Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-23 / 223. szám

7 Vasárnap, 1959. szeptember 20. Negyvenezer seprű-„újdonság" külföldi megrendelésre Nem valami különleges seprűkről van szó. Ezek is úgy készülnek, mint a töb­biek a Szegedi Seprűgyár­ban, csak a nevük „papri­ka«,' helyesebben ilyen már­kával jutnak a Nyugat­Európába és a tengeren túl­ra. A negyedik negyedévben az eddigi megrendelések sze­rint 40 ezer »paprika«-sep­rűt küldenek el szép, tet­szetős csomagolásban a kül­földiek megrendelésére. Eze­ket a seprűket politúrozott, vagy festett nyéllel, egy ré­szét elaxált alumíniumku­pakkal készítik. Az ízléses 68 csomagolópapírok is Szegeden készülnék, a csomagoláshoz szükséges do- Nyomda Vállalatnál. A hazai kereskedelmi vál­lalatok nagy unszolására most belföldi piacra is gyár­tanak seprűt Szegeden. A Vegyianyagnagykereske­j delmi Vállalatnak 6 ezer seprűt ígértek, de ha a kongresszusi verseny to­vábbra is ilyen eredményes lesz, négyezerrel többet is adnak. A Szegedi Seprűgyár ál­talában 110 százalékra telje­síti exporttervét. E sikeres tervteljesítésben nagy szere­pük van a munkásoknak. Köztük az ifjúmunkásoknak is, akik nagyon vidáman és jól dolgoznak. Idén eddig t millió 660 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek Szegeden 'löbb fontos kérdésről tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt ülést tar- a mihálytelkiek — a mihály- és az önkéntes munkásokat tott a szegedi megyei jogú teleki bölcsőde építkezésénél tájékoztatni, hogy a megta­városi tanács végrehajtó bi- végeznek. Az oktatási intéz- karított pénzt hol használják zottsága. Az első napirendi ményeknél is nagyértékű fel. pontként Biczó György v. b.- társadalmi munkát tartanak elnök beszámolt a lejárt ha- számon. Külön ki kell emel­táridejű határozatok végre- ni a Petőfitelepi l-es és Il-es hajtásáról, valamint a két iskola építkezéseit, a József ülés közt végzett fontosabb Attila-telepi általános iskola munkákról. A v. b.-ülés el- bővítését. A bérházak épít­kezésénél 99 fő vett részt. A végrehajtó bizottság kö­szönetet mondott a társa­dalmi munka szervezésé­ben kitűnt tanácstagoknak és dolgozóknak. fogadta beszámolóját. Ezután került sor Szili Antal, a mezőgazdasági osz­tály vezetőjének a nyári be­takarítási munkákról, és az őszi mézőgazdasági felada­tokról szóló jelentésére. A termésátlagok értékelésénél Szili elvtárs kérte a tömegszervezete­Az idén eddig közel 9 ezer ket' a tanácstagokat, a kö­ember vett részt társadal- f^o^ben meg nagyobb in­nü munkában. Átlagosan tenzttassal vegyenek reszt e egy főre 77,2 óra társadal- ?enles mozgalomban. Tobb mi munka jut. fontos határozati javaslatot fogadott el a végrehajtó bi­A társadalmi munkák zottság, és jóváhagyta a v. b. __ szervezésében többek között IV. negyedéves munkatér­statisztikával bizonyította f következő tanácstagok tűn- vét. a termelőszövetkezetek fő- ^ ki: <^nka István San lényét az egyéni gazdasá- Jáno\ Eof° AIs™?< Gup" gokkal szemben. ezer Andrásné, Fodor Be a­s , ne, Hevesi Gergely, Igloi Fe. Mert például búzából két renc Eperjesi Júlia, Bölcs­mázsával, őszi árpából pedig h4zi Lászlóné, Sipos József, 3 mázsával volt magasabb a Solymosi Lajos, Nyitrai An­tsz-ek átlaga az egyemeknel. talj Csiszár Antal, ördögh Ezután az őszi mezőgazda- Mátyás, László András, Bár­Bági munkákról, azok hely- dos Miklós, Nagy István, Szi­zetéről szólott reszletesen ládi Sándor A jelentés kü­Kővetkező napirendi pont- lönben sok lelkes tanácstagot ként Kalmár Ferenc, a tere- tert nyjivan osztály vezetője az 1959-es „,. ' .. , év etaő felében végzett tár- Mindkét napirendi pont sadalmi munkákról számolt előadását élénk vita követ­be. te. A társadalmi munkák Augusztus 31-ig Szegeden tárgyalásánál határozatot egy millió 660 ezer forint hozott a végrehajtó bizott­értékű társadalmi munkát ság, hogy ezentúl pontos végzett a lakosság, együtt a nyilvántartást kell vezetni, tanácstagokkal. A tervek szerint mindössze 875 ezer< forint értékű munkát kel­lett volna elvégezni. Ha az^ elvégzett társadalmi mun­kát és az ehhez adott anya­got összeadjuk, igen szép< számot, 2 millió 504 ezer; forintot kapunk. Ez a ténye arra enged következtetni, > hogy a kerületi tanácsok a^ társadalmi munkák szer­vezésénél nem számoltak) kellőképpen a tanácstagok és< a lakosság aktivitásával. Az) elmúlt fél év alatt különö-< sen jelentős az a munka,; melyet az építés- és közle-J kedési osztály szervezett a < gázcsövek lefektetésénél. AJ vállalatok és a sportkörök < brigádjai vettek részt ebben < a munkában. A kommunális/ szolgáltatás ágazatán belül < jelentős munkát végeztek az) itjúsági vízitelep építésénél,* a belterület fásításánál, a) gyalogjárdák melletti park­sáv létesítésénél, az egyes J lakóépületek homlokzatának) tatarozásán. Külön ki kell< emelni a második kerületben) a Kereszt utca rendezését.) a III. kerületben az Óbébai< sor, a Boszorkánysziget, a Szent Antal, a Pálfi utca) járdaépítését, a Hattvastele-> pi járdák felújítását, < Jelentős az a társadalmi* munka is. melyre a KISZ-S szervezet mozgósított < a színház előtti útszakaszé anyagelhordására, és a Mé-S íey utca felbontására. A< vízhálózat bővítéséért is so-\ kan dolgoztak a nagykör-) úton, a Kállai fasoron, a< Diófa, a Rádai és a Bethlen) utcában. ) Jelentős az a társadalmi; munka, melyet — elsősorban) Szegeden szép, napsü­téses idő volt teg­nap. A korzó vén pla­tánjai alatt sokan sé­táltak vagy üldögéltek a széksorokon. A korzó mindig kedves, tarka, zsivajgó és sok minden szóbakerült ott, ami az élettel jár. De ki ne tudná ezt?'. S a napsütésben, a barnuló lombruhájú platánok alatt többek között arról is beszél­tek az emberek, hogy jó, nagyon jó, üdvös és tetszésüket kiváltó a szovjet kormány lesze­relési javaslata, amelyet Hruscsov az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek közgyűlésén terjesz­tett elő. A történelmi jelentőségű leszerelési program a béke eddig nem remélt korszaká­nak gazdag körvonala­zása, a Föld emberisé­gének boldogságát je­lenti és ezért is vált a korzó egyik beszédté­májává. Cseppet sem frázis­szerűen hangzottak a mondatok, hanem na­gyon természetesen, a társalgás közben. Az olyan emberek derűjé­vel, akik tudják, érzik, hogy jó reményeik ta­pinthatóak. A nyugodt Sliodolfak az első magyar ösztöndíjas építészek Rómába Majd egy évtizedes szünet után újra megnyitja Kapuit a magyar építészek, műem­lék-szakemberek és más tu­dósok előtt a római magyar akadémia. Az Építésügyi Minisztérium útnak indítot­ta első ösztöndíjasait: egy városrendezőt és egy ipari építész-szakembert Rómába. A minisztérium ebben az év­ben még hat ösztöndíjast küld Rómába. A Utozát* lálja, hogy a mi ha­zánk népe is a béke és az igazság nagy, győzhetetlen táborában van. Békében élni! Erről vallott a korzó is és mutatta ennek óhaját, akarását, a béke nagy­szerűségét. Az egyik fa alatt idősebb házaspá­rok ültek a székeken és beszélgettek. Talán nem tt^I w&íi Több gép: olcsóbb és prsabb építkezés L evés az építőipari gép s ezekhez mindössze 13 be- ipari gépgyártás viszonyát Korántsem új és ko- tenkeverö áll rendelkezésre, az építőiparhoz. A közked­rántsem helyi jelenség ez. Elkelne még legalább tíz! veit és jól felhasználható Mióta hazánkban sosem iá- /7 nagy gépektől kezdve a tott méretekben megindult szakipari kisgépekig, min­brunö-daruk gyártását pél­dául abbahagyták, hasonlo­az építés, évről évre új gyá- denből kevés van. Az építés- an a betonkeverőkét is rak és lakóházak erdeje bújt vezetők sokszor „közelhar- arra való hivatkozással, ki szinte a föld alól. Az cot« folytatnak megszerző- hogy konstrukciójuk nem építőipar gépesítése első- sükért, pedig mindenhol megfelelő. Érthetetlen vi­rendű feladattá vált, még- igyekeznek a lehető legjob- szont, hogy nem bocsátanak sem bírtak lépést tartani a ban kihasználni azokat, hatalmas irammal. A meg­lévő géppark kicsiny, és an­nak jórésze elhasználódott. ^eT^töd^t valamint val0 hivatkozása meddő pa­JellemZŐ, hogy ezelőtt négy- geT l00 liter •nxs/.k-nrfa* msraH minrlflddie öt évvel még a központi . , hetemkeverő-eé- ,mB a ciuauuo ip?' gépkölcsönzőben rostokoltak ^tSa^TK meg nem tesz mindent az kívül kompresszorokat, par­ki helyettük újabb, korsze­Ebben az évben egy te* rűbb ^^ AZv,epltb~ hergépkocsit, egy 3 tonnás lpan vállalatok gephianyra t, valamint valóJnvatkozása meddő pa­űrtartalmú n£fzk0af ™d rmndaddig míg a gepeket eloallito ipar a különféle gépek, ma vi­szont már kisgépet nem is <*upíf Lna§yPbb láncfűrészt és kézi csiszoló építőipari gépek felett ren delkeznek — ha rendelkez­előrehaladás érdekében. esiszolócéDet Akárcsak másutt, a Csong­fád megyei Építőipari Vál­lalat gépparkja is kevés es elhasználódott. Javításuk is kat szereztek be. A közei­nek. Nincs ma az országban S^mak^iS! nehézségekbe ütközik folya­„iv™ róritróteiidof toronydaru*, iogna* ericez ni a szegedi építkezesekre Ezzel szemben akár már a olyan épitővállalat, mely egyet is nélkülözni bírna. Az Építésügyi Minisztéri­um műszaki fejlesztési fö matos igénybevételük miatt. Az állandó gép igénylés be .„^^..L, van nyújtva, azonban az mai napon lei wunanaK J. ' . , . Építésügyi Minisztérium lel­— --„ használni legalább húsz da- . , ,- ,. .. osztálya nem is olyan regen rab 175_275 literes beton- mertékben nem tudja ki­megvizsgálta az építőipar keVerőt. a meglévő kettő elégíteni. A gepjxjtlas per­sze nem reménytelen, hiszen a vállalat felettes szerve, a habTresszívattyút, 2' .számú igazgatóság igyek­szik mindig kellő mennyise­gépesítésének helyzetet es melié még két autódarut, ti­javaslatára a következő év- ^öt habarcskeverőt, ugyan­ben egymilliárd forint érté- annyi habarcsszivattyút, kű gépet fognak beszerezni, húsz 6—8—15 méteres trasz- , . . , . . , részben a KGST-n keresz- portőrti másfél tonnás forgó- gepel ^ tül, részben hazai gyárak- daruki}t (brund-daruk), szi- bo1 J"tta a megyébe is Az ból. A beruházás kétségen vattyúkat, valamint az épí- elmondottak utan bizonyára kívül javít a jelenlegi álla- tőiparban gépnek számító furcsann bat- hogy. orszagf poton, bár míg megvalósul, csőállványból 30 ezer folyó- viszonylatban a mi vallatá­sok nehézséggel kell meg- métert. ^.AHOIÍT, küzdeni a vállalatoknak. U iány van szállítási és ra­kodási eszközökből is. tunk egyáltalán nincs rossz helyzetben géppel való ellá­tottság tekintetében. Unnék örülhetünk ugyan, de vigaszul mégsem Hozzánk legközelebb a Csongrád megyei Építőipari Vállalat áll, mely a megye Ebben az esztendőben lerom- .. és Szeged legnagyobb épít- lott a fuvarkapacitás: tizen- szoigáfwA közelmúlt ésmég­kezéseit végzi. Nemcsak a négy tehergépkocsiból hatot inkább ^ elkövetkezendő szakemberek, hanem a kö- ki kell selejtezni, s csak zönség is tudja, hogy épít- egyet kaptak helyettük. A kezeseit modern, a felszaba- birtokukban lévő három évek igen sok beruházással kecsegtetnek Szegeden. A város egyre inkább új ru­dulás előtti körülményekhez dömper is kevésnek bizo- b4ba öltözik, új házak sora, képest kitűnő módszerekkel nyúlt, ám az AKÖV-től sem B,aLa„ látja el. Felesleges olyan kaphatnak segítséget, mert eigVenébbé'V képét,' s " főleg nagyszabású munkára utalni, annak nincsen. Van azután Nem közömbös, hogy mint a megyei tanácsház olyan gép is, melyet jobbára ' - '— ­építése, elegendő ha vala- csak hírbői ismernek. Ilyen mely kisebb jelentőségű he- a rakodógép, a billenőplatós ^ lyet veszünk példának, hogy gépkocsi, a szakipari gépek terwtteni"az"olcsó^és'"gyors szembetűnjön a haladás. A közül a horonyvéső vagy a építkezést, melynek alapja a betonkeverők, daruk, transz- csőhajlító, portőrök annyira hozzátar- Hogy a körkép teljes le­toznak az építkezések képé- gyen, megemlítjük az építő­hez, mintha sosem ismertük volna a talicskázó, kubikoló hátán téglát cipelő munkást. új gyárak teszik szebbé, a megye építőipari vállala­ta hogyan tud megbirkózni a feladatokkal, meg tudja-e sok modern építőipari gép. Fehér Kálmán 'T'ehát nem arról van szó, hogy a felszabadulás után nem fejlődött volna az építőipar. Sőt! Beszélni kell azonban arról is, hogy a meglévő gépmennyiség már alig-alig elégíti ki a fejlő­dés által megnövekedett kö­vetelményeket. Nemcsak a Rákóczi téren, a város más pontján lévő építkezéseken is dolgoznak éjjel a betonkeverők. Miért? Szegeden jelenleg több mint negyven helyen folyik va­lamiféle építőipari munka, haragudnak meg érte, hogy ellestünk valamit mondataikból. Először a gyerekeikről és uno­káikról csevegtek, aztán került szóba a leszere­lési javaslat a holdra­kétával együtt. Az egyik néni mondatát ide is írjuk: "Hruscsov ja­vaslata egy új szput­nyik, amelyet minden becsületes ember örö­mére, a hosszú békéért lőttek fel". Igen, erről van szó. (—y) iLiebmann Béla relv.i A korzón már kora délelőtt nagy érdeklődéssel olvas­magabiztosságukat, jö- gák az újságot, hiszen nagyon vőbe vetett hitüket táp- közöl. fontos eseményeket D Kinai N*pközfársaság ENSZ-tagságáról lolyt a vita az ENSZ­közgyűlés keddi ülésén A vitában a magyar külügyminiszter is felszólalt Az ENSZ-közgyűlés hétfő ben felszólalt dr. Sik Endre délutáni ülésén folytatódott külügyminiszter, a vita a népi Kína ENSZ- — Helyesen járt el az in­tagságáról. Kuznyecov szov- diai kormány, amikor úgy jet külügyminiszterhelyettes döntött, hogy a Kínai Nép­felszólalásában kijelentette, köztársaság ENSZ-képvise­hogy nem helyes a „strucc- létének kérdését a közgyű­politikát* alkalmazni. A bé- lés napirendjére javasolja keszerető országok eröfeszí- — mondotta. — Olyan kér­téseinek eredményeként az dést hozott ezzel az indiai utóbbi időben csökkent a kormány a közgyűlés elé, feszültség — mondotta. Eb- amely a szó szoros értelmé­ben a helyzetben a Kínai ben magának az ENSZ-nek Népköztársaság törvényes iétét érinti. A földkerekség ENSZ-jogai helyreállításé- lakosságának egynegyede él nak ellenzése azt jelentené, a Kínai Népköztársaságban, hogy akadályozni igyekeznek ameiy nagy társadalmi át­a nemzetközi feszültség to- aiakuias tiszteletre méltó vabbi . snyhuleset eredményeit mutatja napról Dr. Sastroamidjojo, Indo- g évezredes társadal­nezia állandó ENSZ-kuldot- mi gazdasági problémák te kijelentette hogyha meg- megoldásával növeli száz ^ tagadjak ennek a, kerdesnek százmilliók életszínvonalát, a napirendre tüzeset, akkor igazságtalanságot követnek — A népi Kína belátható él Ázsiával szemben. Rapac- időn belül az élet sok terü­ki lengyel külügyminiszter létén elhagyja volt gyarma­hangoztatta, hogy a Kínai tosítóit, akik részben a kí* Népköztársaság jogainak nai nép rovására gyarapí" helyreállítása olyan döntő tották tartalék-vagyonúkat fontosságú kérdés, amelyet és emelték életszínvonalú* az ENSZ nem hagyhat fi- kat. gyeimen kívül. Hasem Dzsa- . „,,.._,» vad iraki külügyminiszter A Kinai Nepkoztarsa­azt a véleményét fejezte ki, saggal szomszédos nepeknek hogy egy hatszázmilliós nép a közgyűlési teremben levő elhallgattatása nem növelné delegációi ezt azok felé ta­az ENSZ hírnevét. Farid búsíthatják, akik most még Zeineddin, az Egyesült Arab nem akarnak hinni ezeknek Köztársaság külügyminisz- a híreknek. De tanúsithatom terhelyettese azt mondotta, én is személyes élmények hogy támogatja a Kína alapján — mondotta a kül­ENSZ-tagságára vonatkozó ügyminiszter. — Pár hó­nepali javaslatot. mert a nappal ezelőtt jártam a Ki­kérdést sürgetőnek tartja, nai Népköztársaságban és Ralph , Énekeli, Finnország ott sokfelé utaztam. Az itt küldötte kijelentette, hogy elhangzott valótlanságokkal szintén a nepáli javaslatra szemben személyes élmé­szavaz. A nepáli javaslat in- nyek alapján mondhatom, ]dítványozza Kína felvételét hogy felszabadult, boldog né­a világszervezetbe. pet láttam, amelynek köré­A javaslat ellen csak a ben a nép és vezetők köl­csangkajsekista küldött és csönös bizalma épít gazdag. Thanat Khoman thaiföldi új életet — mondotta töb­külügyminiszter tiltakozott, bek között dr. Sik Endre A magyar delegáció nevé- külügyminiszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom