Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-20 / 221. szám

7 Vasárnap, 1959. szeptember 20. A szegedi Somogyi-könyvtárban maradt fönn Gorkij egyik ismeretlen írása Rendkívül érdekes cikket összefüggő nemzeti szabad- tezés és az aláírás Gorkij olvashatunk a Filológiai Köz- ságmozgalmak győzelmének, sajátkezű írásával szerepel, löny legújabb számában. "Gyalázatos tettnek* mond- majd orosz fordításban ad­Lengyel Béla közli itt Maxim ja 1. Miklós cár beavatkozá- ja az egész cikket. Így igen Gorkijnak »Tyrannusok* cí- sát 1849-ben a magyar sza- érdekes módon jut el az mű publicisztikai írását, me- badságharcba. Jellemzi a cá- orosz kutatókhoz Gorkij cik­lyet a nagy orosz író annak rok, s főként I. Miklós lel- ke: az orosz eredetit egykor idején kifejezetten a Függet- kületfét, zsarnoki természetét magyarra fordították (az len Magyarország c. napi- és összehasonlítja II. Vilmos orosznak természetesen nyo­lapnak írt, s melyet mind- német császárral, mondván: ma veszett), s most magyar­eddig hasztalanul kerestek »Ma is uralkodik egy másik ból oroszra visszafordított 6zovjet és magyar kutatók, maniátikus, aki tökéletes szövegét ismerheti meg az A cikkről ugyanis csupán szellemi hasonmása I. Mik- orosz közvélemény. Nem Gorkij levelezéséből tudottá ltósnak. A német császárról kétséges ugyanis, hogy ez kutatás. Az író 1907. márc. beszélek. Olyan ember ez, a cikk nemsokára helyet 7-e körül egyik levelében akitől még igazán képtelen kap Gorkij összes műveinek említette, hogy cikket irt »a tetteket várhatunk*. Hét év- megfelelő kötetében, magyaroknak* I. Miklós cár- vei a porosz militarizmus A szegedi Somogyi-könyv­ről. A moszkvai Gorkij- által kirobbantott első világ- tár, melynek gazdag tudo­archívum őrzi egy magyar háború előtt — mutat rá mányos anyagából márany­újságirónak, a Független Lengyel Béla — prófétai nyi minden érték kikerült. Magyarország tudósítójának, szavak ezek! , . „ K Boldog Balázsnak 1907. A Filológiai Közlöny ha- most ,me' 3 le6nagy°bb márc. 20-i, Gorkijhoz írt le- sonmásban közli a Somogyi- orosz írok egyikének elet­velét, amelyben gratulál az könyvtár unikumáról, egyet- művéhez járult hozzá kin­írónak a cikkért. »CikJkével len példányáról az eredeti csestárából. — írja a magyar újságíró Gorkij-cikket, melyen a kel- Péter László Gorkijnak — fölbecsülhetet­len szolgálatot tett nrrmcsak szerkesztőségünknek, hanem az egész nemzetnek.; világ­politikai jelentőségű az, ahogyan ön ragyof/öan ösz­szehasonlította I. "Miklóst II. Vilmossal. Egész: Magyar­ország megértenie cikkének mély gondolatát««. Ezekből az adatokból ki­indulva a kvitatók 1907. márc. 7-e és 2U-a között ke­resték Gorkij ismeretlen cikkét a magyar lapokban. Lengyel Béla most azt írja: "Hosszas keresés után sike­rült Gorkij írásának nyomá­ra bukkannom. Megállapí­tottam, hogy a cikk a Füg­getlen Magyarország 1907. március 15-i különszámában jelent meg, ez a terjedelmes kötet aaonban egy budapesti közkönyvtárban sem talál­ható. A vidéki kutatás is majdnem eredménytelen ma­radt; végül is a szegedi So­mogyi-könyvtárban megta­láltam a lap ünnepi számát s benne a régóta keresett cikket. Így menekült meg Goikijnak egy sok ezer pél­dányban megjelent írásműve a teljes elkallódástól*. Gorkij e jelentős cikkében megbélyegzi a cárizmust, amely a Habsburgok segítsé­gére sietett, hogy útját áll­ja a polgári átalakulással Mi járunk ott a kráteren Szerelmes élet, ó, csak most tudom mivégre képes még az ember itt, a Sárgolyón, bölcső és sír felett, szülője ős-ölén! Táplálta könnye, vére melegével s elégszer bukva, míg kérgén megállt szülctve-haiva, mint a tengerek, s mégis morzsolva ujja közt a végtelenből annyi századot, idáig érve most, szerelmes élet, hogy felröpítse csillagát roppant egeknél túlra még: istenné válva hát! Már elszakadva, el a Földtől, a Holdról nézhet ide vissza, tükörben látva Sárgolyónk s kutatva fehér foltjait, hogy ei ne rejtsék a lényeget, mely minden összes többi kulcsa: az ismeretlené. Vén Hold. hűsfényü égitest, emberközelben látom arcod s hozzánk tartozni készülődj! Mi járunk ott a kráteren fémtestű porcikánkkal. sűrítve benne, amit elme s erő csak eddig alkotott Mi járunk ott, kerekded égitest, vörös zászlósán, ott is úgy, ahogy itt lent a népek végtelen menetben ... LÖDI FERENC Nagy reményekkel tekintünk az Lázi izínienad elé... | Szezon előtti beszélgetés a Szegedi Hemxeli Színház főrencei jével A színház, a nyári szü- tása — kezdi a felvilágosí- mos Lajos —, hogy a Sze­net után, ismét megélénkült, tást. — Ezt nem intézkedés- gedi Nemzeti Színház mű­Egyszerre több helyen is sel, előírással kívánjuk el- vészei magánéletükben is folynak a próbák, hiszen érni, hanem olymódon, hogy példamutatóak legyenek. A párhuzamosan készülnek a állandóan vitatjuk azt a stí- közönség szemmel tartja a Nebántsvirág, A zalameai lust, amely felé törekszünk, színészeket, figyeli minden bíró, A teremtés koronája így a színház minden ren- lépésüket, öltözködésüket és és a két kisopera, a Ba- dezője felelős lesz a szín- magatartásukat, mert társa­jazzók és A köpeny bemu- ház minden bemutatójáért, dalmi emberek. A színész te­tatására. így mindenki mun- A beavatkozás ezt nem oldja hát, akár akarja, akár nem, kában van, rendez, szerepet meg, csJk a szüntelen esz- magánéletét is színpadra vi­tanul, koreográfián dolgozik, mecsere. A rendezők ilyen szi. Ha azt akarjuk, hogy a díszletet fest, vagy kosztü- alapokon nyugvó szigorú néző ne lásson ellentmon­möket szab. S ilyenkor külö- együttműködése nemcsak az dást a művész alakítása és nősen sok dolga akad a fő- összmunka szempontjából társadalmi magatartása kö­rendezőnek, aki felelősség- fontos, hanem a színészek zött, akkor a színházon he­gei tartozik minden bemu- egyéni fejlődésének érdeke lül jogos követelmény, hogy tatóért, s akitől segítséget is megkívánja. Több hozzá- a művésznek magánélete várnak valamennyi problé- értő szem együttes észrevé- szolgálja színpadi munkái­ma — rendezői felfogás, dísz- tele bizonyára haszonnal jár kodásukat — és viszont, letezés, játékstílus — megöl- majd, ha a rendező egyúttal — Nagyon fontos dolog­dásához. Egyszóval a fő- pedagógus is lesz, a rábí- nak tartom, hogv színha­rendező manapság a legke- zott színészek művészi és zunkban egészséges kritikai resettebb ember a színház- emberi nevelésével i6 fog- szellem alakuljon ki. A kő­bán. s mi is éppen ezért ko- lalkozik. moly. tapasztalt művészek restük őt. Az ő szavaival — Természetes, hogy a igénylik is ezt, mert pályá­kívánjuk tájékoztatni szín- különböző műfajokkal azok juk során megszokták, hogy házlátogató olvasóinkat az a rendezők foglalkoznak, ez a szakadatlan művfezi új évad művészi törekvé- akik ahhoz legtöbb tehetsé- fejlődés egvik garanciá ja. Az seiről, terveiről. get, rátermettséget éreznek, utóbbi években kissé el­Kormos Lajos Jászai Mari- Ezen a munkabeosztáson be- szunnyadt nálunk ez j szel­díjas színművész, aki sze- lül azonban feltétlenül azon lem. de bízom abban, hogy gedi szerződését megelőzően leszünk, hogv együtt kísér- a fiatalabbak is rádöbben­Péesett. Debrecenben és létezzünk a jobb színházért, nek ennek jelentőségére és Gvőrött tevékenykedett mint s minden bemutatóhoz hoz- igénvelni fogiák munkájuk igazgató, majd mint főren- záadjuk az egész rendező- tárgyilagos, őszinte és jó­dező, a Szegedi Nemzeti gárda tudását. Vannak el- szándékú értékeltét. Sokat Színházba szóló főrendezői képzelések, amelyek eddig várunk ilyer, tekintetben a kinevezését csak néhány he- egymástól elkülönülve éné- közönséggel való találkozá­te vette át. Hogy mégis gyor- nyesültek kisebb-nagyobb soktól is. san a munka élére tudott mértékben, ezeket kell kö­állni annak egyrészt ko- ^ „evezőre hozni, olyfor­rábbi gyakorlata az oka, . . , . másrészt az a jó tulajdon- "ián, hogy az egesz színház, sága. hogy mindig volt vé- az egész együttes produkció lemenve a színház teljes hasznát lássa! munkáiáről és mindig vol­Ugrósszerű foÜődést várnak tőlünk... Feivolm«»e« művészi játék tak konstruktív javaslatai, törekvései is. Mint elmon­dotta, azok az elgondolások, amelyeknek megvalósítására — A színvonalas művészi munka egvik sarkalatos pontja a művészi fegvelem. Ez elsősorban abban áll, hogy tiszteletben kell tar­tani a drámát, amit íát­— Nagy reményekkel te- ázunk, s nem szabad min­konrmtrália n^t erejét kintüllk az új/vad"elé mert dénáron való egvénieskedfe­^ JL'Y l ré Tf sok tehetséges színészünk sel eltorzítani az egvos ala­ned'g hatáskört kapott gya- „QT1 ^ ^aLam ,„ kítások lénvegét. Kulturált korlat, meglátásukhoz S ké k Ha a közönség töb- színnadon nincs holve a 1 roTlto^t oW^t n'Rzfnb^ bet vár tőlünk, mint eddig Nőtlen rögtönzésnek és _ l ^ produkáltunk, - jogosan tesz* taosot provokáló egráni~ke­H J^SJ? ™rt ma már nem elégíti dfenek. A színfez alakításá­ZrtÍT^™„Sfl" ki színházunk fejlődésének nak értékét mind'g az ha­értenek. bátran munkája ve- üteme Az el]enforradalom tározza meg. hogy menni-,re zérfonalává lépteti elő azo- dfa fokozatos javulást ta- illeszkedett bele az egviittes kat. pasztaihatunk, de most már munkába, mennvire szoieál­eljött az ugrásszerű emel- ta a mondanivaló hiteles tol* A rendelési stílus kedés idele. Nemcsak adott- mácsolását. eavxéaéért ságaink köteleznek erre, ha- — A közönségtől is sze­9 nem az a köriilménv is, hogv reztünk olvan értesüléseket, — Elsőrendű célunk lesz Szegeden ismét kivirágzott bogv egvik-másik eloedá­az új évadban a rendezési a szabadtéri kultusz. A játé- sunkat oncelu játék zavarta, stílus egységének kialaki- kok minden esztendőben or- Ezt bizonvos mértékig meg szágos. sőt európai művé- tehet érteni, mert a színész van és rendezőink is sokra kítások lénvegét. színnadon nincs holve a fe­modern atomfogalom? találta a maga görög előfutárját. Thales mondotta ki először az anyag megmaradásának az elvét, Anaxi­mandros beszélt először a fejlődés­ről. Herakleit06 a tüzet teszi meg ősanyagnak, mert az állandó moz­gásban van. Leukippos és Demokri­tos beszél először az atomról, amely­ből minden felépül. Az nem lénye­ges, hogy Demokritos atomelmélete részleteiben nem kielégítő, mert ha­tása igen jelentős. Mintegy őt te­kinthetjük a természettudományos gondolkozás úttörőjének. Nagy hatás­sal volt a filozófiatörténet egyik legjelentősebb egyéniségére, Aristote­lesre, aki kisebb módosításokkal át­vette atomelméletét. Ez nagyon fon­tos körülmény, mert Aristoteles filo­zófiájának mintegy 2000 éven át dön­tő szerepe volt az anyagszerkezeti ismeretek fejlődésére, hiszen tanítá­sát a középkorban dogmává mereví­tették és a nézeteivel való szembe­helyezkedés szinte eretnekség szám­ba ment. K ezdetben a rómaiak nem sokra becsülték a természettudomá­nyokat. Legalábbis ezt mu­tatja az ismert Cicero-idézet: "A ter­mészettudomány vagy olyan dolgo­kat kutat, amelyeket senki sem is­merhet meg. vagy olyanokat, ame­lyeket senkinek sem kell tudnia.* Cicero nem volt természettudós, de mint jogász és államférfi kétségte­lenül helyesen képviselte a római szellemet. ÖK teremtették meg a jogtudományt, nagyszerű dolgokat alkottak a technika terén (hatalmas épületek, vízvezetékek, utak, hidak, csodálatos akusztikájú amfiteátru­mok stb.). híresek voltak sebészeik és egészségügyi rendszabályaik, de alig vitték előbbre természettudomá­nyi ismereteinket, legkevésbé az anyagszerkezet'. és kémiai ismerete­ket. Csupán két tudósukról: Peda­nius Discoridesről és az idősebb Pliniusról tudjuk, hogy jelentékeny kémiai és technológiai ismeretekkel rendelkeztek. Aristoteles szerint minden anyag négy őselem különböző tulajdonságú kombinációja. Elmélete szerint tehát az egyik anyag átalakítható a má­sikká alkotóelemeik arányának a megváltoztatásával. Ezt az elképze­lést számos megfigyelés látszott bi­zonyítani. Ha rézhez pl. cinket ad­tak, egy sárga, tehát más színű és tulajdonságú anyag keletkezett. Ma tudjuk, hogy ez az új ötvözet a sár­garéz. Amikor azonban még az elem és vegyület mai fogalma nem ala­kult ki, mit tudhattak az ötvözetek­ről? Kézenfekvő volt tehát az a gon­dolat, hogy az egyes fémek átalakít­hatók egymásba, sőt hogy a nem nemesfémek átalakíthatók nemesfé­mekké. E gyiptom régi neve, saját nyel­vén, Chema volt. Az arany­csinálás ötlete az egyiptomi­aktól származik, ezért nevezték az aranycsinálást "egyiptominak* va­gyis "kémiának*. Az arabok átvették a régi szót és eléje rakták az *al« névelőjüket. Innen származik az -al­kémia* szó. Ezer éven keresztül tartott a tu­domány történetében az alkémia korszaka és foglalkozott vele ezer és ezer alkémista. Voltak köztük szép számmal szélhámosok. mégis sokat köszönhetünk nekik, hiszen célratörő kutatómunkájuk jelenti az igazi ter­mészettudomány kezdetét. Céljukat nem érték el, mert nem találták meg a bölcsek kövét, ami mindent arany­nyá változtat, de ennek keresése köz­ben számtalan kémiai és anyagszer­kezeti ismeretre tettek szert. Kifej­lesztették azoknak a kémiai mód­szereknek az alapiait. amelvek nél­kül a mai értelemben vett kémiai fezi színvonalat képviselnek, ÍR ember. s ígv néha-néha 's ez a színvonal minket is elragadja salát fantáziáié de kutatások meg sem indulhattak vol- .kötelez, nemcsak azért, mert m'öden művésznek !>• kell na. A korszak vége felé, a felvilágo- 'nem lehet kiegvenlíthetet- látnia, hoev ez a darab trv­sultabb alkémisták, már lemondtak {len különbség színházunk vására történik. A közönség nyíltan az aranycsinálásról és ké- 'produkciói és a szabadtéri i]ve_ észrevétele e«vébként miai, valamint anyagszerkezeti is- játékok között, hanem azért „ mereteiket az orvostudomány és a {is. mert színházunknak a ta1ílko7lk a tapasztaltabb fejlődő ipar szolgálatába állították, 'játékok megrendezésébe egy- művészeknek azzal a felfo­A modern atomfogalom kialakuló- 're inkább bele kell kapcso- gásával, hogy az egvéni si­sát tehát számos állomás előzte meg. J'ódnia. Erre pedig csak úgv kornél — amelv nem min­Európa a XVI. században a központi ',esz kcpes' ,ha » den esetben jelent művészi ^f^^TA20! waspSt'•S5S2* egyutíes — - -kka> hatalom legyőzte a feudális nemes- * Mei részvételünket csak az elismeres együttes. ío ség hatalmát. Ebben a harcban a {kezdetnek tekinthetjük eb- munkával történő kivívása, királyság az egyre gyarapodó jelen- az országos jellegű kul- _ A jobb munkához, mint tőségű polgárságra támaszkodott, {lurá1ÍR eseményben, és fűt feltétel ' „ is hozzátartozik, amelynek kereskedeleme és ipara szá- .bennünket a becsvágy, hogy „i^rir.iraok mára kívánatos volt a monarchiák Ja Játékok régi gyakorlatától hogy ezek az elgondolások nagy területre kiterjedő gazdasági {eltérően minél több tehetsé- egységes törekvéssé ková­egysége. A kapitalizmus hajnalán va- Jees szegedi művész játszhas- csolódianak a művészi, em­gyunk, amely már nem aranyat kí- »son a Dom téren. bori és politikai fejlődés ér* vánt a tudománytól, mint a közép- {^ szl'nisi maaánélefe — dekében. Remélem, hogy az kori nagyurak hanem nyersanyagot A oj évad ezen a téren is oo­es a technológiák fejleszteset. ' színpadon . . , . » „, .,,, , „ .. , ..... . A . ' zitív változásokat eredmé­Az alkémisták eloszor a kulpnbözo ' , , , ,. _ módszereket fejlesztették ki, végüljJZjZg* V°" rii'eZ" számos tapasztalatra tettek szert. E 5rekvésem ~ folytatta Kor" korszakban mindinkább sikerült a J • részleteket felderíteni, sőt átfogó . anyagszerkezeti és kémiai elméletek ' is születtek. Ezek az elméletek azon- { ban már lényegesen különböztek a ' görögök filozófiai elméletétől, mert { számos és mind szabatosabb kísérle- ' tekből szűrték le őket. Ekkor vetet- J MAGVETŐK ték meg a modern, mostmár minden ' A kötet azokról sz<A, akik a régi Magyarországon, miszticiznVistól mentes tudományc*: Jmég az I. világháború előtt álltak a munkásmozgalom zász­a matematika, fizika, kémia és a »laja alá. Azokról szól, akik a magot vetették, amelvnek többi természettudomány alapjait. 'gyümölcsét, a szabadságot máx a mi nemzedékünk élvezi. A modern atomfogalom kialakító-J?^^1 a -magvetők-bői mutat be néhányat a könyv, sa Róbert Boyle (1627—1691) 'lnkább csak egy-egy epizódot ragadva ki életükből, meg­Mihail Vasziljevics Lomono- 'iímfrt,eH V-eIbk 32 oIvasót- A kötetben Bogár Ignácról, szov (1711—1765) és John Dalton '©whel Ernőről, Fiedler Rezsőről, Latinka Sándorról, Nyisz­(1766—1844) érdeme, akik a gázok !í°,r Gyor,gyro'' Szaton Rezsőről és WalUsch Kálmánról ta­tulaidonságainak vizsgálata során ju-{,al az olvasó irodalmi P°rtrét­tottak nagy jelentőségű felfedezé- , ABRAMOV—HLEBNYIKOV­"aRí l6,entöségű J KIS VILLANYMOTOROK HAZI KÉSZÍTÉSÉ felfedezésekről és a telenlégi isme-, A , _ . , reteinkről későbbi alkalommal fo- ' , , szerz°k elsősorban az elektromágnesek sajátosságai­gunk beszámolni jYa] '^értetik meg az olvasót, majd rátérnek a motorok {építésére. A könyvecske segítségével a kjs technikus hét Dr. Horváth János .különböző motort tud összeállítani. Befejezésül a kis tanszékvezető docens 4 transzformátor készítéséhez kap útmutatást S. I. QCaszn&i a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom