Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-13 / 267. szám

241 Péntek, 1959. november <J. Csou En-laj a kínai-japán kapcsolata ról Peking (TASZSZ. Mint már jelentettük, Cso En-laj szerdán fogadást adott Kend­ao Nacumura, a Japán Libe­rális Demokrata Hárt veze­tőségi tagjának tiszteletére. Csou En-laj ez aíkalommal mondott beszédében hangoz­tatta, hogy Kínának és Japánnak ba­rátságban kell élnie egy­mással. Egyik országnak sem szabad ellenséges ér­zelmeket táplálni a másik iránt. Nem csupán megjavítani, hanem rendezni kell a két ország kapcsolatait. Kína és Japán közös erőfeszítése szükséges ahhoz, ho® meg­szilárdítsák a Távol-Kelet békéjét. A kínai miniszterelnök hangoztatta: megnemtáma­dási egyezményt kellene köt­ni a két ország között. Ezt az e®ezmémyt később ki lehetne terjeszteni az egész Távol-Keletre, va­lamint a Csendes-óceán part­Vidékére. Pénteken Lentiben sor»ol,ák a to tót A novemberben hátralévő lottó-sorsolásokat vidéken rendezi meg a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A lot­tó 48. játékhét nyerőszámai­nak húzását november 13-án, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel a Zala me®ei Lenti községben tartják. A magyar parlamenti küldői teég Ny ugat-Cbt h zlová k iában Prága (MTI) A ma®ar or- ték a nehéz testi munkát, és szággyűlés küldöttsége Ró- elérték, ho® e® tonna szén nai Sándornak, az ország- termelési költsége nem ha­®űlés elnökének vezetésé- ladja meg egy munkás át­vel szerdán délután a nyu- lagos órabérét, gat-csehországi határvidékre A parlamenti küldöttség látogatott A sokolovi bá- tagjai ezután megtekintették nyakörzetben megtekintette a szénbánya mellett épült a Barátság nevű felszíni bá- hőerőművet, amelyet nemré­nyát. giben helyeztek üzembe. Az A ma®ar képviselőket V. erőmű teljesítőképessége a Aubrecht, nemzet®űlési tiszapalkonyaiéhoz hasonló, képviselő, a bányavállalat új gépegységek üzembehe­igazgatója tájékoztatta az lyezésével a harmadik öt­üzem munkájáról. éves tervben 550 megawatt­A vendégek érdeklődéssel ra növelik kapacitását. Az tekintették meg a bányát, üzemek megtekintése után a ahol a gazdag barnaszénre- magyar küldöttség tagjai ba­tegek alig 12—14 méteres ráti beszélgetésre jöttek ösz­földréteg alatt húzódnak. A sze a bánya és az erőmű ve­bányában korszerű gépesí- zetőivel és legjobb dolgozói­tőssel nagyjából kiküszöböl- val. A százesztendős iskoláról 1859. NOVEMBER 13.-AN cöt egyetlen tanító keze nyitották meg a felsővárosi, alá, még ha olyan rátermett jelenleg Dózsa Györ® ne- nevelő volna is, mint ami­vét viselő iskolát, a régi lyen Kováts István volt. Szeged -tornyos iskoláját-, kinek minden bizonnyal a Nevét onnan kapta, ho® a nevét viseli jelenleg XVIII. században a mino­riták kezelésében álló temp­lom romjaiból emelték ki (a Szt. Györ®-templom nyomai már Mátyás okleve­lében is föllelhetők) — mányok ösztönös ápolása is meghagyva szilárd alapokon meleg otthonra talál! A Tárosban megnőtt az áruforgalom Tanácskoztok a szegedi kereskedelem dolgozói Tegnap, esütörtökön dél- te —, ho® Szegeden a ke­li tán a szegedi kereskedel- reskedelmi munka az elmúlt mi vállalatok és a Vendég- években jelentősen fejlődött, látóipari Vállalat dolgozói javult az áruellátás, aktivaülésen vitatták meg a na® mértékben megnőtt az Belkereskedelmi Minlszté- áruforgalom. Szeged város rium október 12-én Hódme- kiskereskedelmének árufor­zővásárhelyen tartott kollé- galma 1959. első félévében giumi ülésének határozatát. 50,5 százalékkal volt maga­Kuti Iván, a Szegedi Élelmi- sabb, mint 1955 hasonló idő­szerkiskereskedelmi Válla- szakában. A III. ne®edév lat igazgatójának megnyitó még nagyobb emelkedést szavai után Farsang László- mutat, 1955-höz viszonyítva né, a városi tanács kereske- 58,9 százalékos az emelkedés, delmi osztályának helyettes Ezután részletesen foglal­vezetője tartott beszámolót kozott a beszámoló az e®es Megállapította —, s ezt a kis- és nagykereskedelmi kollégiumi ülés is lerögzített vállalatok munkájával. Köte­lezték a kereskedelmi válla­latokat ho® a lakosság jobb ellátása érdekében gon­doskodjanak a még meglévő hiánycikkek beszerzéséről. Beszélt azután Farsang Lászlóné a téli forgalomra való felkészülésről, valamint is az e®ik térre nyíló kis utca, a város legkisebb utcája. Tanuló ifjak! Szeressétek az öreg iskolát Hisszük, ho® szívetekben a ha®o­nyu®ó tornyát — s építet­ték át iskolává. A szabad­ságharc utáni időben Fel A TORNYOS ISKOLA he­lyén ott áll a mostani, a jobb, a szebb. Eltűnt a sővároson az elemi iskolák múlttal, aho® eltünedez­epülete az idő vasfoga kö- nek sorra -Kenyérváros­vetkeztében hasznavehetőt- régi, palavesszős, palatáb­lenné vált s azóta -a kis lás, glikkerezó, és krajcár­tanonezok bérelt lakokban, jaikat maguk kereső, ga­még pedig olyanokban vett lambászkodó nebulói, scsak ték oktatásukat, melyek mint emlékek élnek na®on sem egészségi, sem tanítási tekintetből célszerűek nem lehettek- (Történeti emlék, Szeged, 1859.). A templom hatalmas, né® utcára néző épületét emeletekre osztották, s öreg emberek emlékezeté­ben, akiktől, mint hajdani kis célszerű, mezítlábas -ta­nonczoktóí«, még össze le­het szedegetni sok vissza­visszatérő emléket. i; Dr. Csongor Győző a hálózatfejlesztésről és az új kereskedelmi for­mák bevezetéséről. A hozzászólások során a kereskedők főleg a hiányos­ságokról szóltak. Az élelmi­szerüzletek dolgozói kifogá­solták a kenyér minőségét, s a péksütemények késői ki­szállítását. A Kiskereskedel­mi Vállalat dolgozói elmond­ták, ho® a na®kereskedel­mi vállalatok nem tudják igényeiket kielégíteni, igy kénytelenek maguk áru után nézni, az ország más terüle­tén. A tanácskozáson fel­szólalt Börcsök Ferenc elv­társ, a városi pártbizottság tagja, valamint Sípos István elvtárs, a Belkereskedelmi Minisztérium főoeztályvezet tője. A kongresszusi irányelvekről fl második ötéves terv a szegedi szalámigyártás nagy feilödését hozza yáraljai Rezső szaiámigyári igazgató nyilatkozata Amikor másfél hónappal ezelőtt megjelentek az MSZMP Központi Bizottsá­gának irányelvei gazdasági feladatainkról és a második ötéves terv elkészítéséről, mi, a Szalámi®ár vezetői és dolgozói amellett, ho® népgazdaságunk fejlődé­sének programját a Zsótér utca lezárt sza- Az új épület nemcsak a kaszán építjük fel a má- Szalámi®árban jelent majd sodik ötéves tervben a 40, újdonságot, hanem a Tisza­méter magas, ötemeletes parti épületek 6orában is. új, modern raktárépüle- Ugyanis egy oldalának Id­tünket 1961-ben fejeződik be az építkezés, 1962-ben készül el a gépészeti berendezés sze­láttuk benne. kíváncsian ^J^IKn" rendezésének. vételével a többit elaxálí hullámos alumtn i umlemezzel burkolják. Ez a burkolási ét­járás szerves része lesz az érlelőraktár klimatizáló be­vizsgáltuk, mit hoznak a következő esztendők a Sza­lámi®ár fejlődésében. Ma jcs kapacitással kapcsolódik be a szalámi­®ártásba. Ez az új épület évi 75 vagonnal növeli a már üzemünkre vonatkozó v " több konkrétabb számadaTot szárítokapacitást. Tehát eny­A második ötéves terv vé­gén hentesáru üzemrészün­ket kitelepítjük a vágó­hídra. is ismbriink. A Szegedi Szalámi®ár életében, fejlődésében is érvényesül az irányelvek­ben megjelölt feladat: fokozottabb mértékben kell arra törekedni, ho® a ter­melés bővítését elsősorban ne új üzemek építésével ér­jük el, hanem a meglevők legjobb kihasználásával, szükség esetén bővítésével, a meglevő kapacitások gazda­ságosabb kihasználásával, a termelési folyamatok kor­szerűsítésével, a legkorsze­rűbb ®ártási technológ;ák alkalmazásával. Az elmúlt naplókban fejeztük be a Ti­sza-parton a volt Peternelly­féle raktár bővítését Most folynak a belső szerelési nyivel több szalámit készít­hetünk, ha felépül ez az új raktárépület Ebből 40 va­gonnyit a tervelőirányzat ....... f , . . szerint exportra készítünk tasbovítést Jelent * cio i tvi i ftuőh nchon majd, a többit belföldre. A műszaki felszerelést üzemi tervezőnk, Marton Jó­zsef tervezte és a Tiszakécs­kei Permet ez "gép® ár készíti majd el. Ez a berendezés találmány jellegű, az Orszá­gos Ta'álmányi Hivatal már el is fogadta. Üzemünkben alkalmazzák először ezt a modern berendezést. Most készítünk el e® érlelőter­met, amelyben már meg­előzően kipróbáljuk Marton József találmányát. Az új toronyépületben már alkal­mazzuk az itt szerzett ta­pasztalatokat. Ezzel az el­munkák. Ez az üzemrész 35 vagonos kapacitásnövekedést járassa* jelent Ennyivel na®obb a sralánrérlelést szárítótér áll majd rendel­kezésünkre néhány hét múl­va. Mögötte, Ennek helyét is a szalámi­gyártásra hasznosítjuk, ami további 9 vagonos ka paci­ma jd a szalámi®ártásban. Ezzel mintegy 50 százalékkal nö­vekszik majd a gyár ter­melése a második ötéves terv során. Ehhez azonban több üzemrész bővítésére, modernizálására is szükség lesz. Az elmúlt hónapiokban munkába állított automata szal ám töltő gépisor terme­lése elegendő lesz, de bő­víteni kell a kazánházat, a transzformátor-házat, • a hűtőhálózatot. Az irányelvek tehát igen kedvező lehetőséget nyújta­nak a Szegedi Szalámi®ár fejlődéséhez. Ezért is öröm­mel üdvözöltük az irányel­„ „ , . veket s mindent megteszünk, a sralfínr érlelést teljesen , .. , ' függetlenné tesszük az idö- hogy az ebb<51 rónkhánilo járástól, egyúttal lerövidít- feladatokat maradéktalanul jük az érlelés idejét is. me®alósítsuk. Szegeden a színházak államosításának 10. évfordulóját ünnepeltük Több szegedi színészt, színházi dolgozót tüntettek ki — Színháztörténeti kiállítás nyílt — Díszelőadást tartottak Ünnepé társulati ülésen Szocialista Munkáért Ér­emlékeztek meg tegnap dél- demérmet; Károlyi István a után a Szegedi Nemzeti Színház művészei, dolgozói és vezetői a színházak álla­mosításának 10. évforduló­járól. Az elnöklő Károlyi István megnyitó szavai után Vaszy Viktor mondott beszédet, majd ezt követően Biczó Györ®, a városi tanács v, b.­elnöke, a Ma®ar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa és a Művelődésügyi Miniszté­rium megbízásából kitünte­ma®ar nép a színházak ál­lamosításával is jelentős lé­pést tett előre. A Szovjet­unió felszabadító harca nyo­mán e®más után hódította meg a hatalmi pozíciókat A paraszté lett a föld, ál­lamosítottuk a bankokat és benne zsúfolták össze a fiú- '/•"•^"•"•"•"•"'"•"'/•"•"•"•''•"•"•"•"•"•"•"•"•"i" és lánytanulók osztályait A§ RgkOrd haltOl* fTléS FehértÓPI lányok a nyugati, a fiúk a | déli kapun jártak be. Az | épület előtt kőkereszt állott \ melyet később az épület fa- ; lába helyeztek. (Nemrégi-1 ben a múzeum várostörté- a neti ®űjteményébe került), f A harangok is ott marad- á tak benne. A Sze®árról f ideszármazott Szőke Lőrinc I bácsi kezelte azokat. Tégas; szobájából az erkélyre le-1 betett lépni. Benn lógtak a | harangok sorjában: a kis | lélekharang az élettől bú- f csúzóknak, a kis második, s ; a többiek, le®égül az öreg § harang, mely az adósságok | kifizetését vállalta magára. * AZ ÉPÜLETNEK udvara | sem volt ott nem játsza-1 dozhattak a ®ermekek az f órák közeiben. Na®sokára § jöttek ré, ho® az iskola ­ú®, aho® van, a nevelés- ~ ü®i követelményeknek sem- * miben sem felel meg, jöt- ? tek hát a csákányok, s az * órmótlan épületet eltüntet- ? ték. í Száz esztendő na® idő, é különösen egy iskola életé- = ben. A régi nevelők nem ­élnek már — nedlg az ope- * rettbe illő nevű Zatykó Fri- » dolin, vagy Kováts István ; főgimnáziumi tornamester, I 1886—1893-ig ebben az épíl- * letben igazgató-néptanító," melléig érő, hosszú, lapát-­szakállával, u®ancsak cso-; dálnák a mostani, modern,­tágas udvaros általános is-; kólát, mely már valóban a'„ népié. Manapság már nem| bíznának nyolcvan gyerkő-? Eredményes az őszi lehalászás az él­üzem címmel kitüntetett Fehértói Halgaz­daságban. Bár csak decemberben fejező­dik be a nagy munka, mert még három tó lecsapolása hátra van, az eddigi mé­rések gazdag termésről tanúskodnak. Ed­dig ötezer mázsa csillogó »zsákmány* ke­rült a kerítő- és húzóhálókba s onnét a a teleitetőkbe, e még mintegy négyezer mázsára számítanak. A halgazdaság fenn­állása óta ez lesz a legjobb eredmény: csaknem négyszáz mázsával túlszárnyal­ják a tervet. A múlt években a termés holdanként négy mázsa körül volt, most pedig a Szeged környéki tavakban eléri az öt mázsát. A minőség is jobb az átla­gosnál, ami a szakszerű etetésnek, a rend­szeres vizesedének, a tavak állandó tisz­tántartásának és a beteg halak elkülöní­tésének köszönhető. A lehalászás befejezése előtt megkezdő­színházak államosításának 10. évfordulójára a Művelő­désü®i Minisztérium által kiadott emlékplakettet; Mentes József és Katona András Szocialista Kultúrá­ért; Zsiga János színpadmes­ter Kiváló Dolgozó kitünte­tést kapott Gallai Ernőné a ®árakat, ée 10 esztendő­nézőtéri felügyelő és Laka- ezelótt, }94g.ben a mun. tos János énekkari tag mi- , , , ... nisztériumi dicséretben ré- kisoké< Fárasztóké, az ér* szesült. telmiségé lett a kultúra U, A kitüntetések átnyújtá- Az államosítással megnőtt a sa után Biczó Györ®, a vá- színházak szerepe, jelentősé­ro6i pártbizottság a tanács „ . . . . téseket nyújtott át a Szegedi és Szeged város színházsze- f' ®e f®™^ ,*?• <=,ír,h4, t«hh »a« rető dolgozói nevében üd- Az lehetőségekkel és fel­Nemzeti Színház tobb tag- « Szeyed, Nemzeti adatokkal e®ütt járt, ho® jának és dolgozójának. Sza- Szinház tagjait és ösz- nemcsak szórakoztatnia, ha­bady István operaénekes a ízes dolgozóit, erőt, egészsé- nem elsősorban nevelnie _get és sok-sok sikert kívánt kell, a szocialista ember-for­£ további munkálkodásukhoz, málásban részt kell vennie ?Ezt követően megnyitották a színháznak is. A nép éle­"a színház elsó emeleti do- tét kell színre vinni és egy dött a szállítás. A belföldi piac igényei--hányzótermében megrende- megújhodott, új közönség­nek kielégítésén felül bőven jut exportra ?2ett színháztörténeti kiálli- nek, a népnek kell játszani. is az ízletes húsú tükröspontyokból. Kelet-*tást, amely felöleli és doku- Bízvást reméljük — mon­Németországba és Csehszlovákiába eddig-mentálja az ország összes dotta befejezésül Biczó háromnapos ^színházainak — köztük a Györ® v. b.-eínök—, ho® a rakják a ^Szegedi Nemzeti Színház — Szegedi Nemzeti Színház a 1500 nagy mázsát szállítottak. A útra speciális vagonokba halakat, s a rajtuk levó vizet egy motor- „fejlődését napjainkig. ral tartják állandó mozgásban. Igy élve§ Az ünnepi aktus a színhá­továbbiakban is maradékta­lanul eleget tesz a szocializ­érkeznek meg a prágai és a drezdai cse- =zak államosításának 10. év- mus építésében a reá háruló megeüzletekbe a másfél-háromkilós pon- ffordulója alkalmával este feladatoknak. Inyilvános ünnepi előadással [ ^folytatódott. Megnyitó sza­Ezután Vaszy Viktor igaz­gató rövid történeti áttekin­téssel vázolta színházaink fejlődését a legelső ma®ar színházalapftóktól napjain­realista A meg­_i. , . . , v. „ emlékezés után következő matlan szikes földeken évente négy-ötezer „évfordulója nemcsak a ma- ünnepi műsorban a Szegedi mázsa halat tenyésztenek majd, ­tyok. Jövőre tovább emelkedik a haltermés, -' meri a sándorfalvi határban mintegy ezer­hbldas halastó kialakításán dolgoznak afvakat Biczó Györ® v. b.-el­Budapesti Vízügyi Építő Vállalat nagytel-rnök mondott. Hangoztatta jesitményű földtoló-, kotró- és földnyeső- |többek kö2ött hogy a szín_ kig a szocialista gépei. Itt a szántóföldi müvelésre alkal-Zb&zak államosításának 10. szmháztorekvésekig. T. B. -- • ' " •/ -• • .... ...y.,^.^,. . . .;. =®ar színjátszásé, hanem a Nemzeti Színháznak az Szocializmust építő népünké "tóbbi években nyújtott leg­. ,„' . sikerültebb prózai-, opera-; ria. Tíz esztendővel ezelőtt a operett és balettelőadásaiból -szocializmus útjára lépett mutattak be részleteket. Joíjásíok a mezöaa7daS(í(j szociálist;] áiaia íiasanaK seyliiséért Tegnap, csütörtökön dél- adást, majd széleskörű vita Munkában a földnyeső-gépek (Markovits Tibor felv.) iután 5 órakor a népfront "szegedi városi bizottsága és "a Szegedi Tudománye®-etem ;állam- és jogtudományi ka­-ra a jogászok számára an­kétot rendezett »A jogászság -szerepe a mezőgazdaság szo­cialista átalakításában* cím­Imel. ; Dr. Na® László e®etemi Itanár, az állam- és jogtudo­^mányi kar mezőgazdasági és Zmunkaü®i tanszékének ve­'zetője tartott bevezető elő­alakult ki, s számos hasznos javaslat hangzott el. A je­lenlévők különböző módon, de lényegében azonos tarta­lommal megállapították, hogy a jogászértelmiségelőtt szómos olyan lehetőség áll, amelyeket kihasználva jó se­gítséget adhatnak a szövet­kezeti mozgalom további erősödéséhez, fejlődéséhez. A vita eredményeit dr* Martonyi János, a jogi kar dékánja összegezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom