálló. Előfordult ilyen már a tör• Kádár János elvtárs válaszadását hallgatják pénteken a pártkongresszus résztvevői ténelemben, sőt még itt á zott választ kell kapnia a intézkedés. Azt is elfogadkangresszusi teremben is. Központi Bizottságnak. Az (Na§y taps.) A javaslatok, észrevételek sem nagy baj, hogy a válasz ^érintett többsége 1 azonban olyan, nem egy önkritikus levél néhány fő kérdéssel foglalamelyekre világos, határo- lesz, hanem megfelelő és jó kozott. Adjunk nagyobb lendületet a szocialista alkotómunkának Hruscsov elvtársat szeretettel vették körül az úttörők és autogramot kértek tőle Az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a külkereskedelemben is az a fontos most, hogy jobban kihasználjuk a lehetőségeket; adjunk nagyobb lendületet a szocialista építőmunkának; fejlesszük népgazdaságunkat, s ezzel teremtsünk reális alapot a dolgozók életszínvonalának további rendszeres emeléséhez és vigyük előre harcunk központi és fő feladatát, a szocialista társadalom építését, Erről van szó hónapok óta a pártösszejöveteleken is, a dolgozók más tanácskozásain is. A kongresszus tehát nagyon helyesen és nyomatékosan húzta alá a gyorsabb előrehaladás fontosságát, — állapította meg Kádár János elvtárs és kiemelte—: döntő a termelékenység fejlesztése. Nem akarom ezt részletezni. Csak a vita alapján emlékeztetem az elvtársakat arra — Nemeskéri elvtárs mondta el —, hogy a Lenin Kohászati Művekben 13 százalékos javulást értek el ebben az évben, örvendetes dolgot közölt velünk a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt igazgatója, Hidasi elvtárs is: náluk az elmúlt évben 11 százalékkal emelkedett a termelékenység. ' Körülményeik részben eltérnek az ipar más ágazataitól, de céltudatosságuk példa a termelés minden vonalán dolgozó elvtársak számára. A Lenin Kohászati Művekről tudjuk, hogy ott immár két és fél esztendeje a termelékenység növelésére összpontosítják a figyelmet, szinte a fillérekért is harcolnak. A következetes, körültekintő munka meghozza eredményét. Igen fontos kérdést említett meg — szerintem nagyon helyes fogalmazásban — Szőcs elvtárs, salgótarjáni mérnök. Azt mond-' ta, hogy a szakemberek, a mérnökök, a technikusok, sőt a munkások is úgy nézegették új ötéves tervezetünket, mint alapjában helyes, megvalósítható célt. Nem volt azonban a legszimpatikusabb számunkra, hogy a rryjszaki szinvonalat — és ezzel a termelékenységet — nem elsősorban új gyárak építésével fejlesztjük, hanem a meglevő gyárak és berendezések újjáépítésével, korszerűsítésével. Világos ugyanis, hogy ez a nehezebb út. Ennek ellenére helyes és jó az, hogy így foglalnak állást az emberek. Bizonyos ugyanis, hogy azok, akik azt mondják: »bár könnyebb lenne új gyárakat építeni és azokat új gépekkel felszerelni — és ennek talán jobban is örülnének—, mégis helyeseljük, hogy a mi viszonyaink között a kissé nehezebb, de az ésszerű megoldást választjuk«. Az ilyen emberek tudatosabban, határozottabban dolgoznak majd a végrehajtásért is. Nem mindig annak az embernek a munkája ér a legtöbbet, aki — meg se hallva a mondat másik felét —, az első szóra felugrik és azt mondja; »hurrá!, úgy van! Helyes! Mindenben egyetértünk!«, hanem azé, aki meghallgatja a párt szavát, gondolkodik rajta és utána azt mondja: helyeslem, egyetértek vele, végrehajtjuk. A mezőgazdaság átszervezése döntő kérdés — A kongresszuson is központi kérdés volt a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a mezőgazdasági termelés fejlesztése — folytatta Kádár János elvtárs. — Annyi szó esett róla, hogy egyes budapesti küldöttekben már az a gondolat is felvetődhetett: mi ez? Mi valami mezőgazdasági kongresszusra tévedtünk? (Derültség.) Elvtársak! A dolog úgy áll, hogy ez nem mezőgazdasági kongresszus^ ez pártkongresszus, de azért jó azt világosan látni: egész pártunk előtt most a mezőgazdaság szocialista átszervezése a döntő kérdés, (Folytatás a 2. oldalon.)