Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-02 / 283. szám

7 Szerda, 1959. december 2. 7 Folytatja munkáját a pártkongresszus (Folytatás a 6. oldalról) megtehessük, látnunk kell a kezdődött a fejlesztés. így munkások teljesítménye, kell összpontosítani. Hanem iparilag fejlett országokban, , . valóságos helyzetet, a meg- 1962-ben üzembelép a 6800 mint a Pápai Textilgyár- így tennénk, ha ismét túl sok így a Szovjetunióban is a hogy a lakossag eietszinvo- 0idásra váró problémákat tonna kapacitású Fehérvári ban. beruházást kezdenénk meg, műszaki fejlesztés legfontonala évről evre erezhetően _ A termelékenységgel Présmű. A pamutszövödékben a nem jutna erő befejezésükre sabb eszköze. Második ötjavuljon. Az irányelvekben kapcsolatos elméleti munka A fejlesztéssel nemcsak a gépparknak mindössze öt és hosszú időre csak felesle- éves tervünkben még nem meghatározott arany ezt a sem kielégítő. Dicséretre hazai igényeket fedezzük százaléka automatikus sző- geSen kötnénk le a népgazda- jelölhetjük fő feladatként az követelmenyt elegiti Ki, méltó kezdeményezés volt a teljes mértékben, de ex- vőgép, ság erőit. Ez csökkentené a automatizálás széleskörű elatrukor a fogyasztasi alap munka termelékenysége kér- portra is nyílik lehetőség, pedig az automatikus szö- fejlődés ütemét és végső so- terjesztését, mert ez meg40—45 szazalekos emel e- déseiről októberben tartott , vőgépekkel lényegesen emel- ron az életszínvonal rovásá- haladná erőnket, de nyilvánsét írja elo. Ez lehetove te- tudományos konferencia. Vegyipar, honnyu• hető a termelékenység. ra menne val°' hogy a mostani állaszi, hogy 1965-ben a mun- Közgazdászaink tartsák innr közlekedés Ezért előirányoztuk, hogy a pothoz képest számottevően kások és alkalmazottak reál- fontos megbízatásuknak, r ' pamutszövödékben 35—40 lnkabb kevesebb feladatot előre haladhatunk. Fel kell bére és reáljövedelme, vala- hogy több segítséget adja- Különösen fontos a vegy- százalékra emeljük az au- magunk ele, s eze- készüinünk arra. hogy mint a parasztság egy fore nak a gyakorlatnak ipar fejlesztése, mert ezzel tomatikus szövőgépek ará- k<? m,neI gyorsabban old- a harmadik ötéves tervben jutó reáljövedelme 26—29 a termelékenység egyes kér- előrelendíthetjük szinte nyát. A bútorgyártásnál íuk meg- éppen az automatizálás százalékkal legyen maga- déseihez. egész népgazdaságunkat szintén automata és félau- Részben a beruházásokkal széleskörű felhasználásával sabb, mint 1958-ban volt Komoly hibákra vezethet, Vegyiparunk az elmúlt tomata gépek beállításával függ össze az ipar területi érjünk el ugrásszerű elő. 4 ,., . ha csak az élőmunka ará- években számottevően fej- korszerűsíthetjük a műsza- megoszlása is. Célszerű na- rehaladást a műszaki fejA lermeii'Uenyseg nyának szempontjából vizs- födött és egyes ágai — ki színvonalat gyobb erőfeszítéseket tenni Iesztésben. emelése — gáljuk a termelékenvseg például a gyógyszeripar — Egyes munkafolyamatok a vidéki iparfejlesztés meg- Műszaki szakembereinktől ... - alakulását. Figyelnünk kell ^¿p sikereket értek el. Az elvégzéséhez például most gyorsítására, mert ez csök- és tudományos dolgozóinktól aonto lenyeső az anyagban, a gépben, az ipar egészének fejlődése 14 nap kell, a modern el- ken ti a szállítási gondokat, azt várjuk, hogy tárják fel svvir Ton* .»ívtár« ezután enerSióban tárgyiasult mun- azonban korántsem kielégí- járással pedig mindössze Budapest túlnépesedését is. iparunk rejtett tartalékait, a m^nka teLe ék^ySe" ka felhasznalásara .s^ Az ^ Különösen a műanyag- két na,p. Bár 1949-1956 között 87 új Az üzemekben és a terLr^Ltt^SSy- és., műszál gyártás elmara- _ Az élelmiszeripar termeié- gyár épült vidéken _ köz_ ve^ intezetében dolgozó foglalkozott A termelék^y- ^agmegtakarítáT jelenleg « ™-mara- ~«gyar epult vidéken - koz- ^^Tz^emberek - M^TíasflSí kÖrÜlbelÜ1 90°- m/onn' ^ X mfanyagfethaszn^.ásM- és gépsorok, félautomata^ Vasm^ Ka^ az el™lt három megfelelően, sot 19d2—1955 ^ pedig már 1200 millió iánkhan M „, automata géDek beállításá- í. 3 évben — számtalan tanúközött egyáltalán nem fejlő- forint értéket képvisel! gfkb™ ^nek is csak IS val & a tStógHi o^t 2incbarcika vagy 3 Debrece" bizonyságát adták, hogy élni J^t ki keU.-tehÍÍb^Z; St állítjuk elő itthoni mátok korszerűsítésével "L ^ágygyár - az ipar tudnak azokkal a lehetősé" juuuíui m m" """" .¿.,¿1 áiiítinlr oia mátok korszerűsítésével ;. 7.—/ 7 „ ,— f luanaK azoKttai a ieneio.seban az a hibás szemlélet érvé- nái„5 a termelőeszközöket, H Zl emeljük BővítüttT raktára- túlsúlya mégis Budapesten gekkel, amelyeket szocialisnyesült, amely úgy látta, vizsgálni kell a különböző . f®jl^tebb J»"*. ^¡Ta hűtőházakatiT maradt Az ^ányelvek köz" ta rendszerünk nyújt alkotó hogv a termelést elsősorban műszaki gazdasági mutató- A Közpcmti IJU»ttság és zététeIű óta tovább fogla1' vágyuk kiteljesedéséhez, új üzemek, új gyárak létesí- kat, a termékegységre ju- S^^Jg f°re Jutó a tormlTáital i^r elfogí koztunk ezzel és úgy látjuk' Éveken keresztül vitáztak tésével lehet bővíteni. Az új tó nyersanyagok mennyi- muanyagtermeies. dott l5 élL lSá^ítlü terv valamivel gyorsabb ütemben arról, hogy Magyarországon üzemekbe és az új gyárakba ségét, A műanyagipar fejlesztése- ,, ., , Jn mehetünk előre a vidék ipa- »-túltermelés« van műszaki azonban általában nem a valamint a gépek és beren- vei például lehetővé va- ^va'os.tasa kuiormsen in- rának fejlesztéséberu és éb értelmiségiekből, legkorszerűbb géppark ke- dezések kihasználási fokát ük a gep.par további kor- « Wj Ez az ^toba kérdés már a rült, s így a technika, a tech- A termelékenység emelé- szerus.tese, «J«^- KovetKezeteseDben Ke.. Ma az értelmiségiek nológia nem, fejlődött, a ter- sének fő útját a továbbiak- a gépek súlyának csökken- ^ J?»*' végrehajtani azoknak a bu- világosan láthatják, hogy melékenvség sem vagy nem ban is a hároméves terv ido- f^gg is. a műanyagok «« aape,SU »Pari uzemeKnea az elvégzendő nagy fe,adakielégítően. A termelést te- szakában megkezdett gaz- építőiparban is hasznosak, k^zf!Vbb éf>«1- v.dekre tclep.teset, ame- tokhoz Bnem sok, hanem inhát elsősorban a dolgozók daságpolitika fejlettebb szín- nem jg szólva arról, hogy X' nt' P lyeKn?K nwn.1 «jiesztese» kább kevés a képzett ér. számának növelésével emel- vonalú folytatásában látjuk. a korszerű műanyagipar . . .. .. , semnu 56,11 tadok^, telmiségiek száma, ték. A munkaerő-gazdálko- Ennek megfelelően foglalko- jobb minőségű, többfajta fo- A koziekedes területen el- Tudvalévő, hogy például a jutják a népgazdaság fejlődés sem volt körültekintő A ™nk a műszaki színvonallal, gyasztási cikket ad a lakos- a vasúti Kozleke- húsipar, a tejipar, általában désének távlatait, biztosítottfoglalkoztatottság — többek iparunk szerkezetének át- ságnak. A műanyaggyártás- at?Den számottevően az élelmiszeripar alapanya- nak látják tehát saját között iparunk nem megfele- alakításával, messzemenően és ^használás tehát, igen «"f Az . á™" gát nem Budapesten állítják jövőjüket is. Pártunk meglő szerkezete következtében eleget teve a gazdaságaiság fontos feiadat Egy;dejűleg elő. A vidéki ipartelepítés becsüli a műszaki szakem— nem a népgazdaságnak követelményének — foly- fejlesztjük a műanyaggyártó vonalhoz képest haromszo- gazdaságossága legtöbb eset- berek tudását, a szocializleghasznosabb területeken tetta beszamoloját Fock Je- & feldolgozó ipart. öt^es növekedett, ezzel szem- ott található, illetve mus építésében kifejtett növekedet P6 ^^uJL-^^wlZ tervünk irányelve! 5Zerint mT' előállítható alapanyagok ré- munkásságukat. Azt kéri tóElhanyagoltuk a felújítást iParfS fejlődj IrfntfM ele- v !parl termelést meg- LS^t vén - vitán felül áll. Még- lük, hogy miközben az új, is. Nem így iparágban ma a Z^W feifSzt^ kétszerezzük, s így meg- tt igen sok a huzavona. Mi- korszerű technika megvalóis korszerűtlen, elhasznált letve f.^-f2**2 J kezdjük a vegyiparban seDa- Lzert ért? Nem nehéz kitalálni, sításáért dolgoznak, gépekkel termelünk. Kevés szemszogcbol mutatkozó elmaradásunk mintegy 10^-119 vfflamos- Nag sok magát hazaíi. soha ne feledkezzenek a nagytermelékenységű au- A felszámolását mozdonyt és 380-400 D^e- f £ kommunis. meg azoknak az emberektomata- és félautomata gé- ben Jerverett valtozasokro a könnyűiparban gyökere- sel-mozdonyt kell forga- ^ ember van még, nek a neveléséről, akiknek pünk. a tobbl kozott a kovetkezo gen át kell alakítanunk a lomba állítanunk akinek első gondolata nem á feladata a magasabb terA termelékenység növeke- ket mondotta: gépparkot elsősorban is a az ötéves terv ideién. Kor- * hanem melésl eredmények elérese désének ütemében — az el- a széntermelést 15—20 sza» textiliparban, mert a gépek szerűsítenünk kell a vasúti s - az üj ^thniha segítségémúlt tíz év átlagát tekintve zalékkai emeljük, az olaj- elavultsága már régóta gá- pályát is. úthálózatunkat is. vei. — még ilyen hibák és hiá- termelést kétszeresére, a tolia a fejlődést. A Miskol- A pormentes burkolatu utak 'smeienen lenuvjui. A műszaki dolgozók a fizinyosságok mellett is túlszár- földgáztermelést mintegy ci pamutfonodában például, hosszát a jelenlegi 6400 kilo- tenat tervezoinK, mimszien- kfl. dolgozókkal szorosan nyaltuk a fejlett kapitalista háromszorosára. ahol korszerűbbek a gépek, méterről legalább 13 ezer ki- umi vezetőink, szakemoere- eggyéforrva öket tanitva és országok egész sorát, de Az ötéves terv időszakában csaknem kétszer annyi a lométerre kell növelni. ink figyelmet arra, hogy t6mk tenulva az eddigieknél jelentősen elmaradtunk a tervezett fejlesztés azt jelen- a párt a népgazdaság to- ¡s nagyobb eredmények elbaráti országokban eléri; ti h gv _ miközben a fűtő- ni ér* a tt»w» hei-nhlt sásai vábbi «STészséges fejlődése érésére lesznek képesek. A ütem mögött. Központi Bi- a' agsZükséglet több mint °,er®* terl érdekében fontosnak tertja műszaki színvonal emelésézottságunk fontosnak tartót- százalékkai bővül - a Termela beruházásainkat mechanikai termékek be- » vidék iparosítását. nek egyik fontos tényezője ta, hogy a part kongresszu- fűtőanyag-mér- műszaki színvonal eme- hozatalát, 1965-re további A párt elvárja, hogy jelen- a dolgozok aktivitása az ují^aSelékivSt fékező Sínkben "a tavalyi 75 szá- j^n™^ előtt tartása- 60 százalékkal emeljük. tőségének megfelelően fog- «mozgalomban. -f^ - csök- sítrra; a b-házásokra — "^srsssLmm Ktet. ke"- , b 4 nllat^háráso^ltótó S®52^ korlátozottsága miatt szélt Kután Fock Jenő elv- gozók ilyen irányú ÖnkénMélységesen meg vagyunk Terveinket realtesa teszi naka beruházásokról szoio ^ területre táis. Az automatizálás az tes kezdeményezéseit, arról győződve, hogy ezen az a felmerhetetlen segít iejezeie. ÜSS?& S^UN« FAEL;ERSUTTSSS*^ A szocialista tábor országainak Sthatunk vezetéken szállít nagy nyada nálunk 1954-1956 „, , , ® Ahhoz azonban, hogy ezt mennyiségű olajat. jg» jóvM kfeebb^v^t, « egyuttmukodese nn 75 százalékkal tobb szagokban. elvtárs ezután a baráti országok együttmű- a traktorok számát: 1965-re 4U to - 1957-1958-ban még tovább ialÍ5ta tóbor országainak ködése a termelés szakosítá- 62 000-63 000 traktor segíVlllamoaenergta SZUhSeges csökkent. Iden és jovore mar mmd szélesebb körű együtt- sában is szép eredménye- ti a mezőgazdaságot. Nagy figyelmet fordítunk ban gyártható gépek előállf- SS^SJST ¿S SLttttta'íS ™ ^JS^Ví a villamosenergiatermelesre tasat. ket Az ötéves terv idősza- ^Sának eredményes kozó lehetőségeket. Még ma mIlőgaXág mint 1949is. Az iparilag fejlettebb or- A vaskohászatban elsosor- kában még valamelyest nd- munkáját hangsúlyozta. is előfordul, hogy kis szé- 1956 lözött száeokban a villamosenergia- ban a termékek minőseget veipünk kell a felhalmozás »o^üttmüködés egv- riában gyártunk olyan gép- ' . termelés meghaladja az ipa- javitjuk, a választékot bővít- részarányát, hogy meggyorsít- ipari termékeket - elma- ^"fm^d ri termelés növekedését. Nép- jük.ajobb minőségű acélok hassuk népgazdasagunk fejlő- ^blSInak az eredmé- radt technikai színvonalon gazdaságunkban az elmúlt és finomlemezek, a hidegen dését. A korábbi gazdasag- _ amilyeneket más szocia- ^ míg^ 1958 ban években ez fordítva volt. alakított termékek gyártását politika egyik hibája abban ^ek igen nagy szerepe lista orsrág sokkal jobb ko- i^etóvé te^ ho^á ... -i- telink fejlesztjük. mutatkozott meg, hogy rend- k szinvonalunk rülmények kozott, gazdasa- ' ésTftSbb Második oteves tervünk kívül alacsony volt a beru- Xii™^ M ^ ^nd goSabban. jobb kivitelben f.1^ idején el kell érni, hogy A Dunai Vasmű meleg- és hatékonysága. körű a eySi állít elő, magas termeié- takarmánynövények betaa tavalyihoz képest leg- hideghengerművéncküzem- a ' szelesebb Korú a g3^rtasi ° . ^ szocialista kantasat, a kukorica es a Ilább 72-75 százalékkal be helyezésével megoldjuk Az ötéves terv éveiben az eljárások, a műszaki és tu- kenyseggek A szoc ansta burgonya vetését ápolását több villamosenergia-meny- a lemezáruk termelését; állami beruházások 74 sza- dományos tepaztalatek ae- tóbor ga^asági fejlodese ^ nagymértékben gépesít„ nviség álLion rendelkezé- . . . „ -n nn0_ zalékát közvetlenül a ter- reje, a kutató es tudományos egyre gyorsul. gük A műtrágya felhaszsünkre az utobbl evfekbea f® melés céljaira fordítjuk. intézetek egyuttmukodese. előrelátható az az nálását mintegy meghárom» r— a termelés 5 a «J, a ^rí £ ^ T tSKSU ^alakossag zavartal ei- ^ÍS _ Az ötéves terv idosza- ^ pe(J.g a leggazdasá- előirány^tt fejlőd« jelen- fö.árak kölcsönös szállítása, és ezzel a szocialista társa- -ük^A wbridüzemek teht ka /övid_ahhoz, hogy gosabban dolgozó kohászati tős - hiszen 1950-1956 W- A Kölcsonc» Gazdasági Se- dalmi rend tővé teszik, hogy 1961-ben ni'és meg is kell tennünk, ^°iőkapacitás a tavalyihoz g>'tő, nálunk még mindig ki- kiterjedt gazdasági együtt- egymás segítése, támogatása vetésterületen hibridkukorihogy - miközben tökélete- szazalékkal bővül a«bb ^z a gépi beruházás működése nagy biztonságot fe a sokoldalú egyuttmuko- cát terme]jünk inarunk szerkezetét, kepeft ,JvSi hányada, mint a szocialista ad a népgazdaság fe lesz- dés továbbfejlesztése meg J " t J^ tearunkban növel- az oteves terV Vegere" , t országok nagy részében vagy tésére irányuló munkánk- közelebb hozhatja a békés Minden lehetőseink meg6 > S tevmelékenvrágel - Hazánk világviszony at- néhán% iparilag tejlett tőkés nak> meggyorsítja a műsza- versenyben győzelmünk idö- ™ arra. hogy vi agviszony•¡uk.a J:™~fit ioarágban ban is jelentős bauxitkész- országban ki színvonal emelését. A pontját nvelt li T^0 ^ SSÍKfiSf«ff »Snf^ ^^ AűSST a1IS SSZnSSTiíí « mezőgazdaság további fejlesztéséért ST^i Sramú b^nde^ek,^ ^^¡r jele^zu- ^osHanak. _ A beszámoló ezután át- üzemek gazdálkodnak. A " a. ötéves terv idején több "e^ipari gépek, az élei- 't bánvás^ti timföldgyóf- Az d vagy "jjáalak tott tért a me2őgazdasági ter- gazdaságok egy resze meg helyen oI baro'mfi. és miszeripari gépek gyártá- t^- fe alumíniumkohászati üzemeinkben a legfejlettebb élésre. A mezőgazdasági nem folytat fejlett valóban »tojásgyárat-. tervezünk, sát fejlesztjük. báz-ssífl rendelkezünk. Ezért módszerekkel szervezzük meg termelést az 1954—1958-as nagyüzemi termelest, en- ameiyek „agy mennyiségű a óp-izatban is — " következőkben a félgyárt- a munkát. Behozatalunk is évek átlagához viszonyítva nek kialakításában a követ- búst és tojást adnak. LStCjárműipar, ipar kapa- tükrözi a műszaki fejlesztés az ötéves terv éveire 30-32 kező években teszünk előre holdon végmezőgépipií, stb. - előtér- citéJ&t kel, fejleszteni. A követelményeit: százalékkal magasabban irá- jelentós lepest. Az irányéi- zünk talajjavítást. A fejlett be kell helyeznünk a maga- Szovjetunió által nyújtott 1055-höz képest 1959-re nyoztuk elő. Hazánkban ma vek szerint az oteves terv agrotechllikai módszerek al. sabb terim'kai szírvonalat hosszúlejáratú hitelek se- több m'nt megkétszerez- az ország szántóterületének vegére a tavalyihoz kenést o képviselő és gazdaságosab- gítségével már tavaly meg- tük a gépek és finom- mintegy 50 százalékán nagy-ket es felszeresre növeljük (Folytatás a 8. oldalon)