Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-25 / 303. szám

•»>->» •>» 11 <«• <«• I Péntek, 1959. december 25. Különleges öltözékek, gépek segítik az Antarktisz kutatók rminkáját Nemrégiben a Szovjet Tá- expedíció munkájával elő- Az ember 'védelme tökélejékoztató Iroda közleményé- rébb akar jutni az Antark- tesen itt nesrn oldható meg bői megismerhettük az ötö- tisz megismerésében. Újabb a ruházat vastagságának tetdik szovjet délsarki expedí- emberek indulnak el arra a szőleges növelésével. Ennek cio programját. Az expedí- földrészre, ahol mínusz 70 a ruhának minél könnyebbem tagjai különféle tudo- fok a hőmérséklet, s elő- nek kell lennie és ugyanmányos kutatásokat végez- fordul, hogy másodpercen- akkor melegnek. A megölnek a Mirnij állomáson, a ként 60—70 méteres sebes- dást itt is a modern techFold mágnességi pólus seggel száguldó orkánok nika hozta meg: néhány korkornyéken (Vosztok állomás), uralkodnak. szerű műszálfajtából jólsz'.a Maud-Királynő-Föld part- Nem mindennapi feladat getelő védőruhát lehet kévideken (L-azarjov állomás), hárult a ruházati iparra, szíteni, akárcsak a legtöméezenkivul ideiglenes tudo- hogy megfelelő védőöltözé- nyebb gyapjúból. Orvosok és manyos kutató bázisokat lé- ket tervezzen és készítsen, technikusok együttműködétesitenek a partvidéken és Elég csak egy pillantást vet- sének eredménye az új déliaz Antarktisz belsejében. nünk a képre, láthatjuk, sarki kosztüm, amelynek viA hatodik világrész ellen hogy a védőruha az ember- selője a legkegyetlenebb hiínditott, összpontosított »tó- nek nem csupán testét, de dogben is kimerészkedhet a madas«, amelyben 12 ország arcát is védi a hideg szél szobából és elvégezheti tuexpedicioi vállvetett munká- alattomos támadásától. Sőt .dományos vagy technikai val vesznek részt több év ráadásul még a pipázásra is vizsgálatát, ota, most az ötödik szovjet módot nyújt. Nem volt könnyű feladat olyan terepjáró járműveket is készíteni, amelyek az örök hó és jég honában a mínusz 70 fokos hőmérséklet esetén is megbízható védelmet nyújt a benne ülőknek, s az úttalan utakon eljut céljához, az egymástól esetleg ezer kilométernyi távolságra lévő állomások közötti út megtételére elegendő üzemanyagot vihet és ráadásul menet közben állandóan fenn tudja tartani az összeköttetést a kiinduló és a rendeltetési állomással. A harkovi traktorgyár készített egy ilyen különleges járművet az antarktiszi kutatók számára. Ez a 35 tonnás »tank« 6—10 ember otthona. A belső kabin 28 négyzetméter hasznos alapiterületű, külön fülkéje van a vezetőnek, külön obszervatóriuma a navigátornak, kényelmes »nappal szék, éjjel ágy« bútorzatú dolgozó fülke áll a kutatók rendelkezésére. Kétezerötszáz literes diesel-olajtartálya van. hogy hosszú jjtra elegendő üzemanyagot tudjon magával vinni. Mindezen túl sok különleges felszerelést, gépet, műszert kell magukkal vinniük a kutatóknak. Amíg az első ember épségben leszállhat a Holdon 4S|i|*llll(IIUttlMIIItHlitlíHlWMIHMIIIIIIIH-»IIIIIIHimmiitlllMII»)N ti.i'.iiiÉiiliHlullillJltinillM-HllllHtltlIlilllttlIfUlltUMHIIillllilllllllimilllllljllllliilllllldimiJ, Az űrhajózásról — a technika és a tudomány új komplex területéről Szemünk előtt, szinte ja és ennek köszönhető, hogy lunyik-rakéták pedig a mámindannyiunk részvételével a rakéta az egyetlen erőgép, sodpercenkénti 11,2 kilomóalakul ki egy merőben új amely légüres térben is ki- teres sebességet, a második tudományág, az asztronauti- fogástalanul működik... sőt kozmikus sebességet 'is elérka, kevéssé sikerült magyar légüres térben még jobban ték vagy túlhaladták, nevén: az űrhajózás. (Ezzel működik, mint a levegőben! A rakétakísérletekhez azonnem elegendő a nyers Antarktiszi divat, 1959 a névvel az a hiba, hogy A második világháború , " se űrről, se hajózásról nincs egyik maradandó eredménye . ,, . , szó. Tudjuk jól, hogy a vi a rádiólokátoron kívül — ero' P^ztán a megfelelő lágűr egyáltalán nem üres, éppen a nagyteljesítményű, nagy teljesitmenyu rakéta, hanem anyagi részecskék óriási rakéták megteremtése Sokkal többre van szükség, óriási száma népesíti be és volt. A német V-2 rakéta A rakéta pályájának matenem igényel további bizo- volt az óriásrakéták jelleg- matikailag is szigorúan nyitást az sem, hogy a ra- zetes képviselője, míg a ki- meghatározott görbe szerint kéta és a többi űrkutató sebb méretű rakéták közül kell alakulnia, a rakéta hajeszköz sok mindenhez ha- a legnagyobb hírnévre a tóművét és kormányszerkesonlít, csak éppen a hajó- szovjet sorozatvetők, a Kat- zetét ennek megfelelően kell hoz nem.) A tudománynak jusák lövedékei tettek szert, programozni. Minden eltérés ez az új területe klasszikus Ezekből a rakétákból, főleg súlyos üzemanyagveszteséalapokra épül és inkább a velük szerzett tapasztala- gekkel, szinte pótolhatatlan csak azt tudjuk megmonda- tokból kiindulva, a második energiaveszteségekkel jár. ni, hogy milyen fontosabb világháború után Keleten és Ezért tanúsítja a szputnyiktudományagak járultak hoz- Nyugaton egyaránt óriási & lunyik-kísérletek sikere ? JÍS? » űrhajózás fej- arányú rakétafejlesztési mun- 0 szovjet irányítástechnika leszteséhez, de aligha tud- kákba kezdtek. feilettréeét is nánk választ adni arra a ... . . „ iTl^ff ¿f - w kérdésre, hogy az elkövet- tiCH a SZ0»|8t tUdOillánV Üirakéta-kíserletemk nem kezendő néhány évtized fo- Ma már kétségkívül bebi- ?okat.1 érnének, ha ezek a lyamán hány újabb tudo- zonyosodott, hogy ebben a kozmlk"sA1 laboratóriumok mányág kapcsolódik be az Sm^s arányú tudamá- nem ,tudnak a meSfelelő műűrhajózás tudományos és fejlerató gekkel a legfentebb tutechnikai részébe y, , műszaki iejiesziu domán és adatokat mérni é lecnniKai reszebe. munkában a tervszeruseg re- rádióberendezésükkel aFöld. UZ előzetes feltételek Vén es a megfelelő szeme- re továbbítani. Tudjuk, hogy Ma még nyugodtan állít- lyek « f1/^ ^zkozok egymillió kilométeres torolhatjuk, hogy mindaz, amit koncentráciojaval a Szovjet- ságig nincs akadálya az ös2. eddig elértünk, a klasszikus unió messze megelőzte a ri- szeköttetés fenntartásának, mechanikának és az ebből lág legfejlettebb tőkés álla- még a mai, korlátozott telievezetett égi mechanikának mát, az USÁ-t. Hozzá kell jesítményű berendezésekkel csupán olyan ismereteire tó- még tenni azt is, hogy az sem. Ezen a téren az elkömaszkodik, ami legalább újabb űrrakéta-kisérletek vetkezendő években óriási szaz év ota az emberi tu- nyomán bebizonyosodott, fejlődés várható. domány közkincse. Ennek el- hogy a szovjetunió nem csu- A technika feladata ma a s^IáJpán 62611 a téren' de pl- sokféle űrrakéta-kísérlet ^ annak a fehetfate ° híradástechnika és az irá- minden feltételének biztosíhogy^a reMtréisztikus m™ nyítástechnika vonalán is tara Nem könnyű ez a felnika is egyre jobban szóhoz jelentós előnyre tett szert. adat es a siker valószínűséjut, amilyen mértékben si- Amikor 1955-ben a szovjet ge egyaltalaban nem száz kerül űrhajóinknak, rakéta- tudósok a Nemzetközi Ürha- százalékos, inknak a fénysebességet józási Szövetség konferenciá- - „.^j- .. _„ , . megközelíteniök. No, de ez ján bejelentették, hogy a |hia eZ0 BVe* még »a jövő zenéje« és e nemzetközi geofizikai év IBnGiŰSÉgBI cikk keretében inkább a reá- mesterséges holdprogramjá- A ."irháin - - - ... A, űrhajózás MMtd.lt "»í« -TISSlZ SS1'".'»*» »"" ... is helyesen e bejelentés súj^otaA táTdfSó TZ wt ^^ líthatjuk, hogy az elkövetaz kező néhány évben még GYÁRAK, ahol Imiiden munkás valóságos mérnök lyekben nem a munka termelékenységének nagymérvű növelésében. A harkovi traktorgyárban például a hengerblokk automata-gépsoron történő ban megmunkálásra való áttéa napi termelés 91 százalékkal növekedett. A re a modern kor iparában és gazdasági életében szükség van. A termelés automatizálása a hétéves tervben soha nem látott mereteket ölt a Szovjetunióban. A terv adataiból csupán T^í néhány kiragadott példa is "^se1 meggyőző: Moszkvában 27 ezt megeiozoneK 1,8 százaw a»» uzemreszt a fognak tizálni. Grúzia vét és legfontosabb szati üzemeit automatizál- A Szovjetunióban számítájak. Tulában egy hatalmas sokat végeztek arra vonatvegyikombinátot állítanak kozóan, hogy 12 régi kohó át önműködő vezérlésre és automatizálásával egy új szibériai ipar fejlődésére kohó felállítását takarítják mintmegmunkálási .. _ - a a .. teljes ezt megelőzőnek 18 üzemr6Szt 1 éltára csökkent. A ropetrovszki elektródüzem automatizálása 4.5 millió valamennyi erőmű- rubelbe került. Az évi kohá- megtakarítás 3 millió rubel. 1920-as évek úttörői, közöt- ldoben a fe->lett amenkal sokkal rohamosabb, rnegletük a szovjet Ciolkovszkij, a propagandagépezet tele to- pőbb, káprázatosabb fejlőnémet Ganswindt, az ame- rokból propagálta a Vangu- désnek leszünk tanúi. E sorikai Goddadr és az erdélyi ard mesterséges holdat és rok írója a technika mai álszász születésű Oberth, mun- valóban a helyzet trajjikomi- lásának és a Szovjetuniókáikban csaknem mindazt kumának nevezhető, hogy ép- ban, valamint az USA-ban tisztázták, ami mai űrhajózá- pen ez a mesterséges hold folyó kísérleteknek az ismesi feladatainkhoz szükséges, okozta a legtöbb kudarcot. retében nyugodtan meri jóTermészetesen nem állt ren- Emlékezzünk: 1957 nyár- solni, hogy 1960 folyamán . , . _ , . ; delkezésükre akkor olyan utóján jelentette be a Szov- ballisztikus pályáról (tehát al"mi"!un}- eey új kohó építési költsé- | modern számítóeszköz, mint jetunió a ballisztikus inter- még nem mesterséges hold10 százalékát Például az elektronikus szá- kontinentális rakéta elké- ról) visszatér a Földre a mologep és itt mindjárt szültét sokan voltak, akik rakétán kilőtt ember és SSUcraMsUnezek a gé^k akkor Propagandafogásnak ^2-63-ra a mesterséges telték lehetővé az űrraké- tekintették mindezt. Ám alig holdak visszatérésének probták pályájának menet köz- másfél hónappal később, is megoldódik. A teeni ellenőrzését, a hordozó- 1957• október 4-én, az első Szovjet Tudományos Akadérakéta bonyolult felszálló szputnyik magasba szökke- "lla elnokere hivatkozhapályájának megvalósítását nése, napnál fényesebben bi- unk- «mikor azt állítjuk, n .»lrói»i.nhnib<» zonyította, hogy a szovjet hogy 7965-ig az első ember n raxeiaiecnniKa interkontinentális rakéta va- £ épségben leszállhat a Az űrhajózás nagy úttö- lóság. S ha netán valaki azt ! rőinek nyomdokain haladva hitte volna, hogy az első ipar i az 1930-as évek kutatói el- szputnyik felbocsátása véletsosorban a rakéta az urha- len siker volt annak alapos holdak jozas legfontosabb »kozleke- a-fA a^ii- „w , 5 alkalmazasainak dési eszköze« fejlesztéséhez leckét adott a második szput- lehetőségeit világszerte vizsláttak. A rakéta rendkívül nyik íellovese, s vele az első gálják. Híradástechnikai céfurcsa erőgép: egyetlen 'f121 urelettani kísérlet le- lókra, ultrarövidhullámú és mozgó alkatrésze sincsen és bonyolítása. Számos sikerte- televíziós közvetítő állomákörnyezetétől teljesen füg- len indítás utón, több mint sul mesterséges holdat tergetlen. A tüzelőanyag elége- negyed évnek kellett eltelnie veznek és építenek. S há téséhez szükséges oxigént ahhoz, hogy az első ameri- Ya,aki azt kérdezi, hogy vanem földünk légköréből ve- kai mesterséges hold a ma- lehet-e konkrét, forinszi, hanem akár tiszta alak- gasba jusson, s akkor is en- tokban kifejezhető haszna az ban, akár alkalmas vegyület nek súlya — s vele együtt TiiSek ezekből a kiformájában, magával viszi, tudományos értéke — alig cor"" ° Az utóbbi években sokat sor a hallottunk és olvastunk az cipókat 28 különféle főmű- gének alig önműködő gyárakról, az veleten át dolgozza fel kon- teszik ki. automata üzemekről, ame- zerváló zsírral bevont, zsír- Az automatagyárak a emberkéz szinte papírba csomagolt és do- technikai haladás nagyszeis érinti az anyagot bozba rakott kész autódu- rű alkotásai. Ezek a gyárak es ahol néhány embernek gattyúkká. Ezt az automa- képviselik ma a technikai csupán felügyelői tevékeny- tagyárat 1950-ben helyezték fejlődést, a termelékenység sege mellett soha nem lá- üzembe Uljanovszkban és legfelsőbb fokát Óriási tott ütemben készülnék a azóta — megépített párjá- gyártási gepkocsimotorok, a gépal- val együtt — kifogástalakatrészek, a rádiókészülékek nul működik ma is. és sok más berendezés, ami- » . Jelentős szerepe van az automatizálásnak ütemükkel, • olcsó termelésükkel, kiváló minőségükkel korábban elképzelhetetlen szintre emelik az termelését. Jótékony hatásuk azonban nem merül ki ebben, mert hiszen az automata-gyárakMindez csak a kezdet, mindez még csak a kísérA az ember felszabadul a nehéz fizikai munka alól. Ezekben a gyárakban minidő Dedieaz « Kjau«uan minI száza- den munkás valóságos mér, nők, meri a rendkívül bonyolult nők, aki megtanulta és Lsberendezések irányításának és szabályozásának minden csínját-bínját. a tni sem jellemzőbb, hogy a novoszibirszki népgazdasági kerüüet vállalatai a héteves terv folyamán 250 automata gépsegt és több mint 2 ezer gyártó automatát kapnak. A szovjet autóipar máris rendkívül sok automatizált berendezéssel rendelkezik és az autóiparhoz tartozó különféle gyárak, például a golyóscsapágy-gyárak stb. voltak az automatizálás úttörői. Ma a Szovjetunióban a motorok hengerblokkjainak, tengelyeinek, különféle más főrészeinek megmunkálására egész sor automataüzem létesült, amelyek között a dugattyúgyárban, az automata gépmeg, ugyanakkor matizlilás összes sérletekből. akkor elegendő Ráadásul;a sugárhajtás, a re- ¿rTrésrö' vouTTzovjet "v£ treroS" mf^tr aktív hajtas elvét hasznosít- tóivtárcaiónat- teorologus megallapitasara leiytarsaienaK. hivatkozni, aki szerint évente legalább 200 milliárd forint értékű javat lehet megtakarítani, ha a mesterséges holdakat megbízható idöjelA minszki autógyár automata-gépsora a hengerblokkok teljesen munkálására. önműködő megtélytársaiénak. Sokféle feladat a teltes sikerig A szovjet rakétatechnika a „ legtöbbet ígérő, a legnagyobb zésekhez használjuk fel. teljesítményű rakétatípust p . . .. , fejlesztette nagy tökéletes- l,sa." n"es ségre: a folyékony hajtó- együttműködéssel! anyaggal dolgozó rakétát. .. Amíg a szputnyikok hordo- „ ?gy K1,ro megjegyzés: zórakétói minden valószínű- lé^Zlt^LTénT^Z seg szerint a ma már klasz- lehet_ Kótyagos amerikaT tászikiisnak mondhato petro- bornokok talán stratégiai leum es folyékony oxigén rögeszméket szeretnének e keverekevel jutottak pályá- téren megvalósítani. De, szejukra, addig az 1959-ben le- rencsére, a szocialista tudozajlott nagyszerű holdrakéta- mány és technika szédületes kísérletekben már minden iramú fejlődésé óriási ponvalószínűség szerint a petró- tot tett e törekvések után. leum helyébe a bór vegyü- Ma mar a világ minden réletei, a boránok (pontosab- szén megegyeznek a haladó ban az alkilboránok) léptek tudosok abban, hogy az Az eredmények világosan békés vetélkokakóri2itünkt: f-an^ESS StlanieheSmukok óriási terhükkel is, űrhajózás területén, könnyeden elerték a 8 kiloaz méteres másodpercenkénti sebességet, ami a mesterséges holdakhoz szükséges, a Nagy Ernő, az MTESZ központi asztronautikai szakosztályának titkára