Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-17 / 244. szám

17 Vasárnap, 1959. október 18. Több áldozatvállalás és nagyobb ambíció kellene a fiatal műszakiak fejlődéséhez Szeged jelzői között szere- hetóségeit, képes kielégíteni renyomulóban van. Egyesek pel, hogy az egyetemek vá- a tudásszomjat — csupán az már nem is tudják nélkü­rosa. Es ez igaz is, pedig a baj, hogy a fiatal vidéki lözni jótékony hatását, má-. helyzeténél és jellegénél fog- műszaki értelmiség ezt a sok azonban még távol tart­va nincs semmiféle műszaki kínálkozó alkalmat jobbára ják magukat tőle. Talán el­főiskolája, egyeteme. Orvo- elkerüli. A folyóirat-gyüjte- jön egyszer annak is azide­sok, gyógyszerészek, vegyé- ménynek van ugyan egy pa- je, amikor az építőiparban szek, tanárok, jogászok megla- rányi törzsolvasó-gárdája, dolgozó műszakiak szintén lálják az állandóan összekötő akadnak köztük fiatalok is, kedvet kapnak hozzá és sű­kapcsot, de a fiatal műszaki mint a tervezőiroda dolgo- rűbb látogatói lesznek az értelmiség magára marad, zói, általánosságban viszont MTESZ-nek. ha elhagyván az egyetemet, kihasználatlanul sorakoznak Szegedre kerül. a polcokon. Ami könnyen belátható Magara marad, mondtuk Mit kapok én a kétforin- Akj elvé te a techniku_ s tegyük hozzá az igazsag tos togd.jert? - teszi fel vagy egyetemet, az kedveert: ha magára akar , yen ny.ltan a kérdést sok megtan*ft márBy tanuln-, az maradni Sok ifju mernok fiatalember. Vajon mit? _ *a yan amb£ciój széreti zúgolódik veit sorsa ellen, Sem italmerest sem fekete- szakmáját leküzdi kényel. szidja a vidéket, mely otal- kavét még csak egy tancca messé ét 'és hajlandó az ál_ Utólag beskatulyazza, nem összekötött, úgynevezett dozatvállaiásra _ kepes a engedi továbbfejlődni. klubestet sem. Ezek helyett tovóböíejlödésre is. Nem ar. in telelnének ~ „vfg6redmenybcn mog!s ra vár, hogy majd vállalata ló linetosegek csak tudományos egyesület- súlyos ' pénB;k &Jrán elküldi Senki sem állítja, bogy rol van «6 ~ rendelkezes- a mérnök£ tovabbképzőre, Szeged egyenlő Budapesttel, » al1 3 teljes magyar es a hanem megszerzi annak hogy a vidéki adottságok részleges külföldi műszaki nem p0cskon­f el veszik a versenyt a fővá- folyoirat-gyujtemeny, es a d;ázza a vidéket hanem ki_ rosivaL Sajnos nem így van, gyakorta rendezett eloada- használja annak meglévő ie­ebbe bele kell egyelőre nyu- sok melyekről nevre szóló hetősé it tanul képezi ma­godni. A józan esz azt dik- megnivo ertesiti az egyesu- ^ és ha nehezen bír elő­tálja, hogy ott és úgy célsze- let tagjait. rehaladni, segítséget kap az rű megkeresni a boldogulást, H8Íy8S tűmkVGS MTESZ-től. A tervezett ifjú­ahol él az ember. sági klubra szép feladat há­Nálunk — tizenhat tudo- Tulzas lenne egyértelműen rul ezen a téren, mányos egyesületet foglalva leszögezni, hogy az MTESZ Fiatalságunk nem ismeri, magába — működik a Mű- már mindent meglelt, s mert nem ismerheti a múl­szaki és Természettudomá- tnunkaja tökéletes. Sok bosz- tat> nehezen értékeli azokat nyi Egyesületek Szövetsége, szúsagol okoz, hogy — íő- az adottságokat, melyek ma a MTESZ. Jelenleg körűibe- képp a központi, pesti — gendelkezésére állnak. A lül kétezer tagot számlál, s előadók gyakran lemondjak, tudág nem hullik senkinek ennek harminc százaléka ad- elhalasztgatják előadásaikat sem az ölébe, de megszerez­ja aktív gárdáját A tagság A szervezet törekvései vi- hető, ha fáradsággal is. A — ha már a százalékoknál szont helyesek. Az élelmi- fiatal műszaki értelmiségre tartunk — egytizede, ha fia- szeripari, elektrotechnikai még