Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-31 / 306. szám

^iiiiiinnimtitiinniflinniiiiHiiiiniiniiiimiimiiiiiiiia I ma: 1 Brno | müvészküldöttei | Szegeden XV. évfolyam, 308. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1959. december 31, I népgazdaság érdekében, Szeged hasznára Kevés beruházással kábelszerelvények is készíthetők az épülő Szegedi Kábelgyárban Még több munkás alkalmazása válna lehetővé A harmadik 1 és negyedik ] békekölcsön I sorsolásának | | nyerőszámai J Tízéves a Szegedi Autójavító Vállalat | # jj Ma ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját az Au- ff MrmÍr<=>nH«n H tójavitó Vállalat. Az üzem dolgozói ünnepi termelési ta- 1 Lipil tJill-löXl g nácskozáson emlékeznek meg a vállalat megalakításáról, ü Négy megye küldi Szegedre javíttatni gépkocsijait. Képűn- §f kön éppen az 1500. főjavítást végzik. áiiiiiiiiniiiiiiiiiiniiiiiiiinniiiiiiiiiiiniiiiiiiiifliiniiniiiif Három, hónapja a Magyar Elektrotechnikai Egyesület VIII. szegedi vándorgyűlé­sének egyik élőadója, Vecsey Ágoston gépészmérnök mon­dotta: »Az egész kábelfelhasználó ipar súlyos problémája a szerelvényellátás helyzete. A legnagyobb nehézséget sze­relvényeink korszerűtlensége jelenti. Gyakorlatilag ugyan­is még ma is a 20—30 év­vel ezelőtti öntöttvas kar­mantyúkat és végelzárókat használjuk és ezek gyártása is kisipari módszerekkel tör­ténik. Fontos nemzetgazda­sági érdek fűződik egy új, esetleg vidéken is megszer­vezhető kábelszeréivénygyár létesítéséhez. Itt az új, kor­szerű, többnyire már mű­anyagból készülő szerelvé­nyek nagyüzemi sorozatgyár­tása megindulhatna. A Bu­dapesten tervezett bővítéstől nem várható a kábelszerel­vény-kérdés megnyugtató megoldása«. Ez a néhány megállapítás akkor és azóta is több gon­dolatot ébresztett a Szegedi Kábelgyár létesítésén mun­kálkodó budapesti és szegedi szakemberekben: jó lenne meghonosítani a kábelszerelvénygyártást Szegeden. A szeged] üzem főként ká­belgyártásra készül, s né­hány éven belül az ország rnűanyagszigetelésű vezeté­kekkel való kielégítése erre a gyárra hárul. Ez azt je­lenti, hogy a szegedi üzem­ben előállított érték 90 szá­zalékát az anyag, 10 száza­lékát a ráfordított munka tenné ki. Ebben a szakmá­ban ma általában három­szor annyi termelési érték jut egy napra és egy főre, mint más iparágban. A ke­vésbé munkaigényes gyártás kevesebb dolgozót is igényel. Ezért bármennyire örülünk is a létesítendő Szegedi Ká­belgyárnak, örömünk nem teljes, mert jobban szeret­nénk, ha még több munkást al­kalmazhatnának az üzem­ben, mint amennyire most számítanak. Erre lehetőség is nyüna. A már meglévő laktanyai épületek közül ugyanis ke­vés lesz alkalmas kábeltöm­lózésre. Ezt a munkát fő­ként a majdan épülő mo­dern csarnokokban végzik. Az egykori laktanyaépüle­tek a lehetőséget nyújtják. Ezenkívül azonban más té­nyezők is amellett szólnak, hogy helyes lenne a Szegedi Kábelgyár profilját a sze­relvénykészítéssel is ki­egészíteni. A Szegedi Vasöntöde, amely jelenleg is igen sok kábel­szerelvényt önt, végelzáró­kat, csatlakozókat, kábelfeje­ket készít, jól közreműköd­hetne ebben. Nem is olyan régen a létesítendő szegedi üzem anyavállalata, a Buda­pesti Kábel- és Sodronykö­télgyár is dolgoztatott a sze­gedi öntödével, rajta kívül sok más budapesti üzem látja él megrendeléssel. Az itt öntött áruk 90 százalékát jelenleg is Budapestre szállítják. Köz­tük a kábelszerelvényeket is, amelyek ott kerülnék meg­munkálásra, felszerelésre, majd innen küldik tovább az országba. A Villamos Gép- és Kap­csológyár például negyed­évenként 120 tonna árut ren­del, a Dinamó, Villamos és Forgógépgyár 230, a Ganz Kapcsolók Gyára 150 tonna árut készíttet Szegeden. Az erősáramú szerelvé­nyek készítése sem esne messzire a szegedi üzem­ben kialakított profiltól. Tehát a Vasöntöde fejlesz­tésével a vasból készült ká­belszerelvények öntése meg­oldható lenne Szegeden. Ezt a munkát a vasöntöde ve­zetői, dolgozói is szívesen vál­lalnák. A kooperálást előse­gítheti, hogy egy iparigazgató­sághoz tartozik az öntöde és a kábelgyár. Itt Szegeden kerülhetne megmunkálásra az itt ké­szült kábelszerelvény. S nem kisipari módszerrel, hanem a követelményeknek megfele­lően. Mert igaza van Vecsey Ágoston mérnöknek abban, hogy az ország különböző ré­szeiben még kisipari mód­szerekkel öntik a vaskar­mantyúkat és végelzárókat, s ezt ugyanilyen módon mun­káltatják meg, szereltetik fel. Szegedről ugyanis több bu­dapesti kisipari szövetkezet is vesz át kábelszerel­vényt, szereli fel ezeket és adja át állami vállalatok­nak. Még el sem készült a Sze­gedi Kábelgyár, csupán a karbantartó műhely dolgo­zik, s készíti a kisegítő gé­peket a majd érkező tömlőző gépekhez, de máris módosí­tották a profilt. A Budapesti Kábel- és Sodronykötélgyár vezetői, ismerve a szegedi helyzetet, készségesen segítenek meg­oldani a szegedi problémá­kat, s ezért telepítik Szegedre a kábeldob készítését, amely­nek műhelyeit most alakít­ják ki. Hasonló helyiségek még bőven állnak rendelke­zésre agykori tiizérlakrU­nyában. Ezeket viszonylag kis beruházásból felhasznál­hatjuk kábelszerelvény-gyár­tásra. Ez a munka nem is igényelne túl sok gépet. Ezért az új gyár eredeti pro­filja megtartása mellett munkaigényes gyártáshoz is jutnak. Ezzel is lényegesen segíthetnénk felszámolni a Szegeden jelentkező munka erőfelesleget. túíZUÍEW;:;;;:;^ A szovjet kormány hozzájárult a csúcsértekezlet május 16-i megtartásához Szovjet—a meri k al tárgyalások kezdődnek Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között Washing­tonban 1960. január 11-én tárgyalások kezdődnek a kölcsönbérleti kérdések ren­dezéséről. A tárgyalásokon részvevő szovjet küldöttség vezetőjévé Mihail Menysiko­vot, a Szovjetunió washing­toni nagykövetét nevezték ki. Gromiko külügyminiszter szerdán fogadta az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország moszkvai nagykövetét, és átadta ne­kik Hruscsov válaszát a kelet—nyugati csúcsértekez­let időpontjáról szóló leg­utóbbi javaslatra. Ugy tudják, hogy a szov­jet miniszterelnök elfogad­ta május 16-át a Párizs­ban tartandó csúcsértekezlet időpontjául. * Angol diplomáciai körök melegen üdvözölték a Szov­jetunió hozzájárulását má­jus 16-ához, mint a kelet— nyugati csúcsértekezlet idő­pontjához. Az angol külügyminiszté­rium szóvivője közölte, hogy a nyugati munkacsoport — amelynek létesítését a leg­utóbbi párizsi értekezleten határozták el — január ele­jén Washingtonban megkez­di a csúcsértekezlet napi­rendjére javasolt kérdések előkészítését. Az első ülésen a négy nyugati hatalom nagykövetei vesznek részt, majd szakértők folytatják a munkát. Nehru indiai miniszterel­nök egy tokiói lapnak adott interjújában örömmel üdvö­zölte a kelet—nyugati csúcs­értekezletet és hangoztatta* hogy »a csúcsértekezleteken Ázsiának is megfelelő kép­viseletet kell kapnia.;. A leszerelés kérdését például szélesebb keretek között, egymás után következő csúcsértekezleteken vagy az ENSZ-ben kell megvitatni, az ázsiai országok megfelelő részvételével,« Baráti találkozón vettek részt a szegedi békeharcosok TÉLI PIAC CLlebmana Béla fetv.) Kedden délután nagy számban jöttek össze a sze­gedi békeharcosok, üzemi és kerületi aktivisták a nép­front Vörösmarty utcai székházában, hogy megbe­széljék az idei év tapaszta­latait, s ismerkedjenek egy­mással. A bensőséges ünnep­ségen a városi békebizott­ság friss ibolyacsokrokkal, s újévi üdvözlettel köszön­tötte a vendégeket. Lacsán Mihályné, ország­gyűlési képviselő, városi béketitkár nagy érdeklő­déssel kísért beszédben ismertette a békeharco­sok ez évi eredményeit az odaadó felvilágosító mun­kát és bátor kiállást a nagy nemzetközi kérdésekben. Amikor a béke ügyéről volt szó, a békeharcosok felhívá­sára városszerte ezrével emelték fel szavukat, vagy írtak leveleket az illetéke­sekhez az emberek. Tolmá­csolta még több nyugati or­szág, például Franciaország es Németország békeharco­sainak a szegediekhez inté­zett jókívánságait és üdvöz­letét. Klein Ernc a békemozga­lom jövő félévi célkitűzé­seit Ismertette. melyek s-érint, még széle­sebbkörű felvilágosító mun­ka folyik majd, s még több akciót indítanak a szegedi békeharcosok. A találkozón többen felszólaltak, s lelke­sen vállalták a további fel­adatokat mindannyiunk kö­zös ügye, a béke védelmé­ben. Ezután a városi békebi­zottság teával, szendviccsel vendégelte meg aktivistáit, majd élénk eszmecsere alakult ki a baráti találkozó résztve­vői között. Kicserélték ta­pasztalataikat, melyeket so­kan a már több éves felvi­lágosító munkában szerez­tek. E közben született az a javaslat is, melyet a talál­kozó résztvevői elfogadtak* hogy táviratot küldjenek az Országos Béketanácshoz. Táviratukban kérték, hogy tolmácsolják Szeged béke­szerető népének tiltakozá­sát a nukleáris kísérletek folytatása és a békehar­cosok egyes nyugati or­szágokban folyó üldözése* bebörtönzése ellen. A baráti találkozó a késő esti órákban ért véget. A miniszteri dicséretei és a 200 Ft-on felüli jutalmakat De Kell jegyezni a munkakönyvbe A most megjelent tájékoztató rendelkezés felhívja a vallalatok és egyéb munkáltató szervek vezetőit hogy a munkakönyvről szóló érvényes rendelkezéseknek megfele­lően a miniszteri dicséretet és jutalmat, továbbá a 200 fo­rinton felüli egyéb jutalmakat (ideértve az újítási és jubi­leumi jutalmakat is) a jutalmazott munkakönyvébe minden esetben be kel] jegyezni. A bejegyzéskor a jutalom összegé­nek megjelölése mellett fel kell tüntetni a jutalmat engedé­lyező ügyirat számát és keltét, jubileumi jutalom bejegyzé­sénél pedig azt is, hogy az 25, 40 vagy 50 éves jubileumi jutalom-e. A rendelkezés a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a munkakönyvi bejegyzések elmulasztásáért a mulasztó személy fegyelmi ós anyagi felelősséggel tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom