Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-04 / 285. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 'life y • >/ ' ; UK A MAGYAR SZOCIALISTA MÜNK i A S P RT LAPJA XV. évfolyam, 285. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1959. december 4. = SOK KÖZÉRDEKŰ JAVASLAT A TANACSTAG­BESZAMOLÖKON I ORSZÁGOS HÜSIPAR1 == 1 ANKÉTOT I TARTOTTAK SZEGEDEN AZ URALKODÓ OSZTÁLY TAGJAI N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde a Ganz-MÁVAG-gyárban (Tudósítás lapunk 3< oldalán) Ujabb nagy jelentőségű beszédek hangzottak el a pártkongresszuson Az MSZMP VII. kongresszusának csü­törtöki tanácskozását Benke Valéria, a Központi Bizottság tagja nyitotta meg. Be­jelentette, hogy számos testvérpárttól — amely küldöttséggel nem képviselteti ma­gát a kongresszuson — üdvözlet érkezett. Táviratban köszöntötte az MSZMP kong­resszusát az Indiai Kommunista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Brazil Kom­munista Párt, a Thaiföldi Kommunista Párt, a Burmai Kommunista Párt, az Ir Kommunista Párt, a Chilei Kommunista Párt, az Ecuadori Kommunista Párt, a Nepáli Kommunista Párt, a San-Marinói Kommunista Párt, a Ciprusi Haladó Párt és a Luxemburgi Kommunista Párt. A továbbiakban bejelentette, hogy az or­szág különböző részeiből nagy számban ér­keztek a kongresszushoz táviratok és le­Hiszku Béla elvtárs *. velek, amelyekben a dolgozók — pártta­gok és pártonkívüliek — forró üdvözletü­ket küldik a kongresszusnak és sikeres ta­nácskozást, jó munkát kívánnak. Több száz üzem és vállalat dolgozói örömmel je­lentették, hogy a kongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat teljesítették, és határ­idő előtt teljesitik az 1959. évi tervet. Ed­dig 1151 levél és távirat érkezett a kong­resszushoz. Az Iraki Kommunista Párt küldöttségé­nek vezetője, Mohamed Husszein Abu AI­lisz, a Politikai Bizottság tagja köszön­tötte ezután a kongresszus résztvevőit és a magyar dolgozó népet, felolvasta a párt Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett üdvözlő levelét, majd Eladio La­dislao Carbajai, a Kubai Szocialista Nép­párt Központi Bizottságának tagja szólalt fel. Népköztársaság folytonos, de immár hiábavaló és gyakran nevetségbe fulladó ócsárlá­sétól. A magyar ellenforradalom leverése nemcsak a szocia­lista Magyarország meg­semmisítésére irányuló sö­tét terveket hiúsította meg, hanem a többi szocialista ország elleni háború ki­robbantására szövögetett terveket is halomra dön­tötte. A forrófejű imperialista ka­landorok »melegháborús« tervei kútba estek. 7-átjuk és érezzük, hogy egyre jobban olvad a hidegháború jege. Különösen hozzájárult ehhez a békeharc nemzetközi Le­nin-díjával kitüntetett Hrus­A párt legfontosabb feladata a proletárdiktatúra erősitése csov elvtárs látogatása az USA-ban, amiért mi és a béke minden híve végtelenül hálásak va­gyuuk. A kongresszus csütörtöki zett »magyar kérdésben«, az kor persze — a pénzen fát- A háborús gyújtogatok azon­ulésén szólalt fel Biszku Bé- imperialisták a tőlük meg- vül — újabb bátorítást ban forró fejjel folytatják la, az MSZMP Politikai Bi- szokott aljassággal viselked- akartak adni az ellenforra- tovább hidegháborús uszítá­zotteágának tagja, belügymi- nek velünk szembep. ök dalom szervezésében tevéke- saikat. Ellenségeink politi­niszter. Népi demokratikus szervezték meg a hadjáratot nyen résztvevő emigráns po- kája a mi megfélemlítésün­rend&zerünk erősítéséről, az népi hatalmunk ellen, íitikusoknak, hogy el ne ket és befolyásolásunkát il­osztólyharcról, a proletár- ők kényszerítettek bennün- menjen a. kedvük a Magyar letően nem járt sikerrel. ket kemény intézkedések­re, s most arcátlanul úgy viselkednek, mint a tolvaj, aki »fogják meg«-et ki­abál. diktatúráról beszélt — Az ellenforradalmi lá­zadás leverése, majd a meg­maradt ellenforradalmi erők­kel szemben folytatott kö­A munkásosztály érdekeinek vedelmében A párt vezetésével siker- nyege —, amelyről