Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-24 / 276. szám

Kedd, 1959. november 17. 294 Vissza kell utasítani minden kísérletet, amely a magyar népet a hidegháború céljaira akarja felhasználni — jelentette ki Péter János az ENSZ-közgyűlés ügyrendi bizottságában nek az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzését. A javaslat ellen szavazott a Szovjetunió Csehszlová­kia és Románia képviselő­je, Indonézia és Marokkó tartózkodott a szavazástól. A szavazás után Péter Jó­Hétfőn délelőtt New York-i gós. Vagy fontos kérdés na­időszámítás szer.nt 10 óra- plrendre tűzéséről van szó. kor összeült az ENSZ-köz- Már pedig az ENSZ ügy­' gyűlés éltalán® iigyrendi rendje értelmében rendes bizottsága, hogy megvitassa ülésszak alatt új napirendi az úgynevezett magyar kér- pontot, csak ilyen alapon 1® dés napirendre tűzését. het javasolni. Mivel nem akadt küldött- —Mindettől eltekinve­séu amelv ilyen kérelmet mondotta a továbbiakban nos szot kert es a kovetk® benvúitott volna, sir Les- Péter János — a Magyar zőket mondptta: He Munro Üj-Zéland volt Népköztársaság kizárólag — Nagyon sajnálat®nak ENSZ-kcnvisclője vállalta belső jogalkotása alá tart® tartom a szavazás eredmé­ezt a szerepet. zik valamennyi kérdés, am® nyét. Meg vagyok győződve Az amerikai delegáció sajtó- lyet a napirendre tűzést ké- arról, hogy a bizottság tag­nyüatkozaiában támoga11a ró levélhez csatolt magyaré- jai megértik, miért. Még Munrot amit november ré memorandum magában azok is, akik megszavaztak 20-én á főtitkárhoz intézett foglal. A memorandum hi- ezt a javaslatot, fel fogjak levélben hivatal®an is meg­erősített, A bizottság, mely­nek ülésére meghívták a ma­gyar delegációt, határozatait egyszerű szótöbbeéggel hoz­za. Az eléje került javasla­tokat cSek ügyrendi szem­pontból és nem érdemben vitatja meg, s csupán ajánl­hatja a közgyűlésnek a kér­dés napirendre tűzését. A bizottság tagjai: Ausztria, vatkozik arra, hogy Magyar- ismerni, milyen ártalmas l® országról nem vonták ki az het ez a lépés. Minden egyéb idegen fegyveres erőket. későbbi fejleménytől elt® kintve — mint az ENSZtag­Annak a kérdésnek az el- államai — tapasztalni fog­döntésére, hogy a varsói ják: szerződés tagállamainak e javaslat megvitatása ple­fegyvcres erői Magyaror- „árig ülés ülésén magá­szágon tartózkodhatnak-e, ban is árt a javuló nem­vagy sem. egyedül a tag- zetközi helyzetnek, államok Illetékesek. Az egész lépésnek csak A magvarorezági belső egyetlen jó hatása lesz: f® nép Belgium, Bolívia, Brazília, helyzetet illetően a magyar kt>znl /°f|a a. magyar Burma, Csehszlovákia, a delegáció vezetője hivatkozott megvert ff d^ reak­Délafrlkaj Unió, az Egyesült arra, hogy az ENSZ-tagálla- eló i erők :(ránt ameIvek uj­Államok, Franciaország, Fü- mok többségének polgárai 't^fff löp-szigetek, Guatemala, In- jártak a legutóbbi időben Magyarországot hideghábo­donézia, Kína, Libéria, Ma- Magyarországon, s tanúsít- rus céljaikra használják fel. rokkó, Nagy-Britannia, Peru, hatják, hogy a magyar nép Románia, Svédország, Török- soha nem élt jobb körűimé­ország és a Szovjetunió. Az nyek között, mint ma. Min­amerikai delegáció elsőnek den tagállam alkotmány® és felszólaló vezetője rövid be- politikai rendszere kizárólag szédben támogatta Munro belügy, s ebben a kérdés­javaslatát. ben semmiféle nemzetközi Ezután Péter János, a kül- szervezet sem mondhat ité­ögyminiezter első helyettese, letet. magyar delegáció vezetSjá^MÜ^^M^^M^^H^^MHfi Kommunista sikerek a francia sözségtanácsi választásokon A Franciaországban va­sárnap megtartott időközi községtanácsi és járási vá­A Magyar Népköztársaság Osztásokat ismét a Francia he'ügyc, sőt kötelessége is, Kommunista Párt térhódítá­hogy minden felforgató sa Jellemezte. cselekedettel szemben meg- Montiuconban a két meg. vedje a larsadalom rende- üresedett községtanácsi •PM l ' helyre a párt jelöltjeit vá­jelenlegi nemzetközi helyzet- bármilyen nagyra értékelik Osztották' meg. Senez járási ben a magyar nép. zavarta- is egyes kiílfö'di eSoportok tanácstagi pótválasztásárt Ián fejlődéséért az ilyen cselekedeteket. Pé- szintén kommunistá' jelölt Ezért vissza kell utasíta- ter Ján® visszautasított mm- nyerte ej az elhunyt szocia­nom minden olyan kísér- den olyan kiserletet, amely lista tanácstag mandátumát, letet, amely a magyar né- rendszeres és felrevezeto pro- A Francia Kommunista Párt. KÜCÉIjaÍra ffi? S-Sffira leadatt szavazatok aránya mondott beszédet: — Rá szeretnék mutatni arra — mondotta elöljáró­ban —, hogy nyilatkozatom­ban hármas felelősség vezé­rel Először a felelősség a Macmillan és Adenauer megbeszélései sem tudták áthidalni az angol—nyugatnémet ellentéteket Mikor kezdődnek a franc a - algónai fegyverszüneti tárgyalások T Nehru pozhiv válasza Csou cn-.a üzene ére Megjegyzések az elmúlt hét nemzetközi eseményeihez A csúcsértekezlet hitetni, hogy megegyezés is riai ideiglenes kormány fel* egyetlen akadálya a nyugati történt, mégpedig azzal kap- hívására. A párizsi sajtó hatalmak közötti ellentét- csolatban, hop" Berlint a legtöbb orgánuma sérelmezi, sorozat. Éppen ezért az el- tavasszal tartandó csúcsér- hogy az algériai ideiglenes múlt héten a figyelem kö- tekezleten a német problé- kormány francia fogságban zéppontjában az angol—nyu- mába ágyazva vitatják meg, levő vezetőket bízott meg a gatnémet tárgyalások álltak, s hoev An"'ia támogatja az tárgyalások felvételével s de Már az is feltűnő volt, hogy általán® és ellenőrzött le- Gaulle — e lapok utalása Adenauert Londonban csak szerelésre vonatkozó nyu- szerint — „komolyabb ja­félig-meddig fogadták úgy, gatnemet álláspontot. Az a vaslatra* vár. Ezért nem ahogyan kormányfőt fogad- ténV azonban, hogy éppen nyilatkozott eddig — állít­ni szokás. Megérkezésekor Adenauer londoni tartózko- ják. ugyanis csakl államminisz- dása alatt folytak és no- Izgalomban tartja Párizst ter. tehát a szűkebb kabi- vember 20-án fejeződtek be az algériai kérdés néhány nethez nem tartozó szemé- az Eurőnal Szabadkereske- napon belül sorra kerülő lyiség volt jelen, s a himnu- delmi Társulás megalakitá- ENSZ-vitáján kívül az is, szok sem hangzottak el ez sára vonatkozó stockholmi ho«y az ENSZ-közgyűlés el­alkalomból, sőt a szokásos, tárgyalások lényegében ar- ítélte Franciaország atom­hagyományos fogadási ün- r61' Anglia és még bomba-robbantási tervét, nepségek is elmaradtak. A hat rnAs nyugat- és észak- méghozzá az Északatlanti legnagyobb titoktartás vette európai ország nem a nyu- Szövetség néhány tagállamá­körül Adenauer Macmillan- natnémeteket is magába fog- nak szavazatával. Dinlomá­nel folytatott tanácskozásait eurónai közös piac ke- ciai bonyodalom s francia is, s még általánosságban re*ében kívánja gazdasági tiltakozás lett a vége annak sem tájékoztatták az újság- életét fellend{'°ni mély, a beutazási engedélynek, írókat. Sőt — az általános vany legalábbis m*g fenn- amelyet a tuniszi amerikai gyakorlattal ellentétben élló angol—nyugatnémet el- namikövetség állított ki az még közös közleményt sem lenté*ekre utal. alnériai ideiglenes kormány adtak ki, s hogv teljes 1® n- a- r„.. néhány taaia számára, hogy gyen a titoktartás. Aden- elaotLáool árint/részt ve£rvenek az ENSZ auer még csütörtöki, haza- kevrébéál^k aU?ériai kérHfeseI utazása előtt tartott sajtó- „ j^JSSL JiZZ vi4áián- Debré francia első értekezleten sem utalt sem ^n /Senauef - S minisz>er kÖ2Ölte a birizsi a megvitatott kérdésekre, ff sffint-ffedménvff ^erikái nagykövettel a ^yeiJ.anáCSk°ZáSOk ered" | "ff1 ff™ SSS-f" kaPC,°lttt0S _ Már az elmúlt hét első nap­történt fgv Inert a két kor }aiban arró1 beszéUek 02 hogv Nehru vá­mányfőnek van oka arra kormánykörei- laszolt Csou En-la) üzeneté­be^ hallgasson, vagy ntocs ff hoT'Ferhat Abbasz és re és aláhúzta, hogy kész mivel dicsekednie — s ez Belkasszem, valamint tárgyalni a Mnai—indiai eeyremegy S hogv ez fgv 02 algéHai felkelők más ve- határvita megoldásáról érez­lehet. azt Arthur Gavshon Zérei iS már végérvényesen he'ócn tovább enyhült a az AP amerikai hlriíS \rneggV6ződésre jutót- dél-ázsiai feszültség. Való­ság kommentátora sejteni „'Ü?™* Lári2?b® , kf ° klnai kormány .. ' menmuk de Gaulle-lal tár- e bét végén, vagy az elkö­tuaosirasaban, ami- gyalni, s csak abban nem. vstkező hátén javaslatot tesz kor megállapítja, hogy tudtak megegyezni, hogy a tárgyalások helyére és „mindkét vezető kölcsönös mik°r induljanak a francia idővontjára és ezzel megtör­fővárosba: rögtön-e, vagy ténik az első gvakorlati lé­az ENSZ nár napon belül pés a kínai—indiai ellenté­engedményeket igyekezett lenni /Ja /»* "-"ot. uai ím wu uciui pes a Kínai—mniai tenni de az csupán annyit POrra kerül6 a]gér,-ai vitája tek felszámolására. jelent, hogy a jövőben lehe főleg kevésbé fognak töre­kedni egymás politikájának megtorpedózására«. akarja felhasználni. állami és bírósági szervek il. Másodszor a felelősség a kö- letékossége alá tartozó kér­eös ügyért ebben a szerv® désekben kíván beavatkozni, zetben. Ezért meg kell aka- Tizenhat állam képviselő e dályozni minden olyan lé- szólalt fel a vitában. N®ek. Pést, amely hozzájárulna ah- a csehszlovák, Kuznyecov a hoz, hogy az Egyesült Nem- szovjet, Brucan, a román de­eetek Szervezetét a reakciós legáció vezetője visszaútási­erők- razközéül használják totta a hidegháború felúji­fel. Harmadszor: felelőrség a szolgálo kísérletet, in­világfrazültség enyhítéséért, donézia kepviseloje kijelen­s ezért a legkényelmetlenebb tette, hogy mivel Munro kérdésekkel is a megbékélés n™ terjesztette be jelenté­szellemében kell foglalkoz- sét ® semmi jele sincs an­nom. Igyekszem legjobb ké- r>ak. hogy olyan jelentős fej­pességeim szerint szolgálni lemények játszódtak volna le ezt az ügyet. Éppen ezért ké- Magyarországon, amelyekre rem a bizottságot, hogy ne a közgyűlés elmúlt évi ha­fogndja el a vita tárgyát ké- tározata utalt, nem szavaz a pező levelekben foglalt ja- kérdés napirendre tűzése vaslatot mellett. Kérésemnek nyomós jogi A bizottság ezután 15 igen­és politikai indítékai vannak. 1° szavazattal, három szava­A magyar delegáció vez® zat ellenében két tartózk® - dás mellett ugy határozott, itt meghaladta az 53 százalé­kot. Mexikó-körüli ú?ra indult Mikojan Mikojan, a Szovjetunió a szputnyikokat ábrázolják Minisztertanácsának első el- Az egyik munkás megkérte, nókhelyettese vasárnap el- adja át szívélyes üdvözletét utazott Mexikó Cityből, hogy Hruscsovnak. háromnap® utazást tegyen Vasárnap este Mikojan az országban egy sajtóértekezleten kije­Vasárnap délelőtt Moncl® ^ővi^r^kerrak^ vában, Mexikó északi részé kapcsolatait Mexikóval és ben megtekintette az ország más latinamerikai országok legnagyobb acélművét. Mi- kal ff, hajlamdó kedvező fel­. mo„ anAiit tótelekkel eladni áruit. Han­kojan meg-megállt, kezetfo- goztatta> nemcsak azért teU munkásokkal, el be- te meg a nagy utat Moszk­Után? S míg Londonban összegezve: Eisenhower azon tavakod'ak, hogy e hír — aki december 3-án in­mennyiben felel meg a való- dul el világkörüli útjára — sápnak, megérkezett Párizs- feladata lesz tehát a nyu­ba az alnériai ideiglenes kor- sati eróvptsi'zoxek k«sátti Az angol és a nyugatné- mónu Tuniszban pénteken eitontotok csakVentese és át­met kormánylapok egyaránt közzétett —"*+Pn*ntának hidal*®*, miittán ez az an­törekszenek olvasóikkal el- szövege, amely — mintegy gol—francia és az «ngol— válaszol de Gaulle ja vasi a- tárevai*e->Von taira — meebízza Pen Bel- — sok jel errp _ 'ót. a Franciaországban fog- ez nem történt meg. Ter­ságban levő algériai veze'őt mészetesen Párizsra és és négy társát, hogy kezd- Ronnra is háro'nck e tekin­ienek tárgyalásokat a fran- tethen k«tolo„nt*«*aok. Az "fa kormánnyal, az önrendel- előbbire az, hogy az alné­kezési elv végrehajtásának riai temiyruuunvAst tevőié­körülményeiről, s biztosíté- nesen is elővont',* az utéb­kairól bira ned® az. hogy — reá­De Gaulle, aki csütörtö- H.sabb állásnontot alakítson kön reggel kezdte meg s kl Pz eseményekre való vasárnap. hatvankilencedik születésnaDján feiezte be a goti a tóié ezzel összefüggésben ki- menett ugy natarozou, szélgetett velük és kis jelvé- vából 'Mexikóba hogy "meg­feiiette- hogy javasolja a közgyúlé® nyeket osztogatott, amelyek nyiss™ egy kiállítást, hanem szeretné, ha utazásának gya­korlati eredményei is lenné­nek. Utalt ró, hogy a Szov­jetunió gépekkel, pénzzel és technikailag is segíti Indiát egy acélgyár felépítésében, amelyhez tízéves hitelt nyújt két százalék® kamattal Hozzátett^ hogy hasonló fel­tételekkel támogathatná a Szovjetunió a latinamerikai országokat is. fejtette: a múlt ülésszakon elfoga­dott határozat csak arra hatalmazta fel Munrot, hogy jelentést tegyen a közgyűlésnek, arra viszont nem, hogy külön kérdések ' napirendre tűzését java­solja. Éppen ezért Munronak a főtitkárhoz intézett levele el­lentétben áll ezzel a határ® zattal, s ezért nem is tekint­hető érvényesnek amikor a kérdés napirendre tűzésé' javasolja és még csak nem is utal valamilyen jelentésre. Az amerikai delegációnak a főtitkárhoz intézett levele csupán ezt az érvénytelen javaslatot támogatja. Szig® rúan ügyrendi szempomtbó1 vizsgálva a kérdést, tulaj­donképpen nem terjesztettek elő semmilyen érvényes ja­vaslatot. Az említett leve­lek nem igazolták, hogy sür­GÉORGTJ ZSITKOV LONDONBA ERKItZF.TT Vasárnap Londonija írkezett Deorei.l Zsukov, a Szovjetunió oiinisz'ertanAcsa mellett műkU­dö külfiHdi kulturális kapcso­latok bizottságának elntike. Zsukov az ansol kormány kép­viselőivel megvitatta az 19C0. évre. valamint 1961. elsfi ne­gyedéire vonatkozó kulturális, oktatási, tudományos és tech­nikai csereegyezményt! De Gaulle: Az iraki nép megszabadult az imperialista kötelékektől — mondotta Kasssem Knsszem iraki miniszterei- Kasszem végül hangoztat­nék hétfőn beszédet mondott la, jó egészségnek örvend azoknak a katonatiszteknek és kész arra, hogy fokozza a -elenlétében, akik szeren- a köztársaság és a nép ja­csés felgyógyulása alkalmá- vára kifejtett erőfeszítéseit, ból üdvözölték őt. A miniszterelnök megvon­ta a júliusi forradalom óta eltilt több mint egy eszten­dő eredményeinek mérlegét és kijelentette, hogy az ira­ki nép megszabadult az Im­perialista kötelékektől — a bagdadi paktumtól és az Eisenhower-doktrinától — s ura lett saját hazájának. Kasszem hangoztatta, hogy Irak semleges ország, ell® nez minden katonai szövetsé­get és fegyveres ereje meg tudja yédeni az Iraki Köz­társaságot. A jövőről szólva elmon­dotta, hogy a kofmány nagv terveket készít elő. Egyebek közt 40Ó millió dinárt irá­nyoznak elő az ország újjá­"r.i'fvére az elkövetkező öt , esztendőben. A béke vagy a háború kérdése Európában dől el De Gaulle tábornok vasár- A francia köztársasági el­nap, keletfranciaórszági kör- nök vasárnap délután az el­ütjáínak utolsó napján beszé- zászi Savern®ben mondott det mondott Strasbourgban, beszédében ismét hangoztat­Elzász fővárosában. ta, hogy kormánya békél A tábornok szerint, a bé- akat Algériában. Kijelentet­ne vagy a háború kérdése te' -meggyőződésem, hogy Európában dől el. Az Atlan- ezen az úton Járunk, amely ti-óceán és az Ural közt élő előbb az ellenségeskedések európai népek döntik el a megszüntetéséhez, majd a világ sorsát. A béke meg- me£íbékéléshez vezet* valósul, ha ezek a népek megrékeiranez vezet* egyetértésben tudnak élni De Gaulle az esti órákban egymássaltért vissza Párizsba. PZ reagálásai során — saját keWfroneiq'vc7á<ji kftrúHát, érdekében is. még nem válaszolt az álgé Perényi István Már az idén a'akuH Isz-ek termésátlaga is a legtöbb téren magasabb vo't, m'nt az egyéni gazdaságoké (Folytatás az 1. oldalról) egyéni gazdaságok szerződés­vetkezetelnk a baromfitartás kö'ését korlátozni kivánja. idei ielen*5s foHevrié'sén túl- A háztáji gazdaságokkal menően mielőbb értenek el történő szerződéskötések kö­további előrehaladást. zül külön ki kell emelni a sertéshizlalási szerződést. Hogyan bővül rendszerünket a felvásárlási rendszer ff^VffTffff' z°gy ' „ a tenyésztés ösztönzése és a és a szerzoáeses paravzti értékesítés biztonsá­termelés kapcsolata? rénev z*dei.-éhen a háztáji, valamint az egvéni A jelenlegi felvásárlási gazdaságokkal süldőkre ne­rendszer — a termelésben és velési szerződést kötünk, felvásárlásban* elért eddigi Ezenkívül mívű ">*bb meg­eredményeket alapulvéve — kez^'-'lk a srerződS'kötéseket jól bevált. A felvásárlási a jövő évi baromfira, nap­rendszert továbbra is jelen- ratargóra stb. legi formájában kívánjuk A párt határozataiban fenntartani. megielölt feladat, hogy a A felvásárlást. a jövőben szocialista átszervezésed eev­is főképpen a termelési és időben növekedtak a m«ző­értékesíté®! szerződésekre ki- gazdasági termelés és ezen vániuk alapozni. A szerző- belül «z árutermelés, fok® déskö'éseknél előnyben ré- 7.o\\ feladatokat ró a helyi szeffiiik a termelővzövetve- tanácsokra. E tekin'e'henazt reteket., de uwnnakkor vál- várluk a h»lvl — elsősorban tozatlanul kötünk szerződést mind a háztáji, mind az -gvéni eazdasóerokkal min­den olyan cikkre, amelyben ielentős árutermelésük van a meevpi és tárási — taná­csodtól. honii inén nagu fi­gyelmet torzítsanak az áru­term"Jévre, Irányítsák és el­levői-'irák a felvásárlási munkát, szorítsák vissza a így elsősorban élő állatokra piacokon időnként ielont'te­és állati termékekre Helrfte- ző spekulációs törekvéseket, ionnak tartunk min Zen Pluan és a felvásárlási törekvést, amely a háztájiét tervek teljesítését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom