Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

3 Csütörtök, 1959. afctóber L Uízíacs a DCinai Olíftkaztá^saiág, WIIIHHIllllHiiiil||,iiiiiHMmw)HHi|iBti|Hmiinit!||||;i||m Hétmérföldes léptekkel ! Mao Ce-tung: J ' ÚSZÁS •Marj ••.» iSSSás4< sM ' HPt I » •k | faVEi^K^WsBSmmMmpí-f.'• síim'afeiM^?.'':*-* fia « KI .Jr JKe OT*® -'k« 4|pí» <•••• -'(SS # El® ' p. ? '.9 J Ittam ma a Csángsá vizét. < | < s ettem ma Vuesáng Jóízű halát, J ^K' vÍMR ' a hosszú Jangeén úszom át most, s tágult szemem dél síkságára lát. H^HH * Csak fújjon a szél, csapkodjon a hullám. « ZgHjH \ gyönyörűbb ez, mint sétálni az álmos J kertekben, mily íjj ( Konfuese mondá — így a vízen — egykor: * "•53S » eltűnik a múlt s nem tér soha vissza — akár c folyó. * W WiflSÍl*ití U wmmflr A V- ffi/áifriltr "1 * II * Kínában a népi kohók is jelentős szerepet töltöttek bej Meghajlik a szélben a büszke vitorla, J az ország vastermelésének fokozásában. Természetesen* de hallgat a Kuj meg a Sö maras orma. új vas- és acélipari kombinátok is létesültek és így azj és nagyszerű terv szíil létre csodát. J Idén 12 millió tonna acélt állítanak elő. Az acélipar új, Északról az ú.i híd dél fele szárnyal, , fellegvárát most építik Paotowban. A kokszkemence — J út Ível a mély szakadékokon át: J i amelynek évi kapacitása félmillió tonna koksz — már, Bástyával Igázzuk a Hsz'nck á medrét, működik, s ezzel kedvező feltételeket teremtenek az acál-j elzártuk a felmeredő Vu fellegelt: ' ipari központ I-ea számú acélkohójanak működéséhez.J stmatUkrn tavat kerekít ez a gát. J ifM&^S&Űf^lfi.*.; ' Az új gyár építése gyors ütcmb«n halad előre, és ha egy-, Hogy szelleme hogyha talán ma Is élsz nr; » R^'f^mrnflrtiirÍÉia - J eégeik megkezdik a munkát, újból igen előrougrik a kí-J bámulsz bizonyára, hogy új a világ. J nai acéltermelés. Képünkön- az a-élkohó építői hegesztik, JSzép a kinai gyerekek élete s örömmel csónakáznak egy a gázcsöveket, HEGEDŰS GÉZA fordítása ' sanghaji park taván, M

a 10 esztendeje röppent világgá a hír: Mao Ce-tung, a pekingi Tlenanmen téren a nép ujjongása közben kihirdette a Kínai Népköztársaság megalakulását. Ezzel történelmi jelentőségű esemény történt nemcsak a kinai nép életében, hanem a világ arculatában is. A föld legnépesebb országa, amely roppant természeti kincsekkel és erőforrásokkal rendelkezik, súlyos fegyveres harcok után kiszakadt a kapitalizmus, az imperializmus rendszeréből. A kinai nép forradalmának győzelmével a szocializmus és a kapitalizmus erőviszonyai döntően megváltoztak a szocialista világrendszer, a béke híveinek javára. S a hatalmas kínai föld — amelyet évtizedeken át a tőke, az imperializmus zsarolt — a szocialista építés és a kinai nép igazi hónává lett. A kinai nép szocialista forradalma kommunista pártjuk vezetésével félgyarmati és félfeudális, gazdaságilag, technikailag igen elmaradott országban győzött. Az előrehaladását nemcsak ez nehezítette, hanem a bonyolult osztály viszonyok is, amelyek közepette helyesen és bölcsen teremtették meg a nemzeti, hazafias erők öszszefogását, a munkásosztály és kommunista pártja vezetésével. S a győzelem első percétől kezdve sok verejtékkel és hallatlan áldozatokkal megkezdődött a szocialista építőmunka. Százezreit és milliók fogtak össze, hogy új emberi hajlékokat teremtsenek; hogy megzabolázzák a pusztító folyókat; hogy vasat és acélt adjanak új gépek ós gyárak megteremtéséhez stb. Amikor elindultak, az volt a jellemző, hogy főként csak az emberi erő bányászta a vasércet, szállította kosarakban kilométereken át a földet a gátépítéshez, verte a téglát a családi otthonokhoz. A nép azonban fenntartás nélkül hitt, végezte a munkát, mert érezte, tudta, hogy a maga emberséges világát, a sajátjává lett hazáját formálja. A földhöz jutott parasztok — akik a városi nincstelenek millióival együtt, európai mértékkel mérve, nem is éltek emberi életet, s akik közül tízezrével haltak éhen — mezőgazdasági szövetkezetekbe tömörültek. Céljuk az volt, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekben megnöveljék a terméseredményeket és megjavítsák életkörülményeiket. Kína szocialista mezőgazdasága is hétmérföldes léptekkel fejlődött. Idén az összes élelmiszertermelés ami között a rizs a fő étel — a tavalyihoz képest megkétszereződik és eléri a 350 millió tonnát. Ez annyi, mint Amerika, Ausztrália, Afrika és Nyugat-Európa összes gabonatermése együttvéve. Az öntözési tömegmozgalom Kina öntözött területét 32 milliárd hektárral növelte és ez több, mint Anglia, valamint Franciaország megművelt földterülete együttvéve. •• fi i i in Nagy ugrást tett az új Kína a szocialista iparosításban és különösen gyors a fejlődés ebben a tekintetben. A 10 esztendővel ezelőtt még igen elmaradott, félgyarmati és félfeudális országból ipari agrárországgá alakult át. Az ipari fejlődés gyors ütemének következtében jelentősen megnövekedett a korszerű ipar részaránya a népgazdaság össztermelésében. 1957-ben, az első ötéves terv végén, az ipar részaránya már meghaladta a 40 százalékot. Ez az arány a következő években tovább növekedett. Egy rövid évtized alatt az új Kína sok fontos ipari termék előállításában elhagyta a jó műszaki felkészültségű Japánt és Ázsiában a legelső helyre került. Semmi kétség abban, hogy a hatalmas kínái nép kommunista ftórtja vezetésével 15 esztendő alatt nemcsak utoléri, hanem el is hagyja Angliát, a legfontosabb ipari termékek előállításában. Anglia elhagyását a kitűzött idő előtt akarják végrehajtani, s ez is elérhető. Erre mutat, hogy a szénés gyapottermelésben a »kinai sárkány* már megelőzte Angliát. Kína szédületes ipari fejlődését jelzi néhány kiragadott szám is: Idén az acéltermelés eléri a 12 millió tonnát. Nagyon nagy dolog ez, mert az összes acéltermelés a régi Kínában 49 év alatt összesen 7,6 millió tonnát tett ki. Kína acéltermelésének évi átlagos növekedése 1952 és 1957 között 31,7 százalék volt,míg az évi növekedés mértéke ugyanebben az Időben az Egyesült Államokban csak 3,9, Angliában pedig 5,7 százalék volt. Természetesen mind a mezőgazdaság, mind az Ipar fejlődése nagyban javította a kínai nép anyagi és kulturális életkörülményeit. A hatalmas országban nincsenek munkanélküliek, és azon a földön, ahol nem is olyan régen milliók sorsa volt az éhhalál— ma mindenki jóllakhat. S az Imperialisták és zsoldosaik, közöttük Csang Kaj-sek, minden próbálkozása szánalmas erőlködés a Kínai Népköztársaság ellen. Kina földjén egyszer és mindenkorra eldőlt a küzdelem a szocializmus javára, A föld különböző államai számtalanszor követelték — az ENSZ legutóbbi ülésszakán is —, hogy a Kínai Népköztársaságot vegyék fel az ENSZ-be. A hidegháború hívei körmönfont módon eddig megakadályozták ezt. Nem kétséges azonban, hogy győz az igazság, és a Kínai Népköztársaság elfoglalja majd méltó és jogos helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A nagy kínai nép magabiztosan és lankadatlan szorgalommal építi tovább a szocializmust, a proletár internacionalizmus alapján áll és békében, barátságban k'ván élni minden ország népével. S mai nagy ünnepükön is szeretettel köszönti őket a haladó világ, közöttük a magyar nép is. <m. s.) Az acélipar új fellegvára I szánWerlüet 60 százaiékit öntözik Az elmúlt tíz esztendő alatt a Kínai Népköztársaság óriási sikereket ért el az öntözőművek építésében. Az öntözött földek területe az 1949. évi 230 millió muról 1958-ban egy milliárd mura emelkedett. Kínában ma, az egész szántóterület több mint 60 százalékát öntözik. Kína első atomreaktorát a Szovjetunió önzetlen segítségével építették fel. Az atomreaktor már megkezdte a munkát, s kitűnő eredményeket érnek el segítségével az atomerő *békés felhasználásában. A működő atomreaktor Igen jó alapot teremtett Kínában az atomenergiai ipar fejlődéséhez. Képünk az atomreaktorról készült. Dr. Kalmár László Kossuth-díjas akadémikusMeggyőződtem a kínai nép nagy előrehaladásáról Dr. Kalmár László Kossuth-díjas szegedi akadémikus a múlt év végén a Magyar Tudományos Akadémia küldötteként a sanghaji Futan-egyetem meghívásának eleget téve két és fél hónapot töltött a Kínai Népköztársaságban. Nagyszerű élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodva érkezett haza, s most, a baráti Kína nagy ünnepe alkalmából megkértük, hogy beszéljen néhány ott szerzett benyomásáról. — Az újévet — mondotta — a pekingi egyetemen ünnepeltük meg egy nagyobb társaságban lányommal és vejemmel, akik mint külföldi ösztöndíjasok tanulnak a pekingi egyetemen. Egy fiatal kollégájuk beszélt a kinai újévi népszokások kapcsán a múltról, a maga A 1SAGYVILAG — SANGHAJBAN Nos, ilyen azután nálunk valóban nincs. Egy hatemeetes szórakozó kombinát. Beléptidíj: 2 mao. Ennek felében először is jót kinevetheted magad, amikor elha'adsz a bejárati görbe tükör-sor előtt, aholis, álcár a mi elvarázsolt kastélyunkban, hízhatsz, fogyhatsz, lyúlhatsz és összemehetsz, 'etszésed szerint. Ezek után jzt hiszed, hogy vurstliba kerültél. És részben igazad is van. Mert például foroghatsz repülőgépeken, célbalőhetsz. Ez azonban nem elég. Ezenkívül, mondjuk, játszhatsz pingpongot és nézhetsz cirkuszi előadást. És ez sem elég. 14 színházteremben 14 együttes műsorát nézheted végig. Ja, igaz: egy kézműipari kiállítást is láthatsz, ahol például remek karikatúra-figurákat csodálhatsz meg — azt mondják, keményítőből készülnek, alig tíz perc alatt. Láthatsz azonban fátyolszövetből • készült, belül kivilágított halakat éppúgy, mint elefánt csontfaragásokat. A színháztermekben büfé is található. Súlyos mozdulatú, magas fejhangon éneklő figurákat látsz a színpadon. — Kik ezek? — A Pekingi Opera. Hm. Tehát a Pekingi Opera itt vendégszerepel. Egy másik színpadnál megint megkérdeztem: — Ez milyen színház? — Helyi opera. Szóval itt játszik a helyi operatársulat is — így gondolkozol és... tévedsz. Mert később, a katonai Szun Jat-szen parkban, amelyik ugyanaz, mint a Nagyvilág, csak éppen nem vertikálisan terül el, szóval ott, a Szun Jat-szen parkban megint látod a Pekingi Operát és kezded sokalni, hogy mindig éppen ott vendégszerepel, ahol te jársz. Erre kiderül, hogy komikus félreértésben leledzel, mert a Pekingi Opera az nem Pekingi Opera, hanem pekingi opera, azaz egy műfaj, amely több száz esztendős és keletkezése óta ugyanabban az udvari-stilizált stílusban játsszák, mintegy 80 müsordarabját. Pekingi operaegyüttest tehát az ortzág minden részében találsz, egyáltalán nincsen Pekinghez kötve. A Nagyvilágban hitköznaponként 14—16 ezer, vasárnaponként 24 ezer ember szórakozik. (G. P.) gyermekkoráról. Szegényparaszt-szülők nevelték föl* akiknek az újév az esztendő legszomorúbb ünnepe volt, mert ilyenkor kellett a földesúrnak a rengeteg adót es a régi tartozásokat kifizetni. Kínában még 20—30 évvel ezelőtt is évente több millió ember halt éhen. A fiatal kutató mesélte el azt is, hogy az éhezők, amikor már úgy érezték, sehonnan se várhatnak segítséget, elvánszorogtak a folyó partjára és teleették 'magukat agyaggal, hogy legalább még utoljára jóllakottnak hihesség magukat. — Aki ezt tudja, megértheti, mit jelent a kínai parasztoknak az, hogy a kommunában napjábán kétszer* mindenféle ellenszolgáltatás nélkül annyit ehetnek* amennyit akarnak. A Sangháj melletti "Hosszú menetelés* kommunában magam is meggyőzöd !em a kínai nép nagyszerű előrehaladásáról. Modern kertészet* üvegházak, új. kőből épült lakóházak, külön mezőgazdasági iskola a kommuna tagjai számára! A sanghaji 3. számú acélgyárban is új énítkcések tűntek a szemembe. Mindenütt épülő falak emelkednek a magasba, s a néptömegek lelkesedésének szinte élő jelképei az éjszakában milliónyi szentjánosbogárként világító néni kohók, amelyeknek segítségével sikerült egy év alatt kétszeresére emelni Kína nyersvas-termelését. Kínában senki nem kívánja vissza a régi rendszert. — S hogy a párt vezetésével mire kénes ez a határtalan szívósságú. és hihetetlen akaraterővel fölruházott nép. azt az elmúlt tíz esztendő eredményei is bizonvítják. P--P.)