Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-25 / 251. szám

4 magyar szocialista munkáspárt lapja i 1 XV. évfolyam, 251. szám Ara: 10 fillér Vasárnap, 1959. október ' 25. Szeged kommunistái összeforrva a tömegekkel a szocialista építés meggyorsításáért dolgoznak A városi pártértekezlet a párt politikája alap ián végzett hároméves munkát értékelte és megjelölte a szegedi teendőket A szegedi városi pártértekezlet — amint ezt tápunk tegnapi, szombati számában jelentettük — pénteken délután 3 órakor kezdte meg kétnapos munkáját a Kamaraszínházban. A város valamennyi pártszervezetének taggyűlésen megválasztott küldöttei, képviselői gyűltek össze a fontos munkaértekezletre, hogy számbavegyék az ellenforradalom óta megtett utat, s kijelöljék a párt politikájának megfelelően a jövő tennivalót. Felelősséggel tanácskoztak a kommunisták, elbírálták a város vezető politikai fórumának, a városi pártbizottságnak eddigi tevékenységét, s ezenkívül minden fontos, a dolgozókat érintő kérdést megvitattak. A párt és a tömegek közötti eltéphetetlen kapcsolat egyik szerény, de sokatmondó kifejezője volt, hogy a munkaértekezlet meghívottai között ott voltak a pártonkívüli munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek képviselői is. A tanácskozás első napján, pénteken — amint már jelentettük — ifj. Komócsin Mihály elvtárs a pártértekezlet elé terjesztette a városi pártbizottság beszámolóját. A városi pártbizottság beszámolója az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei szellemében készült, s azt a gyakorlati, helyi teendőkre alkalmazta. Az alábbiakban ismertetjük a városi pártbizottság beszámolóját. A városi pártbizottság beszámolója A bevezető rész megállapította, hogy a város kommunistái olyan időben tartják tanácskozásukat, s olyan időben készülnek a párt kongresszusára, amikor a szociaI ásta tábor, a nemzetközi kommunista mozgalom, az imperializmus ellen küzdő népek mozgalma, a béke erői gyorsan és szakadatlanul növekednek, s gyengülnek, bomlanak az imperializmus erői. Hazánkban ma a párt, a népi demokratikus rendszer, a szocializmus erői szilárdak és növekedőben vannak. A párt egységes, erős és ösznzeforrott a tömegekkel, eredményesen vezeti a szocialista társadalom építésének történelmi jelentőségű munkáját A beszámoló vázolta a párt négy évtizedes történelmi útját, s ajánlotta, hogy a szegedi munkásmozgalom történetének tanításait is fel kell használnunk ifjúságunk szocialista tudatának formálására. Méltó emléket kell állítanunk az 1919-r s Tanácsköztársaság szegedi harcosainak és a munkásmozgalom szegedi mártírjainak. Számot adott a beszámoló arról az eredményes, és sok áldozattal járó munkásságról is, amelyet a szegedi kommunisták a felszabadulás után végeztek, majd rátért az ellenforradalom szegedi előkészítésének, lefolyásánál/ és leverésének elemzésére, tanulságainak levonására. Az ellenforradalom utáni politikai és gazdasági konszolidáció ismertetése után a város társadalmi arculatáról adott tájékoztatást a beszámoló. Szeged társadalmi arculatát a felszabadulás előtt döntően a paraszti és városi kispolgári túlsúly jellemezte. A felszabadulás után a városban megváltozott a munkásosztály aránya, s ebben egyik fontos szerepe volt az ipar fejlődésének. A szegedi munkások kezdettói fogva a politikai mozgalom áramában voltak. A felszabadulás után sokan kerültek közülük vezető posztokba, jelenleg is a város politikai, társadalmi, állami és gazdasági vezető-gárdáját képezik. (Siflis felvá tanácskozik a szegedi pártértekezlet A munkásosztály és szövetségeseinek helyzetéről — A felszabadulás után n&gyban változtak a munkások életkörülményei, kereseti lehetőségei, ami együtt járt a kulturális előrehaladással. A felszabadulás után a megürült belvárosi lakások egy részébe, az újonnan épült modem lakások nagy részébe munkások költöztek. A munkásnegyedek kommunális ellátottsága is sokat Szép sikereket hoz a kongresszusi munkaverseny. A Szegedi Ruhagyárban például a harmadik negyedévben 2 millió forint értékű tervteljesítést vállaltak, s ennek nemcsak eleget tettek, hanem JOt ezer forinttal túl is szárnyalták. A gyárban Molnár jánosné is egyike azoknak, akik jó eredményeket érnek el mind a minőségi, mind a mennyiségi termelésben. fejlődött, bőven van azonban még tennivaló a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat teljes megvalósításáért. — Gond még a lakás, a kereskedelmi bolthálózat, a munkásgyerekek bölcsődei, óvodai ellátása. A nagyüzemekben a munkások fokozottabb egészségvédelméért vannak teendők. Soron következő feladataink közé tartozik: a munkásság létszámának növelése elsősorban az ipar fejlesztése útján; a munkásosztály vezető szerepének további erősítése az élet minden területén. A parasztsággal kapcsolatban ismertette a beszámoló, hogy számuk a felszabadulás után csökkent. Döntő részüket a kisparasztság adja, s csak kisebb hányadát a középparasztság. A pártnak tekintélye van a szegedi parasztság körében, nincs azonban megfelelő szervezett befolyása. Eddig nem kezeltük őket politikai súlyuknak megfelelően és még a népfront adta lehetőségeket sem használtuk fel eléggé a szocializmus építését szolgáló politikai aktivitásuk felkeltésére. — A parasztság körében feladatunk: körültekintő vizsgálattal feldolgozni az egyénileg gazdálkodó parasztság helyzetét, az , arculatát jellemző kérdéseket és ennek alapján munkáljak ki * párt par raszipolUikajabol adódé tennivalóinkat. Körzeti pártszervezeteinket tegyük alkalmassá arra, hogy megfelelő munkát végezzenek az egyéni gazdák körében. Munkáljuk ki a népfront adta lehetőségeket a parasztság politikai aktivitásának felkeltésére. Használjuk fel bátran ebben a munkában a volt koalíciós pártokban szerepelt becsületes dolgozó parasztokat. A termelőszövetkezetek tagjai pedig végezzenek széleskörű felvilágosító tevékenységet az. egyéni gazdák körében. Ifj. Komócsin Mihály elvtárs a pártbizottság beszámolóját ismertetve ezután az értelmiségiekről szólott, s vázolta helyzetüket a felszabadulás előtt és után, kitérve az 1956-os ellenforradalom előtti és utáni magatartásukra. A beszámoló hangoztatta: — A szegedi értelmiségiek zöme polgári és kispolgári származású, de ma már mind nagyobb számban vannak közöttük munkás-paraszt származásúak. A polgári származású, vagy régi értelmiség körében is van egy erős mag, amely nemcsak lojalitásból, hanem világnézeti felfogásából követi pártunk politikáját. — Az ellenforradalom után az értelmiség magatartását a párthoz való határozott közeledés és lojalitás jellemzi. Gyorsítsuk meg a régi értelmiség világnézeti nevelését, valamint körükben a nacionalista és soviniszta hatás leküzdését. A kispolgárságról, majd utána a volt kizsákmányolókról szólott a beszámoló. A volt kizsákmányolók, a Horthy-rendszer haszonélvezőt jelentős részükben deklasszálódtak; beletörődtek a megváltozhatallanba s igyekeznek beilleszkedni az új helyzetbe. Kisebb részük azonban ellenséges tömböt képez, fizikai munkára nem hajlandó, vagyonából, illetve spekulációból éL s előfordul, összeköttetéseit felhasználva, "időnként* elhelyezkedik. Az ellenforradalom legtöbb vezetője és aktivistája közülük került ki. A Horthy-rendszer volt haszonélvezői közül kerülnek ki ma is az ellenséges rádióállomások híreinek, a különböző kombinációknak és rémhíreknek a fő terjesztői. Ezért tehát szemmel tartásuk továbbra is egyik feladatunk. A beszámoló helyi, állami szerveinkről, munkájáról is értékelést adott. Az elmúlt három évben a tanács, mint államhatalmi szerv, mindinkább betölti funkcióját. Különösen figyelemre méltó jogalkotó tevékenységének fellendülése. Az ülések előkészítésében azonban nincs minden rendben és ez gátolja a tanácsot funkciója betöltésében. A városi tanács végrehajtó bizottságának munkája is sokat javult s ez vonatkozik a kerületi tanácsok tevékenységére is. Hiba azonban, hogy a városi pártbizottság hiányosan foglalkozik a kerületi tanácsokkal. Ezért elsősorban a pártbizottság titkárai és a végrehajtó bizottság elnökségében dolgozó elv* társakat terheli a felelősség. Szükséges a párt-végrehajtóbizottság és a tanács végrehajtó bizottsága munkájának jobb öesaehangeiasa, a tanácsban dolgozó kommunisták munkájánaK fokozottabb ellenőrzése. Meg kell oldani a kerületi takácsokkal való rendszeres foglalkozást. A népi ellenőrző bizottság eddig is igen eredményes munkát végzett, de egyes népi ellenőröknél baj, hogy csak a hibák feltárására összpontosítják figyelmüket, nem tárják fel a tovább fejlesztendő " pozitív vonásokat. Rámutatott a beszámoló, hogy munkásőrségünk, rendőrségünk, karhatalmunk és a honvédség megbízható, , fegyveres erejét képezi népi hatalmunknak. Ezután rátért a gazdasági konszolidáció és a szocializmus építésenek további kérdésére. Az ellenforradalom okozta súlyos gazdasági károkat a párt és a kormány helyes intézkedéseivel, a dolgozó emberek odaadó munkájával rövid időn belül sikerült megszüntetni. A gyors és sikeres konszolidáció lehetővé tette a szocializmus építésének folytatását. A párt Központi Bizottsága — a hároméves terv eddigi sikerei alapján —, a dolgozók egyetértésével kitűzhette célul, hogy idén érjük el fő vonatkozásaiban a hároméves terv 1960-ra tervezett színvonalát. Fokozottabb iparféjlesstés Az ipari, mezőgazdasági termelés sikeres alakulása, az életszínvonal emelkedésének következtében, a dolgozók mindjobban növekvő termelési aktivitása lehetővé teszi a szocializmus építésének meggyorsítását. A felszabadulás óta Szeged gazdaságában is jelentős a fejlődés, de még jelentősebb az a perspektíva, amely előtt Szeged gazdasága áll. Részletesen taglalta a beszámoló a szegedi ipar és a közlekedés helyzetét, a felszabadulás előtt és a felszabadulás után. Szeged iparára jelenleg jellemző a nehézipar és a vegyipar csekélysége, a termelő berendezések avultsága. Az építőipar összpontosított ugyan és gépesítése jelentősen fejlődött, mégis vannak követelmények a gépesítésben. Szükséges a vasút technikai fejlesztése. A gépkocsiközlekedésben a na®*-