Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-18 / 219. szám

7 Vasárnap, 1959. szeptember 20. Nagy magyar tudományos siker a kanadai uemsetkösi botanikus kongresszuson Tudományos szenzációként hatott dr. Greguss Pál szegedi egyetemi tanár felfedezése Valamennyi lapot megelőz­ve a Délmagyarország kö­zölte elsőként annak a tu­dományos felfedezésnek a hírét, amely egycsapásra megváltoztatja a tudomá­nyos világnak a növényi ó'et fejlődéséről szóló elméletét. Röviden ismertettük akkor, hogy dr. Greguss Pál a Visz­tula egyik mellékágában ta­lált kőzetben eddig ismeret­len növényeket fedezett fel. A kis, 2—4 milliméteres nö­vénykék életkorát 450 millió évesre becsülik. Szabályos gyökérrel, szárral és spo­rangiummal (szaporodási szerv) rendelkeznek. Egy­más mellett két típus is szerepel a kőzetben, még­pedig egy lapos testű és egy hengeres testű növény, ami annak a bizonyítéka, hogy egy időben és egymás mel­lett éltek, ráadásul azonos fejlettségi fokon, tehát ki­zárt annak a lehetősége, hogy egymásból fejlődtek volna ki. A lapos alakú vil­lás, a hengeres közalapos felépítésű. A materialista fejlődési elmélet igazolása A növénykéknek ezek az adatai az eddigi elképzelé­sekkel szemben azt igazol­ják, hogy a száras növé­nyek nem egy, hanem több törzsből fejlődtek ki, azaz több lehetőség, több ősi tí­pus volt. Egy korábbi elmé­let szerint a devon korszak­ból ismert 60—80 centimé­teres növények a mai szá­ras növényzet őselemei. Egy másik vélemény szerint a szárazföldi növények a ten­geri moszatok átalakulásá­ból jöttek létre. A felfedezés ezekkei szemben megerősíti és véglegessé teszi azt a materialista fejlődési elmé­lethez is közelálló, sőt azt tel­jes mértékben igazoló felfo­gást, hogy a mai növényzet sem nem a devon korszakból talált növényekből ered köz­vetlenül, sem a tengeri mo­szatokkal nincs semmiféle összefüggésben —, de a szá­razföldi egysejtű, a mohok­hoz hasonló növényekből, ezeknek is több változatából fejlődött mai állapotáig. Az 1959. évi botanikus világkongresszusnak, melyet Kanadában. Montreal vá­rosban rendeztek meg, ez a felfedezés volt a szenzációja. Dr. Greguss Pál meghívásra itt ismertette felfedezését és a növényvilág fejlődésére vonatkozó új elgondolásokat, s a bizonyítékok, valamint a helyes következtetések roppant nagy érdeklődést váltottak ki. Számosan ér­deklődtek akkor és azóta a tudományos felfedezések részletei felől, a leletekkelés a következtetésekkel szem­ben pedig semmi kifogás, aggály nem merült fel. A növénytani kutatás „szputnyikja" A szakemberek a növény­tani kutatás "szputnyikjá­nak« nevezték és minősítet­ték a szegedi felfedezést és lázasan várják az erről szóló tanulmány publikálását. Szinte az egész világ kuta­tóinak figyelmét Szegedre vonta ez a tény, hiszen 67 ország négyezer tudósa vett részt a kongresszuson, s ér­deklődésük, várakozásuk azóta sem csökkent Szeged­del szemben. Greguss professzor a na­pokban tért vissza három­hetes kanadai útjáról, ahol £ a kongresszuson való részvé­tel mellett növénytani ta­ulmányokat folytatott, is­erkedett a kanadai mező­gazdasági, kertészeti kultú­rával és az ország fejlett állattenyésztésével. Alig­hogy haza ért azonban, is­mét visszatért a nagy kuta­tási témához, tovább kutat, dolgozik, hogy újabb részle­teket és újabb bizonyítéko­kat sorakoztasson fel. Mun­kakedvét fokozza, hogy kül­földön is érzékelhette a ma­gyar tudományos élet elis­merését és megbecsülését, melynek jeleként személyét is tisztelet övezte a nemzet­közi botanikus kongresszu­son, s egyáltalán kanadai tartózkodása során. S. I. Jelentős társadalmi munkával segítik az utcák rendezését a szegedi diákok Már az első félévben nagy értékű társadalmi munkát végeztek a szegedi közép­és felsőiskolák hallgatói a városban. Többek között közreműködtek a Földműves és a Mikszáth Kálmán utcai útépítésben, a Nagykörút gázvezeték-hálózatának el­készítésében és még több, jelentős munkában. A nyá­ron is sok száz szegedi diák vett részt két-kéthetes tá­borozáson, amikor országos jelentőségű munkálatoknál dolgoztak. Az új tanév kezr detével ismét széleskörű tár­sadalmi munkaakció bonla­kozik ki a KISZ kezdemé­nyezésével a szegedi közép­iskolákban, a főiskolán és az egyetemeken. Csütörtökön reggel a Rad­nóti Gimnázium és a Tanító­képző Akadémia tanulói kezdték meg az őszi társa­dalmi munkák sorát. A gimnazisták a Szegedi Nemzeti Színház előtt fel­bontott úttest kövezetének elszállításában, s a Nagy­körút gázvezeték-árkának betömésében, döngölésében vettek részt, A tanítóképzősök a Mérey utca útburKolatát kezdték felszedni. Az első nap mind­két intézetből negyven-negy­ven fiatal jelent meg a munkán — utánuk következ­nek a többiek. Az útburko­lat-felszedés és szállítás ugyanis előreláthatóan hu­szonegy napig tart, naponta nyolcvan-nyolcvan résztvevő­vel. A fentemlített utcákon kívül a Deák Ferenc utca je­lenleg még nem aszfaltozott szakaszát is felbontják, s az így nyert anyagot — a többivel együtt — a II. ke­rületbe, a Retek utcába szál­lítják. Ezzel kövezik ki ezt, a három sugárutat összekötő útszakaszt. Ebben a nagy jelentőségű társadalmi munkaakcióban örömmel vesznek részt a fiatalok. Vidám, szorgos munkával töltik el csapaton­ként a napi öt-öt órahosszát, s meg vannak elégedve ve­lük a szakemberek is. A me­gyei jogú városi tanács épí­tési osztályán elmondották, hogy hatalmas értéket taka­rítanak meg a tanulóifjúság önkéntes munkájával, s így lehetővé válik még több közérdekű munka gyorsabb elvégzése. Az eddigi jelent­kezések szerint a Gépipari, a Húsipar, az Erdészeti, a Textil-, a Közgazdasági, az Építőipari és a Vasútí'orgal­mi Technikum, a Ságvári, a Radnóti és a Rózsa Ferenc Gimnázium, a Tanítóképző Akadémia, a Pedagógiai Fő­iskola és a két egyetem hall­gatói működnek közre a most megindult munkáknál. Az akció jelentőségét és ér­tékét még növeli az a kö­íiilmény is, hogy a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának kezde­ményezésére a hatalmas mennyiségű felbontott út­burkolatot társadalmi mun­kában szállítják el újabb rendeltetési helyére, a Retek utcába. A közérdekű munkán kí­vül egy kisebb építkezésen is dolgoznak még a szegedi kiszisták. Újszegeden, a Kál­lay fasorban egy sokgyerme­kes munkáscsalád házát se­gítenek felépíteni. A falat már hatvan centiméter ma­gasságban felhúzták az Új­szegedi Kender- Lenszövő Vállalat ifjúmunkásai, s most, a további építkezésbe — két kőműves irányításá­val — az Építőipari Tech­nikum fiataljai is bekapcso­lódnak. Újabb külföldi piacokat hódítanak meg a Szegedi Ruhagyár műbőr- és PVC-készítményei "Szükségesnek tartjuk, hogy ezúton is köszönetet mond­junk azért a segítségért, amit vdllalatunkon keresztül a népgazdaság részére nyúj­tottak«. E köszönő sorokat a MODEX, a Magyar Divat­áru Külkereskedelmi Válla­lat küldte néhány hete a Szegedi Ruhagyár vezetői­nek. Nem sokat hallottunk eddig a Szegedi Ruhagyár exportsikereiről, noha dol­gozói minden elismerést megérdemelnek. Tervezői a rajzasztalok mellett egymás után vetik papírra elképze­léseiket, s születnek meg az gával a mintadarabokat, amire azóta már megrende­lés is érkezett. A csütörtöki üzemi posta­bontás során is újabb meg­redelő-levél bukkant elő: 200 műbőrkabátot kérnek nyugati kereskedők részére. — Nem kis dolog a mű­bőrgyártásban fejlett orszá­gok kiszorítása a nyugati piacról — mondják a válla­lat vezetői. Igazuk van, mert nemcsak a műbőr-készítmé­nyeknek, hanem a magyar ipar minden termékének meg kell küzdeni az elsősé­gért. Ezt a harcot a jó mi­dás nagy, s azt mondják: az exportterv teljesítésére ga­rancia a munkáslelkesedés, nemkülönben az új technika és az alkalmazott új techno­lógia. Ezek valóban nélkü­lözhetetlen kellékei a na­gyobb termelésnek. Mert hiába lennének az új gépek, ha régi technológiával dol­goznának, vagy nem értené­nek az új gépekhez. A mű­anyagok varrástechnológiá­ját már régen kidolgozták. De hogy teljesen vízmentes­sé váljék a ruha, ahhoz el­engedhetetlen, hogy a leg­fontosabb részeknél a var­A képen látható gép segítségével készülnek a nyugati halászkabátok hegesztéses eljárással. újabb és újabb fazonok szö­vetre, műanyagra egyaránt. A laboratóriumban, a mun­katermekben pedig "testet ölt* az elképzelés a munká­sok keze nyomán. Mi váltotta ki a MODEX köszönő' sorait? Az történt, hogy az egyik nyugati cég embere Magyarországon tar­tózkodott, s igen érdeklődött az úgynevezett bicikli­kábátok, PVC munkanadrá­gok és sátorféleségek iránt. A MODEX-től telefonon kérték a Szegedi Ruhagyá­rat: küldjön sürgősen mű­bőr- és PVC-ruha mintada­rabokat kalkulációval együtt. A kérést két nap alatt teljesítették a szegediek, s a külföldi vevő elvihette ma­Nem hosszábbítják meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítást Budapesten az a hír ter­jedt el, hogy az Országos Mezőgazdasági Kiállítást meghosszabbítják. A kiállí­tás igazgatósága közötte az MTI munkatársával, hogy hosszabbításra nem kerül sor. A kiállítás a tervezett időben. szeptember 20-án este nyolc órakor zárja ka­puit. nőséggel, tetszetős kivitellel és az olcsóbb előállítási költséggel vívhatják meg. A ruhagyári sikereket is ko­moly munka előzte meg. Műbőrkabátokból még az év első felében 40 fajta modellt készítettek mintegy 12 szín variálásával. Az első "fecs­ke* a júniusi norvég szállí­tás volt. Itt kezdett hódítani az első exportra készült szegedi műbőrkabát. S úgy látszik, sikerrel. Vízhatlan halászkabátok, amelyeket ugyancsak meg­kedveltek a belga és hol­land halászok, egyre na­gyobb népszerűségre tesz­nek szert más országokban is. A Szegedi Ruhagyár a harmadik negyedévi export­megrendelést már teljesítet­te.' Most a hazai szükséglet kielégítésére gyárt. A ne­gyedik negyedévi megrende­lések már itt vannak. Az ed­digiek szerint hatezer PVC halászkabátot kell készíte­niük nyugati országok ré­szére. Ezzel szinte meghá­romszorozódik az eddigi ne­gyedévi PVC-kabát terme­lés. Vajon eleget tudnak-e tenni majd a nagyobb kö­vetelményeknek? A bizako­rást hegesztés pótolja. A he­gesztés munkáját pedig ugyancsak meg kellett ta­nulni. Mert a cérnát még fel lehet fejteni, de a hegesz­tést nem. Ezért sokkal na­gyobb figyelemre, szaktu­dásra van szűkség, mint a varrott ruháknál. ' A MODEX nem egyedüli exportáru-megrendelője a Szegedi Ruhagyárnak. A Hungarotex, a másik külke­reskedelmi vállalat hárem hónapja sátormintákat kért az üzemből. Kapott is több típust. Az eredmény: októ­ber elején megkezdik a sá­torgyártást Szegeden. 500 sá­torra és 400 takaróponyvára kaptak megrendelést. Az elő­zetes tájékoztató szerint jö­vőre pedig mintegy 25 ezer sátort kell majd készíteni a Szegedi Ruhagyárban. Ezek a megrendelések nem születnek csak úgy, maguk­tól, gombnyomásra. Sokat kell dolgozniok ezért a kül­kereskedelmi vállalatok ve­zetőinek, amiért elismerés és dicséret illeti őket. De a jó, szép és tetszetős áru, ami a külföldi siker alapja, az üzemből, a műszakiak, a dol­gozók összefogásából, lelkes munkájából származik. A TU—114 ÚJABB BRAVÚRJA A TU—114 óriásgép, amely 12 óra alatt tette meg a 8000 km-es utat a vnukovói repü­lőtérről a Washington közelében levő and­rews-i katonai repülő­térre, az amerikai köz­vélemény érdeklődését is magára vonta. Ké­pünk: a gép indulásra készen a vnukovói re­pülőtéren. A borzalmakat, sajnos, tovább kell sorolnunk. Hals­tead ezredesnek Bandholz amerikai tábornokhoz küldött táviratából a dunántúli véres napok újabb szörnyű rész­letei derülnek ki. »Miota Lehár ezredes cswputux bevonul­tak Nyugat-Magyarországba, a soldatesca a legszörnyűbb módon uralkodik és dühöng ...A Dunántúl, Celldömölkön, Jánosházán, Lábodban, Monspatakon, Tapolcán, Kőszegen, Díszeiben, Sümegen és Sárvárott fehérgárdák fosztogatást és pogromokat rendeztek a legszörnyűbb bűnöket követték el parancsnokaik szeme láttára, — Tapolcán a szeptember 9-i pogrom — magyarok megállapítása szerint — 40 mil­lió korona kárt okozott. 80 házat kifosztottak, a legtöbb bentlakó súlyosan megsebesült. A gyilkolás csak reggel 4 órakor szűnt meg, hogy a szomszédos városban, Díszeiben folytatódjék, ahová a bűnösök kézigránátokkal és gépfegy­verekkel vonultak be. Az összes ottlevő zsidókat megöl­ték ...« A jelentés további része meggyalázott lányokról, lemészárolt fiúkról szól és a tisztekről, akik röpcédulákon és szóban a zsidók legyilkolására szólítják fel a lakossá­got. Néhány budapesti újságíró megpróbálta leleplezni ezeket a rémtetteket, a röpiratként megjelenő nem enge­délyezett újságokban. így pl. Roboz Imre a Pesti Életben. Roboz egyik ilyen Cikkére célozva mondotta Horthy Be­niczky belügyminiszternek, aki nála járt Siófokon: -Azok, akik ilyen cikkeket írnak, az is, aki ezt a cikket irta, fü­rödni fognak:* — Ti. a Dunában, a Budapestre történő bevonulás után. Ezekhez az állapotokhoz képest szinte jónak mondható a szegedi helyzet, hiszen itt csak a. .frar'H engedéllyel működő igazoló bizottságok folytatják a »tisztogatást«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom