Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-29 / 281. szám

Yasórnap, 1959. november 29. ' * ... , .Tizenöt esztendüs szabadságát ünnepli az albán nép EzerStFesicszáznegyveünígy isovesnber 29-in Messze szabadult fel Albánia teljesen: ezen a napon Skodrából, az albán—jugoszláv határon fekvő városból is kiűzték a megszálló német fasisztákat. Ezzel a nappal kezdődött az albán nép tőrténeimének legszebb fejezete: a dolgozó tömegek kezükbe vették sorsak irányítását s megkezdték új, szabad életük kialakítását Amíg azonban az albán nép addig eljutott, elképesztő szenvedéseken, nehézségeken, megpróbáltatásokon kellett keresztül esnie. At kellett vészelnie Zogu királyságának 15 esztendős rémuralmát, majd 1939 áprilisában az olasz fasijzta seregek szállták meg az országot. S amikor 1913 szeptemberében Olaszország kapitulált, a hitleri hódítók terroruralma következett, A kis, szabadságszerető albán nép azonban egy pillanatra sem adta tel a harcot, hogy végüiis kivívja függetlenségét. E harc vezetői, éltető elemei az 1939-os esztendőkben megalakuló kommunista csoportok voltak, amelyek már az olasz megszállás első napjaitól a legnagyobb veszélyt jelentették a betolakodókra. S amikor 1941. november 8-án megalakult az Albán Kommunista Párt, a megszállók elleni harc teljes nagyságában bontakozott ki: az Albán Kommunista Párt érdeme, hogy mlr.den lialadó erőt a munkásság és a parasztság > harcoló soraiba állított. Több mint 71} ezer partizán harcolt a felszabadulást megelőző hónapokban a kommunista párt vezette felszabadító hadseregben s egy pillanatig sem volt kétséges, hogy a győzelmes harcok eredményeként a hatalom birtokosai a dolgozó tömegek lesznek. S amikor a harcok elcsendesedtek, új küzdelem indult meg: ezúttal a múlt hagyatékainak felszámolásáért. Földet osztottak a parasztságnak, hozzáláttak az ipari alapok megteremtéséhez s mindenekelőtt a háborús pusztítások eltüntetéséhez. Uj utakat, új házakat, hidakat kellett építeni, mert a fasiszták a házak 21 százalékát égették fel, s az utakat járhatatlanokká tették, a hidakat pedig felrobbantották. Nagy feladatot jelentett az éhinség leküzdése és az élet új, szabad körülmények közötti megindítása. A következetes, fáradságot nem ismerő, áld® zatos munka azonban meghozta gyümölcseit: az albán nép az elmúlt másfél évtized alatt emberhez méltó körülményeket teremtett s évszázadok elmaradottságát számolta fel. Természetesen, van még mit tennie az albán népnek. Ezek a teendők azonban már erős alapokra történő továbbépítést jelentik, amelyet megkondít a testvéri szocialista országok következetes segítsége. S a másfélmilliós albán nép, amely akkora területen él, mint hazánk egyharmada, másfél évtized alatti alkotásaival megmutatta: jól tud élni szabadságával. Az Albán Nép ö/íársaság Területcc 28 ezer négyzetkilométer. Lakossága: 1 millió 500 ezer. Közigazgatási beosztása: 26 kerület, 1 kerületi jogú város. Törvényhozás: 134 tagú népi gyűlés. A legutóbbi választás 1958. június elsején volt. Vezető párt: Albán Munkapárt. Tagjainak száma 1956-ban 41400 és 7300 tagjelölt. Pénze: a lek. Egy lek = 23 fillér.' Legmagasabb hegycsúcsa: Korab, 2764 méter. «««««.<»M„<<<<<<<<<M<<<<„<<> Nagyfokú kulturális és egészségügyi előrehaladás Abban, hogy egy ország milyep fejlettségi fokot ért el, az anyagi előrehaladáson kívül a kulturális és az egészségügyi tényezők is döntően esnek latba. Ha az Albán Népköztársaság ilyen vonatkozású előrehaladását vizsgáljuk, úgy meg kell állapitanunk, hogy kulturális és egészségügyi fejlődése szinte példa nélkül áll az elmúlt másfél évtizedben. Albánia a felszabadulás előtt ismert volt az analfabétizmus magas százalékarányáról — 100 ember közül 80 nem tudott írniolvasni — s egészségügyi téren kétségbeejtőek voltak az <UM<MMHMIHH<<H<UM Az elektromosetiergia — jSX^^S^S A rj 1 1> A D TS üMVITP Tiiitmár — 40 éves korig általáALj irall x,,ivjciíy i eilati j ban — felszámolták az írásiban — felszámolták az írás ! tudatlanságot. Egy nemrégen | napvilágot látott statisztika í szerint ma minden ötödik •ember tanul az Albán Népiköztársaságban s ez érthetőivé teszi, miért olyan nagy . • ütemű az albán gazdasági í élet fejlődése. Ma már 6-tól • 13 éves korig általános és • ingyenes az oktatási köteleS aettség. Hat főiskolán már | 2000 diák tanul s évenként l csaknem 1000 fiatal szerez • képesítést a testvéri szociaí lista országokban. S Az egészségügyi téren be1 következett alapvető válto; zást az egészségügyi intéz; mények és kórházak hálóza• tának kiépítése jelenti. As £ állami társadalombiztosítás j révén a gyógykezelés dij<. mentes s a táppénz és as l öregkori nyugdíj ma már i minden dolgozót megillet j Jelenleg 134 intézmény szoljgálja az albán nép egészsé< gét s az orvosok egyre nö5 vekvő száma következtében • lehetővé vált a legkorsze< rűbb gyógymódok alkalma ; zása is. A tiranai kórház —melynek laboratóriumáról készült fenti képünk — ma már bármelyik európai főváros igényeit is kielégíthetné. A jó egészségügyi ellátás eredménye, hogy ma az Albán Népköztársaságban világviszonylatban is legmagasabb a népesség természetes szaporodási aránya. Az albán dohány kitűnő minőségénél fogva Európa-szerte ismert. A felszabadulás óta az albán export egyik legjelentősebb tételét a dohányszállítmányak jelentik. Természetesen nemcsak a dohány az, ami Albániában megterem. Számmottevő a déligyümölcs-termesztés is, elsősorban és legfőképp a tengerparton. A mindössze 29 ezer négyzetkilométer kiterjedésű országnak aránylag kevés a termőföldje, mivel felszíne legnagyobb részt hegyes s csak a tengerparti rész, továbbá a folyók völgye jelent megművelhető területeket. Az ország területenek mintegy 39 százaléka erdő, 30 százaléka legelő, s csak 13 százalék a szántóföld. A népi kormányzat egyik fő törekvése a felszabadulás után az volt. hogy az ország minél kevésbé szoruljon behozatalra élelmiszerből, mindenekelőtt gabonából. Ma már az albán népgazdaság jó úton van e cél megvalósításához a belterjes mezőgazdaság elterjesztése révén. A vetésterület 50 százalékán kukorica, 18 százalékán búza terem. Ezenkívül fejlett mezőgazdasági kultúra a gyapot, és a rizs is. Az 1956-tól 1960-ig tartó második ötéves terv során az albán mezőgazdaságban a szocialista szektor aránya csaknem 90 százalék. 1958 végén 1912 termelőszövetkezet és 21 állami gazdaság működött. Az állattenyésztésben a juhtenyésztés a legelterjedtebb (2 millió darab) a kecske(1 millió 200 ezer darab) és a szarvasmarhatenyésztés (500 ezer) mellett. Exportjának jelentős tételéit a dohány mellett a gyümölcs-, nyersbőr-, gyapjú- és olívaolaj-szállítmányok teszik ki. A fejlődés további lehetőségeit a talajjavítás, a belterjesség elterjesztése és a gépesítés jelenti s nem kétséges, hogy az elkövetkező esztendőkben az albán mezőgazdaság még inkább kielégíti a vele szemben támasztott követelményeket. Felvételünk a Skodra város környéki dohánytermelő szövetkezet munkásnőiről készült, akik — kezükben a dohánykötegekkel — méltán elégedettek munkájuk eredményeivel. Irta és összeállította: Perényi István Magyar dokumentumfilm készült Albániáról A Budapest Filmstúdió opeFehéri Tamás és Albániában a felszabadulás előtt mai értelemben vett ; ipar nem létezett, s csak néhány kisebb üzem működése; jelentett ilyen természetű tevékenységet. A felszabadulás j óta eltelt tizenöt év alatt azonban Albánia agrár-ipari or-: szág lett, konkrétabban: az ország össztermelésének 49; százalékát adja a felszabadulás előtti 9 százalékkai szem- j ben. ! rátörjél. Legjelentősebb iparágak: a kőolajipar és a bányászat.; Farkas Kálmán szeptemberE két iparág biztosítja az Albán Népköztársasáp exportjá-; ben több hetet töltöttek az nak 52 százalékát. Ismert az albán konzervipar is: kitűnő < Albán Népköztársaságban és minőségű termékeit hazánkban is szívesen vásárolják. S filmet készítettek a testvéri Az "ipar kenyere* azonban az elektromosenergia » falbán nép életéről, eredméennek előállításában is forradalmi előrehaladás történt Al-fnyeiről, hazájának s2épsébániában. Amíg a felszabadulás előtt az összes villamos-: geíről. A 18 perces színes energia-termelcs 9 millió 315 ezer kilowattóra volt — ez: dokumentumfilmet az Albán azt jelentette, hogy csak a városok nagyon tehetős polgá-{ Népköztársaság felszabadurainak lakásaiban égett villany —, addig ez a szám 1955-llásának 15. évfordulója alben 121 millió kW volt. E mennyiség jelentős részétikalmából, e héten adták át szolgáltatja a Leninről elnevezett vizlerőmű. amelynek! az albán nagykövetségnek a Tiranában, az ország fővárosában létesített főépületét áb-; Kulturális Kapcsolatok Intúzolja képünk. Ítéletében. t Albánia a felszabadulás előtt — többek között — mocsarairól, szabályozatlan folyóiról volt ismert. Ezék a folyók tavasszal hatalmas területet öntöttek cl s tették lehetetlenné a földek nagy részének megművelését. E mocsaras területek azntán maláriabetegséget terjesztő, "szúnyogtermelő központok* voltak. A népi hatalom felszámolta e tarthatatlan állapotokat: lecsapolta a mocsarakat, szabályozta a folyókat s nem egy gyorsvizű folyónak új medret létesítettek. Ez történt a Bistrica folyóval is, amelynek folyását új meder készítésével tettek szabályozottá. A folyó vizét azóta a földművelés szolgálatába állították: öntöző csatornák indulnak ki belőle.