Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-29 / 228. szám

Kedd, Í9B9. szeptember 29. 2 Hruscsov elvtárs televíziós beszéde Washingtonban fFolytatás az I. oldalról.) zé, de enhek ellenére éjjelnappal házuk népével együtt szidják egymást. Jó-e az ilyen szomszédoknak? Mindenki azt mondja, hogy nem Jó. Előbb-utóbb verekedésre kerülhet sor. A rossz szomszédoknak Van egy kivezető megoldásuk: egyikük eladhatja a házai és új lakásba, költözhet. De mi legyen az államokkal? Hiszen azok nem költözhetnek át másik helyre! Hol van hát a kivezető út? Önöknél kapitalizmus van, nálunk szocializmus. Nos, mit csináljunk? Emiatt világméretű összecsapásig élezzük a dolgot? Va© normális kapcsolatokat létesítsünk és békében éljünk, minde©'ik a maga módján? A Szovjetunióban mindenki azt akarja, hogy békében éljünk, nálunk mindenki a békés együttélés hive. Önök nem gondolkoztak el ezen a kérdésien: ha mi és önök nem készülünk hadakozásra, miért kell önöknek és nekünk annyi fegyver? Engem ú© tájékoztattak, ho© az önök országú évente állag több mint 40 milliárd dollárt fordít fe©verkezésre. Mit is titkoljuk, mi u©anezekre a célokra évente minte© 25 milliárd dollárt költünk. Nem lehetne jobban felhasználni a nép pénzét? Természetesen e© államnak nem könnyű rászánnia magát a leszerelésre, ha nem bizonyos afelől, ho© ugyani© jár el a többi állam is. Minde©ik tart attól, ho© valaki megtámadhatja. önök bizonyóra tudják, ho© a szovjet kormányé© héttel ezelőtt javaslatot terjesztett az E©esült Nemzetek Szervezete elé az általános és teljes leszerelésről és a legszigorúbb, mindent átfogó ellenőrzésről. Mire gondolunk? As összes fegyveres erők teljes megszüntetésére, mindenfajta fegyverzet megsemmisítésére, V-leértve az atom-, a hidrogén- és a rakétafe©vercket is. Az államoknak csupán szigorúan korlátozott rendőrségi kontingenseik maradnak, könnyű lőfegyverekkel. Ha viszont partnereink nem hajlandók ilyen messzemenő intézkedésekhez hozzájárulni. kezdetben készek vagyunk megállapodni részleges leszerelési intézkedésekben is. örvendetes dolog, ho© sok államférfi és politikus fi©elmet tanúsít e javaslataink iránt és lépéseket tesz a nélkülözhetetlen leszerelési mege©ezés irányában. Sajnos, vannak még olyan emberek is, akik ragaszkodnak a hidegháborús időszak érveléséhez. Szeretnénk remélni, ho© az Egyesült Államok és más országok kormányai helyesen értelmezik békeszeretetből fakadó javaslatainkat és a maguk részéről szintén megtpszik a megfelelő lépéseket, u©anebben az irányban. Miért szükséges a német békeszerződés aláírása ? Az önök elnökével folytatott megbeszéléseinken behatóan megvitattuk ezt a problémát. Az elnöknek, akárcsak nekünk, gondot okoz az, hogy scho©an sem sikerül véget vetni a lázas fe©verkczcsnek. Abban a reményben térek haza. hogy az E©csült Államok kormánya le tudja küzdeni az elavult előítéleteket és előbb va© utóbb az öszszes államokkal e©ütt megtaláljuk a helyes utat a leszerelés problémáinak megoldása felé. , Me©itattunk más, megérlelődött kérdéseket is. Sok ilyen ©ült össze. Elsősorban kiemelném a második világháború maradványai megszüntetésének problémáját. Sokan megkérdezik: miért nvuRtalanitja annvira a Szovietunlót a második világháború maradványai megszüntetésének kérdése? Hiszen ez már régi ügy. Megmondom önöknek nyíltan: mi nem félünk a német milttarizmustól, de Jól ismerjük gálád szándékait, amely ösztönzi a revanstörekvéseket. Azt akarom, hogy önök megértsenek engem: ha valaki békét akar. nem lehet fenntartani a háború maradványait A Szovjetunió azt javasolta, hogy húzzunk záróvonalat a második világháború alá. Ezt meg lehet és meg kell tenni a német békeszerződés aláírásával. Ellenfeleink olykor í© érvelnek: mintho© a háború e© egységes német állam ellen folyt, a békeszerződést is csak azután lehet megkötni, ha Németország újból egyesül. Tudott dolog azonban, ho© jelenleg ténylegesen két német állam létezik, minde©ik saját életformával. Sem az e©ik. sem a másik német állam nem akar lemondani társadalmi rendszeréről. Erővel viszont nem kényszerithetjük e©ik német államot sem arra, ho© térdet hajtson a másik előtt. Maguk a németek e©ezzenek meg, ho©an éljenek tovább, ho©an építsék kapcsolataikat. Nem jobb lenne további huzavona nélkül megkötni a békeszerződést a két német állammal, s ilymódon eloltani a hamu mélyén levő parazsat, amíg nem lobban fel egy újabb tűzvész? A békeszerződés megkötése eloltaná a pattogó szikrákat Nyugat-Berlinben is és i© normális helyzetet teremtene. A német békesziereódés megkötése, akárcsak a leszerelés kérdésének megoldása nem könnyű. De éppen azért, mert itt nehéz kérdésekről van szó, ezeket minden halogatás nélkül meg kell oldani. ben egyik ember nem ©ára és kettőt akar, ren- Gondoskodunk népünk zsákmányolhatja ki a má- delkezik e© üzemmel és egészségéről. A megbetegesikat. tizet akar szerezni. dést arányszám jelentősen Hálásak vagyunk Marxnak, Engelsnek, Leninnek, akik megnyitották az utat e társadalom felé. Mi ráléptünk erre az útra, s A szovjet és az amerikai népnek még jobban meg kell ismernie egymást Világos ugyanis, ho© csökkent nálunk, a halúloe© ember saját munká- zásl arányszám pedig a legjával nem tud megkeres- alacsonyabb a világon, nl egymillió, még kevés- Minden munkásnak és albé egymilliárd dollárt, kalmazottnak évente fizetényomunkban u©anezt az még családjával e©ütt sem, ses szabadsága van. A dolutat járja Európa és Ázsia sőt. még akkor sem, ha gozók a legjobb szanatórisok népe. A munka embe- több élete lenne. Ilyesmire umokban, ©ó©fürdőkben rel, a hatalmat kezükbe vé- csak akkor van mód, ha és üdülőkben tölthetik szave, véget vetettek annak a az illető kisajátítja mások fcadságukat. Nálunk mlntörekvésnek, ho© e©esek munkáját. Ez viszont el- denki díjmentesen részesül mások rovására gazdagod- lenkezik az emberi lelkiis- gyó©kezelésben — a bejanak meg. Az emberi kap- merettel. Mint önök tud- tegnek sem a kis műtétért, zsiság szürn.vű dolog. ják, a Bibliában is az áll, sem a legna©obb műtétért Vajon volt-e olyan eset, hogy amikor a kereskedők nem kell fizetnie semmit, amikor e© milliomos o templomot kufárok és Önök néha nem értik meg nem akart milliárdos pénzváltók barlangjává tet- életformánk egyes oldalait, lenni? ték, Krisztus korbácsot ra- A szovjct ember előtt peSzeretném, ha helyesen gadott és kiűzte őket. értenének. Más dolog, ami- Ezért a hívőknek, ha saját erkölcsükből kiindulva a világbéke és a felebarátaik iránti szeretet elveit tartják szem előtt, nem szabad ellenezniük az új, £s" ha nincs pénze? Feküdszocialista rendszert, jön ie és haljon meg? rekves. A szocializmus nem mivel ez a rendszer a leg- Amikor nálunk egy ember korlátozza az emberek ízlé- emberségesebb, a valóban beteg és nem dolgozik, torét és szükségleteit. De egé- igazságos viszonyokat való- vábbra is folyósítják munszen más dolog, amikor sítja meg a társadalom- babérét Amikor megöregkor az embernek e© pár cipője van, és szeretné, ha két-három pár lenne, e© ruhája van, és szeretne szert tenni többre, van e© háza, és szebbet akar építeni magának. Ez jogos tödig az érthetetlen, hogyan fordulhat elő, hogy ha baj ér e© családot, valaki súlyosan megbetegedett, és műtétre, vagy kórházi kezelézre szorul, azért pénzt kell fizetnie. Az önök országában tartózkodva megismerkedtem az amerikai nép életével, legalább is annyira, amenynyire ez ilyen rövid idő alatt lehetséges volt. Sokat láttam és hallottam. Rendkívül hálás va©ok a meleg szívclyességért és vendégszeretetért, amelyét irántam, mint a szovjet kormány feje iránt tanúsítottak. Megerősödött bennünk az a meggyőződés, hogy az amerikai nép barátságra törekszik népünkkel és szereti a békét, szereti hazáját. Na© gazdagságot hozott létre és magas életszínvonalat. A szovjet nép, akárcsak önök, szereti hazáját, békét akar, barátságban akar élni az ónök népével, miként a világ minden népével. A Szovjetunió népei a szocializmus ©őzelme révén na© eredményeket vívtak ki és bár mi még nem va©unk olyan gazdagok, mint önök, helyes úton közeledünk a legmagasabb életszínvonal elérése felé. Erre törekszik népünk és ezt meg ls valósítja! A társadalmi és állami berendezkedés kérdése, va©is az a kérdés, ho© szocializmusban vagy kapitalizmusban éljenek-e a népek, minde©ik nép belü©e. Szigorúan ragaszkodni kell ahhoz. ho© az államok ne avatkozzanak bele egymás belü©eibe. Ha minde©ik állam ezeket az elveket fogja szem előtt tartani, nem tornyosulnak majd különösebb nehézségek a béke biztosításának útján. A békés élethez Jobban kell Ismernünk egymást. Engedjék meg. hogy legalább röviden beszéljek országunkról, népének életéről, jövőbeli terveinkről. Remélem, önök megértenek engem, ha azt mondom, ho© az itt .szerzett benyomások, még azok a dolgok is, amelyek nekem tetszettek önöknél, nem ingatták meg azt a meggyőződésemet, ho© a Szovletunió állami, gazdasági és társadalmi rendszere a legigazságosabb és leghaladóbb. A Szovletunió a dolgozók állama. Nálunk nincsenek tőkések. Gvíiraink és üzemeink az egész néo tulajdonában vannak. Az egész föld a maga kincseivel a népé. A narasztok kollektív gazdaságokban dolgoznak. Minde©ikük Jövedelme végzett munkéiátó' és nem a befektetett tőkétől függ. A szocializmusban a dolgozók díiazását a társadalom javára végzett munkájának mennyisége és m'f őségé határozza meg. Amikor még tovább feilesztjük a termelést és még na©obh gazdagságot halmozunk fel. áttérünk a javak kommunista elosztására: akkor mindenki kénességel szerint fog dn'froz"! és szükségletei szer'nt részesül majd a Javakból. Államunk alkotmánva valóban a legdemokratikusabb alkotmány Biztosítin a törvényhozó szervek általános, egyenlő és titkos me©álasztását, biztosítja az állampolgárok jogát a munkához, a tanuláshoz és a pihenéshez. A forradalom előtt úgy volt nálunk, hogy akinek tőkéje volt, az okos is volt. A történelemben első ízben érvényesítettük földünkön azt az igazságos szabályt, hogy annak legyen társadalmi tekintélye, aki jól dolgozik. Ve©ék például a Szovjetunióban a legfelső államhatalmi szerv, a Legfelső Tanács összetételét. A Szovjetunió Legfelső Tanácsába öszsesen 1378 küldöttet választottak meg, közöttük 368 nőt. Több mint ezer küldött közvetlenül az ipari és a mezőgazdasági termelésben dolgozik — munkás, mérnök, kolhozparaszt, agronómus. A többi küldött állami funkcionárius, közéleti személyiség, tudományos, kulturális, irodalmi és művészeti kiválóság, tanító, orvos. Mint látják, az országban nincsenek tőkések, nincsenek képviselőik sem a régfelső Tanácsban. A mi kormányunk olyan emberekből tevődik össze, akik a dolgozó nép soraiból kerültek ki. Néhány szó a szovjet vezetőkről Magamról elmondok anynylt, hogy na©apám Írástudatlan jobbá©paraszt volt, e© földesúr tulajdona, akit el lehetett adni, sőt, ahogy gyakorta előfordult, el lehetett cserélni egy kutyáért. Apám bányász volt, én is dolgoztam bányalakatosként. Részt vettem a polgárháborúban, majd a szovjet hatalom munkás-tanszakra, később ipari akadémiára küldött tanulni. A nép aztán a Minisztertanács elnökének magas tisztségét bízta rám. Nemrégiben járt önöknél két helyettesem — Anasztasz Mikojan és Frol Kozlov. Kik ők? Anasztasz Mikojan egy ács fia, Frol Kozlov pedig e© kovácsé. Maga is munkás, majd mérnök volt. Országunkban nem öröklik sem a tökét, sem a felelős állásokat. A szovjet társadalomban mindenki valóban szabadságot élvez. Az egyetlen dolog, ami nincs nálunk, a mások munkája kizsákmányolásának szabadsága, az a szabadság, hogy valakinek a magántulajdonában gyárak, bankok lehessenek. Mi, akik az idősebb nemzedékhez tartozunk, kapitalista viszonyok között léptünk az életbe. Miért tartjuk hát mégis, hogy a szocialista út igazságosabb? Az emberiség évszázadokon keresztül úgy fejlődött, hogy a kisebbség sajátította ki a többség által létrehozott gazdagságot. Az emberek mindig kutatták a társadalom felépítésének olyan jobb termáját, amelye© embernek van e© ban. Honnan indult és hová érkezett el a Szovjetunió ? Jövőre a moszkvaiak any Ho© önök megértsék, miért vagyunk olyan büszkék szovjet országunkra, szólnom kell néhány szót forradalom előtti múltunkról. Akkor nagyon nehezen szik, nem érzi, ho©- mindenki számára feleslegessé vált, hanem állami nyugdíjat kap. A parasztok szövetkezeteiktől kapnak nyugdíjat. Önök feltehetik a kérdési: nyi lakást kapnak, hogy hát ott minden olyan jól és azok területe fővárosunk olyan simán me©? Sajnos, egész forradalom előtti nem. Vannak nehézségeink. lakásterUletének egyne- fo©atékosságaink és megoi©edét is meghaladja. datlan kérdéseink is. Biztosithatom önöket, hogy e fogyatékosságok legélesebb és lcgkérlelhctetlenebb bírálói mi magunk vagyunk, a szovjet emberek. Mialatt az önök országa élt népünk: a lakosság kö- A következő hét évben a zel 80 százaléka írástudat- városokban minte© 15 millan volt, az éhség és a be- lió lakást, a falvakban héttegségek emberéletek mii- millió házat építünk. Ez lióit ragadták el. hozzávetőleg annyit jelent, Önök most jobban meg- ho© 50 olyan új város szüértik. miért örülnek a letik, mint például San szovjet emberek annak, Francisco. Nem felesleges , , , hogy hazájuk rövid idő tudni, hogy vila©iszonylat- ban.. tartózkodtam; ezernyi alatt a világ második ipa- ban nálunk legalacsonyabbak üdvözlő levelet és taviratot rí hatalma lett; a Jakbérek: alig érik el a kaPtam amerikaiaktól. Ezek Iparunk termelését 36- családok költségvetésének az üzenetek baráti erzelmeszorosára növeltük, meg- 4—5 százalékát. kot tolmácsolnák a szovjet szüntettük az írástudat- A közeljövőben lemon- néPnek- S®*?0 meghívtak lanságot és évente majd- dunk, ismétlem: lemon- engenl elvtársaimat latonem háromszor annyi dunk arról, hogy bármiféle n,eg öke*báza'kb,al> mérnököt képezünk, mint adót szedjünk a lakosság- találkozzunk családjaikkal es az Egyesült Államok. tói. U© vélem, önök jól gyermekeikkel. Szerettem Népünk ma jobban élne, felismerik egy ilyen intéz- v?lna mindenüvé elmenni, ha nem kellett volna a kedés jelentőségét. ahova meghivtak.de ezsajné©évtizedes időszaknak A szovjet embernek nem no?> tehetetlen. Ehhez hoszmajdnem a felét a ránk kell rettegnie például olyan SZV ldőre onoknel kellett - ... . " morartnAm Tlvpsmirp kényszerített háborúkkal és jelenségektől. amilyen a népgazdaság háború utá- munkanélküliség. Nálunk már régen elfelejtették a "munkanélküliség* szót. A Szovjetunióban nem az emberek keresnek munkát, hanem a munka keres embereket. Amit lefordítás nélkül is megért a világ volna maradnom. Ilyesmire pedig, önök megértik ezt, nincs módom. Engedjék meg, ho© szívből Jövő köszönetet mondjak mindazoknak, akik baráti meghívást küldtek, mindazoknak, akik barátt érzelmeikről blztositottak. Engedjék meg végezetül, hogy virágzást és boldogságot kívánjak az amerikai népnek, valamint kifejezzem azt a reményemet, ho© az , „„.„„„ A szovjet közoktatási Egyesült Államokban tett lúhozzávétőleg 500 milliárd rendszer erényei széles kör- togatásunk és Dwight Eisendollárra rúg. ben ismertek. A szovjet hower Szovjetunióban teenHa nem lettek vrlna n iskolarendszer neveltjei, a dő látogatása nemcsak az borzalmas niisztítárelT a! szovíet tudósok, mérnökök, amerikai és a szovjet nép veszteégek valósrinűii technikusok és munkások szemében, hanem a világ már tftótetük volna az bámulatba ^tték a vilá- minden néne szemében azokEgyesült Államokat mind a go7 .f2, első mesterséges hol- nak a közös erőfeszítéseknek dakkal. kezdetét fogja jelenteni, meBUszkék vagyunk arra, lyek révén megtaláljuk az hogy a "szputnyik* és a államaink kölcsönös közele"lunnyik* orosz szavakat déséhez. az e©etemes béke lefordítás nélkül is meg- megszilárdításához vezető értik mindenütt a vilá- utat. 8°n- Good bye, good luck. Kétmillió tanító és közel friends! (Viszontlátásra, minni helyreállításával töltenünk. Tudják-e önök, hogy a háború idején a német fasiszta területrablók leromboltak és felperzseltek 1710 várost és lakótelepet, valamint több, mint 70 000 községet és falut, s minte© 25 millió embert tettek hajléktalanná? Sok millió embert vesztettünk, anyagi kárunk vara. Hruscsov. termelés nagyságában, mind a lakosság életszínvonalában. Népünk most a hétéves terv teljesítésén dolgozik. Hét esztendő leforgása alatt megkétszerezzük be"' azrmidőszakban E»» négyszázczer orvos <telgo- den jót, barátaink!) — monönök pénzére átszámítva, SZOvjet emberek ?°Ua befejezésül N. Sz. mintegy 750 milliárd dollárt ruházunk a népgazdaságba. Jelenleg az E©esült Államok gazdasági szempontból a legfejlettebb hatalom. Országuk mutatószámai a legmagasabb színvonalat /eízik a kapitalista világban. De ve©ék figyelembe, hogy az iparfejlődés évi üteme a Szovjetunióban háromszor-ötször gyorsabb. mint önöknél. Ezért a legközelebbi 10—12 évben túlszárnyaljuk az Egyesült Államokat mind az ipari abszolút termelésben, mind pedig az egy főre eső termelésben. A mezőgazdaság vonalán sokkal előbb megoldjuk ezt a feladatot. Országunkban nagy arányú lakásépítkezés folyik. Példaképpen megemlítem, hogv az utolsó nyolc esztendő alatt Moszkvában iöbb lakás készült el, mint Dr. Müntiich Ferenc miniszterelnök avatta fel a tokaji új Tisza-hidat Vasárnap délelőtt felavat- Az ellenforradalom szörnyű ták a tokaji Tisza-hidat. A pusztításait gyorsan eltüntethidat a német fasiszták a tük, normális, békés, nyumásodik világháború idején godt életet teremtettünk ebíelrobbantották. A hídava- ben az országban, (ás alkalmából nagygyűlést Az év végén tartják a rendeztek, amelyen részt vett Magyar Szocialista Munkásdr. Münnich Ferenc, a Mi- párt hetedik kongresszusát, r.isztertanács elnöke, az A kongresszuson összegezzük MSZMP Politikai Bizottsá- eddigi eredményeinket, viszgának tagja és Kossá Ist- szatekintünk a múltba ls, s vátn közlekedés- és posta- rámutatunk azokra a teenügyi miniszter is. Dr. Mün- dőkre, amelyeket el kell vénich Ferenc beszédet mon- gezrünk, hogy dott. orszácunk politikailtg, — A szocialista tábor nagy gazdaságilag és kulturálilépésekkel halad eredeti cé san tovább erősöd lék, tolunk, a béke me©alósítása vábbi fellendülést érjen el. rolé — jelentette ki a többi Dr. Münnich Ferenc nagy körött. — tapssal fogadott beszéde Nenireak a nemzetközi lég- után Kossá István átadta a a forradalomig eltelt nyolc kör jó, har»m országunk hidat, amely összeköti a évtized alatt. ' belső helyzete is. ' He©alját az Alfölddel. I