Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-06 / 234. szám

5 Kedd, 1959. október «. FENYBEN, ARNYBAN 5. HÍRÜNK a nagyvilágban Magyaror­szociallzmueról, szágról. M indenesetre az nagy csapás volt számuk­ra, hogy egy hónap , z olasz átlagember betegségek, s nem egy eset­JJ szinte szégyenteljesen ben sérv, sőt szívbetegség keveset tud rólunk és volt a kéthetes munka erei­országunkról. A Jóindulatú- ménye*. Ugy hisszük, ehhez ak, amikor meghallották, aligha kell kommentár. Le­hagy Ungheria-ból Jöttünk, gyen tanúnk az a sok Csöng- alatt kettószázöt magyar tu széles mosollyal és gesztu- rád megyei fiatal is, aki az rista járt Olaszországban, s sokkal kezdték el hadarni: idei nyáron is részt vett minden mesterkedésük elle­Grosics — Buzánszki, Ló- ezekben a munkákban. Igen nére egy sem akadt közöt­ránt, Lantos — Bozsik, Za- ám, de az olasz kisember elé tük, aki az 6 "Stabadvilágu­kariás — Budai, Kocsis, Bt- nem állhat oda egy magyar kat* választotta volna, ha­degkúti, Puskás, Czibtvr... diák se, hogy elmagyarázza, nem mind örömmel és a Ezt jelentette számukra milyen szemérmetlenül ha- "szabad világról* alkotott Magyarország —, egy egy- zudik ez a cikkíró. Mert az nem éppen kedvező véle­kori labdarúgó-csapat ösz- olasz kisember a következő ménnyel tér vissza nápköz­sseállitását. S hogy ezenki- oldalon már ezt olvassa: társaságunkba, vül ez a nép évszázadokon Kertész Klári, disszidens Sokat gondolkodtunk azon. át helytállt a történelem- magyar lány vallomása: hogyan lehetne a fennálló ben, s hogy egykor is, ma „Kimenekülésem előtt, dl- helyzeten változtatni. Ho­is virágzó kulturája, tudo- ákkoromban én is részt vet- gyan, milyen módon lehetne manyos élete volt és van —, tem ilyen önkéntes nyári ellensúlyozni a nyugati pro­erről úgyszólván semmit munkában. A munkában paganda-gépezet hazugság­nem tud a jóindulatú olasz uoW részvétel természetesen hadjáratának a kisemberek­átlagpolgar. Míg a rotszln- szigorúan önkéntes alapon re gyakorolt hatását? Az dulatú hamar értésünkre ad- történt; aki nem jelentke- olasz elvtársak sokat tesz­ia: • zett önként, többnyire nem nek azért, hogy a dolgozók "Tudja, hogy mi kommu- járhatott tovább középisko- az igazi Magyarországgal nisták vagyunk, s tudja, lába*. Ugye, kedves olvasó, ismerkedjenek meg. Elmon­hogy minálunk milyen rette- felforr az emberben a vér dották, milyen nehéz volt a netes világ van*. ilyen arcátlanság láttán. De helyzetűit az 1956 utáni Az egyik azon csodálkozott, kinn, ahol az olasz kisember időkben, s hogyan sikerült hogyan kerültünk mi egy- nap mint nap azt hallja a azóta mind több istöbbdol­általán ide ki, a másik azt rádióban, a televízióban, ol- gozót meggyózniök és fel­kérdezte: Budapesten még vassa az újságokban, hogy világosltanlok az 1956-os mindig géppuskázzák az em- a "vasfüggöny mögött* minő magyar ellenforradalom iga­bereket? — az illető egyéb- borzalmak Játszódnak le, el- zi jellegiről, a szocializmus ként egy egyszerű vonatárus hiszi mindezt és elhisz még tényleges állapotáról. De volt, aki "Qelati*-t kiabál- nagyobb képtelenségeket Is, még több erő kellene. Talán va ment fülkétől-fülkéig, s mert ezt tömik a fejébe, s ha több magyar turista jár­omikor beszélgetni kezdtünk mert nagyon nehéz eljuttat- hatna minden évben ebben vele, a nagyobb nyomaték ni hozzá a felvilágosító szót. az országban, ha több olasz kedvéirt, meglobogtatott Sajnos, a nyugati kisem- dolgozó látogathatna el mi­elóttünk egy ötszázlírást berek közül sokan hitelt ad- hozzánk, akkor közelebb ke­(cca. 18 forint), s mutatta: nak szapuknak, s ezért él rüIvén egymáshoz, füstté vál­nék ik pénzük van, nálunk annyi képtelen képzet az nának a ránk szórt rágal­pedig rabság van. Aztán Bo- olasz kisember fejében a mák is. Papp Zoltán lognában odajött hozzánk _ egy magyar tisztviselőnő, aki harmincöt év óta él eb­ben a városban, s reszkető hangoil érdeklődött tőlünk, hogy lehet-e már nyugodtan közlekedni a budapesti utcá­kon — és így tovább. Aki nem járt kinn, talán el se tudja képzelni, mi min­dennel traktálják a "hivata­los* nyugati szervek az olasz kisembert, milyen nyakate­kert és képtelen rágalmakat szórnak ránk, s milyen bor­zalmakat emlegetnek a "vas­függönyön túli* élettel kap­csolatban Es sajnos, nem kevesen adnak hitelt nekik, amit mi is többször tapasz­talhattunk. A népköztársaságunk elle­ni hangulatkeltésben termé­szetesen a disszidensek jár­nak az élen. S azok az em­berek, akik az 1956-os ellen­forradalom keltette zűrza­vart kihasználva szöktek ki Nyugatra, ö most a népi demokrácia legmegveszeke­dettebb ellenségei, akik eem­milyen képtelenségtől nem riadnak vissza akkor, ha rá­galmazhatják egykori szocia­lista hazájukat. S a Közép­Európa különböző helyein megjelenő emigráns sajtó­termékek elöntik Európa egész területét, s Angliában csakúgy, mint Olaszország­ban széles körben terjesztik mindegyiket. S ezekkel az újságokkal, azok cikkeinek az illető ország nyelvire való lefordításával igyekez­nek hetükben tartani a nyu­gati közvéleményt. M it tudhat meg az egy­szerű olasz polgár ezekből a lapokból? Idézzünk: »KISZ ifjúsági munkatáborok* a címe an­nak a kisebb tudósításnak, amely többek között a kö­vetkezőket Írja: "Rekkenő nyári hőségben nyíltak meg o Kommunista Ifjúsági Szövetség felügye­lete alá helyezett hansági, hartai, bogyiszlói és a Bod­rogzug lecsapolásira létesí­tett borsodi ifjúsági munka­táborok. Idén már tízezer­nél több középiskolás növen­déket és egyetemi hallgatót kény sr eritettek az "önkén­tes* táborokba, ahol ember­telen körülmények között végzik a felnőtt szakmunkás számára is legnehezebb ku­bikosmunkát. Az első cso­portok kéthetes kényszer­munka után teljesen kimé­rUlten tértek vissza szüleik­hez. Tifusz, hőguta és bőr­Beszédes számok a szovjet rakétatechnika szédületes fejlődéséről A szovjet tudomány és 506,3 kilogramm volt és rakéta súlya az első szput­technika kiváló sikereket 1700 kilométer magasra nyikénál 22,7-szer volt na­ér el s vívmányai a békés emelkedett. Néhány hónap gyobb. Az adatok azt Is alkotómunkában gyümöl- múlva, 1958. május 15-én mutatják, hogy a holdra­csőznek. Vtlégraszólóak és fellőtték a harmadik szput- kéta az első szputnyik ma­egyedülállóak a szovjet ra- „yikot, amelynek a súlya gassógát négyszázszorosan Zsúfau uá* mm az ele& fUUoAtttáhiaC matinén Városunk zenei életének üte- lus vonalit kereetik. Puffo- csa-szólam teljes hangzás­me egyre gyorsul. A Szegedi gó hatásvadászat helyett te- béli kiegyenlítettsége emelte Nemzeti Színházban vasár• hát a hangulati mllió és a bensőséges kamarazenévé. A nap délelőtt o Bartók Béla müvek mondanivalója ke- Dániában élő kiváló hegedű­Szimfonikus Zenekar évad- rült előtérbe. Ezért volt a szó- művész, aki a budapesti ze­nyitó hangversenye iránt ak- moknak Őszinte visszhangja, nei hetekre látogatott el ha­hóra érdeklődés nyilvánult Kóródy gyakorlott kezű, min- zájiba, töretlenül őrzi pom­meg, mint egy színházi pre- dig ízléses zenekarvezető, pás hegedűs képességeit, ci­miernél. S egy hit múlva aki lelkesen igyekezett ze- zellált hangját és virtuozitá­újabb filharmóniai hangver- nekarával belső kapcsolatot sót, amihez ezúttal még pe­seny következik angol ven- teremteni és ez annál biz- dagógusként, mint igen te— dégkarmesterrel. A nézőtér tosabban sikerült, miután hetséges lányának mestere, sraasn-Tísst t sj s» ® 7 séről — amint azt lapunk Földtöl 1800 kilométerre vilógűr magasságában. Az október 3-i, szombati szé- távolodott el. első szputnyik rádióleadoja mában közöltük — érde- A szputnyikok után kez- egy hétig működött. A har­kes adatokat mondott el dődött az űrrakéták útra- madik szputnyik műszerei Apró Antal elvtárs, a Mi- bocsátása. Az első 1959. ja- másfél éve működnek es nisztertanács elnökének el- „uár 2-án repült a magas- előreláthatólag az ev vege­ső helyettese a Szegedi Ci- ba, s 400 ezer kilométerre még üzemben lesznek, pőgyárban tartott munkás- távolodott el a Földtől és A harmadik szputnyik nagygyűlésen. A főbb ada- Eúlya 1472 kiló volt. A lu- jelzéseit eddig több mint tokát, amelyek tudósok nyik a holdrakéta kilövé- 100 kilométer hosszúságú összesítésén alakulnak, az ^ {959. szeptember 12-én magnetofonszalagra vettek alábbiakban ismertetjük. történt. Súlya 1901 kiló fel, s a felvételek még to­Az első szputnyikot 1957. volt, s a Földtől 379 ezer vább tartanak október 4-én lőtték fel, sú- kilométerre távolodott. gj™ ly\öfó^,,küramkTlom0éterfe AZ ^ TÍTBSÁ?SfTXSE «l A második 100 kl,ónél kev~ebb volt' rakéta kezdősebessége pe­zoutnrtk 1057 november a holdrakétáé már több dig 11,3 kilométer másod­ján indult útjára. Súlya mint másfél tonna. A hold- ftj^* A ^holdrakéta kőerő olyan óriási tömeget jelent mint, például egy olyan hatalmas vonat tö­mege, amelynek eleje Bu­dapesten, a vége pedig Kecskeméten van és órán­ként 80 kilométeres sebes­séggel száguld. A holdrakéta irányításá­nak bonyolultságára és pontosságára mutat pél­dául az is, hogy ha az in­dításnál 10 másodperces ké­sés van, ez már 200 kilo­méteres találati hibát okoz. Ha pedig a sebességben másodpercenként egykilo­méteres az eltérés, akkor az eltolódás 250 kilométer tá­volságban jelentkezik. Most vasárnap hajnalban világgá röppent a nagy­szerű hír: vasárnap hajnal óta szovjet bolygóközi ál­lomás száguld a Föld és a Hold között Erről az újabb világraszóló eseményről la­punkban más helyen köz­lünk adatokat nélkül vezé-azt mutatta, hogy öregek és vezirkönyvek fiatalok, munkások és ta- nyelt. S^.'S A műsor első szóméként ?£LSÍTé. i*S2£ ™ magyar népda­áramkörébe. Az L zenekari ZZvuszTíe hangverseny műsora is ma- hallottuk. Ez az opusz a ze­aasiaénuű nekarkezelés nagy mesterei 0 19 v ' állítja elénk, aki minden nép- kar. A kissé súlytalan mu­Kóródy András, az Állami da\ mögé a falusi élet szí- zsikálásban a karmester he­Operaház karmestere régen nekben kavargó hátterét Igenként megfeledkezett a szerepelt Szegeden, s ezért festi. Amilyen változatosan témák is a kidolgozás beet­yUUat a Megjutalmazták a „Virágos Szegedért"­mozgalom legjobbjait Tegnap este 5 órai kezdet- méltatta meleg elismerő sza­tel értekezletre gyűltek ösz- vakkal a mozgalom részve­sze a Hazafias Népfront sze- vőinek buzgó és nagyon szép eedl városi bizottsága által eredményeket hozó munká­S-L2T kezdeményezett ját Fölhívta ugyanakkor a lom legjobb aktívái, a virá- következő év ujabb fölada­onk kedvelői talra is. A Hazafias Nép­Nagy István, a népfront front és a mozgalom részve­SSW^jkss A városi tanács nevében Cifranovics József köszönte meg az egybegyűlteknek a város megszépítéséért való hasznos fáradozását. Ezután Turai Géza, a népfront kul­turális bizottságának elnöke átadta a Hazafias Népfront ajándékait és dicsérő okleve­leit a virágok legjobb ápolói­nak. Sok hasznos és kedves ajándéktárgy került kiosz­tásra. Sinkovita Istvánné ön­tözőkannát kapott. Fekete Jánosné pedig gereblyét. So­kan kaptak tanulságos ker­tészeti szakkönyveket is. Oklevelekkel jutalmazták a vlrágültetőket 5000 darab vlrágtővel segftő Fajtakísér­leti Állomást, s a házuk tá­ját virággal megszépítő sze­gedi üzemeket: az Ecset gyá­rat, a Ruhagyárat, az Erő­mű Vállalatot. Oklevelet kaptak a MAV Fiúnevelő Intézet diákjai is az inté­zet virágokkal szépen díszí­tett ablakaiért. szerzett babérokat. Az oboák­ból, kürtökből és vonósokból álló kamarazenekar hibátla­nul látta el kisíró feladatát. Szünet után Beethoven napsugárban fürdő II. szim­fóniáját tolmácsolta a zene­Telmányi Emil és leánya autogrammokat osztogatnak az előadás szünetében. a közönség szívesen fogadta peregnek a tételek, gondosan kidolgozott, lendü- példamutató a zenei letesen felépített zenekari suk a formák könnyed játé­produkcióit. Zenekarunk ma kában. Zenekar és a kar­már határozott profillal bír, mester itt nyújtotta a leg­technikailag pedig országos jobbat. viszonylatban is kimagasló. Mozart Esz.dúr Sympho­A hangszercsoportok a ven- nje concertanteját Telmá­dégkarmester irányításával, nyi Emil és leánya, Telmá- véhez vezető utat s így taps helyes egyensúlyban muzsi- nyi Ilona tökéletes stílusú bon, ünneplésben nem volt káltak, s örvendetesen a stí- előadása, a hegedű- és brá- hiány. Szatmári Géza olyan hoveni jellegéről, puha tálalá- hangzásokkal és jinomko­dással (főként a IV. tétel­ben) pedig a klasszikus zene magvasságát halványítot­ta el. Aszfaltú.4ptt6 Vállalat sze­gedi épí.favezetöságe Sze­ged, Bkjza utca s. nehéz fizikai munkára útépítéshez alkalmaz hozzáérts brigádokat, szegedi munkáihoz 106 főt, Hódmezővásárhelyi mun­káihoz M főt. x A műsor három száma megtalálta a közönség szí­Mikszáth emlékbizottság alakult Szegeden (jguda? fiwywmot tewuuMÁi a ftiea iiÁ iufoletmáia A magyar irodalmi közvé- irodalmi, valamint újságírói lemény, az olvasók népes működésével kapcsolatban, tábora 1960. május 28-án továbbá nagyszabású ünnep­emlékezik meg Mikszáth séget terveznek a Szegedi Kálmánnak, jeles regény- Nemzeti Színházban fővárp­írónknak halála 50. évfor- si és helyi művészek közre­dulójáról. Különösen azok- működésével. A múzeumban ban a városokban időszerű emlékkiállítás nyílik majd ebből az alkalomból benső- szegedi és vidéki Mikszáth séges és tartalmas megemlé- emlékekből, relikviákból. Va­kezések rendezése, amelyek- lamennyi szegedi általános ben Mikszáth hosszabb ideig és középiskolában is meg­dolgozott, tevékenykedett, s emlékeznek erről a jubileum­nagy müveihez az élménye- ról. Javasolja az emlékűi­ket gyűjtötte. Szeged kivéte- zottság, hogy Mikszdh-szob­lesen előnyös helyzetben van rot állítsanak fel Szegeden, s ebből a szempontból, hi- jelöljék meg emléktáblával szen Mikszáth éveken át azokat az épületeket, ame­működött ebben a városban lyekben Mikszáth itt élt és Újságíróként. Ezért az lile- tartózkodott. A panteonban tékes kulturális intézmények is megörökítik Mikszáth env úgy döntöttek, hogy az ün- lékét mellszoborral, vagy nepségek előkészítésére és domborművei. Ebben az idő­lebonyolítására emlékbizott- ben a TIT számos ismeret­ságot szerveznek. A 12 tagú terjesztő előadásban méltat* bizottság dr. Madácsy László ja majd az üzemekben és in­egyetemi docens elnökleté- tézményekban Mikszáth vei már meg is kezdte a munkásságát, munkát és előzetes tervet j A tervezetben kiadvány dolgozott kl a szegedi ün- megjelentetése Is szerepel. E nepségek programjára. célra Nacsády Józsefnek, E terv szerint akadémiai Mikszáth szegedi évei ered­vándorgyülést rendeznek ményes kutatójának -Mik* majd Szegeden, amelyen sze- száth és Szeged* című publi­gedi kutatók ismertetik leg- cisztikai dokumentumgyűlte­újabb eredményeiket Mik- ményére gondolt az emlék­száth itt-tartózkodásával és bizottság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom