Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-14 / 241. szám

5 Szerda, 1959. október 14. A szegedi iárás politikai akadémiái holnap kezdik mun. ájukat Az elmúlt évben a szegedi járásban is nagy sikerrel működtek a megyei pártbi­zottság politikai akadémiái A járás községeiben a poli­tikai akadémiák keretében nagyszámú résztvevő hasz­nos előadásokat hallgatott az időszerű és fontos kérdések­ről. Idén a járásban holnap, csütörtökön kezdik munká­jukat a politikai akadémiák. A résztvevők meghallgatják az első előadást, majd utána részükre filmet vetítenek. Deszken Kiss Sándorné, a járási pártbizottság munka­társa, Mórahalmon Szilágy i Júlia, a megyei pártbizott­ság agit.-prop. osztályának vezetője, Algyőn Csápenszki István, a megyei pártbizott­ság munkatársa, Kisteleken Rózsa l6tván, a járási párt­bizottság első titkára, Sán­dorfalván Forgó Lászlóné, a Szegedi Konzervgyár igazga­tója, Bakson dr. Papp Ig­nác tanársegéd, Szőregen Barna György agronómus, Dorozsmán Siklós Sándor, a megyei pártbizottság munka­társa tart előadást Bekapcsolják a vízhálózatba a Köröndi és a Parajdi utcát is Panasszal fordultak hoz- Beszélgetés közben át men­zánk a Parajdi utca lakói, tünk a Korandi utcába is, hogy nincs elég vizük. Fent ahol néhány lakó azzal foga­a lakásokban egyáltalán nem dott bennünket, hogy ők már folyik a csap, s ha vízre van ássák az árkokat, az 6 ut­szükségük minden alkalom- ggf ^ bekap­mai le kell menniök az ud- rajdi utcaiak nem értették a varon lévő kifolyóhoz, ssze- dolgot és feltették azt a ké»­rencséjük van, ha ott is dóst: ők miért mostoha gyer­meg tudják meríteni az mekel a tanácsnak? edényt. Az a helyzet, hogy Ebben az ügyben az I. ke­a Parajdi és a Korandi ut- rületi tanácshoz fordultunk cák lakóit egy artézi kút Érdeklődésünkre illetékes Tíz megyei tsz Tesz részt az országos gabona­termesztési tanácskozáson A Földművelésügyi Minisz­térium, a Magyar Agrártu­dományi Egyesület növény­termelési társasága, valamint a MEDOSZ október 16-án, pénteken országos búzater­mesztési tanácskozást rendez Budapesten. A megbeszélés résztvevői a gabonatermesz­tés tapasztalatait, valamint további feladatait vitatják meg. A tanácskozáson megyénk tíz, a gabonatermesztésben legjobb eredményt elért ter­melőszövetkezetének elnöke, valamint agronómusa is részt vesz. látja el vízzel, amelyet a Csanádi utca és a Korondi utca sarkán lévő ház udva­rán fúrtak csaknem 70 esz­tendővel ezelőtt. Igen öreg helyről a következő választ kaptuk: Nagyon ismerik a fentebb említett két utca la­kóinak problémáját, s min­dent elkövetnek annak meg­oldásáért. A tanács most szerzett valahonnan annyi -jószág- tehát ez a kút, nem pénzt, hogy a Korcmdi utcá­csoda, ha nehezen bírja el- ban megkezdhették a magas­látni mindkét utca szükség- nyomású hálózat csöveinek ami mindkét utca szuraeg ,efektetését A lakók mar letét. A lakosok ezert már hozzó is fogtak az árkok k(. több alkalommal fordultak ásásához, társadalmi mun­segítségért az I. kerületi ta- kában Nincs ok azonban ag­nácshoz. hogy házaikat, la- Kralomra » parajdi utcá­, . ., ' . , ban sem, mert lehetőleg még kásaikat kapcsolják be a vá- ebben a2 esztendőben ők is rosi vízhálózatba, annál is megkapják a hálózati vizet, inkább, mivel a magasnyo- nem lesznek kiszolgáltatva mású vezeték mindkét utca öreg kút "kénye-kedvére-, végénél, a Székely soron hú­zódik végig. A napokban kint jártunk a helyszínen és megállapí­tottuk a következőket. A Pa­rajdi utcában lévő házaknál valóban vékonyan csörgede­zik a víz az udvarokon lévő kifolyókból, s félő, hogy a tél beálltával teljesen elapad. Beszélgettünk néhány em­berrel, akik elmondották, hogy jelenleg is többször nincs vizük, aminek szerin­tük az az oka, hogy az artézi kutas házaknál lakók néha elzárják a főcsapot De ha szabadon folyhat a víz, ak­kor sem elegendő mindkét utca lakosságának. Elmon­dották: ha az I. kerületi ta­nács bekapcsolná házaikat a városi vízhálózatba, szívesen kiásnák az árkokat társa­dalmi munkában. Az országban eíőszor Szegeden létesítenek építőipari telephelyet A nyugati ipari övezetben, javító és szerelőipari raktár rázs, építőgépjavító üzem, a Dorozsmai út mentén te- tartozik e koiszerűtlen üzem- bádogos- és lakatosműhe­rül el a Csongiád megyei részek sorába. lyek, valamint szakipari és Állami Építőipari Vállalatéi- Az országban először Sze- szerelőipari raktárak. Utak, jövendő telephelye. A hu- geden létefül építőipari te- csatornák készülnek és ami szónkét holdnyi területen lephely. Az államosítások ezeknél is fantci6abb: 220 fé­egyelöre még alig néhány idején még nem volt ha- rőhelyes szociális épület, üzem működik. Néhány éve zénkban állandó jellegű épí- benne fürdő, öltöző, ebédlő, került csak ide az előregyár- tőipar, nem volt olyan előd, A beruházási összeg és a tó részleg a Marx térről és akitől valamit is átvehettek tervfeladat jóváhagyott, a a mozaikiap üzem a Mérey volna. Ami jelenleg van, a hitelt is megnyitották már. utcából. Azóta létesítették az gépesítés, az elöregyártott A terveket a Szegedi Ter­üzemanyagtelepet. Ezek, va- elemek alkalmazása síb., vező Vállalat készíti. A te­lamint az új transzformátor- mind azóta fejlődött ki. Te- lephellyel jól jár az építő­állomás már jelzik, hogy mi hát most érkezett el az az ipari vállalat, mert rende­minden épül itt az elkövet- idő, amikor feltétlenül 6zük- zett körülmények között, a kezendó években. séges az építőipar megszer- részlegek egymással együtt­A vállalat jelenleg műkft- vezése. Erre lesz példa ép- működve, dő üzemrészei szanaszét P6" Szeged. tervszerűen és olcsóbban szóródtak a városban. Korszerűtlenek a műhelyek A Dorozsmai úti telephe- bírnak majd dolgozni. Íven az idén egyelőre az és nyer a város is: néhány ívuisLciuucira a muiicíjcp pl A tr>- J ">• éB a felszerelésük is, zavar- J?,®^8*®?y k€sztü eI- A tó- ^fthető telket és csendet, ják a lakosság nyugalmát és vaoDiaKDan A — A Csongrád megyei ép£­folyamatosan kapnak ott- tőknek tehát nincs okuk pa­hont a különböző részié- naszra. A Kossuth Lajos su­gek. A mintegy 18 és fél- gárúton munkásszállójuk m'lllós beruházás 1962-ig épüj a Bocskay utcában két­megvalósuL emeletes irodaház készül el Felépül egy betonozócsarnok még ebben az évben 2 mil­és egy műkőüzem, melyek lió 350 ezer forint költség­Madách utcai bádogos-, az előregyártást végeznek majd, gel, s jövőre megkezdhetik a ösz utcai lakatosüzem, va- azután ácstelep, asztalos- központi telephely kialakítá­lamint a Bocskai utcai gép- üzem, gépkocsijavító és ga- sát. az utca képét. Csak néhá­nyat említve példának: a Pe­tőfi Sándor sugárúti szak­ipari részleg, a Római kör­úti fa- és ácstelep, a Csong­rádi sugárúti lakóházban el­helyezett asztalosüzem, a Este hétkor találkozunk• • • gyezze fel, reggel beszéljünk a ügyésszel, kerületi pírosra izzott arccal ölt vissza a székre. A beszámoló végén szót kért Érezte, hogy nem egészen ura saját gondolatai­nak, de elfutotta a méreg. Igazságtalan­nak találta az elnöki beszámolóban el­hangzott megjegyzéseket. — Visszautasítom a vádakat — kezdte fortisslmón, szelid, fiatalos arca redőkbe gyűrődött — még hogy én,. j én nem dolgozom? — A népfrontnál semmit, magának ez a közfunkció olyan, mint a tyúkszem az ember lábaujján ... jobb ha nincs — ironizált az elnök. A két hosszú asztalnál ülő bizottsági tagok közül egyik-másik kuncogva nyom­ta vissza nevethetnékjét, egy vasutas­egyenruhás meg akkorát nevetett, mintha egy fiatal oroszlán bőgne a teremben. — Megmosolyognak engem — kapott jőfean eszébe a körülötte kialakult hely­zet. — Olyan munka ez is, mint a többi. Csinálom én ezt, tisztelt hölgyeim és uraim, dehát... osztályvezető vagyok, meg pártinstruktor, propagandista, kör­zeti pártvezetőségi tag, munkásőr, meg tanácstag, állandó bizottsági titkár, meg egyetemi hallgató a levelező tagozaton és... — Elég... Elég! Ne folytassa tovább, máris szédül a fejem — vágta el a mon­dat végét egy idősebb ember. — Azon csodálkozom, hogy maga még életben van, orvos vagyok, ismerem az emberi szervezet teherbírását. — Mondjon le — ajánlotta jóindulat­tal egy fejkendős háziasszony. — Biztosan tetszik neki, hogy minden lében kanál — suttogta szomszédjának egy gyomorbetegnek látszó, száraz em­ber. Horváth meghallotta. Válaszolni akart, de az elnök megelőzte. — Másról mondjon le:.: Miért éppen erről"' Alit mint valamilyen kirakott céltáb­la. Gondolatait rendezgette. Bántotta, hogy így megszégyenítette az elnök, meg a száraz ember suttogása. Ki akar minden lében kanál lenni? Még szép. hogy azt nem gondolja magá­ban: ezért valami külön díjazás is jár. — Kíván még szólni? — kérdezte az elnök. — Most mondják meg, mit csináljak? — tárta széjjel karjait, tanácstalanul, mint a tápéi pléhkrisztus. Halk duruzsolás volt a válasz, náhá­ayan lesunyt fejjel hallgattak, Horváth Fiatalok a napi munka után — Hát persze, hogy szere- sokkal otthonosabb. Jóked- hallani, amint — Zola, Bal- kislányuk és nagyon boldo­tünk! — válaszolják egy- vüek is valamennyien. zac regényeiről, mint Jó is- gan élnek. Pedig mennyit szerre többen is, amikor el- Sánta István veszi át a merősökről beszél. jósolgatták akkor az évfo­hangzik a kérdés: táncolni szót, aki a karban tartómű- S végül az is kiderül, hogy lyamon, hogy nem fog a há­szeretnek-e? helyben dolgozik, s mint táncolni ő sem szeret, akár zassága sikerülni, hogy át­Helyszín a Szegedi Szőr- lelkes színjátszó, a most Szabó Katalin. Hát senki hidalhatatlan szakadék van me- és Bőrruhakészítő Vál- alakuló színjátszó csoport sem szeret itt táncolni a fia- egy értelmiségi és egy mun­lalat KISZ-szervezetének új egyik pillére. talok közül? kás között, hogy ha vannak klubja. Körül fiúk, innen és — Ezután minden szerda * is csodák, azok csak három túl a katonai szolgálaton, s este összejövünk — mondja. Dehogynem. Sipka Piros- napig tartanak... lányok, tizenöt és huszonhá- Persze, nemcsak a tánc ked- ka és a fivére, Péter, mind- Nem három nap múlt el rom évesek egyaránt. Ez az véért, bár tagadhatatlanul járt be is mutatják, mit azóta. Barnáék zavartalan első klubdélutánjuk a gyár- jó dolog táncolni, s magam tudnak. A lemezről egy an- házaséletet élnek. Ezek sze­tól most kapott klubban, is nagyon szeretek. De eze- golkeringő zenéje csendül, rint valami mégsincs rend­szóval afféle avatóünnep. ken a klubdélutánokon szó s a szoba közepén ők ketten ben az effajta csodák kö­Eddig, ha munka után tán- esik majd a problémáinkról, táncolnak. Nagyon szépen rül. f.nir.1 ' hpszéioetni nkartak meghívunk idősebb elvtársa- táncolnak. Az Egyetemi Könyvtár ol­K kat, kis műsorokat állítunk — Tudnak ők amúgy is, vasótermében Ilyenkor tan­egy kicsit, be kellett jár- bsszei s azzal igyekszünk "-csörögni-* — súgja valaki, év elején még nem nagy a niuk az Ifjúsági Házba. Itt kellemesebbé tenni a klub- talán picit rosszmájúságból, forgalom. Messze még a mégis más, itt az üzemben ban eltöltött Időt. Azt hi- — De itt nálunk — mond- vizsgaidőszak! • •••••••••••••••••••a szem, a mi fiataljaink Itt ja rögtön Hercz Ferenc — Molnár Éva bölcsészhall­'J sokkal jobban érzik majd nincs és nem is lesz semmi- gató egy Ady-kötetet lapoz­• magukat, mintha különféle féle -csörgés-*. Legalábbis gatott. 2 szórakozóhelyekre járnánk, köztünk, kiszesek között — Nem, ez már nem tar­* nem. Nem engedünk meg tozik a napi munkához. Ké­2 ilyesmit. ízléstelen dolog ... peslapokat olvasgatni jöttein a Táncolni legtöbb fiatal a többiek is kedvet kap- be, s aztán mégis Adynál 2 szeret. Vannak viszont ki- nak a tánchoz. Táncol Hé- kötöttem ki, mert nagyon a vételek is. Ilyen kivétel Sza- vízi Joli, Imre Bori, aki a szeretem a verseit. 2bó Katalin technikus, aki munka mellett most végzi — Ö, az én szabad időm a határozott nemmel válaszolt el a bőripari technikumot, elég relatív dolog. Hiszen 2 a tánccal kapcsolatos kér- Sokan vannak a gyárban, minél többet tanulnék, an­adésre. akik a napi nyolc óra mel- nál jobb volna. Viszont ta­2 — És mivel tölti akkor a lett iskolába 'árnak. nulni sem lehet állandóan, a szabad Idejét? — kíváncsis- * apró -kikapcsolódások-* nél­2 kodott a riporter. Negyven évvel ezelőtt a kül Szeretek moziba járni, a — Ö, hát a táncon kívül munkásfiatalok szórakozása szeretem a színházat, szere­2 még annyiféle lehetőség van a vasárnap délutáni örök tek táncolni is. Van a böl­ia szabad idő eltöltésére, billárdpartl vagy a szombat csészkaron egy színjátszó 2Sokat olvasok. Nagyon sze- esti tánciskola volt. Estén- csoport. Annak a munkájá­• retem Mikszáth novelláit, ként pedig lvászatok a sarki ban is részt veszek. Szeret­2 Aztán a mozi meg a színház, kiskocsmában és erőt fitog- tem volna szlnművészi pá­- Már megváltottam régen a tató verekedések. lyára lépni... 2 bérletet, s húgommal, aki a Akadnak még a mai fia- " * •Zeneművészeti Szakiskolán talok között olyanok, akik A egyetemi diákotthonok 2 tanul, el-elmegvek egy-egy ma sem kívánnak többet en- már elindultak a kollégiu­2 hangversenyre ls. nél. De megnyugtató és kel- mokká való átformálódás • * lemes érzés megállapítani, útján. A Bólyal János Kol­2 hogy mostani munkásfiatal- léfTlum, ahol a TTK hallga­. Köves Györgynek, aki le- ságunk egészében véve ala- tói élnek az új tanévben, • töltötte már a katonai szol- p0san túllépett mór ezen a már ki is dolgozta a kollé­2 gálatot, szintén megvan a fokon. Hogy műveli magát, giuml közösségi élet kiala­2 bérlete az új színházi hogy él benne a tudás utáni kításának programiét. Ml­. évadra. vágy, a tanulás Igénye. lyen ez a program? Szere­2 — Kettőt is váltottam. Mégsem utópia az, hogy pelnek benne: kollektív mo­. Egy operabérletet és egy megszűnik ma'd nem csu- zi- és színházlátogatások, ta­2 próza-operettbérletet. Aztán p£n a fizikai és szellemi lálkozók üzemek KlSZ-fia­. megveszem a hangverseny- munka, hanem a fizikai és faijaival, beszélgetések a 2 bérletet is, mert szeretem a a szellemi dolgozó között város vezetőivel, a munkás­• zenét. meglévő társadalmi és kul- mozgalom régi harcosaival, 2 — Hogy mivel töltőm a turáltságbéli különbség ls. művészekkel és írókkal, a 'zabád időmet munka után? * Mennyi lehetőség, hány­2Nyáron strandolással meg Egy volt év",'yamtársam féle módszer a közös cél, a ."vezérel. Most is vasárna- egy gyufáévárl munkáslányt szocialista ifiúság fclnevelé­2 "ónként egész nap lenn vol- vett feleségül. B-ma Pista Se, kiformálása érdekében a'unk " Tiszán, s ha kifárad- most tanár, van már egy (p p) — Látod, Eszti... akinek a férje kis­isten, az csak ittyen-fittyen és már megy is, fjityül a munkára. így van ez. Te meg dolgozz a gépin, amíg lófrál a vá­rosban — tüzelte Kissné a kövér Esztit, aki éppen egy szakadt szállal vesződött Horváthné szövőgépe mellett. — A gyűlésen kéne szóvá tenni ezt — okoskodott Kakusziné. — Én. > i én szóljak? Ki a fene mer ezekkel a fejesekkel ujjat húzni. Még csak az hiányozna! — nézett csodálkozó tekintettel Eszti a többiekre. — Ejnye, ejnye, de rossz a májatok •— állt a vitatkozó asszonyok közé az idős Máriássi néni —, talán ti még soha kéredzkedtetek el a műszakból? Hor­váthné szó nélkül állt be akármelyikőtök helyére. — Na, majd én, majd én leszek az — vágta csípőre két karját a nagyszájú Kiss Andrásné —, aki a gvűlésen megkér­dezem: milyen jogok illetik a munkás­asszonyokat a demokráciában' Egyfor­mák ezek a jogok, vagy nem egvfor—iák? — Te ne kérdezzél a mi nevünkben j. • helyetted is mink csináljuk a munkát — vágott vissza Kakusziné. — Ne avatkozz te gyerekügybe.. i neked még rendes urad sincs — trom­folta le Eszti a iecse-fetye asszonyt. — Ne hánykolódiál hé, mert a szádba verem a cipőm sarkát — fordította ko­molyra a helyzetet Kiss Andrásné. — Ugyan, ugyan .. való ez... ilyesmi, komolv asszonyokhoz? — állt meg Hor­vá+hné gépe előtt a művezetőnő. Az asszonyok elcsöndesedtek. Hirtelen keverednek méregbe, olyanok, mint a nyári forgószél, néhány perc, pár józan szó és helyén az eszük. Szá'ába fordult a dolog, csak Kissné motyogott még. hogv nem hnwia annyi­ba. Szóvá tes/i az igazgatónál ls. Jól van, csak eredi — mond*-, a mű­vezetőnő és közben azon tűnődött, ho­gyan tudia egv ílven tüskeasszony meg­zavarni a töhv,)ep- fpíét. Az ír'gvsé^ vagy az Idegesség tépde*' őket agvmé^sa1? Pedig nem olvan kifinomult a ravasz­aidig hngv m"tetőbnn ectníttík a ha­ragot. meg a szeretetet, űev reeieV*.-e­poV, phort-in éro-nek. ,Tóe—dAi-hó] se­gítened euvmáson, tisztességből, nem számításból. — A feipfpnbo» hívják — szőlt az fr­nok a művezetőnőnek. (Folytatjuk.) 2 tónk az evezőnadon, újra • meg újra fölfrissített ben-; 2 lünket az úszás. • Aztán kiderül, hogy Kö­2 ves György szenvedélyes • <->a átin az olvasásnak, a jó 2körvveknek. Megrendelte és .-pnd-7prpcon láratia a Tisza­2 tálat, az Élet és Irodalmat • As még vapv három lanot 2 A keresetének egv részét • könyvekre költi, s már esi 2 nos kis könyvtára gyűlt • össze otthon. Az (Izemben veket vásárolni. Jó érzés Politechnikai oktatás — ezernél is több általános iskolában A Művelődésügyi Mínisz- szülők, a patronáló üzemek tórium tájékoztatója szerint segítségévei rendezték be a a po'itechnikai oktatást 1020 műhelytermet. A m'nisztéri­általános iskolában vezették um eddig a különböző üze­be. több helyen, mint ahogy azt mektől 5—6 millió forintér­tervezték, A mezőgazdasági tékű használaton kívüli jellegű politechnikai képzés anyagot vett át. Ez az ér­aránya az idén 57,5 száza- tok az újabban átadásra ke­lé'-™ növekedett rüiő anyagokkal mintegy 20 Több mint 70 iskolában a millió forintra emelkedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom