Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-06 / 209. szám
Vasárnap, 1959. szeptember 6. ELŐ EMLÉKEK E Kevés a könyv E mléktábla ide, emlék- már nem szereztük meg. A dara előkészített anyag bő tábla oda — hogy Somogyi Könyvtár adataiból ven. egy iró emléke meny- következtetni mertünk, hogy r-rát ez nem valami örnyire elevenen él, első- másutt is hasonló a hely- |-| vendetes. Annyit tesorban mégiscsak abban zet. Viszont elmentünk a Szünk csak hozzá, mutatkozik meg, olvassák-e Kárász utcai ÁKV üzletbe, hogy nem értjük a könyva müveit, vagy nem. Igen — Ne azt kérdezze — fo- kiadó eljárását. Nem besrélam, de ki vállalkoznék arra, gadott a bolt vezetője — ve most másról, Móra műhogy megolvassa, hányan hány Móra-kötetet adtunk veinek kiadása üzletnek se olvassák Szegeden például el. Azt kérdezze, hányat ad- rossz Móra Ferenc müveit? Nem- tunk volna el. ha lett volna. _ . . . . t H... csak a könyvtárak adatait Arra könnyebb felelni. Mó- Ezt ,mar könvvk adók es kellene ehhez összegyűjteni, ra könyveiből - egy-két if- ™dtak a konyvtaadók és hanem azt is meg kellene júsági művet nem szamítva U^Uand^i klz tudni hogy hany "maszek - egy darab sincs a raktá- iratoké ostromolták. Mondkonyvtárban- találhatók a runkban. . . , ... . nagy szegedi iró művei s Tehát a könyvesboltban is Z^unTVz^t lígirataztan mindennek a tetejébe kevés a könyv. Mármint . . ieitemzo anekfondorlatos kérdésekkel még Móra könyvei: az üzlet kis ^ £ A^ekdÍT^SSazt is ellenőrizni kellene, szamban kapja meg okét es lehel hogy az ív™* elolvaUstók-enTkönav?" élkXÍ ismert pesti «®rkesztő, Supke" vagy8í> csak megették" ' Nem nagyon jó, hogy ke- becsültf'a^U^f^eedf'író Nincs ember, aki ilyesmire vés a könyv ez kétségtelen, ^sművészetét^ annfkfdején vállalkozni merne. De ha Mégsem tudok emiatt olyan áll dóan reainvírásra akar. pontos számadatokat nem is nagyon szomorkodni. Nagyon f SiTrét ö aronlehet összegyűjteni, azt azért Jól emlékszem még Móricz ^ húzódzkodott ettől. De mégiscsak meg lehet tudni, Zsigmond egyik nportjara. _ . csüaeedt Véam ho& Móra művei érintetik Annak pz adatai valóban fe^óra megirtf a -Hann"nül porosodnak-e a könyv- szomorúak voltak. Az derült ™ a "Hanm tárak polcain, vagy pedig ki belőlük, hogy a harmincas anekdota is azza, ke_ az olvasók kezei között fo- években az emberek itt az Az anekdota is azzal kezrognak. Azt is ki lehet derí- Alföldön nem igen vásárol- dMik, régy Supka - a hűteni, eladatlanul hevernek-e tak könyvet. Hódmezovásar- s^ években - kéziratot, az újabb kiadások a köny- helyen például talált az író novellát kért Moratol. Mora vesboltok raktáraiban, vagy olyan könyvesboltot, ahol azonban - nem lényeges pedig vásárolják őket. A fél esztendeig egyetlen köny- most, miért — nem akart konkrét szamoknak alig van vet sem tudtak eladni. Hogy küldenl. Mi. t^etett erre a jelentőségük: az érdeklődés ma kevés a könyv: ez fe - SteAesztő? Na^obb honoráfokát ielleeét. minőségét a emelkedésünk egyik bizony!- riumot ígért. Móra azonban sSk toserT fejelhetik téka. Nemcsak azt fejezi ki, erre is nemet mondott. Supszámok úgysem fejezhetik ^ nagyobb a kulturális' ka erre ismét felemelte a — Kevés a könvv — pa- érdeklődés, mint régen, ha- tiszteletdíjat. Megígérte, hogy naszkodnak ezzel kapcsold- nem azt is, hogy most több soronként fizri. De Mórai vában a Somogyi Könyvtár a pénzünk. l^za eree s a visszatérő kölcsönzőjében. — Három- Móra köteteinek új kiadá- P®™.®upka ~ T* /Jí" sw>r annyi Móra-kötetre len- sa Szegeden készül. Vajda ~ Most ne szükségünk, mint ameny- László főiskolai tanár ké- ^ nem soronként Izavan nyi van, - mondja Nagy szíti elő a kiadásukat. Ellá- ™ár TtŐ&tdüóriLászló -, hogy az érdeklő- togattunk hozzá, hátha tud kGnt *A^"JJJJJ ™ dést teljesen ki tudjuk elé- valami jót mondani azok- volbJ gfteni. Ezért azután az ol- nak, akik szeretnének Móra v-ok, illetve a kölraönzök könyveinek új kiadásaiból ^höllítt te mée 3 egy része vár a keresett vásárolni, de eddig még nem ^ ^tt. °e még mimhg kÖnyVró -1 aztán hoev a ^Sata^ mondta Vai « iKkML i ratot K'ISSvttSS ahTóraa- d.-p5&T - kS Ta^k AV művek összesen 180 húzza, halasztja a kötetek h®n „S& példányban találhatók meg. kiadását.'A szerződés erede- ba "ovellat Ezek közül háromhetenkint tileg háromban, illetve négy100 kötet cserélődik az ol- ben jelölte meg az évenként. , gG"fk' férje még ilyen fantasztikus tiszteletdíjért sem hajlandó vasok között. Ehhez jön kiadásra kerülő kötetek szá' még az olvasótermi felhasz- mat. Ez a szám azonban, ... , . nálás. Ez azt jelenti, hogy a ügy látszik, egyre csökken. novelldt ,rm> könyvtár teljes Móra anya- Ebben az évben például ga állandóan forgalomban mindössze két kötet jelenik van. Ugyanez a helyzet a meg. A már megjelenten fiókkönyvtárakkal kapcso- kívül a Georgikon-t és a megkapta Mórától a kívánt latban is. Nádi hegedú-t adják ki egy novellát. A többi könyvtár adatait kötetben. Pedig van nyom- ökrös László A z anekdota szerint Supka két nap múlva expressz levélben TótlCiA^nfel Szegedi kiadványokból mutatós és tanulságos kira- jövője*. "A forradalmak szekatot rendezhetne be —még gedi szemtanúi*, »A szegenem késő! — valamelyik di írók a TanácsköztársasáKárász utcai könyvesből- gért*, "Dankó Pista* a »Sétunk. Csodáljuk, hogy ez ták és kirándulások Szenem jutott eddig a boltveze- ged környékén*, s nem tők eszébe. A Magyar Könyv utolsósorban a "Tiszatáj Kisvállalat Juhász Gyula Bolt- könyvtár* eddig megjelent jában mindkét kirakatban három kötete.) elszórtan vannak szegedi A szegedi tárgyú és szerkönyvek. s ez mutatja, hogy ^ kiadványokból berenvalami halvány fölismerés dezett könyvkirakat méltó élt a kirakat berendezőiben. módon ismertethetné meg Ám helyes lenne, ha a gon- vendégeinkkel a szegedi irodolatot következetesen haj- dalom hagyományait és mai tanák végre: az egyik kira- eredményeit egyaránt. HÁNY ÓRA VAN A VILÁG KÜLÖNBÖZŐ RÉSZEIN? A szovjet haditengerészeti flotta hidrográfiai szolgálata kiadja a világ időövezeteinek új térképét. Ez tartalmazza az eddig legteljesebb adatokat Földünk időövezeteiről, s táblázataival megkönnyíti a sarki és a Greenwich-i időszámítás összeegyeztetését. A térkép összeállításánál felhasználták az angol, amerikai francia szakirodalmat is. Beszédes házak és falak 1845-ben épült a Kárász-ház, amelyet valószínűleg Vedres István, a neves szegedi építész tervezett. Nagyon szép, klasszicista épület. A klasszicista stílus elnevezése onnan származik, hogy az Ilyen épületek tervezői a görög és főleg a római épületeket tanulmányozták és azokról vették a mintát. Ezeknek az épületeknek vonalai, homlokzatai nyugodtabbak, merevebbek. Több a vízszintes, mint a függőleges tagoltság, kevés a hajlított vonal. Az épület stílusának értéke a nemes arányokban és az egyszerűségben rejlik. A klasszicizmus egyes országokban sajátságos nemzeti jelleget öltött. Híres az orosz klasszicizmus, amely a régi Szentpétervárott, a mai Leningrádban virágzott ki. A magyar építészeti klasszicizmus sajátos. Érdekes, hogy a nép is átvette annak idején. Főleg Dunántúlon találunk zömök oszlopos, vagy félköríves tornácú, fehérre meszelt parasztházakat, amelyek nemes egyszerűségükben mutatják a klasszicista stílus szép jegyeit. Külön jellegzetessége a klasszicista városi lakóházaknak, hogy nagyon szép, kocácsolt vasrácsokat alkalmaztak az erkélyeken. A Klauzál térről gyönyörködhetünk egy ilyen remekművű vasrácsban a Kárászházon, amelynek árkádos udvara is nagyon szép. Kossuth Lajos beszélt a ház erkélyéről 1849. július 12-én. Ugyanerről a helyről jelentették be a polgári demokratikus forradalmat Szeged népének 1918. október 31-én. Ezért várostörténetileg is nevezetes ez az épület. Meg kell továbbá említeni, hogy az épület szépsége a renováláskor, a portálok eltávolításánál bontakozott ki. A renoválás annyira sikerült, hogy számos országos hírű szakember hivatkozik erre az épületre hasonló esetekben. MOTOROSÉLET — Megállt? Meg! Na, mi baja a motornak? — Ha tudnám, már nem lennék itt! — Hány órája próbálgatja? — Fél! Ilyen jó masinánál egy csa- — Egészen biztos vagyok! varral kevesebb meg se — Ember! Öh, ember! Hát — Hm!.. Épp jó helyen! kottyan... azért nem ment a motorja, — Hogy-hogy jó helyen? —Na, ami igaz, az igaz. mert kifolyt a benzinje!.. — Ügy értem, hogy 35 km Ez egy nagyon jó masina. Hát hogy ülhet fel a moa legközelebbi város! — Hát, itt úgy látom, nincs torra az, aki semmit nem — Hm!.. Az bizony sok! hiba. Valószínű újra kell be- ért a kezeléséhez? Ejnye, — Segítsek? állítani a tengelykapcsolót, ejnye!.. Na, árért ne szo— Lehetne! Hű, de nehezen megy! Adja morkodjék... Sosem árt az, — Jó! Akkor leszállok! már ide a kalapácsot. ha a saját motorját ismeri Leállítom a motort! Kész! — Csak nem akarja azzal az ember... Na, fel a fejjel ütni? szakikám... Nézze csak, — Dehogy nem! Egyszer- hogy kivel van dolga, még re jobban megy! segítek is összerakni... — S ha eltörik? Fogja csak azt a kalapá— Akkor eltörik! Ami el- csot... Na, látja milyen törik, azt sohasem szabad egyszerű az egész... Szorít— Hm! Az bizony sok. sajnálni, mert az előbb- sa meg azt a két csavart... Meg kellene akkor belülről utóbb eltörött volna. S Ügy!.. Na, most üssön ide is nézni... mindig jobb, ha elébb, még a kalapáccsal! Tökéle— Meg kellene bizony ... mintha utóbb. tes! Uram, ön igen nagy mo— Megnézzük? — Ez valóban így van! toros lesz! Egyenesen zseni! — Nem ártana! De ért — Na, látja!.. Persze, itt Ennyi szaktudást, hallja, maga hozzá? se látok hibát. Tudja mit, még öreg motorosoknál se — Hogyne értenék! A kis- szedjük le az első kereket! tapasztaltam! Mondom mamotorokhoz mindenki ért. Hátha van ott valami! gának, még sokra viszi!.. — Szedett már szét mo- — Jó! Szedjük le! Na látja, már össze is van tort? — Na, fogja csak... Ügy!., rakva. — Nem! De a műszaki Meghúzni! Ez az!.. De tud- Khm Khm... Izé... leírást olvastam! Ez elég! ja mit, ha már leszedtük az Kedves mester Még liá— Akkor jó. Hát... kezd- elsőt, a szimmetria kedvéért rom csavar és égy kerekjünk is hozzá! le kell venni a hátsókereket szerú hogvismondják micso— Kezdjünk! De hol kezd- is. Nem igaz? Dehogynem! da a zsebemben maradt... jük? Na, fogja csak gyorsan! Mintha nem tettük volna — Hát...- szereljük ki Ügy!... Egész egyszerű? Na, vissza a gépbe! először a porlasztót. látja!.. Egyszerre tisztább a — Ez jó gondolat! helyzet. Mindjárt könnyeb— Ugyan!.. Ez lehetetlen, - Hej! Egy csavar legu- ben fér hozzá az ember a kérem! Nem arról van szó, rult a fűbe! Hű de nehéz motorhoz, ha a sallangtól ""ftarta'ékkal btatos^bréí lesz megkeresni. megtisztította. Mi van a «rt£fkkal J™*08 toPPf — Minek keresné kollega? levegőszúrővel? Mintha azt raKott Deie a gyár... rernem sze' ezen ma6a ne aggódjék. fszúrt rendesen? Nem tudná, hogy a szervíz- .. , .. . . . _ ben hogy örülnek az ilyen smondta? Nem baj, ha mar alkatrés%knek, Hahaha' 5eddig eljutottunk, ezt se , * „i"haeviuk Piszkos kis dolog Direkt harapnak rá... HaJZi pörölhet perlőimmel akik sárba rántanak aztán hová ^ám ez a levegőszűrő' Ma- háj!" Magát egyenesen kö" •*v meneküljek körös-körül zord falak s nekik van csak igazságuk c„ui " Mi föld felett és ég alatt csillag-osztó békességet én is békét ZSOLTÁROK katot csupa szegedi kiad- „lllLlilltl(Mit,lllíflilll,lilliuiuu,|1M1,BIB,liyB|l|,1iniiiiiii(iii«i umtiniiwimMgmondta volna, hogy nem vánnyal díszítenék. Hála a| =—*--* —legutóbbi évek könyvkiadó-? sának, van mibőlI A bolt. névadójához méltón. Juhász? Gyula összes verseinek idei* kiadása és válogatott prózai3 műveinek "örökség* című* kötete állhatna a középpont-? ban, mellettük pedig a Szép-* irodalmi Könyvkiadó ismert! Tömörkény és a Magvető = közkedvelt Móra-sorozaté-nak még kapható néhány? kötete. A "Szegedi Kalauz*és a "Szeged* című úti-; könyv és az IdegenforgalmiHivatal egyéb kiadványai; mellett Bálint Sándor »Sze-2 ged városa- elmú műve és ~ "Szegedi Szótára*, s né-" hány szegedi vonatkozó-1 sú tudományos munka (Nacsády József: -Mikszáthi szegedi évei* Gaál Endre: íj »A szegedi munkásság har-~ ca a Tanácsköztársaságért* stb.). Helyi kiadványokkal is? gazdagíthatnánk a fölsorol-* takat (-A Szegedi Szabadté-rl Játékok múltja, jelene és" akarok mindig vetett földeket gránit-kockák ott a falban én is én is kő vagyok Csodálatos épület lesz minden élő benne él majd s biztonsága végtelen ablakait láncba fonja ablakait fö Ideriti boltozatos tiszta homlok mi urunk az Értelem Kezünk intésére hajlik már a föld is úgy forgatja dimbes-dombos nagy fejét orcáinkra szállhat este tová bb élünk a halálban mérges kígyó ne m sziszeg ránk se a Kezdet se a Vég ...az én szép sierelm esem nem tudjátok vár-e még... J/ulkán-napok kráterében fojtott tűzvész sistereg eloltani egyedül siránkozva nem lehet eloltani millió se milliárd ha tudja tán aki mint a Himalája kinek könnye óceán ...itt a tömeg a tömeg karja hegyet döntöget rettenetes lábaival magát maga óvta meg... Az én szép szerelmese m eljöhet e hosszú útra sokszor véres útra is öle termő jövőt hordoz hosszú érős lába fürge karja bátor karja friss szeme tiszta mint a csillag gondolata nem hamis ... eljöhet ha így aka rja eljöhet ha zordságunkat kő-szavunkai gép-szagunkat hosszú utat birja is... PAPP LAJOS _ga nem is sejti... Mit kiugrálják érte... ?mond?.. Hogy a gyújtófej- —Hát, ez is igen-igen Inéi van a hiba?.. Nem szólt szép! De mit lehet most teniróla? Rosszul értettem?... ni ezzel a motorral? ÍNem baj, ha nem mondta! — Ja! A motorral? Hát, -Nem tesz semmit. A jó mo- haza kell tolni!.. Ennyi az ltorosnak ezt is meg kell egész!.. Na, minden jot sza3néznie, ha gépet javít! Sőt! kikám! Ejnye! Mondja csak! ?A hengerfej is sorra kerül... Nős ember maga? ! Vegye le gyorsan a kipufo- — Az! Igócsövet — Úgy! Ügy!.. Na! _ Na> akkor mondja meg ;Lát valami hibát? a címét, és beszólok a fele* — Hát ami azt illeti, ne- ségének, hogy éjfél után ?hezen! odahaza lesz. ;, - Hm... Hm .. Megval- _ De c g a k ?lom, en se látok ... Na, ez Ise baj, majd az összerakásánál kiderül. De idefigyeljen -mester, mi ez a tócsa itt? | — Hát... hát mi volna?.. I Kérem, higyje el, én nem ?csináltam semmit! í — Semmit?! "ebbe, mondja! beszól? — Csak beszólok! — Köszönöm szakikám! — Semmi az egész!.. Szót sem érdemel!.. Nekünk motorosoknak kutya kötelességünk egymáson sfeMaga biztos gíteni! Na' minden jót" — t>i — I