Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-23 / 223. szám

7 Vasárnap, 1959. szeptember 20. Jól halad a szövetkezetekben Fél évezredes fennállását az őszi terménybetakaeítás Több tsz-ben már befejezték a cukorrépaszedést • A paprika­termesztésben a Felszabadulás Tsz az első lassan halad a szántás ünnepli Bukarest Még A Szent Mihály dere ha- táblájának a várható átlaga alföldi marosan számon kéri a gaz- azonban felette ígérkezik a sérleti dától: miként végezte dolgát, 30 mázsának. Itt is bebizo- mesítették van-e még sok terménye a nyosodott ismét: munkával határban? Olykor bosszút is áll a késlekedésért. Külö­nösen a paprikát, a dohányt, a fagyérzékeny zöldségfélé­ket, gyümölcsöket "szereti* legjobban. Ami a szegedi termelő­Mezőgazdasági Ki­Intézet kutatói ne­ki, Szakszerű másfél, két a melegágyban előnevelt, akkora termést ad, mint korán kiültetett palánta a tavaszi rokona. Az öthalmi szélsőséges. napfénysze- kísérleti gazdaság vezetősége gény időjárást ls jobban vállalta, hogy őszizab-ve­tfiri. tőmaggal minden mennyi­Az őszi munkák központi ségben ellátja a szegedi tsz­kérdése a kalászosok vetésé- eket. Gondolkodásra azon­r.ek megkezdése. Szeptember ban már nem sok idő van, végéig földbe kell tenni az hiszen a jó őszi zabtermés szövetkezeteket illeti, jól hasznosították eddig a szép- fe^'takaimánykeverék', az temberi verőfényes napokat: árpa és az őszi zab mag­terményeik nagy része biz- j4t. Amellett, hogy az egyéb tos helyen van. Jellemző, vetési előkészületeket tőlük hogy más években a cukor- telhetően elvégezték eddig a répaszedés október végére, termelők, sőt november elejére kihú- a szántásban komoly el- ™p egy 8ZC:n ződott. Most, szeptember de- maradás mutatkozik, rekán három tsz — a ml- Egyedül a Táncsics Terme­elsősorban a korai vetéstől függ. Az általános vetési mun­kákat hátráltatja még az is, hogy immár egy teljes hó­azonban már nem érdemes hályteleki Szabad Tisza az lőszövetkezet az, ahol az őszi toy*bb ^tHovábbfzsú­U, Élet es a sagvan Tan- vetoszántások nagyobb re- folódásót idézi előaDDl 2811 csics — tagjai már pontot szével mar elkeszültek. A tettek ennek a nagy őszi városi tanács mezőgazda­munkának a végére. A bak- sági osztályának jelentése tói Felszabadulás és az új- szerint a múlt hét végéig a szegedi Haladás Tsz-ekben tsz-ek 31, az egyéni gazdak késlelteti ezt a munkát az a csuPán 11 százalékig A páról fiúra szálló le- sát lényegében ettől az idő­genda szerint a Ro- ponttól számítják, s ezt a mán Népköztársaság fővá- fél évezredes jubileumot kö­rosát egy Bucur nevü ju- szönti most vidám ünnep­hász alapította, aki állatai- ségekkel, tudományos ülé­nak jó legelőt találva a mai sekkel, előadásokkal a ro­Bukarest környékén telepe- mán főváros népe. dett le. Az egyszerű ember Bukaresthez közel a Pra­nagyszámú családja és ro- hova völgyében gazdag konsága azután gyorsan be- petróleumtelepek találhatók, népesítette a helységet, £2 nemcsak azt eredmé­ahol a világ valamennyi ég- nyezte, hogy már 1857-ben tája felé igyekvő utazó az- petróleumlámpákkal vilá­óta mindig szíves fogadta- gították ki a város utcáit, tást és jó pihenést talál. Ez hanem azt is, hogy a kapi­a legenda. A régészek ál- talizmus erősödésével, az tal megtalált ősi leletek évszázad elején, már az or­pedig azt bizonyitják, hogy szág legnagyobb ipari cent­a város területén már az rumává vált. A város bizo­ösközösség idején is éltek nyos mértékig még ma is emberek, s azóta az állán- tükrözi azokat az ellentéte­dóan növekvő település Dél- ket, amelyek a kapitalizmus kelet-Európa egyik fontos velejárói voltak. A szűk, központjává lett. A város egyenetlen utcák, amelyeket cletere vonatkozó legrégibb a tőkések saját érdekeiknek írásos dokumentumot 1459. szeptember 20-án keltezték. Az irat a város elnevezésé­ről szól. Bukarest fennállá­megfelelően építettek, egy­szerre nem változhatnak át korszerű, széles sugárutak­ká. Azonban a macskaköves körülmény, hogy a gyár nem készültek el a vetőszántás­gyózi az áru felvásárlását, s 8alJ A ezekből a tsz-ekből később- ^omS - habár még re ütemezték az átvételt. ^em Solt annyitra^ A szövetkezeti és egyéni ruk, mint most van — nem földeken egyaránt nagy győzik eléggé az összetorló­lendülettel halad a kuko- dott munkát, ricatörés. A vetési előkészületekből Megállapítható, hogy a megállapítható az is: bizo­sok nyári eső a kukoricának nyos mértékig ismét csök­használt legtöbbet. A szak- kan a búzatermő terület emberek becslései és az ed- nagysága. A tsz-ek azonban digi törési eredmények (je- kettőzött gondot fordítanak Egy kis üzem nagy eredményei Nevével is garanciát ad a Fonalfeldolgozó Vállalat lenleg mintegy 45 százalék) azt mutatják: a szegedi tsz­ek kukoricatermés átlaga holdanként 35—45 mázsa kö­zött várható. Kivételes a Táncsis Tsz amerikai hibrid­táblája, ahol az átlag min­den valószínűség mellett el­a termésátlagok emelésére. A nyolc szegedi tsz föld­jén mindenütt ólomzárolt nemes búzát vetnek. Az idén egyszer s minden­korra száműzik a termelés­ből a szokvány vetőmagot. A nagy mennyiségű istálló­éri az 50 mázsa nyers cső- trágya felhasználása mellett vestermést holdanként. A tetemen emelték az alj­martonvásári 5-ös hibrid - felhasznalasra fiitik- tomit kerülő műtrágya adagokat is. v l l F A két év előtti 60 kilo­t ,teme-S gramm helyett éves átlag­termesztésükkel foglalkozni. ^ 155 kUogramm mútrá­Az Idei tapasztalatok azon- gyót kapnak a szövetkezeti ban méginkább azt követe- gabonaföldek. lik: Több tsz-ben idegenkedés szükséges a szegedi talaj- tapasztalható még az őszi viszonyoknak legjobban zab termesztése iránt. Ért­megfelelő speciális helyi hetó, hiszen csaknem egy hibrid-fajtát is mihama- teljesen új növényfajta ez. rabb a köztermesztésbe ad- Néhány évvel ezelőtt a Dél­ni. Gyors iramban halad a szegedi határban a paprika­szedés is. A terméseredmé­nyek azonban a vártnál lé­nyegesen kisebbek lesznek. A sok hűvös nyári esőzés miatt gyenge volt a virág­zás, emiatt az előrelátható átlagos végeredmény csak valamivel múlja felül a húsz mázsát. A baktói Felszaba­dulás Tsz egyik nagyobb Rövid újsághír adta tud- fokozatosan nőtt a létszám, csak a kongresszusi munka­tui, hogy új határkőhöz ér- s alakult ki a vállalat arcú- versenyben való lelkesedés­kezett fejlődésében Szeged lata. 1957-ben elköltöztek a re utalni: az üzem minden egyik üzeme, a fonalmentő. Tavasz utcába és felállítot- dolgozója tett vállalást ké­A tanács névváltoztatást ták a kötő részlegeket, 1958- sőbb pótfelajánlást is ' engedélyezett számára, és ban pedig elkészült az új, ezentúl Fonalfeldolgozó Vál- modem épület egymillió fo- Kitűnő áruk lalat lesz a neve. Nem lé- rintos beruházással, nyegtelen ez a külső váltó- Nem látók, egyéb csök­zás, hiszen egy éveken át kent munkaképességűek és tartó belső, minőségi átala- az egészséges dolgozók össz­kulásból ered. És ez a fon- munkájának tos! eredménye raveu' « epuiteí hogy manapság az üzem fel- sal, teljesen megoldódik adatainak csak egy részét te- vál?gato, arutisztító, dublí . . _ - rrt7ri Iliemnapinlr » , 1 .. : _ 4 . És a fejlődés egy percre sem áll meg. Már készítik a régi épület modernizálá­sának terveit. Az építkezés­a Fegyelmezett munka szT'ki' a" fonalmentés "a rozó üzemrészek, valamint a A Szeaedi Városi Tanács készárutermelés egyre na- ^önböző raktárak elhelye­Fotlfeldolgozo Vá^alata g>;°bb hangsúlyt kapott. életképes kis gyár. Csaknem ™ncs még ^ az 300 dolgozójának munkája AalAJll. , —> országban hoz. orvosi rendelőhöz, ebéd­ovu aoiaozoianaK munKava olyan váífalat, ahol annak löhöz és gyűlésteremhez jut­ouu aoigozojanah. munnaja > dol ók nak a dolgozók. A negyedik nyereseget hoz, tizenotszo- neavedévhen val/WtomW í'ösét termelve annak a mennyiségnek, amivel nem 80 százaléka csökkent mun- negyedévben valószínűleg kaképességű, mégis ennyire ?°r karul hat régi szövőgép lecserélésére és két új be­szerzésére. A szövöde bőví­tése pedig lehetőséget nyújt majd több csökkent munka­képességű alkalmazására. A fonalmentő nevének Bandholz jelenti Párizsból: »A Salgótarjáni Kőszén­bánya RT részéről éppen most érkezett panasz arról, hogy a céget gyakorlatilag kirekesztették a termelésből, mivel a románok lefegyverezték a csendőrséget; a csendőrség fenntartása pedig azért szükséges, mert annyi bolsevista van a környéken, hogy ezek a bányászoltat igyekeznek be­folyásolni és így a bányákat rendőri segédlet nélkül a cég nem tudja üzemben tartani«. Arról is beszámol az ameri­kai tábornok, hogy az antant misszió tagjai igen jól érzik magukat Budapesten. »A francia., gróf Széchenyi Lászlóné palotáját foglalja el... is nagy hivatalos dísszel van kö­rülvéve. Az olasz egy még nagyobbszabású épületet foglal el és éppen olyan hivalkodó. Az angolok egy nagyon szép épületben laknak. Én gróf Edelsheim otthonának egy ré­szében vagyok elhelyezkedve ... m£ valamennyien nagy vacsorákat rendeztünk.* A *demokrata* Amerika fiának hízeleg a disztingvált, nagyúri környezet, amely körülve­szi. A magyar arisztokrácia pedig igyekszik mindenképpen befolyásolni a misszió tagjait. Hathatós fegyvereket vet­nek latba a szent cél érdekében az arisztokrata hölgyek is. Az operaház évadnyitó előadásán is ott volt a misszió tel­jes számban. *Felemelő* jelenetből gyönyörködhettek. Amikor Friedrich bevonult páholyába, oldalin kultuszmi­niszterével, Huszár Károllyal, a nézőtéren elhelyezett hí­vei egetverő kurjongatással éljenezni kezdték, erre az el­lentábor szintén tüntetésbe fogott. A már-már botránnyá fajuló helyzetet a karmester mentette meg azzal, hogy be­intett a zenekarnak és a nyitány hangjai alatt végülis el­csitultak a -hazafiak". A nemzetközi helyzete látszólag kedvez az antant és a magyar ellenforradalom terveinek. Naponta bejelentik Szovjet-Oroszország küszöbön álló bukását. Valóban, Kol­csak és Gyenikin veszedelmesen törnek előre. Nem kell azonban félteni az orosz proletariátust, neh)zebb helyzet­ből is kivágta magát. ' Ifiúsági klub a Szőrme* és Bőrruhakóssitőben Régi problémája volt a összejönni. Az üzem vezető­Szőrme- és Bőrruhakészítő sége most a gyár régi épü­Vállalat kiszeseinek a klub, letének emeletén átadott a KISZ-szoba hiánya. Soká- egy, azelőtt raktárhelyiség­ig a belvárosi KISZ-szerve- nek használt, elég tágas szo­zet klubjában, a szervezet bát a KISZ-szervezetnek. vendégeiként tudtak csak A kiszesek lelkes igyeke­zettel fogtak hozzá a klub fölszereléséhez, kicsinosítá­sához. Az ablakra új füg­göny került, a szobába pe­dig új bútordarabok. Soron­következő klubnapjukat már az új KISZ-klubban tartják. Az új klub fölavatása alkal­mából kis műsort is állítot­tak össze. egészen hat 'éve elkezdték, fegyelmezett intenzív és A régi fonalmentő 1953. no- nyereseges termeles folyik, vemberében 27 csökkent munkaképességű, vak em- Sokirányú segítség berrel indult; hat szövőgép- Persze ez a rendkívüli fej­pel és 50 ezer forinttal kezd- lődés számos nehéz napot megváltoztatása egy "félreér­ték meg a termelést egy rejt magában. Számtalanszor tés eloszlatására is alkal­Tolbuchin sugárúti pincehe- veszélyeztette az üzem létét m'as Az elnevezésből kiin lyiségben. Akkor még az pénz- és anyaghiány. Azon- dulva sokan azt képzelték> vol t a kérdés hogy sikerul-e ban a part a városi tanács, hogy itt nem egészen ki fok önfenntartóvá lenni? Sike- vagy ha kellett, a miniszté- gastaian arukat állítanak rült. Kilenc hónap elteltével nurn legfelső vezetői szeme- eid pedig ez tévedés A fo­rentábilissá vált az üzem, lyesen is segítettek a prob- nalmentés után — legyen az lémák megoldásában. A leg- szövött vagy kötött — a kur­nagyszerubb az hogy a e- rens árukkal teijesen azonos hetosegek hataram belül értékű cikkek hagyják el a minden szerv messzemenő g^árat A megrendelő cégek­tamogatásat élvezték a fo- nek _ főké az utóbbj idő_ nalmentő dolgozói az elmúlt ^n _ nincs kifogásuk sem evek során eppugy, mint je- a minőség, sem a kollekció ienleg. divatossága tekintetében. Nem kevesebbről van itt Éppen ebben van e válla­szó ugyanis, mint arról, hogy lat létezésének értelme: a munkán keresztül olyan olyan alapanyagokból állíta­emberek szerezték vissza ön- ni elő hasznos termékeket, bizalmukat, tették magukat melyek különben elveszné­hasznossá a társadalom szá- nek a népgazdaság számá­mára, akik azelőtt kisemmiz- ra. Méltán büszkék a név­ve, háttérbe szorítva tenget- változásra az üzem dolgo­ték éíetüket. zói. A Szegedi Fonalfeldol­Érdemes megjegyezni, hogy gozó Vállalat ezentúl nevé­ezek az emberek mennyire vei is earanciát ad — an­becsülik, mennyire szeretik nak ellenére, hogy kis ta­szocialista rendszerünket, nácsi üzem —, hogy munká­Nincs olyan megmozdulás, ja egyenértékű bármely ha­amelyből ne akarnák első- sonló nagy gyáréval, ként kivenni részük. Elég F. K. (Lieumann lieia íeiv.] ünnepélyes keretek között avatták fel vasárnap — amint lapunk tegnapi számá­ban közöltük — a Kolozsvári téri iskolát. A legújabb szegedi oktatási intézmény avatásának egyik szép mozzanatát ábrázolja képünk. utakon villamos, trolibdsa jár már, s jórészt eltűntek a mocsaras, egészsegtelen környezetben épült mun­kásviskók is, helyet adva új, korszerű munkás-lakó­telepeknek. J elenleg több módon fejlesztik a várost. Beépítik az üres telkeket es új lakóházakat emelnek a lebontásra került, gyakran a forgalmat akadályozó, dü­ledező épületek helyén. Uj városrészek épülnek a nagy­üzemek környékén, s ren­dezik, csinosítják, újjáépí­tik a régi tereket és parko­kat. A városban folyó ha­talmas építkezésekről képet kaphatunk, ha figyelembe vesszük, hogy 1948—1958 között 10 610, az idén pedig 12 500 lakást adnak át a dolgozóknaak, többet, mint az elmúlt 10 évben összesen. A munkások valamennyi új otthona központi fűtéses, fürdőszobás, s mindegyiké­be bevezetik a gázt is. Aa új lakótelepek többsége a nagyüzemek közelében épült. Különösen érdekesek és figyelemre méltóak a város központjában, a Köz­társaság téren folyó építke­zések. Itt még az idén, elő­regyártott elemekből készü­lő, 9 darab, 8—15 emeletes lakótömböt adnak át a munkásoknak. Az épületek ajtói, ablakai, padozata mű­anyagból készül. A lakóhá­zakat be is bútorozzák, így azok a szerencsés igény­lők, akik itt találnak majd új otthonra, csak ruhane­műiket kell hogy maguk­kal hozzák. A z elmúlt években több " olyan hatalmas palo­tát emeltek Bukarestben^ amelyeknek -csodájára* jár­nak a külföldiek. Köztük a legszebbek közé tartozik a sajtópalota, az opera- és ba­lettszínház, a -Népek közöt­ti testvériség* nevet viselő filmszínház, és sok más épület. A román nép alko­tómunkáját bizonyítja, hogy a mintegy 1 300 000 lakosú Bukarestben 1948—1959 kö­zött 57 új gyárat helyeztek! üzembe, sok régit korszerű­sítettek és kibővítettek. Je­lenleg az ország ipari mun­kásságának 17 százaléka dolgozik a fővárosban. S ea az áldozatkész munkásosz­tály nemcsak a termelésben áll helyt becsülettel, hanem társadalmi munkával is elő­segíti a főváros szépítését. Tavaly hárommillió önkén­tes munkanapot, az idén az első fél évben már ennél is többet dolgoztak az épít­kezéseken a ligetek, parkok csinosításánál. S ha a mai Bukarestről számolok be, szólnom kell a most újjá­születő hatalmas város cso­daszép parkjairól is, ame­lyek mintegy 660 hektáron terülnek el. A C.'ismigiu, a Libertatii, az Augusztus 23., az I. V. Sztálin, s más par­kok árnyas fái alatt min­dennap tízezrek pihennek meg munka utan, gyönyör­ködnek a színpompás szö­'j kőkutak szépségében, a ta­: vakon szabadon tanyázó, ! méltóságteljes hattyúk és | pelikánok játékában. | IV aprói napra szépül a Román Népköztársa­ság fővárosa. A Román Munkáspárt irányelveinek megfelelően Bukarestben i csak úgy, mint az egész or­szágban hatalmas építkezé­seket fejeznek be az idén és az elkövetkező években; Uj gyárak, lakótömbök, erőművek emelkednek a munkások szorgalmas keze munkájával. S ahogy ezek­ben az új nagy, szocialista | üzemekben fokozatosan megindul a termelés, úgy [ válik majd egyre szebbé a dolgozók élete, gazdagabbá a szomszédos baráti ország j munkaszerető népe. I Dcnes János

Next

/
Oldalképek
Tartalom