Kádár vetkezetes harc megszilárdí- Miután az ellenforradalmi rel megoldottuk az ellenfor- elvtárs szólt beszámolójá­totta a proletárdiktatúrát és erőknek nem sikerült a ha- radalmárok elleni harc bo- ban — annak államát. A párt hí- talmat erőszakos úton meg- nyolult feladatát Felderítet- a munkásosztály érdekei­vására fegyverrel harcoltak szerezni, ők újabb politikai tük, megtaláltuk az ellenfor- nek védelme, ezért igaz­a reakció sötét erői ellen manőverekbe kezdtek. Bel- radai0m előkészítésében és ságos és nem sablonos, inind a kommunisták,, mind ügyeinkbe való tűrhetetlen irányításában vezető szerepet A nép érdekeinek megfelelő a szocializmus eszméihez hű, beavatkozási kísérletekkel, m személyeket és átadtuk kommunista magatartást ta­egyszeríi emberek. Ilymodon etózigetelesunkre irányuló ^ Magyar Népköztársa- núsítottunk a megtévedtek­a szocializmus ugyehez hu, meddő erolkodessel es tel- iga2ságügyi szerveinek, kel szemben, akik november a nepi demokratikus rend- Jesen ertelmetlen gazdasagi .,7 ' a „ lltán haíiandnSásnt mű­szerért harcot folytató sze- nyomással próbáltak ben- hogy elnyenek méltó bun- ' ^n hajlandosagot mu­mélyekből, kommunistákból nünket rávenni arra, hogy tetesuket. A vezetők megke- tettek a megbánásra es ta­és pártonkívüli hazafiakból ne büntessük meg azokat, resése és felelóssegrevonasa mogattak a forradalmi mun­megalakultak' a forradalmi akik a munkásosztály hatal- a legfontosabb volt az ellen- kas-paraszt kormányt. t>zi­iegyveres szervek. Ma már ma, népköztársaságunk forradalom elleni harcban, gorusagot kellett viszont ta­nyugodtan kijelentjük, hogy rendje ellen támadtak. Pró- Velük együtt megtaláltuk nusitam azokkal szemben, fegyveres erőink, társadal- bálták menteni veszett fej- azokat a terrorista banditá- akik aknamunkába kezdtek mi rendszerünk, nemzeti széjük nyelét, megkísérel- kat, akik állati kegyetlen- va8y november 4-e után is függetlenségünk és békénk tek legalább átmenteni az séggel irtották és gyilkolták folytatták rendszerellenes te­biztos védelmezői a belső általuk felbújtatott, felhasz- wnmmnniefáu-nf ¿c m¿c v,o vékenységüket, s ezzel to­és külső ellenséggel szem- nált és még felhasználni re- es mas na" vábbi károkat okoztok nép­ben. mélt ellenforradalmi vezére- zafiakat. köztársaságunknak Ennek A szocializmusért vívott ket és vezérkékét. Ugyanak- — Büntetőpolitikánk lé- megfelelően elnyerte méltó harcban — hangsúlyozta — a párt legfontosabb felada­ta a proletárdiktatúra sza­kadatlan erősítése. Ma már a magyar munkásosztály a dolgozó parasztsággal szö- ' vetségben és pártjának veze­tésével szilárdan tartja, ke­zében az ország irányítását. Ahhoz, hogy ezek a kezek mindig erősek, szilárdak le­gyenek, minden erővel erősíteni és fejleszteni kell a proleta­riátus diktatúráját a mar­xi—lenini tanításoknak megfelelően. A dolgozó nép helyesnek találta és követte, támogat­ta a párt politikáját, amely a néphatalom megvédésének, a szocializmus építése foly­tatásának politikája. Mind­azok az eredmények, ame­lyeket az utolsó három év alatt elértünk, köszönhetők a párt és a nép között lét­rejött egységnek és egyre mélyülő kölcsönös bizalom­nak. Ebben rejlik népi rend­szerünk ereje és további si­kereink záloga. Mindezt nem értik az im­perialisták. Nyíltan meg kell mondani, hogy az úgyneve­büntetését az ellenforrada­lom harci vezérkara, a Nagy Imre osztály- és hazaáruló csoportja és mindazok a ter­rorista akciókban részt vett személyek — többszörösen büntetett előéletű, szokásos bűnözők vagy fasiszta elemek — akik a felelősségrevonás elől nem menekültek nyugat­ra. ' — Mivel az ellenforradal­márok megbüntetésével ér­zékeny vereséget szenvedtek a_ volt magyar burzsoá föld­birtokos osztály és nyugati megbízói, ök teleszájjal kia­bálnak a szigorról. Érthető is, miért teszik ezt Nekik saját erkölcsük van, rabló erkölcsük. A kommunisták és más hazafiak meggyilko­lása: q humanizmus, azt le; het csinálni. A banditák és gyilkosok megbüntetése és felelősségrevonása a néphata­lom által, a törvények sze­rint — szemükben terror és törvénytelenség. Ez az 6 er­kölcsük. Mindnyájan tudják, hogy mi a megbocsátás poli­tikáját is alkalmaztuk — az Elnöki Tanács amnesztiaren­deletével bocsánatot adott a kisebb bűnösöknek. Ismere­teS az egyének sorának adott kegyelem. Az imperialista sajtó és rádió még ma is rágalom­hadjáratot folytat rendsze­rünk ellen, azt kiabálva, hogy nálunk százszámra ül­nek börtönben olyan fiata­lok, akik még nem töltötték be a 18. évüket, s a magyar igazságügyi szervek csak ar­ra várnak, hogy azt elérjék, utána ki fogják őket végez­ni. Ezek az urak szinte vá­gyakoznak az ilyesmire, S miután nincs, hát kitalál­ják. Bosszantja őket, hogy az ellenség elleni harcban mi nem követünk el buta­ságokat. Ellenkezőleg! Mi azt a politikát folytat­juk, hogy még a telnot« leknek is bocsássunk meg; ha megbánták vétkes, cse­lekedetüket és helyes útra tértek. Teljes felelősséggel kijelent tem, hogy a mi börtöneink/ ben nem voltak és ma sincs egyetlenegy fiatalkorú ember, sem a régen elitéltek között, sem vizsgálat alatt, jelen­leg. Nálunk a bűnesetek száma egyre csökken Úttörők és kifzesek, köszöntik a kongresszust Nálunk a bűnesetek és az elítéltek száma egyre csök­ken. A kapitalista világ­ban viszont egyre nő. Felhozok egy-két pél­dát: százezer lakosra 1938­ban 1950 büntető ítélet esett. 1950-ben 1059, 1955-ben 908, a múlt évben pedig mind­össze 630. Jellemző az is, hogy ez idő szerint a Német Szövetségi Köztársaságban százezer lakosra 107 közer­kölcs elleni bűncselekmény történt, addig Magyarorszá­gon csak 8. a Német Szövet­ségi Köztársaságban száz­ezer lakosra 9 rablás, Ma­gyarországon ezzel szemben csak egy. Ez is a konszolidáció és pártunk tevékenységének eredménye, amit a töme­gek nevelésében elért. Megmondhatjuk a nyugati uraknak, hogy óvatosabban lármázzanak, mert a nép úgysem hisz nekik, felsza­badultan él, demokratikus viszonyok között dolgozik, hiábavaló a fáradozás a fék­telen terrorról szóló rémme­sékkel. Több mint 40 ezer ember 'jött vissza eddig Nyugat­ról, s mind sajnálja, hogy valaha is kiment az or­szágbőL • Elmondhatják, hogy újból megismerkedtek a könyörte­len, kapitalista kizsákmá­nyolás világával, tízezrével éltek nyomorultul, táborok­ban. A kapitalista urak azért lármáznak, hogy erről elte­reljék az emberek figyel­mét. Biszku Béla a továbbiak­ban aláhúzta: minket nem a bosszú politikája vezérel, pedig a magyar munkás­osztálynak volna némi el­számolnivalója a régi ural­kodó osztállyal szemben, 1919-ben mintegy hetvenezer embert zártak börtönbe, in­temálótáborokba, s körülbe­lül százezer egyszerű mun­kást, dolgozó parasztot, kom­munistákat, szocialistákat kényszerítettek emigrációba. A horthysta fehérterror ide­jén ötezer embert gyilkoltak meg. A második világhábo­rúban több százezer ember pusztult el népellenes, fa­siszta célok érdekében. Több száz azoknak a száma is, akik az ellenforradalom ide­jén vesztették életüket. Mi nem követtük és nem is kö­vetjük a véres leszámolás módszerét a burzsoázia itt­honmaradt tagjaival szem­ben. Aki beilleszkedik tár­sadalmunkba. lojálisán meg­tartja a népköztársaság tör­vényeit és a társadalmi együttélés szabályait, egyen­jogú állampolgárként dol­gozhat a Magyar Népköztár­saságban. Ha ellenségesen lépne* fel népi rendünkkel szemben, kötelességünk meg­fékezni, megbüntetni őket, mert ez a népi állam érde­ke, ez a dolgozó nép aka­rata. Az ellenforradalmárok fe­lelősségre vonása a mi bel­ügyünk, s emellett ez már a múlté. A békés egymás mellett élés politikáját folvtátjuk — mi­ként a szocialista tábor, a Szovjetunióval az élen —. de amíg a hidegháború politi­káját követő, igen befolyá­sos körök nem mondanak le arról, hogy a Magyar Nép­köztársaság ügyeibe igyekez­zenek beavatkozni addig (Folytatás a Z. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom