Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-30 / 305. szám

3 Csütörtök, 1959. december 24. SOROK e-'yt kút&ao'fos ú{í%téí A népgazdaságnak és az egyénnek is haszon A Falemezgyar statiszti- rits vegyi vonatkozásokban szág több falemezgyára is sikájában a negyedik snrszá- is. Nagy jelentőségű példá- keresen alkalmazta azokat, mon található Maurits Lasz- ul, hogy a farost kötőanya- Szemmel látható haszna 16, a laboratórium vezetője- gaul — a megszokott gyanta voU a tíz esztendön át tartó nekelső ujitasa, melyet még helyett — ujabbfajta mü- újító munkának az üzem és 1949 ele jen adott be. Azóta gyantát kísérletezett ki. a népgazdaság számára, de alaposan felszaporodott mar Lapunk sem először ir az nem mellékes, hogy Maurits ujitasainak szama, es kulo- újítómozgalom fennállásé- László is sokat nyert vele. noskcppen az ertekuk. Ed- nak tizedik évfordulóján Külföldi: jugoszláviai és dig körülbelül húsz újítását ezüsteremmel kitüntetett fa- csehszlovákiai utazásait — fogadták el, több mint I lemezgyári laboratórium-ve- tréfásan szólva — úgy újitmilho 200 ezer forint gaz- zetőról. Nevét újitókörökben gatta össze, és kedvenc paridasagi eredmennyel. De ez jól ismerik és tisztelik. An- pája, a feketehasú Pannónia az összeg csak a kalkulacio- nai is inkább, mert jóné- motorkerékpár is a megérdeban kimutatható érték, nem hang munkáját más vállala- melt újítási díjakból szüleszerepei benne az eszmeileg toknál vezették be, s az or- tett meg. díjazottak sora, melyekért az évek folyamán 6 ezer forintot kapott Maurits 'László. A sok kiváló újítás közül nehéz még felsorolni is a leglényegesebbeket. A lemezgyártásban felhasználható új cnyvfajta. kikísérletezése egymagában évi 730 ezer forint megtakarítást eredményezett, egy eddig ismeretlen műgyanta-tömítőanyag 400 ezer forintot, hozott. Uj gyártási eljárást dolgozott ki a rétegelt lemez készítéséhez, műgyantával helyettesítette a korábban használatos gyantát, a felületileg bakalizált lemezeknél. Még annakidején bevezette a farostpaplanok hidegpréselését, a bakelizáit lemezeket prés helyett kamrákban szárítják, javaslata alapján. Számtalan (Liebmann Béla felv.) újítást könyvelhet el Mau- Maurits László munka közben A műszaki fejlesztés, a korszerűbb munkamódszerek haszna: Jó minőségű olcsó öltönyöket gyárt a konfekció ipar Szegedre te érvényes az a dult. A gépesítés fokát tíz révén naponta 81 öltönnyel megállapítás, hogy a vásárló- évvel ezelőtt a sima körforgó készítenek többet a Szegedi közönség általában egyre varrógép jelentette többet és mind szívesebben vásárolja a konfekció árut.. Sokan nem is rejtik véka alá elismerő véleményüketa konfekcióipar termékeiről. Véletlenül voltam fültanúja karácsony másnapján egy A további fejlődés varázsi>essseje Ruhagyárban. Mindenütt, a konfekcióiparban te érvényesülő törvény: ha alacsony a munka termelékenysége, ez mindig magas önköltséggel jár A Szegedi Ruhagyárban vezetők és dolgozók fő cél- együtt. Hiszen növeli az ssrs^^sisp«£kituzcse **ota, ríigy ,nproduktiv tóad^kat- nak. A Kárász utcai férfi- fm^zavakban): a technika és egy termekre eső kiadásoruha üzlet kirakata előtt hal- ^ologia szakadatlan fej- kat Ez természetesen a nye. lesztese, a korszerűbb gepek , . ,, . . -filézd azt az 1310 forin- beállítása, a korszerűbb mun- «^greszesedes csökkenem tos öltönyt, üyet csináltatott kamódszerek szervezése, al- hez vagy elmaradásához vea sógorom kisiparossal 1880- ^mazasa. hz — mint mond- zethet A munka termeiéipar ennyivel olcsobban elő- ^vesszeje S ennek megállítani? Még azt sem mond- feIeloen «elekszenek hatni, leaésű. A szövetet ingyen kapja a vevő kalmazása. Ez — mint mond- zethet. JB_—J8L crTHo® todjT'az állami ják ~ a ^vábbi fejlődés va- fcenységénak növelési viK meg- , ...... is szont az önköltség csökkenhatni, hogy gyengébb kivite- A ¿^kép, amU elem terí- tését. a nyereség, a vállalat 1,-^r, tettek, a fejlodes ujabb je- és a népgazdasági nyereség lentős tervét tárja az érdek- emeJkedétjét hozza ol lodo ele. Az atalakitasimun- ...... kálatok már folynak. Ezek többlettermeléssel, amely a nagyban szolgálják a mun- több fogyasztás reális alapja. Rormver, kisimíthattuk-a kf^k kÖZV'eden él^ek6t ^ Ezt igyekeznek megvalósíKonnyen KiszamitnatjuK. a m^rt kisebb erofeszitessel „ _ „ , készruhát vásárlók haszna „agyobb eredményeket tud- tu11 a Szegedl Ruhagyárban, általában 35 százalékos. Sót nak majd elérni. Négy eddi- s mindenütt a konfekcióegyes sportöltönyöket már a gj munkatermet alakítanak iparban. Így kerül ki egyre kisiparosnak ««tett varras. át> úgyhogy külön gőzvasaló olcsóbb, s jobb minőségű díjért is meg lehet vasa- termet létesítenek Eddie is- - „ , . rolni. A szövetet jóformán m^en roít a Sze^^Rta arU a konfckcióipar üzemei" irgyen kapja a vevő. Ezért hagyárban a vasalóterem. Az b®1nem is csodálkozhatunk Er6műtöi távvezetéken ka-, Nl P" azon, hogy a konfekcióipar ^ gőzt ^¿¡g csak fűtésre'^ erősen döngeti a kialakult hasznalták. Most alkalmaz-« ruházkodási hagyományok és majd első ízben ipari / előítéletek falát célra. \ - A siker kulcsa - mond- ^ üj munkatermet üveg-J ják a kereskedelmi vállalat faUal választjak ^ a többi* dolgozói — az olcsóbb ár, a gépteremtől. így egészsége-í bővebb választék és a ja- sétíbé válik a munkatermekí vuló minőség. levegője, mert mentesitik aj Hogyan tudják ennyivel túlzott páraBodástál ¿s a va-J olcsobban es jó minosegben ^ mhák kellemetien sza-» előállítani ezeket az öltönyö- g^tól. ' ket az állami iparban? Ez- » zel a kérdéssel állítottunk be Naponta 81 öltönnyelJ a minap a Szegedi Ruha- több ' gyárba. Mielőtt részletes vá- * Jászt adtak volna, egy tér- S mit hoz ez a termeié-J képet terítettek elém: -A kánység növekedésében? Az* Szegedi Ruhagyár távlati fej- átsaervezés megvalósítása' lesztési tervének munkasza- ,.,„... . . t lag-szervezése fésűs öltöny- utan a Il-es kiállítású, ugy-, re-. — olvasható a feliraton, nevezett márkás fésűs öltö-J A térkép alján a rajz jobb nyöknél növekszik majd az» megértéséhez jelma^-araza- fóre ^ termelés. Eddigi tot is mellékeltek. Ezekből _ ... , « megtudhattam, hogy melyik ®gy napra, egy fore 1,11 ol-j jel mit jelent Mi ábrázolja töny jutott. Ezt növelik 1,26-, a késes stlrcelő, cikk-cakk, ra_ ez nem nagy szám, dej pikírozó, jércelö, varró-cak- ^ hazzóvesKÜk, hogy egy« kozó, vendlizo, s a többi goe- , » peket. E nevek szokatlanok szalagban 135-en dolgoznak,/ az idegen számára. Nem cso- s az átszervezés után két, da. hisz tíz évvel ezelőtt jő szalagon, két műszakban J részük még a szakmában is négyszer 135 ernh6r dolgoz-' ismeretlen volt Azóta szu- . . ' lettek, szaporodtak, mióta a hat, megállapíthatjuk, hogy« konfekcióipar fejlődésnek in- a termelékenység növek«jpse« Önerővel, egyszerű megoldásokkal ll/f a célnak megfelelő istálló•'•"ost az új esztendő kü- kat, ólakat készíteni. szöbén rendkívül lényeges A járásban kérdés a szövetkezeti gaz- lehet például daságok számára, hogyan megfelelő tudnak mihamarabb valateni. sok helyen alapnak jól homokkövet fejTökéletes szigeteléssel mennyien élni az összefő- ilyen alapra nyugodtan húzgásban rejlő új lehetősé- hatunk fel vályogból is fagekkel. A gépek, s a fejlet- lakat. Bízhatunk abban, tebb agrotechnikai módsze- hogy megfelelő karbantarrek fokozatos alkalmazásé- tással 30—40 esztendeig nem val a szegedi és a járásbeli kell kényszerű bontásra tsz-ek nagy többsége már gondolnunk. Csak egy pélmessze felülmúlta a mező- dát erre: az egykori Pallagazdasági terméshozamok vichini-uradalom ma is álló átlagában az egyéni gazda- nagy istállóinak, magtáraiságokat. Számos olyan pa- nak jó része szintén kóraszti közösség dolgozik már, vagy téglaalapra vályogból mint például az újszegedi épült, s jó részük korban Haladás, a Sándorfalvi Ró- már a száz esztendő körül zsa Ferenc Tsz. Ezekben ta- jár. Ennek ellenére még ma karmányból, ipari növények- is igen jól hasznosíthatók, bői és kenyérgabonából kö- Állami gazdaságaink, tezel kétszeresét takarították hetséges állattenyésztő egyébe a nyáron is, mint általában az egyéni gazdák. Az új esztendőben hasonni gazdák tapasztalatai igazolják, az egészséges süldők ezrei nevelhetők fel anélkül, ló »pálfordulót« kell a tsz- hogy előzetesen százezer eknek elérniük a közös jó- forintokat költenénk a legszágállományok fejlesztésé- korszerűbb sertésfiaztatók, ben is. Mitagadás — külö- süldőszállások építéseire. A nősen ami a sertéshizlalást, Szovjetunió egyik nyugata szarvasmarha-, baromfite- ukrajnai kolhozában láttam nyésztést illeti — a szegedi a szép, modern épületek járásban még nem mond- mellett olyan sertésfiaztatóhatjuk el, hogy túltettünk kat is, melyeket a szegedi volna az egyéni gazdaságok járás bármely szövetkezetészokásos eredményein. En- ben egészen rövid idő alatt nek egyik legfőbb oka az minden különösebb anyagi elegendő közös állatférőhe- megerőltetés nélkül felépítlyek hiánya. A tsz-ek veze- hetnek. Vékonyabb erdei tői, tagjai számos helyen fákból készült, szabályosan amolyan bevett szokásnak kutricákra, folyosókra osztekintik már. hogy új, nagy tott karámszerű építmény, közös istállókat, a közös melynek tetejére, oldalára termelést szolgáló más épít- magas szalmakazlat raknak, kezéseket csak állami hitel- s csak az első falát hagyták bői érdemes építeni. Álla- szabadon. Elölről tágas abmunk kétségtelenül sok se- lakok adnak nappali világítséget ad a jövőben is a goságot, s itt foglalnak hetsz-eknek a nagyüzemi ter- lyet a malacok kifutói is. melés alapjainak sához. Bárhol is csupán csak erre könnyelműség lenne. biztosító- A belső falakat bevakolt, azonban bemeszelt vesszöfonat képeszámolni zi, s így mégiscsak különöSzáz sebb tűzveszély lehetősége meg száz módja van annak, sem áll fenn. Az így készímiként lehet a gazdaság tett fiaztatóban — mint a területén fellelhető, előál- Sztálin kolhoz tagjai ellítható olcsó anyagokból is mondották, s magam is látTanulőotthont, klubot kapnak a kisipari szövetkezetek Mint ismeretes, a szegedi Kárpitos KTSZ nagy összegű beruházással új üzemházat épített a Tolbuhin sugárút végén: Így felszabaAz új helyiségben működik majd a szegedi és megyei szövetkezetek műszaki köre is. A tanulóotthonban és dult' az Arany János és a klubban gazdag könyvtárat Berzsenyi utca sarkán levő rendeznek be szépirodalmi tágas helyisége. Ezt a és szakkönyvekből, azonkíCsongrád megyei KISZÖV vül rendelkezésre állnak a több. mint 150 ezer fo- látogatóknak a különböző rintos beruházással, a újságok és folyóiratok is. A szegedi szövetkezeti doi- televíziót már beszerelték, gozók jelentős társadalmi s munkájával tanulóotthonná és klubbá alakítja át. Itt lel majd otthonra huszonkét tanfolyam hallgatósága, akik kényelmes, jól berendezett, neonfénnyel világított helyisé- zók. A gekben sajátíthatják el a munkái a hetenként négy nap, délután öt órától este tíz óráig tartó klubdélutánokon ezzel is szórakozhatnak a szegedi szövetkezeti dolgohelyiség átalakítási befejezés előtt állkülönböző teket. szakmai ismere- nak, s előreláthatóan január első felében nyitják meg. A modern lakás ízléses — bár nem olcsó — dísze a különféle kovácsoltvas-berendezés. Budapesten sok érdeklődőt vonzott az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában rendezett kovácsoltvas-bútorkiáljíiás, amelynek egy részletéről készült felvételünk. Az előtérben érdekes zsúrasztalkát, állólámpát láthatunk kovácsolt vasból, a kiállítás egy növendége pedig a dohányzóasztalkánál gyújt rá. tam — a nálunk is kedvelt fehérhúsú kocák malacai választási korban átlagosan 16—18 kiló súlyt érnek el. Az elhullás az esetleges egy-két agyontaposáson túl teljesen ismeretlen. A jószágok védettek a legszigorúbb tél hidegétől ís. Ugyanakkor az említett módon készült épület teljes védelmet ad a nyári hőséggel szemben is. Míg a mi »korszerű« téglából, betonból épített fiaztatóinkból gyakran elhullik a szaporulat legnagyobb része. Hasonló módszerekkel készíthetünk ideiglenes, a célnak tökéletesén megfelelő süldőszállásokat, sőt hizlaldákat is. Az ország más megyéiből hallunk híreket arról, hogy a gépállomások is nagyban elősegítik a szövetkezeti építkezések meggyorsítását. zolnok megyében ötletes, gépi erővel működő, vályogvetőgépet szerkesztettek. Ezzel a masinával néhány ember tízezerszám készíthet vályogot, s készíthetnek olcsó épületeket. Okvetlenül szükséges, hogy most a téli ráérő időben a szegedi járás és a megye gépállomásain is találjanak hasonló megoldásokat. Ami még az állami segítséget illeti, hibát látunk a megyei tanács részéről az építkezésekre szánt hitelek elosztása körül te. A szegedi járásban rendelkezésre állt 3 millió 622 ezer forintot csupán néhány tsz kapta meg, s ebből még csak egy fél tucat masszív gazdasági épület sem létesíthető. Sokkal célszerűbb lett volna, ha egyegy istálló, baromfitelep összköltségének csak a felét, esetleg a kétharmadát folyósították volna. A többit az építkező tsz igaerővel, gyalogmunkával és anyaggal pótolná. Így sokkal többet építhetnénk ugyanebből a pénzből. A megyei tanács illetékes szerveinek rendelkezése folytán nehéz helyzetbe kerültek most a járás tsz-einek építőbrigádjai. A Földművelésügyi Minisztérium rendeletben intézkedik, hogy csak a marhaistállók építését kötelesek a tsz-ek — amennyiben állami pénzt használnak fel — építőipari vállalattal építtetni. Az építkezések 60 százalékát a tsz-ek építőbrigádjainak kell adniok. Ezzel szemben a megyei tanács a járás tsz-einek csaknem valamennyi 1960-ban kezdődő építkezéseire állami vállalatot, illetve építő ktsz-t jelölt ki. A sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz példája bizonyítja: az a munka, melyet az állami vállalat másfélmillió forintért végez el, saját rezsiben globálisan egymillió forintért is megoldható. A járásban jelenleg három ilyen tsz-építőbrigád dolgozik Deszken, Üjszentivánon és Sándorfalván. Nem 'Jtúlzunk, amikor azt állítjuk, »hogy legalább egy teljes, Jmodern baromfitelepet lelhetne felépíteni abból a meg'takaritásból, amit akkor érJnének el a szövetkezetek, »ha a tsz-brigádok kapnák Jmeg azokat az építkezéseket, »melyek elvégzésére ktsz-eket Jjelöltek ki. Ilyen körülmé/nyek között ezek a brigá'dok — ha nem módosítják a Jterveket — alighanem kény»telenek lesznek a feloszlásra Jgondolni. Már pedig ez veitek lenne éppen most, amiJkor legalább háromszoros /erővel kellene folytatni az 'építkezések munkáit. * N » agyon szükséges, hogy a ¡termelőszövetkezetek progra»mot, módszert kapjanak az ¡ideiglenes házi építkezésekre /is. Hogyan? Vezető mezőgaz'dasáei szakembereink, terve,zöink ne csak »örök időre« »szóló épületeket tervezzenek Ja tsz-ek részére, hanem »olyan ideiglenes, helyben ¡fellelhető anyagokból össze/ hozott épületeket is, meíyJben annyi állat nevelhető, ,hogy a tiszta haszonból mo»dern istállókra is jusson és ¡maradjon is. Először tehát «állatot, állatot, sokat és csak ¡azután minél több másfélmil/lió forintos istállót t Csépi József