Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-24 / 250. szám

3 Szombat. 1959. október 24. Jobban kell bízni az emberekben Előbbre koszuk a holnapot A desz ki Kossuth Tsz vezetőinek tanulságos leckéje A deszki Kossuth Terme- kellene az istálló. Vetró elv- kák minőségét és ő írta be löszövetkezetnek egész me- társ, az agronómus a fejét a teljesítményeket is. A nor­gyeszerte neve, becsülete van. fogja, hova tegye a tehene- más, Csernai István minden Nemcsak azért, mert tá'bb ket? A tavaszi burgonya jószándéka ellenére sem tud­milliós a vagyona, s birtoka szedése sincs még teljesen ta ezt a munkát hiánytala­három falu határáig nyúíik, kész. Bár a gépállomás min- nul elvégezni, ami hellyel­hanem mert a termelésben den tőle telhető segítséget közzel a tagok részéről visz­is olyan eredményeket ért megad, a munka annyira szaélésekre adott lehetősé­rilár el eddig, melyekhez hu- szorít, hogy még a vetőma- get. sonlót az egyéni parasztok gok szelektorozására sincs együtt sohasem tudtak ezan idő, meg ember. Ez kihatás- Elbizakodottság a vidéken felmutatni. ÍV sal lesz majd az új termésre tíz évvel ezelőtti, alig más;- is. Határozott lazaság ta- A lúbrakapott elbizako­fél tucatnyi alapitó tagsáig pasztaiható a munkaíegye- dottSQ9 a ™eples ideje alatt ma már háromszázhetven- lem körül. Mert bizony nem- és utana bosszulta csak meg két emberrel számol. A gaz - csak az elnökben, meg a magát igazán. Kimondták: dasággal együtt növekedett:, többi vezetőkben 'van hiba, ne™ íizetünk,.a gépállomás­nak cséplőmunkás-részt. magunk!... Taka­rékoskodni akartak a gabo­nyáron, bár vezetése alatt szép eredményeket értek el ebben az évben is a tsz tag­jai. Elégedetlenségről nincs szó, mert aki igazán szíve­sen dolgozott, az megtalál­ladták meg a korábbi reális nak mondható terveket. Ml hát ezek után a panasz? Uol szorít a csizma? Ha bejárjuk a földeket, nevelkedett a tagság. A kö- hanem a tagokban is. So- _ . sősség nevelte Lele Ferenc kan vannak, akik egy-két- mald mi magunk.... iaKa­elvtársat is, az egykori nap- napos háztáji munkára tá . , . számosból lett elnököt a Mi- vol maradnak, s aztán négy- nabehordasnal is azzal, hogy dék országgyűlési képvise- öt napig is egyéni paraszt J1®"1 szokas szerint asztag­löjévé. rokonaiknak, meg az asz- b°k hanem egyenest kocsi­Erre a kommunista em- szonynak segítkeznek otthon. fül csépelnek. Mar kezdet­berre most mégis panasjz- Néhány hét óta már van- be" klderu t- bogy ,a dsép." kodnak. Azt mondják, néma nak fegyelmi rendszabályok, ^gépekhez keves a fogatero, legjobban gazdálkodott a s alkalmazzák is azokat. ráadásként jött a sok au­gusztusi viharos zápor, mely A nehézségek okai leáztatta a termést, sok-sok napon keresztül emiatt is A mostani szorító nehéz- álltak a gépek. Romlott a ségek keletkezése mintegy jó gabona minősege is. Csak­félévre vezethető vissza, nem két hónapon keresztül hatta számítását. A^terv® amikor pedl§ minden val0" a, legjobb 40 munkaerő ­zett 40 forint helyett előre- °ramu Pontossággal akik csepeltek - hiányzott á láthatóan 44 forint lesz az haladt *tt a maga rend jen. növény termelesbol. A tul­egy munkaegységre jutó A. tagfág> a vezetoseg jo- zott önállóságból elbizako­osztalék A tsz szám® ter- "zandéku, de teljesen meg- dottsagból eredően eltolo­melési tervét túlteljesítette, alapozatlan javaslatára elfő- dott a cséplés ideje. Ez ki­Kenderből 150 ezer, olajlen- «ad?,u 3gy -újítást*. Kimu- tolta aztán a maga idejé­ből mintegy 90 ezer, kertész- hogy ezzel az ujítós- bői a tobbi mezogazdasagi kedésböl 30 ezer, gyümölcs- fal sok-sok megtakarítás ér- munkakat is. félékből 60 ezer forinttal ha- maJd el pénzben, gabo- Nem lenne azonban becsu­naban egyaránt. Az -újítás* letes dolog, ha -mindezt ma lényege, hogy felesleg® pél- egyedül csak Lele Ferenc dóul a növénytermelésben a elvtárs rovására irnánk. terület nagyságának megfe- Nem kisebb a felelőssége a leően több munkabrigád járási tanács mezőgazdasági szervezése. Ügy gondolták osztályának, s a községi ta­Lele Ferencék: nem kelle- nács végrehajtó bizottsága­gazdaság udvarait, ha be- nek az olyan munkacsapa- nak sem. A Kossuth Tsz szélgetünk az emberekkel, tok sem, melyeknek élén fe- birtoka, s gondja is csak­sorjában feleletet kapunk lel® csapatvezetők állnak, nem megkétszereződött az mindenre: 50 holdnyi cukor- Ezzel megtakaríthatják — idei tavaszon. A tsz vezetői­répa még teljes egészében gondolták — a brigádveze- nek — akiknek hiányoztak a határban van, a kukorica- tőknek és a csapatvezetők- azok a termelési, szervezési szedés sin® még kész, talán nek külön járó osztalékot, tapasztalatai, melyeket az új csak 40 százalékig. Jócskán Ehelyett afféle "normarend- helyzet megkövetelt — jó­híja van még az őszi vetés- szert* alkottak. Felvettek formán senki sem adott nek is, jóllehet más szom- egy normást, akinek az lett megfelelő erkölcsi, szakmai ezédos tsz-nek már zöl- a hivatala, hogy járta min- segítséget. S most mór azt is dellő táblái is vannak. Ké- dennap a gazdaság óriás ha- mondhatják Lele elvtársék: eik az épitkezés, pedig a tórát, s a ®ápatvezetők he- utólag könnyű okosnak len­jószágoknak már nagyon lyett ő ellenőrizte a mun- ni, hol voltak az elvtársak korábban? Kijavítják a hibákat Lele elvtárs becsületes kommunistához méltóan azonban belátja — bár vé­gig jó szándék vezette —, bizonyos mértékig elszakadt az emberektől. Nem bizott abban, hogy a több száz lét­számú család tagjaiból lehet tízegynéhány olyan munka­csapatvezetőt, három-négy brigádvezetőt kiállítani, aki megfelelő anyagi, erkölcsi elismerés fejében rendet, fe­gyelmet tud tartani a nagy gazdaság egy-egy kisebb da­rabján. A hiba kijavításán máris jó ütemben dolgoz­nak. Az új esztendőben már három növénytermelési bri­gád dolgozik majd itt. A bri­gádokon belül egész évre megkapják területeiket a 10 —12-® létszámú munkacsa­patok is. . Az -emberekben való bizalom a még jobb eredmények elérésének kul­csa. Ezt ma már Lele elv­társ is látja, Csépi József Egy kis „gyár nagy gondja Minden üzem, vállalat jövő év második negyedére életében nagy jelentőséggel igazolta vissza a terv elké­bír a bővítés. Így van ez szítését. Ismerve az építke­olyan kis »gyár« esetében zés kivitelezése körüli huza­is, mint a Gyógyászati Se- vonát, ezek szerint már géd®zközók Gyára a Kál- ®nk a jövő év nyarára ké­vin téren. A kis jelző ez- szülhetne el a bővítés. Tgy esetben helyénvaló, hiszen tavasztól ismét sok beteg ez csak egy fiókja egy or- rászoruló dolgozó marad gyó­szág® vallalatriak. Alig hú- gyászati segédeszköz nélkül szan dolgoznak benne, de szerte Dél-Magyarországon, bátran állíthatjuk, hogy a Azok nevében kérjük az ille­legn&gyobb szegedi üzem ké- tékesekut, akiknek egészsége, Bzitményeinek használatakor vagy gyogyulasa függ attól, sem gondolnak annyian ha- hogy be tudják-e szerezni a Iával a készítőkre, mint e szükség® evógyászati eszkö­kis üzem ®etében. Ez ért- zöket.: próbáljanak össze­hető, hiszen azokon könnyi- fogni a tervezők és építők tenek gépeikkel, gyógyászati a Gyógyászati Segédeszkö­segédeszközeikkel, akik más- Gyára szegedi telepé­különb®! talán járni sem nek dolgozóivai készltsék el tudnanak, vagy csak igen ' nehezen gyógyulnának ba- időben a bovit®t. Ugy hisz­jaikból. szűk, ez nem lehetetlen, hisz Ez a kis gyáregység Csöng- az egészség® emberek ösz­rád megyén kívül Bács, Bé- ^fog^ ^ jó doigot szült kés és Szolnok megye déli . részét is ellátja gyógyásza- mar Szegeden ti segéd®zközökkel. Tavasz­tól őszig, a szezonban, ahogy itt mondjak, annyi a mun­ka, megrendelés, hogy nem tudják kielégíteni az igé­nyeket. Ezért már régen fel­vetődő** a telep bővítésének kérdése, de még ma is hú­zódik megvalósítása. A vá­rosi tanács nem tudott meg­felelő helyet bizt®ítani, ezért m®t a vállalat buda­pesti központja úgy határo­zott, hogy a meglévő helyen bővítik a szegedi egységet, úgy hogy két szintre ®zt­iák az edd'ni helyiségeket. Ezzel mintegv 30—40 száza­lékkal megnő majd a telep kapacitása és valóra válhat egy korábbi tervük az ortho­pád cipőkészítő részleg fel­állítása. Pillanatnyilag azon­ban néhány akadály áll az elgondolások megvalósítása előtt. Első és talán a leglé­nyeg®ebb az, hogy a Sze­gedi Tervező Vállalat csak a M unkásosztályunk bizal­mára és lelkesedésére támaszkodva tűzte ki a párt ez év márciusában nagy feladatainkat: főbb mu­tatókban már az idén érjük el az 1960-ra tervezett ter­melési színvonalat. Másszó­val : hozzuk előbbre a holna­pot. A határozat megjelené­sét Szegeden nem követték hangzat® felajánlások, igen helyesen nem azon verseng­tek, hol és ki t®zi közzé el­sőnek a munkások kongresz­szusi vállalását, hanem azt tartották 6zemelőtt, hogv a helyi lehetőségeket, erőfor­rásokat felmérve a legtöbbel járuljanak hozzá célkitűzése­ink eléréséhez. Többnyire ez a megfontoltság jellemezte a munkát is Szeged üzemei­ben az elmúlt fél év során, s ma elmondhatjuk, hogy az eddigieknél egyenletesebb, megalapozottabb és eredmé­nyesebb termelés folyik gyá­rainkban. Ez az egyenletes­ség jellemző a termelés mennyiségi alakulására is hónapról hónapra. A kongresszusi felajánlá­sok napjaiban zártuk az első negyedévet. Városunk szocia­lista ipara tervét az első há­rom hónapban ®ak 99,2 szá­zalékra telj®ítette. Az ezt követő hónapokban azonban sokat pótoltunk, s a fél év végén már csak 0,8 százalék választott el bennünket a határozatban megjelölt 4 százalék® túltelj®ítéstől. Bár népgazdaságunk szerke­zeti adottságai olyanok, hogy a harmadik negyedévben na­gyobb feladatok hárultak üzemeinkre, mint az előző kettőben, tovább növelhet­tük eredményeinket, s ma már ®ak 0,2 százalék hiány­zik abból, hogy elérjük a határozatban megjelölt túl­teljesítést. E :mk trr. eredmények többnyire úgy szület­tek, hogy az üzemek dolgozóinak javaslatára a ve­zetők lépten-nyomon t.últel­jesitésre kértek' engedélyt a minisztériumtól. Ha a több­letre szüksége volt a nép­gazdaságnak és "szabad* jel­zést kaptak, sok helyen ugyancsak "ráhúztak", tgy jött létre a Paprikafeldolgo­zó Vállalat 199,7 százalék® tervtel i®itése a harmadik negyedévben, a Vasöntöde 415, a Konzervgvár 119. a helyiipari üzemek közül a Seprű gvár 118.2 és a Szegedi Nyomda Vállalat 117,2 szá­zalék® telj®ítménye. Az egyenlet®, nyugodt termelőmunka gazdasáspoli­tikánk, s munkás®ztályunk leik® tevékenységének egyik eredménye. Sikerült biztosí­tanunk a megfelelő anyag-, ellátást, a szervezettséget, a munka ínlvamatosságát. Er­re a lehetőségre épültek dol­gozóink vállalásai és ala­kultak meg a kongresszus tiszteletére a különféle ter­melő brigádok, közülük igen sok ma a szocialista brigád cim elnyeréséért küzd. Ezek a munkáskollektívák kezde­ményezték az elmúlt napok­ban, hogy novembert, a kongresszus tiszteletére, még jobb munkával ünnepi hó­nappá tegyük. Gondolataik­ban, szavaikban ott tükröző­dik az a sok eredmény, amit elértünk, s a bizalom a párt kongresszusára kiadott irány­elvekben felvázolt távlatok iránt. A szegedi munkások is a tények alapján tanul- Távol áll tőlünk, hogy a tak meg bizni a pártban, a leik® kongresszusi késziiló­párt politikájának hely®- dés ünneprontói legyünk, s ségében. A gyorsabb előre- azt állítsuk, hogy egynéme­haladás, a holnap közelebbre lyik gazdaságvezető komoly hozásának lehetősége csak fékje a nagyobb eredmé­fokozta bennük a lelkesedést, nyek kibontakozásának. Ma­a munkásöntudatot. Ha szét- radiságuk nemcsak az ő hi­nézünk üzemeink kongr®z- bájuk. Ennek megszüntetése szusj versenykiállításain, nem ®upán politikai meg­amelyek arról adnak szá- győződés kérdése. Sok min­mot, hogy e verseny páro- dentől függ ennek megoldá­sul a jobb anyagi ösztön- sa. Mindenekelőtt olyan zéssel, egyszeriben előttünk gazdálkodási és gazdaságos­áll a kongresszusi készülő- ságra ösztönző módszerek ki­dés, vetélkedés minden té- alakításától, amelyek az ed­diginél jobban serkentik a vezetőket a lehetőségek még jobb kihasználására és újab­bak felkutatására. A többi nyezője. N em hagyhatjuk szó nélkül azonban a ki­ségében megalapozottan, reá­lisan és a munkások véle­ménye alapján készítették vállalásaikat, akadtak óva­vételeket seia Mert erre is feihivják fi T^Í^TLTTLTT gyelmünket a kongre^usi verseny eddigi tapasztalatai is. E haszn® tapasztalatokat pedig nem hagyhatjuk szá­. . ... ... . .... mitáson kívül második öt­toskodok akik azt váltották éves Zrvimk elkészítésénél, hogy "inkább kev®ebbet, de bizt®an*. Ezek oly biztosan » kongresszusi verseny­telj®ítették vállalásaikat, A ben elért eddigi ered­hogy szinte neki sem kel- menyeinkre büszkék lett rugaszkodniok. Az ugró- lehetünk. Ez a sodró erejű mércét oly alacsonyra tűz- áradat sok rejtett tartalékot ték, hogy könnyedén átugor- tárt fel eddig, s hasznosított hatták, szinte átléphették, népgazdaságunk, következés­Igaz, hogy többnyire pótfel- képp mindannyiunk számára, ajánlással már korrigálták e Ebben az áradatban sokat ta­könnyelmúséget. de ezeken nulhattak, s tanultak is üze­a helyeken azonban tempót mi vezetőink, s nőtt, erősb­v®ztettek. Ebből is azt szúr- dött munkás®ztályunk, betjük le, hogy általában né- ameiy nagyobb részt vál­hwiy üzemünkben a terve- a ^ f<)1 ó harcb6L zettnel nagyobb lehet®egek. *J"L J„ . .. „ tartalékok szunnyadnak, Ez az öntudat, bátran álht­amelyeket a vezetők nem is- hatjuk, egyik legnagyobb mertek, vagy nem ismernek iendítője, gyorsítója fejlődé­eléggé, ®etleg valamilyen „••,_,,_„>. oknál fogva nem vesznek szá- SUT1™ , mításba az évi tervezésnél, Mindezek tudatóban, isrne­s a munkások felajánlásainál retében kell végezni további sem- munkánkat az elkövetkezen­S ok igazság van abban dő hetek, hónapok során, a megállapításban, Nehéz munka vár még ránk, hogy az óvatoskodó elbizakodottság vesze­ti zemek magatartásénak okai ? voltak és vannak. Egyik lycs- Ha a termelés meny­ilyen ok nézetünk szerint az, r.yiségi tervének telj®ítésé­hogy nem ismerték időben ben viszonylag jól is állunk, , rentabilitási k még a tennivaló a ter­ienne hely® , ,, .. mel® noveléseben, s az ön­az elérendő szintet. Nem egyértelműen ®ak a gazda­sági vezetőket elmarasztalni, hiszen a gazdaságosságra, a költség csökkentésében. Ha ezen a téren íb telj®iteni nyereségre ösztönző módsze- akarjuk a párt határozatá­reinknek nem utolsósorban a vezető premizálásának vari­ban kitűzött feladatokat — nak olyan vonásai, amelyek már pedig akarjuk —, neki némelyeket óvat® tervezés- kell gyűrkőznünk az utolsó re késztetnek. Nehéz ezt negyedévnek is. A kommu­konkretan kimutatni, de . .», , .. ^ , azért elég csak szemmel ki- nisták- szakszervezeti tiszt­sérni néhány vállalat tevé- ségviselők lelk®itsék még kenységét és észrevehető, többre, jobbra munkatársai­hogy milyen tervszerű üte- kat. hogy a kongresszusi mezessel kerülnek be a ter- versenyben újabb sikerek melésbe az úgynevezett rej- születh®senek, s e sikerek­tett tartalékok. Ez a "terv- kel segítsük a pártnak meg­Kzerúség* pedig évről évre rövidíteni az éveket, s kö­v®zteséget okoz népgazdasá- zelebb hozni a holnapot, gunknak. Nagy Pál BUKAREST ÚJ VÁROSNEGYEDÉBEN Bukarestben az épülő új lakótömböket nem zsúfolják össze. Csakúgy, mint a mi »• szagunkban, a házak között parkokat, játszótereket létesítenek. Az egészséges kör­nyezetben épülő új városnegyedek házaiban valamennyi lakást egyformán ér a nap­fény. Az új városrészeket trolibusz- és autóbuszjáratok kötik össze a központtal és a környékben levő üzemekkel. fl Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1959. október 22-én kibővített ülést tartott. Az ülés első napirendi pontja a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és a további feladatokról szóló je­lentés volt. Előadója: Fehér Laj® elvtárs. A Központi Bizottság az elöterj®ztett javaslatot behatóan megvi­tatta. A vitában felszólalt Kádár János elvtárs, az MSZMP Központ Bizottságának első titkára is. A hatá­rozati javaslatot a Központi Bizottság egyhangúlag el­fogadta. A Központi Bizottság Apró Antal elvtárs előterjesz­tese alapjan foglalkozott az államhatalmi és igazgatási szervek munkájával, valamint az Iparvezetés egy® kér­déseivel továbbá Marosán György és Sándor József elv­társak előterjesztesd alapján egyes pártszervek munká­jának fejlcsztesevel. Az előterjesztéseket a Központi Bi­zottság megvitatta és egyhangúlag jóváhagyta. Milyenek lesznek az új, a MALÉV által is használt szovjet repülőgépek? II r—18. óránként 650 kilo­méteres sebességgel leszál­lás nélkül több mint 5000 kilométer utat tehet meg, úgy, hogy üzemanyagtartá­lyaiban még ezután is egy órára elegendő üzemanyag marad. A haszn® terhelés az út távolságától függően 14 tonnáig terjedhet. A gép maximális repülősúlya 61 tonna. A leszálláshoz mind­össze 560 méter hosszú pá­lya szükséges, s a gép már 750 méteres pályán is fel­emelkedhetik a levegőbe A magyar sajtó hírül ad­ta. hogv a MALÉV 1960-ban előreláthatólag három IL— 18. szovjet óriásgéppel bőví­ti parkját. Ez a repülőgép — a világhírű Iljusin kollektí­vájának alkotása — a szov­jet repülőgépgyártás egyik új büszkesége. A repülőgépet négy, egyenként 4000 lóerős tur­bólégcsavaros motor eme­li a magasba. 75—100 utas számára van benne hely. de a, turista változat száznál is több utast szállíthat. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom