Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-24 / 250. szám

Nagy 'elenföségti | úi szövet törvényjavaslatok | XV. évfolyam, 250. szám Ara: 50 fUIér Megkezdte munkáját Szombat, 1959. október 24. g előbbre llOTZUk 1 a holnapot Segítsünk egymáson A tanácskozást ma tovább folytatják i GEenei {ejtűra iiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiniiiiiiiiiiiminiininiiinniiniiiiiiiinmf Szeged életének fontos ese­ménye, a két napig tartó váfosi pártértekezlet tegnap, pénteken délután 3 órakor nem® egyszerűséggel, min­den külsőségtől mentesen kezdődött a Kamaraszínház­ban. Az elnökségi emelvény nemzetiszínű és vörös dra­périáin Vlagyimir Iljics Le­nin, a világ munkásosztálya halhatatlan tanítójának fényképe fölött nagybetűs felirat hirdeti: Előre a szocializmus építé­séért! A munkaértekezletre a város pártalapszervezeteinek választott küldöttei és kép­viselői gyűltek össze. A meghívottak között ott vol­tak a pártonkívüli munká­sok, dolgozó parasztok és értelmiségiek képviselői is. A pártértekezletre eljött Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Népsza­badság szerkesztőbizottságá­nak vezetője, valamint Né­meth Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. Pusztai Józsefné elvtársnő, a Szeged városi pártbizott­ság másodtitkárának meg­nyitója után megválasztot­ták a pártértekezlet elnök­ségét Ennek tagjai: Nemes Dezső és Németh Károly, valamit dr. Antalffy György, a Szegedi Tudományegye­tem rektora, Bernáth And­rás munkásmozgalmi vete­rán, Biczó György, a városi taná® v. b.-elnöke, Bite Vince, a MÁV Igazgatóság dolgozója, Bódi László vas­esztergályos, országgyűlési képviselő, Börcsök Ferenc, a városi pártbizottság osztály­vezetője. Ecsedi Gézáné munkásmozgalmi veterán, Faragó Ján®, a szegedi já­rási pártbizottság ®ztáfyve­zetője, Farkas Istvánné, a városi nőtaná® elnöke, Gesztei Mihály, a megyei rendőrfőkapitányság dolgo­zója, Gyólai István, a szak­maközi bizottság elnöke, Katona András munkásmoz­galmi veterán, Kelemen Mik­lós, a megyei rendőrfőkapi­tányság vezetője, Kelemen Sándor, a szegedi munkás­őrség parancsnoka, Kiss Ká­roly munkásmozgalmi vete­rán, Kispál Jenő, a városi pártbizottság politikai mun­katársa, ifj. Komócsin Mi­hály, a városi pártbizottság első titkára, Krizsán Ferenc, a Jutaárugyár igazgatója, Ladányi Benedek, a városi taná® elnökhelyett®e, Nagygyörgy Mária, a Szege­di Kenderfonógyár igazgató­ja, Siklós János, a Délma­gyarország szerkesztőbizott­ságának vezetője, ifj. Simon Béla, a városi pártbizottság Mztályvezetője, Sípos Géza, a KISZ-bizottság titkára, Pusztai Józsefné, a városi pártbizottság másodtitkára, dr. Szilárd Ján® egyetemi tanársegéd, Törköly Ferenc, a városi pártbizottság osz­tályvezetője, Vincze Zoltán, a városi rendőrkapitányság vezetője és Zina Miklós, a Dózsa Tsz elnöke. Ezután került sor o je­lölő-. a mandátumvizsgáló és a szavazatszedő bizottságok megválasztására, majd ifj. Komócsin Mihály elvtárs, a városi pártbizottság első tit­kára a pártértekezlet elé ter­jesztette a várósi pártbizott­ság beszámolóját. Utána Gesztei Mihály elvtárs is­mertette a revíziós bizottság beszámolóját. Ma, szombaton reggel a kommunisták tovább folytat­ják munkaértekezletüket. Ekkor kerül sor a vitára, majd a válaszadás után a pártértekezlet határozatot hoz a teendőkre. Ebédszü­net után a pártértekezlet résztvevői megválasztják Szeged legfelsőbb politikai szervét, a városi pártbizott­ságot, majd a revíziós bi­zottság tagjait, valamint a szegedi kommunisták kül­dötteit, képviselőit a megyei pártértekezletre. A városi pártértekezlet egész munkájáról lapunk holnapi, vasárnapi számában adunk részletes ismertetőt, és közöljük a városi pártbi­zottság b®zámolóját, vala­mint a teendőkre hozott ha­tározatot 'is. A városi pártértekezlet elnS ksége. — Ifj. Komócsin Mihály elvtárs a városi pártbi­zottság beszámolóját ismerte ti A párt értekezleten résztvevők egy csoportja (Siflis felvételei) Hruscsov elfogadta de Gaulle meghívását Látogatásának időpontját később határozzák meg De Gaulle elnök meghívta Franciaországba Hruscsovot, a Szovjetunió Minisztertaná­®ának elnökét. A TASZSZ közli: Hrus­csov miniszterelnök közölte de Gaulle elnökkel, hogy el­fogadja a meghívását és kö­szönetét fejezi ki a meghí­vásért. Hruscsov franciaországi lá­togatásának időpontjáról és programjáról később történik megállapodás. A szovjet kormány vál'ozatlanul a csúcsértekezlet mielőbbi összehívása meTe t Mai állást A külföldi sajtó ellent­mondó híreket közölt arról, hogy a szovjet kormánynak mi az álláspontja a kor­Kidolgozták az ifjúsági szövetkezetek szervezésének irányelve't A Földmüvelésügyi Mi­nisztérium a Művelődésügyi Minisztériummal, a SZÖ­VOSZ-szal, a KISZ-szel és az Üttörö Szövetséggel kö­zösen kidolgozta az ifjúsági szövetkezetek szervezésének irányelveit. Ezek többek kö­zött kimondják: ifjúsági szövetkezeteket el­sősorban mezőgazdasági jel­legű termelésre lehet szervezni. Font® feladatuk, hogy se­gítsék a közösségi életre, a munkára nevelést, adjanak alkalmat a fiatalok öntevé­keny kezdeményező, szerve­ző, alkotó és vezető képes­ségének kibontakozására. Az ifjúsági szövetkezetek tevé­kenysége lényegében a me­zőgazdasági tsz-ekre érvé­ny® szabályoknak megfele­lően néhány katasztrális hold földön a font® növény­félék term®ztésére, zöldség-, gyümölcs-, virágtermesztés­re, illetve kisállattenyésztés­re terjedhet ki. A tagok al­kalomadtán a szomszéd® tsz-ben, állami gazdaságban is vállalhatnak olyan mun­kát, amely gyarapítja isme­reteiket és a gazdaságnak is haszn®. Az ifjúsági szövetkezetet egy helységen belül egy vagy több iskola tanulói is megalkothatják. Az ezzel kapcsolat® kor­mányrendelet értelmében ré­szükre állami tartalékterüle­tekből földet adhatnak. Meg­felelő tartalékföld hiján bér­leményt is igénybe vehetnek. Azok az iskolák, amelyeknek a megengedett hatszáz négy­szögölnél nagyobb gyakorló kertjük van, s arra minisz­teri engedélyük nin®, a fö­lös területet elsősorban az ifjúsági szövetkezeteknek ad­ják át. Ott, ahol más módon terület nem bizt®ítható, helyes, ha a termelőszö­vetkezet ad át használatra néhány katasztrális hold földet. A föld használatba adásánál általában figyelembe kel' vermi, hogy az az iskolához közel legyen és nagysága a szövetkezetben tömörült fia­talok munkaerejéhez, illetve szabadidejéhez igázod iék. Az ifjúsági szövetkezetek szervezésének irányelvei a továbbiakban részletesen ki­térnek a szervezésben részt­vevők feladataira, továbbá arra, hogyan segíthetik ezt a munkát a taná®ok mező­gazdasági és művelődésügyi osztályai, valamint a mező­gazdasági nagyüzemek. Közel négymillió a Tudomány egy étem épületeinek külső és belső tatarozására A Szegedi Tudományegye­tem és annak gazdasági igazgatósága 1959-ben külö­nösen nagy gondot fordított arra, hogy leromlott, elha­nyagolt épületeinek külső és belső képét megváltoztassa és ezzel is emelje a város összképét. Az ez évben be­fejezett vagy megkezdett fel­újítási munkálatok értéke megközelíti a négymillió fo­rintot. Elkészültek az Ady téri épület rekonstrukciójá­val. amely egymagában 1 millió 300 ezer forintot igé­nyelt. A Központi Egyetem korábban elvégzett külső ta­tarozását m®t követte az udvatrész és a folv®ók, lép­csőházak f®tése. Ennek ki­adásai újabb 400 ezer forin­tot jelentenek. Az épületen előreláthatóan november 15- re teljesen befejezik a munkát. Az Irinyi Diákott­hon és a Ságvárj Endre gya­korló gimnázium épületének (Hősök kapuja) felújításáról a napokban adtunk hírt Költsége 680—700 ezer fo­rint. Ugyanerre az ®zten­dőre ®ik az a 700 ezer forin­t® beruházás, amelyet a Bo­lyai-épület hátsó szárnya fű­tésének korszerűsítésére for­dítanak. Beruházás jellegű építke­zésre, illetve műszaki be­rendezések pótlására is sor kerül. Rendelkezésre áll 300 ezer forint a központi izo­tóplaboratórium bővítésére és 370 ezer forint egy nagy kol­loidkémiai gyakorló labora­tórium felszerelésére, amely­ben a hallgatók fognak tá­rulni, kisérletezni. Ezeken az összegeken felül számottevő munka lesz a Rerrich Béla tér végleges rendezése, ame­lyet ugyan®ak a Tudomány­egyetem költségvetésében vé­geztetnek eL mányfői értekezlet összehí­vásának idejéről. ' E híresztelésekkel össze­függésben a TASZSZ-t fel­hatalmazták annak kijelen­tésére, hogy a szovjet kor­mány többször kifejtett ál­láspontja e kérdésben válto­zatlan: a szovjetunió kormá­nya szükségesnek tartja a kormányfők értekezletét és kész részt venni a találko­zón. Ezenkivül az a vélemé­nye, amit már más államok is hangoztattak, hogy minél előbb összeül a csúcsérte­kezlet, ajmál jobb. E pilla­natban az érdekelt felek tár­gyalnak az értekezlet össze­hívásának idejéről. A szovjet kormány úgy véli, hogy a megérlelődött kérdések, megoldása, s ez­zel a nemzetközi feszültség enyhítése a kormányfők ré­vén érhető el, s nekik kell ezt elérniök. Ha kormányfők megegyeznek a főbb kérdé­sekben, ez kedvező fettéte­leket teremt az államok vi­szonyának megjavítására, az általános béke megszilárdí­tására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom