Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-21 / 274. szám

5 ^ Szombat, 1959. november tL Szenvedélyek, megrendülések, tévedések és hitvallások... Darvas József nyilatkozata Kormos ég című drámájáról Uj magyar dráma forró sikerű szegedi premierjét ünnepelte tegnap este a színházi közönség. A prózai társulat tegnap mutatta be Darvas József Kormos é g című drámáját, amely történelmünk közelmúltjának tragikus időszakiból, az 1956. évi ellenforradalom eseményeiből merítette emberi sorsokkal összefonódó témáját. A bemutatón részt vett a szerző is, és szegedi tartózkodása idején nyilatkozatot adott lapunk munkatársának új színpadi müvéről. — A Kormos ég témája a magyarországi ellenforradalom idejéből származik. Ez a történelmi esemény a szocializmust építő magyar népnek és legjobb fiainak, a kommunistáknak nagy és kegyetlen drámája volt. .. Többet jelentett, mint sok évi pártiskola.. .* — mondja Joó András, az egyik főszereplő a darabban. Sok kommunista számára már az ellenforradalom kirobbanása idején világos volt, hogy ez a puccskísérlet Népköztársaságunk külső és belső ellenségeinek erőire épülő öszszeesküvés volt. Azt azonban, hogy valamennyien tisztán lássunk, sok körülmény zavarta. — A Kormos ég-ben nem történelmi elemzésre törekszem, mert szerintem nem is ez a művész feladata, hanem az, hogy emberi konfliktusok, sorsok, szenvedélyek, megrendülések, hitvallósok és tévedések ábrázolásával beszéljen a valóságról és híven mutassa meg annak bonyolult és mély összefüggéseit. Ez a cél lebegett előttem is, amikor ezt a drámát megírtam. A lélektani ábrázolást választottam — A kész munka dönti el, hogy mennyit és hogyan sikerült ebből a célomból megvalósítani. Amikor kialakult bennem a dráma fölépítése, gondolatmenete és eszmeisége, azt kellett eldöntenem, hogy milyen irányt szabjak a műnek. A cselekmény extenzitása, a drámai összefüggések külső, eseményes megragadása, vagy a belső drámaiság, a lélektani ábrázolás irányában törekedjem? — Az utóbbit választottam, as drámájából az egybefonódott társadalmi és erkölcsi problémák robbanását tartottam a magam számára a legizgalmasabb írói anyagnak. Ebben az időben az egyének életében is éles konfliktusok robbantak ki. A történelem mindenkinek nyíltan feladta a leckét: nézz magadba, vizsgáld meg az életedet, a cselekedeteidet, hogyan éltél, mi volt a hited, s hogyan sáfárkodtál vele! Emberek arcóról hullott le az álarc, felszínre kerültek az emberi viszonylatokban rejtetten élő ellentmondások, titkos hazugságok lepleződtek le, egyszerű emberek váltak hősökké, bálványok omoltak porba és újra világosan, egyértelműen kellett felelni az élet legnagyobb kérdéseire: igen, vagy nem... Hittel és szenvedéllyel elmondott igazságok — A Kormos ég főhőséül írót választottam. Nem azért, mert a magyar irók egy részének, sajnos, igen szomorú szerepe volt az ellenforradalom ideológiai elő- emberről. készítésében, hanem azért, mert úgy gondoltam és éreztem, hogy egy munkássorból származó, kommunista író emberi drámáján, vívódásain, lelkiismereti konfliktusén keresztül sokrétűbben tudom megmutatni azt az erkölcsi megrázkódtatást, amelyen valamennyien keresztülmentünk azokban az időkben. A kommunisták erkölcsi próbatétele, mint drámai mondanivaló, határtalanul izgatott. Minderről egy családon — az írón, a párttitkáron, az iró fián és a proletáranyán, ezek válságán, némelyek útvesztésén úttalálásán és konfliktusaik megoldásán keresztül akartam beszélni. A kritikusok és a nézők azt mondják, hogy a Kormos ég éppen ezért elsősorban az őszinteségével és szenvedélye -égével hat. — Ha ezt legalább részben sikerült megvalósítanom, annak nagyon örülök, mert az az írói hitvallósom, hogy a hittel és szenvedéllyel elmondott igazságok beszélnek méltón a világ kohójában formálódó szocialista il Szegedi Tudományegyetemen megkezdik a középiskolai tanárjelöltek műszakigyakorlati képzését s nem csupán és nem ls elsősorban azért, mert a színpadon ez drámaibb módon megragadható, hanem azért IttastziUu* mCLwctúl mutatkozott bt de úffászcMzett (HMMcau etetni kamaccvz&HtUúc 0WSFSWWW fPWr f »WVWfeVT FVTPfWK A tudományos munka jól összeegyeztethető a kultúra, a muzsika ápolásának igényével — ezt példázta a csütörtöki hangverseny a Tudományegyetem aulájában, melyen az Orvostudományi Egyetem hallgatóiból toborzott 17 főnyi kamaraegyüttes lépett dobogóra és gyönyörködtette a szépszámú hallgatóságot a kamarazeneirodalom gyöngyeivel. A kis zenekar szervezője és irányítója -S-?JUT~ <j,"rdy Tnmi'j ötödik "Stles orvostanhallgató, akit teljes elismerés illet a műsor összeállításáért és hangversenymesteri minőségben való szerepléséért. A vonósgárda fejlődőképes és technikai tudásával már most is komoly feladatokat oldott meg. Kiemeljük a jól összevágó Hdndel Concerto grosso, Mozart D-dur divertimento és Albrici Ünnepi zene tolmácsolását. A karmester nélküli kamarazenekar szólistáinak kíséretével is kitűnt, elsősorban a kiváló zongorázó Scepességü Herényi László. Haydn Concertinojának és Szegszárdy Tamás Vivaldi hegedűversenyének friss ritmusú előadásiban. A zenekari számok között Elekes Zsuzsa, a Gyógyszertani Intézet dolgozója csillogtatta jót képzett, puha, lírai szopránját néhány olasz belkanto áriában és Mozart operarészletekben, amelyek zenei kidolgozása is figyelmet érdemel. Mint a kamaraest egyetlen külső szereplője, Sebestyén Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház nemes hangú hösbaritonja illeszkedett Stílusos dalprodukciójával az intim házimuzsika keretébe. Aki a dallal benső kapcsolatban áll, mint Sebestyén Sándor, a finom-művú kidolgozást, világos szövegmondást és kifejező éneket innen ülteti át operai szerepeibe. A zongorakiséretet dr. Madácsy Lászlóné, Rótta Mariann is Perényi László látták el hozzáértéssel. Sz. G. Negyven eves az első szovjet lovashadsereg Rádióműsor November 19-é« volt negy- nak. A Lenin rendeletére ven éve az első szovjet 1® megalakult legendáshírű lóit, mert a magyar nép 1956- veshadsereg megalakulásé- vashadsereg — amelynek parancsnoka Bugyonnij volt, politikai apparátusának munkáját pedig Vorosllov vezette — több fronton mért döntő csapást a fehér alakulatokra, szétzúzta Gyenulkln ellenforradalmi sereget. Az évforduló alkalmával Moszkvában és más szovjet városokban megrendezték a lovashadsereg egykori harcosainak találkozóját. Szombat rekek. 20,00 Esti krónika. 20.30 Jót nevettünk . .. 21,45 HangleKOSSUTH-rADIO mezek. 21,56 Ugetövereeny4,56 Rákóczi-induló. 5,00 Hírek, eredmények. 22.00 Hírek, 22.15 5 55—7,69 Vidáman, frissen. Köz- Sporthíradó. 22,S0 Vére. 22,35 ben- 5 30 Hírek. 6,00 Falurádió. Táncoljunk. Közben: 24,00-0,10 Utána a vidéki színházi műsor. Hitek, idöjárásjelentés. 0,30 6,35 orvosi tanácsok. Kb. 5,45 Himnusz. 1 lirdetöosziop. 6,59 Időjelzés. 7 óra Hirek, idöjárásjelentés. 7 PETOFI-BADIO óra 10 UJ könyvek. 7,25 Színházi műsor. 7,45 Naptár. 7,55 5,00 Reggeli zene, 8.20 Színházi Idöjel2és. 5,00 Műsorismertetés, műsor. S.50 Torna. 6,00—8,10 Hí8,98 Technikai szünet. 8,10 Lá- rek. 14,00 Időjárás- és vlzállásnyok asszonyok .. . 8,25 ollcr: jelentés. 14,15 Operakalauz. 15 IV. vonósnégyes. 9,00 Fizika, óra 15 Autósok és motorosok Kb 9 25 Zene. Kb. 9,45 Tör- öt perce. 15,20 Kvartett. Rádióténelem. 10,00 Hirek. 10,10 Héj- jálék. 18.15 Magyar nóták. 18,90 Ja, héjjá ... 10,30 Rádióoperet- Zenekari hangverseny. 17,50 tekböL 11,00 Mennyel páncél- Gondolatok filmekről. 10,00 vonat. 11,20 Szabó Ferenc: Lu- Szolovjov—Szedoj: Szerelem c. das Matyi — szvit. 12,00 Déli filmzenéjéből. 18.15 Zongoramuharangszó, hírek. Időjárásjelen- zsika. 18,45 Együtt a szocializ? tés. 12,10 Magyar nóták. 12,45 mus útján. 19,00 Hírek. 19,03 Ml újság a könyvesboltokban? Magyar szetzök szórakoztató 13.00 Operarészievek. 12,40 Vá- muzsikája. 19,40 Falurádió. 20,00 laszolunk hallgatóinknak. 13,59 Muszorgszkij: Borisz Godunov. Szív küldi. 14,25 Időszerű nem- Zenés népdráma. Közben: 21,02 zetküzi kérdések. 14.40 Zongo- —21.07 Hírek. 23,00 Hírek, idöTUi 14,56 Műsorismertetés. 15,00 Járásjelentés. 23,15 Műsorzárás. Hirek. 13,08 Idöjárásjelentés. 15 óra 10 A római művészet em- TELEVÍZIÓ lékeinek nyomában. 15,30 Előszóval — muzsikával. Közben: n,00 Magyarország—Románia, 17,09—17.15 Hírek, 18,0" Gondo- jégkorong-mérkőzés közvetítélat. 18,30 A pjatnylckij-együt- se. 19,00 Tánczene a stúdióban, tes és az AUami Népi Együttes 19,30 A Magyar Hirdető műsomúsorából. 19,05 Arckének ri- ra. 19,40 Szünet, lé,50 TV Illrvaldafényben. 19,20 Zenekari adó. 20,30 A vágyak szárnyán, muzsika. 19,50 Jó éjszakát, gye- Csehszlovák fika. Véget ért az ukrán legfelső tanács ülésszaka Pénteken véget ért az ukrán legfelső tanács háromnapos ülésszaka. Megvitatták is elfogadták az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság 19C0. évi népgazdaságiejlesztési tervét és költségvetését. At 1960. évi népgazdasági terv az ukrán dolgo-»ók anyagi jólétének és kulturális színvonalának további emelkedését is biztosítja. A terv szerint 11,3 millió négyze'•> méter lakóteret építenek, 71 százalékkal többet, mint az idén. Az ülésszakon jóváhagyták a jövő évi költségvetést A középiskolai oktató-nevelőmunka célja a szocialista társadalom építésére alkalmas és kész ifjúság n® velése. A szocializmus építése során jelentkező feladatok elvégzésére csak a szilárd materialista világnézetű és a sokoldalú szocialista műveltség birtokában lévő ember képes. E sokoldalú, sz® cialista műveltség tartalmában jelentős helyet foglalnak el a műszaki, t\*nikai ;smereti elemek. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1958. évi határozata éppen a műszaki ismeretek nyújtásának, agyakorlati foglalkozások szél® sebb körű bevezetésének terén történt lemaradást jelöli meg az általános iskolai és a középiskolai oktatás hiányosságaként. Ezzel kapcs® latban mutat rá a soron lévő nevelési feladatokra is, amikor kimondja: "A sz® cializmus építése, az ifjúság sokoldalú képzésének célja, a tudománynak és a technikának korunkban végbemenő hatalmas fellendülése megköveteli... az általán® san képző iskolák egész n® velő-oktatási munkájának további korszerűsítését... az ifjúságban ki kell alakítani a fizikai munka megbecsülését, Bzeretetét, a szocialista munkaerkölcsöt*. A határozat alapján született meg az általános Iskolai politechnikai képzés jelenlegi formála. fiz új típusú gimnáziumok hivatási Ma már elmondhatjuk, hogy az Ifjúság neveiérének kérdése mindinkább társadalmi ügy, és hatalmas táboruk van azoknak, akik aggódva és szeretettel figyelik, segítik az új típusú gimnáziumok munkáját, ahol a cél megismertetni a tanulókkal a termelőmunka valamelyik ágának elméleti és gyakorlati kérdéseit. Emellett cél ezekben az iskola és fiz élet, a munkásosztály és a tanulóifjúság közötti kapcsolat szorosabbá fűzése, s végső fokon ezekkel is a tanulók materialista világnézetének megalapozottabbá tétele. Az új típusú gunnáziumokban a legégetőbb féladat j® lenleg az. hogy a hagyományos elméleti ismeretek oktatási anyagát bővítsék a modern termelésben szükséges technikai, technológiai ismeretanyaggal, termész® tesen ezzel összefüggésben csökkenteni kell a régebbi anyagot. Másrészt fontos, hogy szerves kapcsolat létesüljön az elméleti órák és a gyakorlati munka között, s azok ne egymás mellett párhuzamosan — tehát különválasztva — oktassák, hanem az elmélet és a gyakorlat állandó, tervszerű kapcsolatát biztosítva. Csak így érhető el, hogy tanítványaink felismerjék a tudomány, az elméleti ismeretek és a termelés kölcsönösségét, a tudomány törvényeinek a modern termelésben való jelentőségét. Tehát nem esuDán arról van szó, hogy az általános oktatással, képzéssel kapcsolatosan a hagyományos tanítási órák mellett egy szakmát is tanítani keli. A döntő: az iskolai munka egész teliegének minőségi megváltoztatása azért, hogy hatékonyabban tehessen eleget a sz® cialista embernevelés köv® (elménveinek. Arrvnt azt a Művelődésügyi Minisztérium utasítása fogalmazza meg: Nem szüntetiiik meg tehát az úgvnrvezett klasszikus oktatást, hanem a szocializmus talaján — történelmileg először — törünk előre egv valóban klasszikus oktatás felé*. fifi'esihh ismwkürif revIflH Mnrése Ez az új — üzemi vagv iskolai műhelyekben végzett munkával, szakmai képzési 5'emekkel is gazdagított — iskola a jelenlegi oktatásiképzési formában nyert ismeceteknél jóval szélesebb ismeret- és készBégkörú nevelőket kíván. Olyan felké szültségű középiskolai tanárokat, akik a fentebb vázolt feladatok tökéletes ellátására is előkészítést nyertek. A Tudományegyetem Tanárképző Tanácsa felismerve a jelentkező új feladatokat, a közelmúltban vitatta meg a középiskolai tanári pályára készülő hallgatók képzésének helyzetét. Megállapította, hogy a középiskolai ismeretanyagnak ez új szellemű oktatására, valamint a műszaki-gyakorlati foglalk® zások vezetésére történő előkészítést az egyetemeknek is vállalniok kell a tanárképzés keretében. Felvetődött a tanárképző szakokon az egyetemi programok ilyen értelmű felülvizsgálásának és ahol szükséges, átdolgozásának problémája is. Mindezeket a közeljövő feladatául jelölte meg a Tanárképző Tanács. Megállapította a Tanárképző Tanács azt is, hogy bár a tudomány és termelés kölcsönösségének feli® mérésére rendszeres alkalom nyílt és nyílik az egyetemi előadások, laboratóriumi kísérleti munkák során, az élményszerű — éppen ezért meggyőzőbb erejű — középiskolai oktatás-nevelés alapja csak az egyetemi hallgatók e téren szerzett személyes tapasztalatainak, ismereteinek, élményeinek sokasága lehet. KifzveTIffn k?pcsola'han az üzemek munkásaival Közép'skolai tanáraink tanítványaikat csak akkor n® velhetik eredményesen a fizikai munka és a fizikai munkás megbecsülésérc, csak akkor lesz hatékony a szocialista munkaerkölcs formálása érdekében végzett nevelési törekvésük, ha mór egyetemi éveik során közvetlen kapcsolatba jutnak az üzemek, műhelyek munkásaival. Mindezek alapján úgy határozott a Tanárképző Tanács, hogy kísérleti jelleggel meg kell kezdeni a tanárj® löltek műszaki-gyakorlati képzését. E képzés helyesés éppen ezért véglegesnek mondható kereteihez és tartalmához többféle kísérlet vezethet el. E téren is gazdag tapasztalati anyagul szolgálnak majd a Szovjetunió elért eredményei, célkitűzései és a népi demokráciákban megkezdett ilyen irányú munka. A gyakorlati megvalósítás A kísérleti tervezet alapján az önként vállalkozó III,és IV. éves tanárjelöltek egy-egy választott szakma elméleti és gyakorlati alapismereteit, a műszaki-gyakorlati oktatás módszertani kérdéseit sajátítják el a Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Altalános Gimnáziumában kialakított műhelyekben, illetőleg technológiai, munkavédelmi, munkaegészségtani ismeret® ket is szereznek. Közben üzemlátogatások során nyernek képet a modern, nagyüzemi termelésről, ötödéves korukban pedig — amikor tanítási gyakorlatokat végeznek az iskolában — a középiskolás tanulókkal együtt az üzemekben végeznek majd gyakorlati munkát és bekapcsolódnak majd a műszaki gyakorlatok oktatásába is. A kísérleti program nem tarthat és nem is tart igényt a helyes és általánosítható forma és tartalom teljességére. Az útkeresésre azonban feltétlenül alkalmas. E célját bizonyára eléri, mert az egyetemi párt. és állami vezetők támogatása, a vállalkozó hallgatók lelkesedése és munkája ennek biztosítéka lesz. Dr. Kunsági Elemér egyetemi adjunktus TCapírenc en A fűzel riszállilásról és a fáspincékről VAROSRENDEZÉSI szempontok bizonyos mértékig indokolják, hogy Szeged lakásépítésre igénybe vehető, közművesített, tehát nagyon értékes belterületi telkeiről fokozatosan eltűnjenek a különféle raktározásra, tárolásra szolgáló "telepek*. A közvélemény is örömmel vette például, hogy a Marx tér egyik sarkáról, Szeged egyik reprezentatív helyéről kitelepítették az ócskavasraktárt, a tüzelőlerakatot, s h® lyébe felépítették a jelenleg még a -G—H tömb« nevet viselő korszerű lakóházcs® portot. Arra azonban vigyázni kell, hogy a tüzelőíelepjk megszüntetése ne okozzon hátrányt a lakosságnak azzal, hogy utána kilométer® ket kelljen mennie egy-egy mázsa szénért, fáért, örvendetes dolog, hogy a SZOT ttizelőutalvány-akció segítségével Szegeden a bérből élő lakosság nagy többsége idejekorán, s egy tételben szerezheti be téli tüzelőlét. Erre az évi egyszeri bevásárlásra kitűnően alkalmas a Tisza-, illetve a rókusi pályaudvar. Tudni kell azonban, hogy sok szegedi család nem vásárolhat egyszerre 20—25 mázsa tűzrevalót. Nem azért, mert erre pénze nincs, hanem egyszerűen azért, mert nincs megfelelő fáskamráia, vagy pedig — főleg Eókuson és Móravatoson — a fáspincéje ősszel és tavasszal, a magas talajvíz miatt, víz alatt áll. Ez® ket a családokat bűn volna arra kényszeríteni, hogy a nála tárolható egy-két mázsáért mindig a város túlsó végébe menjen. EZÉRT TARTJUK napirenden az úgynevezett fáspincék létesítését. A város különböző pontjain csekély költséggel fenntartható, kis alapteriPetű telepeket 'étesithetpe a TÜZÉP, am°lveket folyamatosan el lehet szénnel, fával látni, s ahol a környékbeli lakosság kis tételekben vásárolhat. Tudjuk, az elmondottak nem számítanak újdonságnak a TÜZÉP vezetőinek, de ismételten felvetjük, mert a fáspincékre más szempontból is szükség van. Korábban ugyanis Alsóvároson, Felsővároson sok - meszes pince* is volt, ahol oltott, vagy oltatlan meszet szerzett be a lakosság őszi-tavaszi nagytakarítás idején, vagy ha a lakásának, házának fala megsérült. Az is közismert dolog, hogy Szegeden sok a magánházak száma. Ezek tulajdonosa legtöbbször dolgozó kisember, aki szívesen javíttatná, r® peráltatná idejében a házai, de az ahhoz szükséges kis mész, cement, homok beszerzése, a vihar által lesodort néhány cserép pótlása most nagy fáradságába ütközik, niert legtöbbször a Tisza-pályaudvarra kell mennie ilyen esetekben. Felsővárosról mostanában egyenesen Tápéra járnak vödörrel az aszszonyok a mészért. Az ilyen fás-, illetve építőanyagos pincékben kellene tartani meszet is, cserepet is. KÖZPONTI TÜZELÖMEORENDELÖ iroda oldhatja meg végét vényesen Szegeden is a tüzelőszállitás problémáját, mint a fővárosban. Budapesten ugyanis, ha valakinek tüzelőre van szüksége, a mennyiséget egy telepen megrendeli, s ugyanott kl is fizeti a szá'lítási költséget, s azután tsak a tüzelő átvételére van gondja. Az ilyen központi megrendelő iroda létesítése ugvan már szóba került Sz® geden Ls, a TÜZÉP azonban, illetve a kereskedelmi osztály jó, vaey rossz "hozzáállásán* múlik. A lakossag azt szeretné, ha nem "múlna*, hanem meg is valósulna. Németh Lajos