sohasem nehezedett ek­taL Az aktivisták közt még vagy a közlekedési tudomá- kora felelősség, mint ma, ennyi sincs. A MTESZ és nyos egyesületekben élénk amikor segítségükkel, alkotó egyesületei hétről hétre tart- munka folyik, s a fiatalok is munkájukkal is építhetjük iák a legkülönbözőbb ma- mind nagyobb számmál je­gas színvonalú előadásokat, lennek meg a rendezvénye- 32 °"2agot- ** nem hivat" ankétokat, tudományos ken. kozunk nagy szavakra: min­tárgykorökbe vágó vitákat Általában — nehogy rossz denkinek egyéni érdeké, Es alig-alig akad fiatal, aki időben mondjuk!,—, mintha hogy tanuljon. Ez könnyen ezeket végighallgassa, az pe- lassan megindult volna a £ ' MTESZ eb­dig ritkaságszámba menő fiatalság beszivárgása a sze- oelatható. Es az milí>z eo eset ha netán fel is szólal- gedi tudományos egyesüle- ben nyújt lehetoseget a szé­nák. tek életébe. Az itt végzett gedi fiatal műszakiak szá­Lám, a vidék, azért képes munka — társadalmi mun- mára. megadni a továbbfejlődés le- ka, és ez minden téren elő- p. K. Az el nem készült iskolai cserépkályhák nyomában... Itt a fűtési szezon. Égnek sem tudjuk használni, ha utalva, mert bár minden a kályhák otthon, a híva- csak a vállalat ki nem bont- feltételünk meg volna itt talban, fűtenek az üzemben, ja a füstnyilúsokat. a mozikban és a színházak­ban, egyszóval mindenütt, 12 I ahol huzamosabb Ideig tar- I—• tózkódnak emberek, csak Bokf>r istvant> S2egedi éppen lónehany szegedi to- Épitőipari vállalat egyik ve- e2eJ fonntot "^Kfna­kolaban, s elsősorban jone- zetőjét megkérdeztük a nak, ~ a szeged ,,ePítke,­^y f.kbl.terVleU , f kolaban témával kapCsolatban. zosek csempeszuksegtotenek nem füstölnek a kemények. 40—50 szazatokat tedezni le­Egy-két óvoda is kénytelen , ~ Mmden igyekezetünk- hetpe A SZÖVetkezet azon­nélkülözni a fűtést, meri k? , vagy"T; hogy ,az ban nem törekszik erre, nem készültek el az idejére poláknál vállalat munkát Meggondolandó, hogy nem beígért cserépkálvhák. idejebön es sürgősen befe- ]enne-e helyes állami kézbe Miért ez az áldatlan és í®ZZuk" °lyani.1ne~ venni itt Szegeden ezt az Miért ez az aiaauan es hézség adodott átmenetileg, inart hi,„„n énítk«tó« mnrl sürgős orvoslást igénylő al- ...„„i,™ mi n„m hiHnn.k se- p ' niszen epititezesi gond­cxmelyen mi nem tudunk se- , szempontjából egyál­helyben a csempegyártáshoz, arra nem fordítunk elég gon­dot Egy kisipari szövetke­zet kezében olyan adottság van, amellyel — ha 120—150 A parasztság felelőssége C sak szét kell néznünk törődöm*. Igenis, kötelessé- gazdaságok, mint az egyéni­Európában, s nagyon ge minden becsületes dolgo- ek. Figyelembe véve a kez­is szembetűnően lát- zó parasztnak önmagán túl det nehézségeit, és azt a hatjuk: nemhogy a szocia- az ország lakosságára is gon- tényt, hogy a közösségbe tö­lizmust építő, hanem a ka- dőlni. Nagy tömegű áruga- mörült emberek gondolkodó­pitalista országokban is sok- bonára van szükség, kiváló sa nem válik valamiféle égi kai korszerűbb, jövedelme- minőségű exportcikkekre, parancsra egy csapásra szo­zőbb a mezőgazdaság, mint hogy ezáltal maguk a terme- cialistává, nyugodtan ki le­nálunk. Bulgáriában lénye- lók is nagyobb jövedelemhez het jelenteni: a szövetkezeti gében befejeződött a földek jussanak és . gazdagabban, mozgalom győzelme után társas , nagyüzemesítése, kulturáltabban élhossonek, rövid néhány év leforgása Csehszlovákiában és Romá- mint apáik és nagyapáik. alatt legalább a kétszeresét niában jóval előrébb áll a A deszki Kossuth Terme- lehet termelni ugyanazokon dolgozó parasztság, a nyu- lőszövetkezetben azt mon- a földeken és ez esetben a gati államokban pedig tőkés dották nemrégen a tagok, Parasztság egészének (nem úton törekszenek a termeié- hogy a Tisza—Maros szögi egyes, jól szituált parasztok­kenyebb mezőgazdasági jó földeken valósággal bún ról van szó) az életnívója is nagyüzemek kialakítására. A olvan keveset és méregdrá- ugrásszerűen megnövekszik, mi hazánkban viszont még gán termelni, mint az egye- f-w-iöbb kenyérgabonára ma is túlsúlyban vannak az ni gazdálkodók. Pedig meg- I van szüksége az ál­egyéni, klsárutermelő gazda- van rá a lehetőség, hogy lamnak. De ezt nem ságok, s ha valaki akár egy több műtrágyát kapjanak a olyan módon kell elérni, pillantást is vet a lófogattal, földek, erős szántógépek for- hogy most nagyobb terüle­egyvasú ekével szántogató gathassák meg a talajt, a teken vetünk búzát és ro­falusi emberekre, rögtön a legmegfelelőbb vetésforgót zsot, mint tavaly, hanem a gondolatába fészkelődik: ha lehessen alkalmazni, az ál- terméshozamok jelentős rraeg­ilyen ütemben haladunk elő- lattenyésztés sokkal több ha- növelésével. A következő re. maholnap mi leszünk a szonnal járjon és így to- esztendőkben legalább 16— világ legelmaradottabb, leg- vább. Nem mondhatja azt 17 mázsás, vagy még ennél kevesebbet termelő mező- senki, hopv nincs módomr Ls magasabb holdankénti bú­gazdasággal rendelkező ál- ban nagyobb eredményeket zatermést kell elérni orszá­lama. elérni, mert a termelőszövet- gos átlagban, hogy a vetés­Pedig az igények roham™ kezetek kapuja mindenki területet csökkenteni lehes­san nőnek. A szocialista cpí- előtt nyitva áll. sen a takarmánygaborftfélék tés fejlődésével finomabb ainos, elég sokan han- és az ipari növények javára, ennivalókat fogyasztanak, JS goztatják még az Kitől várja el az ország né­jobb öltözetben járnak ná- egyéni földművelők pe e létfontosságú kérdés lünk az emberek, s különö- közül, hogy ők -kihoznak megoldását? Nyilvánvalóan a sen a fiatalság a legszebb, a aranyit a földből, mint a ter- dolgozó parasztok tömegei­legdrágább holmit vásárol- melőszövetkezet*. Lehet. tői. Mivel azonban az is vi­ja magának. Megtehetik, hogy vannak egyes kiváló lágos ma már, hogy ezt csak mert van munkaalkalom, és képességű és kimagasló nagyüzemi módszerekkel, a mivel szüleik is dolgoznak, anyagi helyzetű gazdálko- legújabb agrotechnika kő­keresetüket jórészt magukra dók, akik "csakazértis« jel- vetkezetes alkalmazásával költik. S az állam törekszik szóval, hatalmas összegek érhető el, nagyobb léptekkel is minden erejével arra, ráfordításával és valameny- kell előrehaladnunk a szö­hogy egyre jobb életet biz- nyi rendelkezésre álló esz- vetkezetek felfejlesztésével tosítson polgárainak. A má- köz felhasználásával esetleg és megszilárdításával. Az sodik ötéves tervben célul magasabb terméshozamot ér- egyéni gazdaságok elérték az tűzi ki az egy főre eső reál- nek el 10—15 holdon, mint általuk elérhető legmaga­jövedelem 26—29 százalékos egyik-másik kezdő termelő- sabb termelési szintet, ma­emelkedését, továbbá azt, szövetkezet. Ezzel azonban gasabb eredmények elérésére hogy a lakosság fogyasztási még nem lesz boldogabb, — az élet igazolja ezt —már alapjának 40—45 százalékkal gazdagabb az ország, s a kis- nem képesek. Nem azért, kell növekednie. S mivel a üzem létjogosultságát sem mintha nagy többségükben párt céljai mindig azonosak bizonyította be az illető. Ha- nem volna meg a kellő di­fi dolgozó nép törekvéseivel >;ánk lakosságát nem az ér- dás és törekvés, hanem azért, és céljaival, minden remé- dekli, hogy N. N. középpa- mert a kisüzem keretei kö­nyünk megvan rá: öt: év raszt többet produkált az át- zött képtelenek megadni a múlva közel 39 százalékkal tagosnál, hanem az: egyéni földnek azt a munkát és többet fogaszthatunk a ter- módszerekkel dolgozó pa- azokat a tápanyagokai., aflie­melt javakból, mint jelen- iaszt$águnk egész.ében véve lyeket megkíván, leg. (beleszámítva a gazdálkodás- T\/| indazok a kis- os ttö­A remény. a lehetőség hoz nem értőket és a Pató iVl zépparasztok tehát, azonban még nem Pólókat is) tragikusan keve- akik érzik a felelős­valóság. A jobb. n(- set termel itt, a zsíros Al- Béget az. ország egyre növek­vósabb életet helyeslik az földön, ióval kevesebbet a vő élelmiszer- és iparcikk­emberek, azonban ehhez az leggyengébb, most induló ellátásának biz.tosításáért. ne alapot is meg kell teremte- termelőszövetkezetnél is. hallgassanak a maradiakra, ni. A mezőgazdasági terme- Szegeden — nem először ir- hanem menjenek bátran elő­lés öt év alatti 30—32 szá- juk to — az idén is 2 má- re. Várjak őket az. egyre erő­zalékos növelése teljesen zsa 50 kilóval több kenyér- södő, egyre színvonalasab­reális terv és a dolgozó pa- gabonát takarítottak be hol- ban gazdálkodó termelőszo­rasztság felelősséggel tartó- dánként a közös, nagyüzemi vetkezetek. x. 1 zik ennek maradéktalan tel­vállalatoknál. munkánk m közömbös bogy cserep- i.,-i - _ „ s Kovács József, a II. ke­A Szegedi Tudományegye- cos terjesztőivé is lapot? - ez után nyomo- giteni Számos zunk egyes iskolakban es vf>in., különösen cserén- , ... , ^r1?' ."te . cs,eleP kihasznaljuk-e maximálisan kulyhaepités, mégis eppen helyi adottságokat. ezekben a napokban vagyunk = kénytelenek szabadságolni a kályhásbrigádokat, mert anyaghiány miatt a javítá­rületi oktatási intézmények sokon kívül másra nem vál­vezető igazgatója a követke- lalkozhatunk. A negyedik zőket mondja: negyedévi csempekiutalás — Idejében megrendel- még nem érkezett meg Pécs­tük több iskola és óvoda ál- rőL E hó 19-re jelezték az talános tatarozási munkáját, anyagot, ezért csak azt ígér­a fűtőberendezéseit korszerű- hetjük, hogy ettől számítva sítésével együtt a Szegedi nyolc napon belül vala­Építöipari Vállalatnál. A mennyi iskolában megépít­felújításhoz hozzá is kezd- jük az új kályhákat. Ami a tek. azonban a nyár folya- belső festet illeti: a kályhák mán több sürgős munka berakása előtt célszerűtlen miatt zavarok keletkeztek, mert a munka sorrendje el­A határidőt szeptember 15- lentmond ennek, re rögzítettük, de ezzel adó- Nekünk is szívügyünk az sunk maradt a vállalat. Így jskolák gondja, hiszen a mi történhetett meg. hogy az gyerekeinkről van szó. de el­Algyői úti iskola belső fes- háríthatatlan akadály áll tésével és tetőjavításával, a előttünk, a nagyszabású or­petőfitelepi II. számú óvoda szagos építkezés miatt. Azt belső festési munkálataival, mégis biztosra garantáljuk, s több helyen a cserépkály- bopy november 15-ig min­hák beépítésével ma sem ké- den iskolában teljesítjük szültek*el. Anyaghiány miatt vállalt, kötelességünket, s ah 1 f.„i addig is lehetove tesszük, megegyeztünk a vállalattal hogjf g régi berendezéssel bizonyos határidő halasztas- fűthessenek ban, de egyre jobban ag- .—. gaszt bennünket, hogy az | 3 | óvodások és iskolások egyes csoportjainak fűtetlen ter- * nÉ™ . , ,11 keresett cikk és sajnos, ípa­mekben kell tanulmok. nlnk nem a megnöve­— Az átalakítások nuatt, kedett szükségleteket. Sze­•ajnos, a regi vaskalyhakal ged vidéki gyárakra van I marxizmus—leninizmus bar* figyelmei jesítéséért. A dolgozó pa­rasztság itt. Szegeden és a szegedi járásban is felelős­séggel tartozik azért, hogy a megnövekedett igényeket élelmiszerekből és ruházati cikkekből is ki tudja elégíte­ni az állam. Ezért ma már elavult, sőt egyenesén vesze­delmessé vált az olyan egyé­ni paraszti felfogás. hogy -tón mindenkor termelek annyit, amennyi a családom­nak elég, mással meg nem II fcongresszusi versenyhen helytállnak a Vasöntöde dolgozói A harmadik negyedév forint tervet 106.6, a har­mérlege a Szegedi Vasöntö- madik negyedévi tervet pe­dében sem készült még el dig 114,7 százalékra teljes:­teljesen, de a rendelkezésre tette az üzem. álló részadatokból következ- Sorra véve a kongresszusi tetni lehet az elért eredmé- felajánlásban szereplő válla­nyekre. Például már isme- lásokat, minden tekintetben retes, hogy a szeptemberi megnyugtató képet lehet al­kotni. A kongresszusi irányelvekről tanácskoztak a Szegedi Tudományegyetem állam- és jigtudományi karának oktatói és hallgatói A selejtszázalék alakulá­sában legszembetűnőbb a változás. Az első évnegyed ben 13,78, a másodikban 6.98, a harma­dikban 6.86 százalékos se­lejttel dolgozott a Vasöntö­de. A három negyedév át­laga: 9.16. Igaz, hogy fel­ajánlásukban év végére 8,53 százalék szerepel, de ha az válnak, kar intézeteinek szorosabb1 u1olso negyedben is tartják tem oktatói kari megbeszélé- Ennek érdekében a tansze- kapcsolatot kell kiépíteni a'a- haiTn3dik negyedév szini­seken, hallgatói pedig évfo- mélyzefcnek is fejlesztenie gyakorlati élettel, ezért a kö­lyamonkénti tanácskozáso- kell ideológiai tudását, s zeljövőben a ta'narok és a kon vitatják meg a párt VII. ugyanakkor az oktatóknak hallgatók ellátogatnak majd kongresszusának irányelveit, többet kell a hallgatók kö- a környékbeli termelőszövet­Az első megbeszélést az ál- rében tartózkodniok. Részt kezetekbe, hogy megismer­lam- és jogtudományi karon kell vállalniok a nevelésben . , ... .. .,., _ r, , T . . kedjenek a kozos gazdasa­tartóttak. Dr. Bolya Lajos azzal is, hogy megjelennek egyetemi tanár előadása után a KISZ és a kollégiumok gok jogi problémaiva' & se" számosan felszólaltak. Dr. rendezvényein és ott is se- ^ítséget nyújtsanak azok Martonyi János egyetemi ta- gítík a fiatalokat. megoldásához. Az üzemek­nár, a kar dékánja hangsú­lyozta: a nevelők felelősek ^ azért, hogy az egyetemről Dr. Papp Ignác adjunktus, ben elsősorban a munkajogi Pető István tanársegéd problémák iránt kívánnak ne csak szakmailag kiválóan 68 3 tanácskozáson felszó- érdeklődni. A jövőben a bí­képzett jogászok, hanem lalt más oktatók is az irány- róságok elé kerülő ügyeket olyan végzett emberek ke- elvekből adódó feladatok is fokozottan tanulmányoz­rüljenek ki, akik az életben megvalósítására tettek javas- zák, s azok közül többet tu­a szocialista oszmék, a latokat. Felhívták például a dományos formában is fel­árrá, bogy * dolgoznak jét, még túl is teljesíthetik a vállalást. Jó az önköltség és az anyagtakarékosság is. Egy tonna jó minőségű önt­vény gyártására 3258 forint értékű alapanyag felhaszná­lását tervezték, azonban csu­pán 2770 forint értékűt hasz­náltak fel. A műszaki fejlesztés ered­ményeképpen ismét felál­lították a vasvizsgáló la­boratóriumot, mely rövide­sen megkezdi működését. Az elmúlt három hónap­ban nem termelt exportra a Vasöntöde. Felszabadult ka­pacitásával két újabb üzlet­felet elégített ki. A Mis­kolci Mezőgazdasági Gép­gyárnak rögtörő tárcsákat, míg a Bajai Villamossági Gyárnak héjformázással Ké­szített villamos kapcsolótálv ilw-alkatrészeket szállítottak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom