Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-27 / 279. szám

3 Péntek, MN. november tt. < A kongresszusi hónapban megnőtt az úfífások száma a Kenderfonőban Olyan nagy üzemben, mint a Szegedi (Kenderfonó®ár, mindig sok újítás fut fcssze. Pedig már nem csinálnak különö­sebb propagandát számára, de nem ifc szükséges. Megszokták és megszerették az elmúlt tíz év alatt a dolgozók az újítás fejtörő és nemes "szenvedélyét*. A kong­resszusi hónapban, november elseje óta 36 újítási javaslat futott be a felelős, Joó Györ® kezébe. Néhány újítást azért is ér­demes megemlíteni, mert va® az önkölt­ség-csökkentés, vagy más fontos üzemi té­nyező szolgálatában állnak. Viktor Sebestyén és Szép Lajos műsza­ki dolgozók két — évek óta — napirenden lévő újítási feladatot oldottak meg ezek­ben a napokban, és ú® látszik, sikerrel. Az e®ik, ho® kidolgozták a rövidített fonási eljárás technológiáját, melynek az a lényege, ho® három gép közül a közép­sőt kihagyja a műveletből, anélkül azon­ban, ho® minőségi visszaesés következnék he. A másik javaslatuk a kender pácolá­sára irányul. Ha a kenderből felszálló port pácolás segítségével lekötik, könnyebbé és egészségesebbé válhat az előkészítő üze­mekben a munka. Lényeges megtakarítást jelent majd a ®ár műszaki kollektívája által benyúj­tott újítás a kévekötő alapanyagának meg­változtatásával kapcsolatban. Eddig vagy •isalból va® kenderből állították elő a kévekötő fonalat, az újítás megvalósulása után e kettő keverékéből nyerik. Minősé­gileg talán még jobb is lesz ez a kéve­kötő, viszont kevesebb — valutát jelentő — sisal kerül feldolgozásra, tehát csök­ken az önköltség. Annyi az újítás, ho® a ®árban külön kísérleti műhelyet tartanak fenn, ahol eze­ket* kivitelezik. Jelenleg Bérezi István mű­szaki osztályvezető és dr. Kuraly Antal, az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat fő­technológusának közös munkáját: kereszt­orsózógépeket készítenek az újszegedi ®ár részére. A né®, e®enként tízfejes precíz keresztorsózónak újszerűsége abban áll, ho® a korábban használatos hengeres megoldás helyett kúpo6 kiszerelést alkal­maznak, miáltal megnő a szövődében a lánc-fonal sebessége. Érdemes hangsúlyoz­ni, ho® ez az újítás két na® szegedi textilüzem műszaki dolgozóinak e®üttmű­ködéséből született meg, amivel példaként állhat más üzemek előtt: az összefogás hamarabb hoz sikert A kongresszusi hónapban megnőtt az újítások száma a Kenderfonóban. A dol­gozók minden kampány és propaganda nélkül is tudatában vannak, ho® a nép­gazdaság számára milyen nagy jelentősé­gű az a termelési költségcsökkentés, az a jobb minőség, melyet saját, üzemen be­lüli erőből érnek eL A tények ezt bizo­nyítják. Urbán Sándor, Szerény! Mihály, Hajdú József, Faragó László és Kovács Imre — » kísérleti műhely lakatosai készítik az újításként elfogadott tízfejes precíz kereszt­orsózógépet Ml * ic famk A mihálytelekiek kéréie — Köszönet — Egy azonos vélemény — A Vörös Csillag Mozi ruhatáráról Mihálytelek lakóinak régi álma valósult meg, amikor ezelőtt né® évvel autóbusz­járatot kaptak. 1956 nyarán kérték, ho® e® kilométer hosszú távon, az 5-ös számú italbolt elé is iktassanak be e® megállót. A kérést in­. dokoltnak találták, s telje­sítették. Körülbelül két hónappal ezelőtt az új iskolánál ós a Szántó-malomnál lévő meg­állókat — mivel azok e®­mástól 300 méterre voltak — összevonták. Ez természete­sen az érdekelteknek nem tetszett és "mozgalmat* in­dítottak a megálló visszaál­lítása érdekében. November 16-án azokat a megállókat, melyeket azért vontak össze, mert na®on közel voltak egymáshoz, újra visszaállí­tották, de u®anakkor meg­szüntették az e®kilométeres távot megfelező ötös számú italbolt előttit azzal az in­doklással, ho® Mihálytelek­nek csak né® megálló jár. Az Alsóvégen lakók most már töprenghetnek, hova menjenek? A túlzsúfolt szántómalomi megállóhoz, va® a végállomásra. Ide kijutni azonban nem köny­nyű, mert a mindössze há­rom méter széles töltésen a száguldozó autók elől nincs hova kitérni. Az autóbusz­megálló egvéb'tént is a ha­társáv szélén van, s itt csak azok tartózkodhatnak, akik igazolvánnyal rendelkeznek. A megszüntetett megálló 300—400 embert érint, s ezek kérik vissza. Tarnai József * November 21-én, szomba­ton délután cipőt vásárol­tam kislányomnak a Tisza Állami Áruházban. A vá­sárlás Idzában lányom ott­felejtette iskolatáskáját. Mi­kor otthon észrevettük, már fél órával elmúlt a záróra ideje. Gondoltuk, hogy majd hétfőn megkapjuk. Csak azon tanakodtunk, hogyan készül fel a gyermek hitfő­re. Nem sokáig kellett töp­rengenünk, mert jött az áru­ház egyik dolgozója, s el­hozta a táskát, mivel meg­találták benne a címet, örö­münkben a nevét sem kér­deztük meg, de most ezúton köszönjük meg szívességit, ez a messzemenő, kedves fi­gyelem a szocialista kereske­delem jellemzője. Némeh Ferencné A november 3-i számban megjelent a "Segítsünk e®­máson* rovatban az "Emlé­kezzünk csak* című írás. A cikk írója na®on helyesen elítélte azt az embert, aki lenézően beszélt a Londoni körúti nevelőotthon kis la­kóiról. Teljesen e®etértek a cikk írójával annál is in­kább, mivel saját magam az ellenkezőjét tapasztalom. Fe­leségem betegsége miatt há­rom ®ermekemet kellett az otthonba adnom, s ezeket itt a legna®obb szeretettel gon­dozzák, nevelik, s ezenkívül kifogástalan ruházattal lát­ják el. K. Z. Gyakran járunk moziba. Az utóbbi időben a filmszín­házak vezetősége sok gondot fordított a nézőtérre. Rende­sek. tiszták a székek, s a le­vegő kifogástalan. Most azonban egy hiányosságra szeretném felhívni a figyel­müket. Ez pedig a Vörös Csillag Filmszínház ruhatá­ra. A csapóajtón keresztül csak az előadást jelző csen­getés után lehet bejutni. Itt aztán sorba kell állni, s igen sokan a ruhatár miatt maradunk el a filmhíradóról. Egyébként is zsúfolt a ruha­tár, s jobban összetörik az ember kabátja, ha beadja, mintha az ölében tartaná. Kérem az illetékeseket, ja­vítsanak ezen a helyzeten is. Halász Sándor A falusi szakszervezeti munkáról M e®énkben a szerve­zett dolgozók eléggé jelentős tömegei él­nek falun. Minte® 18 000 szakszervezeti tag dolgozik községekben; a mezőgazda­ságban, a közoktatás, egész­ségű® stb. területén. Őket a faluhoz köti munkájuk, hivatásuk, otthonuk. U®an­csak jelentős számban jár­nak be naponta a falvakból a ®árakba, intézményekbe. A szakszervezetek falusi tagjaik számára ez ideig nehezen tudtak szervezeti, kulturális és sportéletet te­remteni. Mindenekelőtt azért, mert szervezeteik szét­tagoltak, e®mástól elszige­teltek voltak, anyagi eszkö­zeik pedig elaprózódtak. A ma®ar szakszervezeti moz­galomban ez a probléma most előtérbe került. A szak­szervezetek V. teljes ülése elvi határozatban foglalt ál­lást a szakszervezetek falu­si munkájának fejlesztéséről Ennek alanján lehetővé kell tennünk, ho® a falusi szak­szervezeti tagok is élni tud­lanak jogaikkal, érdekvédel­müket ne a falutól távol — és ®akran késedelmesen —, hanem a faluban oldják meg. Ezek a feltételei an­nak, ho°v a szakszervezeti mozgalom ereje egységben, mint közvéleménvt alakító tényező hasson a falu szocia­lista formálásában. Ezért a Szakszervezetek Csongrád me®ei Tanácsa irányításá­val megyénkben is javítani kívánjuk a falusi szakszer­vezeti munkát. Mindenek­előtt szükségesnek látjuk, ho® a városi szakmaközi bizottságok eddigi helyes munkatapasztalatai alapián, a merve községeiben is lét­rehozzuk a szakmaközi ösz­-zefogls szerveit. Ezek a fa­lusi szakmaközi bizottságok lesznek. Alapvető feladatuk, ho® a szakszervezeteket a Magvar Szocialista Munkás­párt politikájának, a szocia­lizmus éuftésének erős táma­szaivá te®ék a faluban. Ezért a falusi szakszervezeti szervek erejét keli fegniok. A kulturális n®e­'éis, a szakmai képzés és a roortolás anvagl atanialt a kul túr-, gpert- és oénzeszkő­zök ' ——9bb fp7t val a jelenlegi szétaprózó­dás mew-"'ioWéréve] kell 'lérniök. Bírt™"—vPij 3 hozzéiuk forduló dn1<"v»ék nanaszainak ®ors elintézé­sét. A falusi szakszervezeti -mnka fejlesztésének talán legjelentősebb eszköze a szakmaközi cso­oort lesz. Igen sok község­ben dolgozik néhány pedagó­gus, *tóbány postás, néhánv "gészsi-dWi dolcozó stb. Kflíőn-VMőn nem képezhet­nek számottevő erőt. Olykor szakszervezeteikkel is csak a tagsági járulék f'teo*4sekor kerülnek "kapcsolatba-*. Ezek a csonortók egymástól is el vannak szigetelve, de ha "evesülnek, közős vezetősé­get választanak, számottevő erőt képeznek majd. Jelen­ős lehetőséget teremthetnek a szakszervezeti kulturális és •portelet fejlesztésében. R. í­dezvénveikre meghívhatják a községben Laké b-iárő dol­gozókat, nyugdflasokat, fdénvrmmkásokst Hasonlít­hatatlanul ®orsabban eljár­hatnak a dolgozók panasz­tevéi ben is. Több községben végzett -lővotes vizsvíia* máris azt mutatja, ho® ezeket a ter­veket igen komolv érdeklő­dés foeadja. Örvendetes, ho® . falusi szakszervezeti tagok különösen na® jelen­tőséget tulajdonítanak a szakmaközi összefogásnak, a falu szocialista átalakításá­ban. Valóban, e kérdésben rendkívül na® jelentőségű, ho® a falu bérből és fize­tésből élő szervezett dolgo­zói, mint a munkásosztály falusi képviselői, mindany­nyian megértsék e na® tár­sadalmi ü® jelentőségét és munkájuk, hivatásuk, szemé­lyi kapcsolatuk erejével se­gítsék elő a falu szocialista fejlődését U®ancsak jelen­tőséget tulajdonítanak a ki­sebb szakmai csoportok e®esítésének a szakszerve­zetek nevelő-, szervező- és érdekvédelmi munkája javí­tásában. N a®on figyelembe kell vennünk, ho® a fa­lusi szakszervezeti ta­gok ragaszkodnak szakszer­vezeteikhez. U® gondoljuk, ho® e®es szakszervezetek és falusi tagjaik között a kapcsolat a közeljövőben még erősödni fog. Minden szervezett dolgozó, mint ed­dig. továbbra is tagja lesz saját szakszervezetének, a tagsági járulékot is szakszer­vezetinek fizeti. Na® gondot kell fordíta­ni arra, ho® a községi szak­maközi bizottságokban a dolgozók létszámától függet­lenül, minden szakszervezet — még ha tagjai esetleg ki­sebbségben vannak Ls! — megfelelő személyi képvise­letet kapjanak. A szakszer­vezetek által nyújtott és köz­vetített juttatásokat tovább­ra is a foglalkozási ág me­®ei létszámának megfelelő­en kell szétosztani és nem az adott községben kialakult arányok szerint, neho® va­lamely szakmai csoport "ki­sebbsége* folytán hátrányt szenvedjen. Nem kell tehát attól fél­nie senkinek, ho® például a szakmai csoportban ki­sebbségben lévő falusi posta* hivatal, va® földművesszö­vetkezeti bolt jó munkát végző dolgozói esetenként nem kaphatnak üdülője®»t. Hasonlóan, mint eddig, biz­tosítva lesznek a segélyek és más juttatások is. Az e®es foglalkozási ágak mun­ka- és bérü®eibeh a szak­szervezeti tagoknak bizalmi­jaik által — ha lehet, az eddigieknél is elevenebb — kapcsolatot kell tartaniok saját szakszervezetük járási,­me®ei va® akár központi szerveivel. Nincs tehát ok semmiféle aggodalomra. A szakszervezetek szilárdítani akarják kapcsolatukat falusi tagságukkal. A falusi szakmaközi cso­port szervezése, a ve­zetősé®álasztó tag­®űlések jó alkalmat adnak arra, ho® a szakszervezeti tagok közérdekű és szemé­lyes problémáit tanulmá­nyozzuk, elősegítsük jogos panaszaik megoldását. Mind­ezek a változások jelentősen fokozzák a közü®ekben te­vékenykedő szervezett dol­gozók számát a falvakban­Elősegítik azt is, ho® a fa­lu szocialista fejlesztésében a régi és az új falusi szak­szervezeti szervek a társa­dalmi felelősségtudat hordo­zói le®enek JUHASZ JÖZSEF SZMT-elnök H "front megye kőrusvezeio karnagyai tanácskoztak Szegeden Csongrád, Békés és Bács­Kiskun me®ék öntevékeny kórusainak vezetői ®últek össze tegnap egész napos ta­nácskozásra Szegeden, a Ság­vári Endre e®etemi gya­korló gimnázium dísztermé­ben. A dél-ma®arországi regionális karnagyi konfe­renciát délelőtt 9 órakor Molnár József, a városi ta­nács népművelési csoportjá­nak előadója nyitotta meg. Ezután Maróti Gyula, a Népművelési Intézet zenei osztályának vezetője tartott igen sokrétű, s a magyar kó­ruséneklés jelenlegi állapo­tát több szempontból is mé­lyen elemző előadást. A töb­bi között hangoztatta: külö­nösen fontos fölmérnünk az elmúlt évad eredményeit azért is, mivel az öntevé­keny művészeti csoportok és kórusok újabb na® erőpró­ba, a tavasszal rendezendő felszabadulási kulturális szemle előtt állnak. A minél jobb felkészülés érdekében került sor a regionális kar­na®i konferenciák összehí­vására is. Maróti Gyula előadása után a három me®ei kar­na®, valamint Szeged zenei szakreferense szólalt föl. El­mondották eddigi tapaszta­lataikat, s problémáikat, amik megoldásához a Nép­művelési Intézet segítségét kérték. A me®ei karna®ok fölszól alását több hozzászó­lás követte a tanácskozáson részvevő kórusvezetők részé­ről, amelyekben számos ér­tékes javaslat hangzott el. A tanácskozás közös ebéddel zárult. A konferencia részvevői délután meglátogatták a Ze­neművészeti Szakiskolát és meghallgatták a Zenebará­tok Kórusának próbáját. Franciaország gyászolja Gérard Ph.l pe-t Gérard Philipe halála va­lósággal nemzeti gyászba bo­rította Franciaországot A francia film- és színművé­szetnek nem volt ma nála népszerűbb, nagyobb és em­beribb alakja. Temetésének napját még nem tűzték ki. Szülőföldjén, Cannes közelében helyezik örök nyugovóra. A Cid Rod­rigue-jának színpadi mezé­ben temetik el. A francia dolgozók annál is mélyebben gyászolják ha­lálát, mert Gérard Philipe nemcsak ritka tehetségű és népszerű művész volt, ha­nem olyan ember is, aki te­vékeny részt vállalt a béké­ért folyó harcban, valamint a szakszervezetek küzdelmé­ben. A francia béketanács tagja volt, s gyakran fellé­pett a békéért rendezett na® megmozdulásokon. A DÁV a szentesi televízió­közvetítőért Elkészült a relé transzformátorállomása Elkészült a szentesi tele­vízió reléállomás nagy­feszültségű transzformátor­állomása, s tegnap ünnepé­lyesen adták ét. A transz­formátor-állomást a Délma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat szegedi üzletigazga­tósága készítette. A Tiszán­túli Áramszolgáltató Válla­lat vette át. amely majd üzemelteti. A villamossági terveket a Délma®arországi Áramszol­gáltató Vállalat szegedi üz­letigazgatóságának mérnökei társadalmi munkával csinál­ták meg. A transzformátor­állomás szerelője a Malmos­brigád volt. Ennek tagjai ki­váló munkát végeztek, s jó­val a határidő előtt lettek készen a transzformátor-ál­lomással. GrmPdapIó auioniiiiöt terveztek A kongresszusi verseny kezdetén a Szegedi Ruha­®ár műszerészei elhatároz­ták, ho® vállalják e® gombadagoló automata ter­vének elkészítését. Felajánlá­sukat most teljesítették, sőt már megkezdték a ®akor­lati kísérletezést is. Gyermek­sorozatok és családi felvételek minő­ségi kivitelben készütnek a Fényképész Szövetkezet műtermeiben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom