Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-09 / 237. szám

3 Péntek, 1959. október 9. A MAV-nál és az AKÖV-nél is csúcsponlon az őszi forgalom Benn vagyunk az őszben, benn vagyunk az őszi csúcsforgalom kellős közepén. Két nagy szervezet, a vasút és a tehergépkocsi-közlekedés küzd az igények minél teljesebb kielégítéséért. Bő termést takarít be az ország és e betakarításban most már övék lesz az érdem, ha gyorsan eljut malomba a gabona. kendergyárba a kender, cukorgyárba a répa és így tovább. Csupán október folyamán ötszázezer tonna áru szállítása vár a vasútra a szegedi igazgatóság területén. Legtöbb a cukorrépa, a gyümölcs, az építőanyag, kevesebb a kender. Utóbbinak java már lement, csakúgy, mint a kecskeméti baracké és a Szatymaz környéki őszibaracké. Viszont Izsák környékéről ezekben a hetekben 800 vagon szőlő indul exportra, az igazgatósághoz tartozó megyékből 150—200 kocsi zöldséget rakodnak, közte makói hagymát, mely meg sem áll Hollandiáig és Nyugat-Németországig. A cukorrépa napi mennyisége 300 vagon. Az őszi forgalomban összesen 65 ezer vagyonnal kell belőle a cukorgyárakba küldeni. A MÁV teljes kapacitással. teljes erőbedobással dolgozik. A szeptemberi eredmények azt mutatják, hogy lehetséges a megnövekedett forgalom maradéktalan lebonyolítása. A múlt hónapban például 9785 vagon cukorrépát szállítottak, de legnagyobb tételben a kendert juttatták el rendeltetési helyére. Igaz ugyan, hogy a DÉLROST csak 400 ezer mázsa kendert tervezett, mégis 530 ezer mázsa elszállítására került sor. A gyárak most feltöltődtek nyersanyaggal, s ezután áDrilisig nincs gondja kenderrel a vasútnak. A DÉLROST-hoz hasonlóan más vállalatok is — biztonsági okból — túl kevés árut terveztek be elszállításra. Ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogv a szegedi igazgatóság 135 százalékra teljesítette szeptemberi tervét. A másik ok lénvegesebb: a vasúti dolgozók kongresszusi munkaversenvében keresendő. Annak ellenére, hogy az idén sokkal több árut kell szállítani, csökkent a kocsiforduló ideie (1958 szeptemberében: 1.73 nao. 1959 szeptemberében: 1.51 nap), nagyobb a kocsik rakománya (1958 szeptemberében egy kocsira átlagban 9.96 tonna. 1959 szeptemberében 12,03 tonna jutott. Húsz százalékos emelkedés!), kisebb a kocsitartózkodási idő, jobb a mozdonyok kihasználása, emelkedett a tehervonatok utazási sebessége, valamint a fajlagos kocsimozgatás ideje is. Szeptemberben szépen javult a vonatok menetrendszerűsége. A tehervonatok 76 százaléka (tavaly 40—50 százaléka, idei felajánlás: 80 százalék), a személyvonatok 98,6 százaléka (tavaly 95, idei felajánlás: 98,5) közlekedett pontosan, menetrend szerint. Számtalan új módszer is lábrakapott. Közöttük különböző síktolatási rendszerek valósultak meg, vagv például a vasárnapi rakodások. Vasárnaponként ezer-ezer vagont rakat meg a vasút, s ez igen komoly teljesítménynek számít. Az eredmények láttán nem csodálatos, hogy az őszi csúcsforgalom ideje alatt is számos pályaudvar és állomás teljesíti az élüzem-szintet. A 42. Autóközlekedési Vállalatnak ezekben a hetekben a kender, cukorrépa és az útépitfi kövek elszállítása jelenti a legnagyobb feladatot. A fuvarigény hatalmas, s bár a központi szállítási tanács segítségével sikerül azt kielégíteni, apróbb-nagyobb zökkenők azért előfordulnak. Igaz ugyan, hogy kevés panasz érkezik és ez az AKÖV jó szervezését dicséri. Magánszemélyek igényeinek kielégítésére jobbára hétköznap esténként és vasárnap kerül sor, de ez érthető: ilyenkor több a szabad gépkocsi. Nappal a betakarítás munkája folyik. Szeptemberben a DÉLROST számára 36 ezer mázsa kendert, a Mezőhegyesi Cukorgyárnak 72 ezer mázsa cukorrépát, az Útfenntartó Vállalatnak 107 ezer mázsa követ fuvaroztak helybe. Ezeken kívül sok teherautót foglal el a Csongrád megyei Építőipari Vállalat, valamint a MEZÖKER is. A silókukorica szállítása a napokban már befejeződik, viszont a szőlő és a bor szállítása csak azután kezdődik el. Sokat segítenek a forgalom lebonyolításában az újonnan kapott gépkocsik. Az elmúlt napokban három nyergesvontatóval és négy hozzávaló oótkocsival bővült a 42. AKÖV kocsiparkja. A nyergesvontatókat igen jól ki lehet használni például a kenderszállításnál. Egy vontatóhoz három DÓtkocsi tartozik. Egyet rakodnak, mi? ugyanakkor egyet ürítenek és a harmadik útban van célja felé. Az őszi csúcsforgalom kellős közepén vagyunk. Szinte azt mondhatni, hogy szállítási csata folyik. A gvőztes minden b'znnnval a MÁV és az AKÖV lesz. Egyrészt azért, mert a dolgozók szívvel-lélekkel harcolnak érte másrészt el is vária tőlük az ország ezt a győzelmet. És e kettő végeredményben egyet jelent: méltó felkészülést pártunk kongresszusára. 0 tervezettnél 600 vagonnal több gabona került az állam magtáraiba jó minőségű, acélos az idei búza A Csongrád megyei Terményforgalmi Vállalat magtáraiban sohsem volt ennyi gabona, mint az idén. A vállalat átvevőhelyein még az utóbbi hetekben is élénk volt a forgalom. A termelőszövetkezeteken, valamint az állami gazdaságokon kívül — amelyek most vetőmagot szállítottak nagy tételekben — az egyéni gazdák is jelentős mennyiségű gabonát adtak át, hogy előteremtsék az őszi bevásárlásaikhoz szükséges költőpénzt. Az idei gazdag termés és nem kismértékben a felvilágosító munka eredményeként a Terményforgalmi Vállalat jóval túlteljesítette tervét. Az előirányzott 4800 vagonnal szemben kerek számban 5400 vagon gabona gyúlt össze az átvevőtelepeken. A bőséges termés elhelyezése ez évben már könnyebb volt, mint máskor, mert Mórahalmon. Székkutason és Fábiánsebestyénen egyenként száz-százvagonos raktárat adtak át rendeltetésének. Az új gabona nemcsak nagy mennyiségű, hanem jó minőségű is. A sok nyári csapadék ellenére acélos az idei búza. Ez nagyrészt annak is köszönhető, hogy gondosan kezelték, szárították a gabonát Az átvett 4086 vagon kenyérgabonának hatvanöt-hetven százaléka jobo minőségű a szokványosnál. Főleg a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok búzájára vonatkozik ez, amelynek hektoliter súlya az átlagos 78-cal szemben 80 felett van. Minőségi feláraként csaknem nyolcszázezer forintot és nagvüzemi feláraként pedig mintegy hárommillió forintot fizettek ki a felvásárló szervek. Szegeden két hét múlva tartják a városi pártértekezletet A szegedi pártalapszervezetekben — amint ezt már lapunkban jelentettük — befejeződtek a vezetőséget újjáválasztó taggyűlések. A pártalapszervezetekben a tagság mindenütt megválasztotta a küldötteket a városi pártértekezletre. Szeged életének fontos eseményére, a városi pártértekezletre két hét múlva, október 23-án kerül sor a Kamaraszínházban. A pártértekezlet két napig tart. Az első napon délután 3 órakor kezdődik, a kommunisták munkaértekezlete. A tanácskozás elnökségének megválasztása után a résztvevők megválasztják a jelölő-, mandátumvizsgálóés szavazatszedő-bizottságokat, majd ezután kerül sor a városi pártbizottság beszámolójára. Másnap, október 24-én, szombaton reggel 8 órától tovább folytatják a kommunisták munkaértekezletét. Ekkor kerül sor a beszámoló, valamint a további munkára vonatkozó határozati javaslat feletti vitára. Fél 2 után válaszadás a felszólalásokra, majd utána a pártértekezlet határozatot hoz a teendőkre. Az ebédszünet után a pártértekezlet meghallgatja a revíziós bizottság beszámolóját, majd megkezdődik a vita a beszámoló felett, melyet határozathozatal követ. Ezután a pártértekezlet résztvevői megválasztják a város legfelsőbb politikai szervét, a városi pártbizottságot, utálna pedig a revíziós bizottság tagjait, valamint a szegedi küldötteket a megyei pártértekezletre. Ketten a pártértekezlet küldöttei közül A munkásnő Az Ujszegedi Kender- Lenszövőben, a szárazkikészítő üzemreszben kék köpenyben a munkaasztal fölé hajol Szappanos Lajosné. Egyszerű munkásnő, aki életének jórészét a gyárban töltötte el, Fiatal még, de már 17 esztendeje dolgozik. A gyáriak sokan ismerik, ő is sok embert ismer, s gyakran beszélgetnek vele munkástársai, és ő viszont velük. A mosolygós arcú aszszonyt, Szappanos Lajosné elvtársnőt az üzem 5-ös párt-alapszervezetének kommunistái küldöttnek válaszották meg a városi pártértekezletre. — Megvallom — mondotta —, igen jól esett a bizalom és kitüntetésnek veszem, hogy a város életének fontos eseményén: a pártértekezleten részt vehetek. Kicsit gondolkodik, azután tovább beszél érzéseiről: — Még nem voltam városi pártértekezleten, és ezért is különös figyelemmel tekintek a kommunisták e fontos értekezlete elé. Biztos vagyok abban, hogy a pártértekezleten szóba kerül minden fontos probléma, amelynek a megoldásával megnövelhetjük az eredményeket, az élet minden területén. — Felszólal-e a tanácskozáson? — Erre még nem tudok biztos igennel vagy nemmel válaszolni. Ha ott úgy érzem, hogy beszélnem kell, akkor szót kérek. Mindenesetre nagy figyelemmel kísérem a pártértekezlet munkáját, hiszen arról munkástársaimnak be akarok számolni. — Kapott ilyen megbízatást? — Igen. A párttagok és a pártonkívüliek közül többen szóltak, hogy tőlem, a résztvevőtől is szeretnék hallani, mi történt a tanácskozáson. Ennek én természetesen nagyon szívesen eleget teszek. A pedagógus Neve: Jeszenszky Sándor. A szegedi Közgazdasági Technikum statisztikai tagozatának igazgatója 1954 óta. Haját az élet ezüsttel vonta be és derűs, fiatalos villanású szeme körül ráncok futnak össze. 28 esztendeje áll a tanári pályán és becsülettel tesz eleget nemes hivatásának, az ifjúság nevelésének ő is. Nagyon szűkre szabva ilyen embernek isinerik őt. Szerény, csendes szavú, s egészen biztos megvétózza a fenti sorokat, ha tudja, hogy az újságíró azokat is leírja róla. Az igazgatói szobában beszélgettünk Jeszenszky Sándor elvtárssal, aki a szegedi kommunista pedagógusok egyik képviselőjeként vesz részt az október 23-án kezdődő városi pártértekezleten, örömmel szólott arról, hogy az iskola tantestülete és diákjai milyen eredményeket értek el. Űj, szocialista szellemű ifjúság van felnövőben, teli életkedvvel. Később a pártértekezletre terelődött a szó és megállapította: — Általában a pedagógusok, az értelmiségiek megbecsülését látom abban, hogy alapszervezetem kommunistáinak megbízásából jelen lehetek a városi pártértekezleten. Az értelmiségiek,' a pedagógusok megbecsülése erkölcsiekben sokféleképpen, s természetesen anyagiakban is megmutatkozik. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját értékelik a pedagógusok, a párt irántuk megnyilvánuló bizalmát bizalommal viszonozzák. — Nagy érdeklődéssel várom a városi pártértekezletet, s azt a fontos tevékenységet, amelyet majd végez. A pártértekezlet bizonyára sok hasznos gondolatot ad a pedagógusok munkájához is. Jó lenne még sokat beszélgetni, az igazgató elvtársnak azonban dolga van. Elbúcsúzunk hát tőle... Közfc Ivr nafrs vasárnap úíra megrendezi a HISZ városi bizoüsaga a „Dupia vagy stmmi" Játékot A szegedi fiatalok szórakozásóra és ismereteinek gyarapítása végett a KISZ Szeged városi bizottsága az idén már megrendezte egyszer a népszerű -Dupla, vagy semmi* játékot. Mór akkor több mint kétszázan vettek fel a székről. — Maguk ezt a piszok bolsi bandát akarják segíteni, akik a hozzátartozóimat mészárolják? Takarod ianak, különben keresztüllövetem magukat! Önség! Ezt már nem várták meg Konczék. Összeszorított fogakkal, zúgó fejjel távoztak. Künn nagyot szippantottak a szabad levegőből. — Mi lenne, ha fegyverrel akadályoznánk meg? — boncolgatták a lehetősé veket Ekkor szólította meg Koncz Lászlót az ismerős katona. — Sikerült? Nem? Gondoltam! — mondta, mikor látta a fáradt legyintést. Nem volt senki a közelben. Koncz László megkockáztatott egy kérdést. — Maguk nem tudnának segíteni? — Nehéz dolog. Van ugyan néhány jó komám a bajtársak közt. Unják az egész háborúsdit, azt mondják, hogy ez már kész öngyilkosság. De ha nem robbantunk, agyonlőnek bennünket. Meg nem is bízok mindenkiben. — Mi volna akkor, ha fegyveresen kényszerítenénk az őrségiét? összevillant a két munkás és a katona szeme. — Hát... Nem állnánk ellen — szólt az utóbbi. Üj remény, új lehetőség! Számos szegedi kommunista, jelentős részük ifjúmunkás, vállalkozott a fegyveres akcióra. Id. Komócsin Mihály még aznap este dr. Valentíny Ágostonnal együtt felkereste a városparan.írnokot, egy nyugállományból ideiglenesen visszahívott öreg alezredest. Nem nagy hatásköre volt ennek, mindenesetre ő jeleniette a fegyveres alakulatokkal az összeköttetést. Nyíltan megmondották, hogv fegyvereket kérnek a -rend fenntartására*, mert ekkorra már a visszahagyott néhárív rendőr is elszelelt a többiek után. A hídról hallgattak. Fegyver mégsem volt. a városparancsnok azt mondta, hogy mind elvitték az alakulatok. Ojabb kísérlet következett Másnap felkeresték Örlei Zoltán nyugállományú őrnagyot. aki a városban maradt. Kérték, hogy öltözzön egyenruhába, s rangjának súlyával próbáljon hatni a robbantó alakult parancsnokára. Ö azonban erre nem volt hajlandó. Arra ígéretet tett, hogy a robbantás időpontját megtudja, s hozta :s később a hírt, hogy október 10-ére, keddre tűzték ki. Hétfőn a város legöntudatosabb munkásai birtokba vették az I. számú rendőrőrsöt, készen a rend fenntartására. Fegyver itt sem volt. csak gumibot, s nem találtak a csapatkórházban sem. Az ifjúmunkások szereztek ugyan néhénv leventepuskát, kerítettek egy pisztolyt és néhány kézigránátot is. azonban ez még édeskevés volt ahhoz, hogy támadást indítsanak a jól felfegyverzett utóvéd ellen. Volt ugyan még kilátás fegyverre és tervezték, hogy kedden. a robbantás előtt mégiscsak kísérletet tesznek. Azt senki sem tudhatta Szegeden a lakosság körében, hogy a híd bármely pereben robbanhatott. A szegedi kommunisták abban bizakodtak, hogy értesítés nélkül nem hajtják végre a robbantást. Ugyanis még október 9-én, hétfőn reggel egy Horváth nevű államtitkár felhívta Budapestről dr. Pálffy György megbízott polgármestert, s közölte vele: a hidak robbantását a katonai alakulatoknak meg kell beszélniük a város hatóságával, hogy plakátokon és légiriadóval, szirénázással figyelmeztessék a lakosságot. A katonaság pedig nem jelentkezett... Ezt biztató jelnek vették, hiszen híre jött, hogy több helyen is átkeltek már a szovjet csapatok a Tiszán. Ezzel szemben október 9-én, hétfőn este 10 óra után nem sokkal két, gyorsan egymásután következő fülsiketítő detonáció rengette meg a várost, zúzta be a Tiszaparti ablakokat: hídjaink a levegőbe repültek. Ma már van új közúti hidunk. Szeged felszabadulása után hárem évvel felépítették szebben, mint amilyen a régi volt. Munkások építették fel, akik meg akarták menteni a régit. De vessünk csak egy pillantást lefelé a Tiszán, ahol a megszakadt hídfő után ásítozik az űr: ott egvkor vonatok robogtak az erős pillérek fölött. S ez az úr fájón figyelmeztet Szegeden is a barbár pusztításokra és szenvedésekre, melyeket a német fasizmus zúdított az emberiségre. Koloszár —t részt az érdekes szórakozásban, s azóta is sokan sürgették a játék újbóli megrendezését. A városi KISZbizottság október 11-én, vasárnap délután hat órai kezdettel eleget is tesz ezeknek a kéréseknek, s a sze• gedi fiatalok ismét összeJ mérhetik tudásukat. A »DupJla, vagy semmi* játékot az • Ifjúsági Ház nagytermében, • a Sztálin sétány 7. szám alatt 2 rendezik. A kérdések főképJpen a városunkkal kapcsolatos ismereteket ölelik tel. • • A legjobb szereplők értékes • jutalmakat kapnak. A nép2szerű versenyen egyénileg és JJbrigádonként is lehet indul• ni. Több iskolából érkezett J már hír, hogy öt-hattagú J csoportok állnak össze, hogy • közösen próbálják ki szerencséjüket, helyesebben tu2dásukat. • • A verseny lebonyolítása • után tovább szórakoznak a 1 résztvevők. Már a játék fo2lyamán Marosi Károly, a 2Szegedi Nemzeti Színház • művésze konferál, s vezeti a ^versenyt, ezt követően pedig Ihangulatos műsorszámokat 2 adnak elő rajta kívül még 2 Kovács János és Lehoczki • Zsuzsa, ugyancsak a színház • művészei. A szórakozás este 211 óráig tartó tánccal foly2tatódik, melyhez a zenét a •népszerű egyetemi dzsesszzenekar szolgáltatja. A kongresszusi verseny eredményeitől tanácsko?nak a kisipari szövetkezetek Csongrád megye 88 kisipari szövetkezete közül csaknem valamennyi jelentős vállalást tett a pártkongresszus tiszteletére — s jórészük már teljesítette is felajánlását. A KISZ ÖV kezdeményezésére a napokban minden városi ksz-ben tanácskozást tart a tagság, hogy milyen. újabb, reális vállalást tudna tenni, vagy miképpen lehetne megszüntetni azt az elmaradást, ami helyenkint a versenyben mutatkozik. Megtárgyalják a jó és rossz tapasztalatokat, s rcozletesen elemeznek minden versenypontot. Különösképpen vizsgálják, hogy mit tettek — egy korábbi párthatározat értelmében — a lakosság helyi szükségletének a fokozott kielégítéséért: hogyan halad a javító-szolgáltató munkák fokozása. Az első tanácskozásokat október 8-án a szentesi ksz-ck tartották, 9-én pedig a csongrádi szövetkezetek rendezik meg. Szegeden OKtóber 12-én, hétfőn kerül sor az értekezletekre, Makón 14-én, Hódmezővásárhelyt pedig 15-én tartják meg. KATASZTRÓFA NYUGAT-BENOALIABAN Nyu~at-Bengállában mintegy ino 000 embert vágott el a külvilágtól a súlyos árvízkatasztrófa. A tartós monszun-esőzések nyomán hatalmas területeket öntött az ár. Eddig száz ember holttestét találták meg. Kereken 600 000 ember otthona ousztult el. Az ár összesen 4 "MUö hek'ár teriiletet — ebből 500 000 hektár rizsföldet — öntött el. A külvilágtól elvágott embereket esők mentőcsónakot, vagy eitőernyők i'itlán lehet segélvezni. Nyugat-Bengáliában körülbelül 50 év óta nem volt Ilyen súlyos árvízkatasztrófa.