Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-02 / 283. szám

Szerda, 1959. december 2. 6 (Folytatás az 5. oldalról) A tanácsok útján maga a dolgozó nép közvetlenül vesz részt a hatalom gyakorlásá­ban, maguk a dolgozók in­tézik saját ügyeiket. Ez ki­fejezésre jut a tanácsok ösz^ szetételében is. A csaknem 107 ezer tanácstag 41 száza­léka munkás, 42 százaléka dolgozó paraszt, s közöttük jelentős számban foglalnak helyet a termelőszövetkezeti tagok, kifejezve azt a jelen­tős társadalmi változást, amely a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése során ez ideig hazánkban végbe­ment'. A tanácsok népi jellegét, a munkásosztály vezető szere­pét kifejezi az is, hogy tanacsfunkclonáriusok­Folytatja munkáját a pártkongresszus — * VÍJW. . w: ís^tutf^!153^" issöu srtT szövetkezeti csoport közös veteiet «ozsegiejicszu» _ zarlás ellen. Következetesen A megyei gepallomasi igaz- felelősségre kell vonni azo­gatóságokat » fflW« ^ kat akik figyelmen kívül nácsok végrehajtó bízott- törvényeinket, s ez­ságai iranyitasa aU he- a dolgozó nép ér­lyezzuk. gSSnaT^nTute- lókra Közúti készletek a termelőszövet- bői biztosítja a kozsegfej­£5* megsSSL lesztési feladatok megváló­e» sításához szukseges epitő­A tanácsok eddigi műkő- anyag(>k nagy részét. A he­désük során szamottevő lv. ^fnrrások fokozottabb désük során számottevő jyjtröforrások fokozottabb lyezzu ' dekeit. eredményeket értek el szo- feltál.ásának és felhasználá- El kell érni, hogy a tanácsok A dolgozók bevonasa cialista államunk egyik leg- sának előmozdítása érdeké- vezetői nagyobb szakérte- ügyek intézésébe egyik fontosabb funkciójának gya- ^ pedig 1960-tól a lakos- lemmel irányítsák a gazdái- tényezője sikereinknek, < korlásában, a társadalom sá hozzájárulásának ará- kodást. Olyan feltételeket ben biztosíték is a hibák _ _ í a ga&uaL- tényezője siiceieuLi^iicn., »fej •lásában, a társadalom ság ^hrazájárulásának ará- kodást. Olyan feltételeket ben biztosíték is a hibák el tudatának átformálásában, nyébam — az állami költség- kell teremteni, amelyek le- követése ellen, kulturális nevelőmunká- vetésből — külön pénzbeli hetővé teszik a tanácsi ap- js előfordulna! .iiicihí liiJito.., iten inCU1.J.J v.. — auvcK^>c .vagy ha meg­a kulturális neveiomunna- késből — külön pénzbeli hetővé teszik a tanácsi ap- js előfordulnak, gyors kija­ban. Egyre eredményeseb- támogatást nyújt a tanácsok- parátus megerősítését, poli- vitásukra. Elvi szempontja­ben irányítják kulturális nak_ iikailag és szakmailag jól ¡nk gyakorlati igazolásai, ta­intézményeiket. Ebben az évben tovább képzett műszaki, gazdasági pasztalataink arra mutatnak, munkájának növekedett az építési kedv, szakemberekkeL hogy a jövőben is ezt az utat . - o tir-íiióalmi Összefogás al- A tanácsok mUnkájában járjuk, s tömegkapcsolatain nak. Ebben az A tanácsok munkájának növekedett _ . igen fontos része a pártunk a tarsadalmi osszeiogas ai- A tanacs0!í mull^ajaw<».i - "TTTT—" z javaslatára létrehozott köz- kotó ereje. tovább szilárdítjuk a szocia- kat még szelesebbe, meg^nie­ségpolitikai tevékenység, Az 1959. évi községfejlesz- lista törvényességet, fellé- lyebbé tegyük — mondotta • 'I és ooliti- tésl alap bevételének ter- mlnden fegyelmezet- befejezésül Münnich Ferenc nak. a végrehajtó bízott sagok vezetőinek csaknem kétharmada munkásból és parasztból vált elismert belyl állami vezetővé, a közélet megbecsült mun­kásává. Ezek a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság soraiból kikerült vezetők cá­folhatatlanul bebizonyítot­ták, hogy a munkások és az egyszerű dolgozók, megsze­tezve a szükséges ismerete­ket, tudják, sót sokkal job­ban tudják az államot ve­retni. mint a régi kiváltsá­gos osztályok tagjai. Neim tekinthetjük vélet­lennek, hogy az 195«. évi ellenforradalom, amely meg akarta fosztani a magyar dolgozók millióit attól, hogy tovább is maguk irányítsák életüket, éppen a proletár­diktatúra legfontosabb szer­vei. a párt- és az állami szei-vek. köztük a tanácsok ellen irányította fő erejét. Ezekre akart döntő csapást mérni, tudva, hogy ezzel megdönti a munkásosztály hatalmát: A tanacsok az ellenforra­dalom l$v erese után rövid idó alatt talpraálltak és na«y részük van az el­lenforradalom gazdasagi és ideológiai pusztításainak pá­ratlanul gyors felszámolásá­ban. A tanácsok kilencéves működésük során a szocia­lista építés sok feladatát eredményesen oldottak meg, mind színvonalasabban ve­zetik a helyi társadalmi, gazdasági es kulturális te­vékenységet. Általaban he­lyesen gazdálkodnak a rá­juk bízott gazdasági eszkö­zökkel. Az elismerés hang­ján kell szólni azokról az erőfeszítésekről, amelyeket tanácsaink a kormány messzemenő támogatásával kifejtettek az állami helyi­ipar létrehozásában és fej­lesztéseben. Tanácsaink általában helyesen gazdálkodnak amely gazdasági és politi- tésl alap bevételének ter- "-'¡^ műiden fegyelmezet- befejezésül Münnich Ferea kai szempontból egyaránt vezett összege meghaladja leMég ellen, harcolunk a elvtárs. (Hosszantartó taps egyik leghatékonyabb eszköp az 1,5 milliárd forintot , -, ' ~ v " * ^ A kongresszus kedd délutánt űtese egjik legLiaueKonyaoo =<• ' , . . ,, ze a tanácsok és a tömegek A tanácsok az év első felé­kozöttí kapcsolat fejlesztésé- ben már átadtak rendelteté­nek. Ezt. a lakosság önkén- gének 29 orvosi rendelőt, 19 tea anyagi hozzájárulásán és orvoslakást, 50 iskolai es önkéntes társadalmi munká- Óvodai ^«^^a nn?" „^T oizo^a* » « ­ián alapuló munkát, a kor- m otÜionokat 559 OOOnögy- ^ elsónek Tan Csen- mán y egy etem many jelentős támogatásban zetméter szilárd DurKoravu u_ Pái-t- hozzászólása részesíti A* községfejlesztési uUt és egy egesz sor köz­alap számára biztosítja a fontosságú kulturális, társa bevételi forrásokat. Lehető- datad intézményt A párt és a kormány nagyra értékeli a tanácsok munkáját Dr. MQnnich Ferenc ez- .vélni fogjuk a után kijelentette, a párt és közvetlen kapcsolatban álló a kormány nagyra értékeli taz)écg<>k és szerveik hatás­a tanácsok munkáját, eddig elért eredményeit. Hateko- körét. „ , ny£ tToS óket abban, Olyan Intézkedést teszünk hogy munkájuk tovább ja- mondotta —, amely a ja­vuljon es eredményesebb le- rá£l ^¿csok végrehajtó bi­gyen- . . . zottságaira bízza a mezógaz­Az eredmények elismerése dasági termelés közvetlen mellett meg kell monda- irányítáfiát. Biztosítjuk, hogy nunk azt is, hogy a ttná- járási tanácsoknak megfe­csok munkájában még sok <* J A kedd délutáni ülésen a kongresszushoz, majd Nemes Dezső, a Politikai dr. Antalffy György szeged: Bizottság póttagja elnökölt, küldött, a Szegedi Tudo­Az ülésen elsőnek Tan Csen- mányegyetem rektorának Un Kína Kommunista Pái-t- hozzászólása következett, ja Központi Bizottságának Ezután Ali foto, a Marok­titkára szólt a kongresszus- kól Kommunista Párt fő­höz. Utána Simon József, a titkára szólalt fel. Ktoukő Beloiannisz Gyár pártbizott- Matyásnak, a Békés megyei ságának első titkára, majd pártbizottság első titkáranak Ben kei András, a Szabolcs felszólalása után Cseterki megyei pártbizottság első Lajos, a Fejér megyei párt­lakossággal titkára szólalt fel. Ezután bizottság első titkára, majd ""' Jacaues Duclos, a Francia Kaszapovics András, a Köz­Kommunista Párt Központi ponti Bizottság póttagja, Bizottságának titkára üdvö- Kossuth-díjas tsz-elnök szo­zölte a kongresszust- Utána lalt fel. A kongresszus ked­Erdei Lászlóné, a Magyar di ülése Apró Antalnak, az Nök Országos Tanácsának MSZMP Politikai Bizottsaga elnöke, Lombos Ferenc, a tagjának, a Minisztertanács Győr-Sopron megyei párt- első elnökhelyettesének fel­bizottság első titkára, Mes- szólalásával fejeződött be. terházi Lajos író, budapesti (Holnapi lapunkban a kedd küldött felszólalása követke- délutáni ülés több felszóla­nunk azt is, nogy a wo- iárási tanácsoknak megfe- küldött leiszoiaiasa soveuice- ^ csok munkájában még sok eszközeik és szer- A ^t után elsőnek lását ismertetjük részleteseb­tS^S^S&liTZ. Xoi írSJS Giancarlo Pajetta, az Olasz kongress3U£ ma, vtbifeSt hátrányosan ^ ^STelőSS- Kommunista Párt Központ ^ folytatja hat a tanács és a tömegek ' a m€zőgazda3ági terme- Bizottságának titkára szolt pirendi pont A dolgozó tömegek élet­körülményeinek állandó ja­vításét szolgálja a tanácsok beruházási tevékenysége is. A rendelkezésükre bocsá­tott állami beruházási esz­közökből ebben az évben átadnak rendeltetésének 6213 lakást, 7277 lakás épí­tését pedig megkezdik. Vil­lamosítanak 171 községet, üzembe helyeznek kenyér­gyárakat Növelik a vízter­melést, sok ember részére gondoskodnak egészséges Ivóvízről. Az orvosi körze­tek számát 67-tel növelik, több száz kórházi ággyal eniellk a kórházak befoga­dóképességét. Az oktatást 1672 új Iskolai tanterem megépítésével segítik. Eb­ből több mint hatszáz a lakosság támogatásával, he­lyi erőforrásból létesül. " A tanácsok az elmúlt évek során jelentős ered­ményeket értek el a me­zőgazdasági termelés eme­lésében, a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztésé­ben, társadalmunk politi­kai alapjának, a munkás­paraszt Szövetségnek erősí­tésében. Jelentősen elősegítették a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyor­sítását, gondos politikai és gazda­sági szervező munkával hozzájártak á 4511 tér­kapcsolatára — mondotta majd így folytatta: az elért gazdasási eredmények elle­nére meg nem elég színvo­nalas a tanácsok gazdasági szervező munkája. Esetenként nem eléggé megalapozott a beruházá­sok tervezése, gyakran el­aprózzák pénz- és anyagi eszközeiket. Hibák vannak még a terv­fegyelemben es a községfej­lesztési munkában is. Egyes tan ácsok a tervek készítésé­be nem vonják be a lakos­ságot, nem kérik ki javasla­tukat, nem haUgatjak meg véleményüket. A felettes ta­nacsok vegrehajtó bizottsá­gai es vezetői nem mindig nyújtanak kellő segitseget a községfejlesztési tervek elke­szítesehez és megvalósításá­hoz. . , Megemlékezett dr. Müniuch Ferenc arról is, hogy meg nem kielégítő a kulturális tevékenység irányítása. — A választott tanács­funkcionáriusok és az appa­rátus dolgozóinak túlnyomó többsége lelkiismeretesen, ügybuzgalammal és becsüle­tesen látja el feladatát, inté­zi a lakosság ügyes-bajos dolgait. De még mindig ta­lálkozhatunk bürokratikus módszerekkel, korrupcióval, a törvények semmibe ve vé­gével. A tanácsok és szer­veik általában már megta­nultak gazdálkodni, gazdasá­gi eszközeiket politikusán, a lakosság érdekében felhasz­nálni, de még mindig gyakori a dol­gozók panaszainak, kérel­meinek és javaslatainak intézésében a huzavona, a törvényekben előírt intéz­kedési határidők be nem tartása, általában a dolgozók min­dennapi ügyeivel való nem törődés, a jogsizabályba üt­köző határozatok hozatala, pedig a törvényesség meg­sértése nagy károkat okoz, rombolja a tanácsok tekinté­lyét­A tanácsok tevékenységét hátrányosan befolyásolja, hogy főleg a kis községek­ben gyenge a vezetés. A párt és a kormány rend­kívül fontos feladatnak tartja az állami élet de­mokratizmusának további szélesítését, nagy jelentőséget tulajdonit a választott testületi szervek tevékenysége további kibon­takoztatásának. Dr. Münnich Ferenc elv­társ ezután elmondotta: nő-i ézer­az első két na­Fock Jenő elvtárs: Azötévesteryvégreh ajtósa nagymértékben meggyorsítja előrehaladásunkat Mint már lapunk keddi irányelveit, gazdasági fel- lek lényege: a fejlesztés irá­száínában bejelentettük, adatainkról és a második ót- nyával egyetértenek: Fock Jenő elvtárs a párt- éves terv elkészítéséről. Nagy helyeslik, hogy a termeié­kongresszus hétfő délutáni jelentőségű ez, mert így kap- kenység, a gazdaságosság Ülésén beszámolót mondott kodás nélkül, körültekintően előtérbe kerül; »Irányelvek a gazdasági fel- készíthetjük el második öt- felhívjak a ügyelmet, hogy adatok megoldásához és a éves tervünket és gondosan a népgazdaság gyorsabb fej­masodik ötéves népgazdasa- felkészülhetünk annak vég- lesztésére még sok a tartalé­gj terv előkésziteséhec.« rehajtására. Javasoljuk a kunk: szóváteszik: címmel. Az alábbiakban kő- kongresszusnak: adjon uta­zöljük Fock Jenő elvtárs git6st az újonnan megválasz­beszámolóját. tandó Központi Bizottságnak, — Tisztelt Kongresszus! hQgy M ötéyes terv készíté­Kedves elvtársak! A Koz- gének egy későbbi szakában ponti Bizottság beszámoló- _ S7.étes körével vi­jaban Kádár elvtárs ismer a népgazdaság gyorsabb fejlesztésével nagyobb fog­lalkoztatottságot, a reáljö­vedelmeknek a tervezett­nél nagyobb mérvű növe­kedését lehetne biztosítani, — - . , a dolgozók széles körével vi ----- ­jában Kádár elvtárs ismer- tassa meg a tervet- A kong- javasolják: vizsgáljuk meg tette pártunk gazdasagpoliti- resszus előtt nem szervez- alaposan az iparilag gyengen káiának fő vonásalt. Besza- k orbZagos vitát, de né- fejlett vidékek gyorsabb ipa­s. 1,. loViotnsáepit.. kájának fő vonásait. Beszá ^ uiBia6UD »-t) mólómban azokkal a változa- hály helyen _ a Tudomá- rositásának lehetőségeit, sokkal foglalkozom, amelye- g Akadémián, a Szakszer- hangsúlyozzák, hogy a gaz­ket népgazdaságunk szerke- országos Tanácsé- dasági vezetés színvonalának zetében és arányaiban a ko- vezeien urszas«» ..... javításával sokoldalúbban, vetkező hat évben kell vég» ban, a Népfront elnöksége- szervezettebben és elmélyül­rehajtani — mondotta, majd ben, a METESZ-ben — már lebben kell foglalkozni, fel­így folytatta: megvitatták a kongresszusi hívják figyelmünket, hogy a — Két hónappal a kong- , )mnkHt Az elhang- műszaki színvonal gyorsabb resszus előtt nyilvánosságra dokumentumokat Az emang eme)ése megköveteli a mér­hoztuk a Központi Bizottság zott legfontosabb eszreveie- technikusképzés kiszé­fock Jenő elvtárs beszámolóját mondja nők- technikusképzés kiszé­lesítését, végül igen sokan rámutattak arra, hogy nagy gondot kell fordítani a gyártmányok minőségének javítására. Máris figyelembe tudtuk venni az elhangzott észrevételek egy részét A további munkában min­den helyes bírálatot és ész­szerű javaslatot Igyek­szünk hasznosítani, hiszen a terven még sokat kell dolgozni, hogy az a le­hető legjobb legyen. A feladat s m eggyorníiant a szocializmus építését Beszámolója második ré­szében rámutatott arra, hogy következő ötéves ter­vünk időszakában a fő fel­adat: befejezni a szocializ­mus alapjainak lerakását, meggyorsítani a szocializ­mus építését. — Szocialista építésünk feladatainak kijelölésénél népgazdaságunk tényleges helyzetéből indulunk ki és elsősorban belső erőforrá­sainkra támaszkodunk. Népgazdaságunk sajátos­ságainak megfelelően sok­oldalúan felhasználjuk a Szovjetuniónak és a népi demokratikus országoknak a szocializmus építésében felhalmozódott gazdag tar pasztalatait, ugyanakkor elkerüljük a nemzeti sajátosságok eltúl­zását is, a tapasztalatok gé­pies átvételét is. Fő céljaink megfelelnek azoknak sí követelmények­nek, amelyeket a szocia­lizmus alaptörvénye és a szocialista építés minden országban érvényes gazda­sági törvényei állítanak elénk. A népgazdaság fejleszté­sének kialakítandó főbb arányait az irányelvekből is­merjük. Az Ipari termelés «5—79 százalékos, a mezőgazda­sági termelés 30—32 szá­zalékos növekedését ugy kell elérnünk, hogy a nem­zett jövedelem emelkedése legalább 50 százalék te­gyen. Fejlődésünk új vonása a nemzeti jövedelem ilyen arányú emelkedése, hiszen a korábbi években az volt a jellemző, hogy viszonylag gyorsan emelkedett az ipari és — bár korántsem kielé­gítő mértékben — a mező­gazdasági termelés, viszont sokkal lassúbb volt az új érték, a nemzeti jövedelem emelkedése. Mostani gazda­ságpolitikánk legsajátosabb vonása, hogy nem egyszerűen a termé­kek mennyisegét növeljük, hanem ezzel egyidőben fo­kozzuk a termelés gazda­ságosságát, csökkentjük az anyagi ráfor­dításokat, s arra törpkszünk, hogy minél magasabb legyen a nemzeti jövedelem. Ennek a gazdaságpolitika-' nak a helyességét Immár báromévi munkánk ta­pasztalatai igazolják, további érvényesülését az iparon belüli arányok elő­irányzata is tükrözi. A bővített szocialista újra­termelés, a szocialista ipa­rosítás követelményeinek megfelelően az átlagosnál gyorsabban emelkedik a ne­hézipar termelése. Nehéz­iparunk fejlesztesénel mész» szemenően figyelembe vesz­szük a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresz­szusanak megallapítasat, amely szerint: ...Ma mar nincs szükség arra, hogy minden egyes szocialista or­szág feltétlenül fejlessze a nehézipar valamennyi ágát, mint a Szovjetuniónak kel­lett tennie, amely hosszú ideig az egyetlen, s kapita­lista környezetben levő szo­cialista ország volt. Most, amikor megvan a szocialista országok hatal­mas közössége, minden euró­pai népi demokratikus or­szág azoknak az iparágak­nak fejlesztésére specializál­hatja magát, amelyekhez a legkedvezőbbek a természeti és gazdasági feltételei. így nálunk az ipar minden ága­zatában növekszik azoknak a termékeknek az előállítá­sa, amelyek a mi körülmé­nyeink között a leghatéko­nyabban járulnak a nemzeti jövedelem emeléséhez. , A termelés növekedésének kétharmadát a termelé­kenység emelésével kell biztosítanunk, szemben az előző évek gya­korlatával, amikor az ipari termelés fejlődésében na­gyobb szerepe volt a létszám növelésének, mint a termelé­kenység emelésének. A nemzeti jövedelemnek az a része, amelyet a fogyasztásra fordítunk, 1965-ben 40—50 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly volt, miközben a nemzeti jö­vedelem termelése több mint 50 százalékkal nő. Más szóval a nemzeti jövedelem­ben növekszik a felhalmozá­si alap aránya. A felhalmo­zási alapon belül is emelni kell a termelő beruházások arányát, mindenekelőtt a gé­pi beruházásokét. Mindez alapfeltétele a termelés fej­lesztésének és az életszínvo­nal emelésének. A felhalmo­zási alap aránya azonban csak olyan mértékű lehet, (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom