Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-20 / 221. szám

Vasárnap, 1959. szeptember 20. 6 A hörghurutról, az asztmáról Körszerű eljárással gyógyítják a textilgyárakban régen szerzett légzőszervi betegségeket Orvosi cikkünk egyiké- A por anyagi természeténél mertek: növelni a hasznot, ben a foglalkozási megbete- fogva a szervezetbe jutva Hogy ma kevesebb a légzőgedésekröl írtunk általá- ellenanyagot termel, görcsös szervi megbetegedésben szenban. Szeged iparának zö- köhögés, fulladás, lég- vedő textilmunkások száma, mét a textilipar adja, így szomj jelenlétében. A tex- ebben nagy szerepe van a elsősorban az itt előfordu- tilüzemben található por megelőzésnek. Lényegesen ló megbetegedésekről kell által okozott megbetegedő- megváltozott a munkakörülbeszámolnunk. Dr. Balas- sek lényegesen jobb indu- mény, jobb feltételek melsa Miklós több évig volt latúak, mint a más természe- lett dolgoznak ma. A gépek az egyik legnagyobb textil- tű por okozta légzőszervi burkoltak, a fogaskerekek üzem, a Szegedi Kenderfo- elváltozások. A kőfejtő és sem szaladnak már fedetlenógyár dolgozóinak orvo- a kőfaragó iparban, ahol nül. A poros osztályokon sa. Igy módjában állt ala- szabad kovavasat tartal- korszerű elszívó berendezés posan tanulmányozni a mazó anyaggal dolgoznak, dolgozik. Ott, ahol régen szakma okozta betegséget, az itt keletkező porok ma- még közelről sem látták egvFelkerestük Balassa doktort radandó szervi elváltozáso- mást az emberek ma már és megkértük, válaszoljon kat válthatnak ki. A tüdő- csak műszerrel mérhető a Korábban6' milyen légzó- 6"oményban felszaporodik levegő portartalma, szervi megbetegedések for- a kötőszövet, a légzőfelület ~ Ma mar intézményesen dúltak elő a textilüzemek- csökken. Ez az állapot egy- ^Jj ^g-JJ - Engedje meg hogy magóban is kornoly veszélyt val. A dolgozók egészségvérövid visszapillantással jelent' nem beszéIve arró1' delmét törvény írja elő. Már kezdjem a választ — mond- hogy tbc-re is hajlamosít. a felvétel pillanatában szita Balassa doktor. - A - A textilmunkásoknak gof.u orvosi vizsgákon menSzcgedi Kenderfonógyárban ilyen veszélytől nem kell &K3S2, ép eSéSSi tanulmányoztam több évig . . . . , .,„ . usax a teljesen ep, egeszséges a foglalkozási megbetege* tartam" A tejiparban légzőszervvel rendelkező déseket Igy jutottam el fellépő hörghurut, esetleg egyenek nyernek textilüzemegállapításomhoz: ha a tüdőasztmába átmenő elvál- mekben alkalmazást. Az múltban is - a felszaba- tozások ilyen veszélyt nem veszélyeztetett munkadulás előtt - így törődtek tozaso* ,lyen v®8zelyt "em korben foglalkoztatottak volna a munkáisok egész- reltenek magukban" Ami gyakrabban, de általában ségével, mint mi talán nem veszélyt jelent mégis — a minden egyes dolgozó részéIs lett volna foglalkozási pillanatnyilag fellépő hörg- f® rendszeres orvosi vizsgámegbetegedés. Ezt tények- hurutos kellemetlenségeken IfnJ*?** tollat" kel tudom bizonyítani, hi- * változás, a legkisebb gvanus szen a beteg'foxíKníí f*8* ^tmaS. ™hamok W ta. alapos kutatás alá kesok zöme az idősebb kor- íuIladással 3áro kényelmet- rul. osztályhoz tartozik és a len percein kívül — az, holttl" múltból örökölt betegség- hogyha ezt az állapotot " ben szenved. nem kezeljük, sorsára — Ma már a legtöbb texAdóz ellenség: a por hagytok előbb vagy utóbb - Visszatérve az eredeti " ^^ szplgalat6ba- A könykérdésie. A textilüzemben szében inkább elobb felüI' konzervatív beielőforduló légzőszervi meg- fertőződik. A természetes gyógyászati kezeléssel gyóbetegedéseket a legádá- védekezés céljából képző- gyííhat.0-. De, ,ha szükséges "ülön-fülcfn keí vizsgál! nyes váladékká alakul át WSZik a nunk a durva és a közép- Tüdőtágulás ^JSSt"^ £t°T r,°kOZta - A fulladásos roham Rigótokat akik a fehzabageket. A durva porszemek alkalmával és köhögéskor as elottl évtizedek idejen idézik elő általában a krt- jelentkező erőlködés követ- Syerákrf S^Kegróz" nikus hörghurutot. Ez igen keztében a hörgutak és a Sf Tg« me^ott tó kellemetlen es később el- Wshö^ők kit^n^ ben- ^ ftf^j** hanyagolt állapotában fáj- "yes válTdék Tang S- mení áí' most *házon belül" dalmakkal járó betegség. A JK ^Tt 3R tSff^ por a szervezetben komoly szervnek ezt az állapotát jes' fegyvertárával (antibioelváltozásokat okoz, s ezt tüdőtágulásnak illetve tü- tikumokkal). Ha a korszerű az a küzdelem váltja ki ^őtáguléssal társult króm- goTldo7ás így összefog a me.lt. .^LJTfolvS ' SyalladaSOS UtoPOta-k megelőzéssel, érthetővé vámelyet a szervezet folytat nevezzük. lik e megbetegedéseknél a por ellen. Hurutos vála- - A tüdőtágulás már ma- ^6kkméft _ fejezte ^ nvi. dék képződik s ez általá- radandó állapot. A tudoszo- Balassa Mik. , , ..„, , . „ , vet elveszt természetes ru- latKozaxat ar- Balassa MIK ban köhögéssel, fulladas- galmasságát & visszaad_ lós. sal és nehéz légzéssel je- ni többé nem tudjuk. Ez lentkezik. Legtöbb esetben állapot már nemcsak a lég-' sajnos bakteriális fertőzés- zőszervek megbetegedését} sel nárosul s akkor már tolenti- Sohasem jár egye-' sel párosul, s akkor mar dül hűséges követője a szív-} lényegesen súlyosabb láz- elégtelenség és az ezzel járó' zal járó betegséggé alakul; pangás. Idáig csak a súlvos.J Gyógykezelése hosszadal- elhanyagolt esetek kerülnek,' mas, jó néhány napos mun- az 1113 már rend"( kakiesést jelent. És ez sajIntézményes A falu műveltségi színvonalának emeléséért Munkába kezdett a járási pártbizottság mellett alakult kulturális b zottság A Magyar Szocialista tisztelték azt a praktikuséi- bolgár követségi munkatárMunkáspart a művelődéspo- g?"dolást- ^f™1 a , ^ sak látogatnak majd el a litikai irányelvekről szóló voben az ezüstkalászos tan- szegedi járás kozsegeibe, határozatában naev fiavei- folyamokat célszerűbb a ter- hogy részt vegyenek az ilyen határozatában nagy ngyei meiőszövetkezetekben —met szentelt a falu műveltségi színvonalának emelésére. Különösen szervezni és működtetni, hiszen a modern meg- ünnepi esteken. A ' bizottság figyelme kinagyuzemi terjed a falusi értelmiség adatként jelölte meg a falu- ^rtóxTitt lehet" raaasabb pr?blémaira js Politikai nesi Ismeretterjesztés színvo- S és Íyakor aü módon ? kZ^iift/^l' nalának és gyakoriságának elsajátítani Az előadások té- ^ mró,^ növelését, továbbá falun dol- makörét úgy állapították ankétjának megrengozó értéimiság állandó to- ra^tógy^éles tódító vábbképzését és annak hasz- si és vonzásköre legyen. a2 7 nos társadalmi munkálkodá- Hogy a falusi dolgozók, to- ^f2 Sok' éf táS sát Ezen a teren eddig is vabba a falvak muvelodesi bekap^solása a pártoktatástortent bizonyos elorehala- eletet irányító szakembe- ba ^ a politikar oktatósba dás, de a munka nelkulozte rek az egesz évi programot általában, továbbá az iskoa magasabb fokú irányítást ? km kls fuzetok~ Iákban a tantestületekkel és szervezettséget Ezért a naptófszeru , lajékoz: való beszélgetések megszer; S2erve2eixsegei:. Ezért a tatót adnak a különbüző . „ at6hhi úev törté_ járási pártbizottság elhatá- rendezvényekről. nfk hogy a játás^ptófbt rozta, hogy a tömegszerve- .. zottság egy-egy munkatársa zetek, kulturális intézmé- "Z UJOnnan alakult az előre beküldött kérdések nyek, művelődési otthonok bizottság azonban nemcsak alapján vezeti le a nevelőka járási tanács művelődés- ? fal"SÍ doIgozókra gondolt- való Oszmecserét. Mint - , • hanem a tanyakban szét- az elmúlt évben, idén is ügyi osztálya es a konyvtá- szórtan élő és a művelődés megrendezik a járási értelrak vezetőinek részvételével számos lehetőségétől elzárt miségi nagygyűlést, melynek életre hív egy kulturális bi- dolg°zó parasztokra is, oly- előadójaként Németh Károly zottságot, amelynek az lesz £orn?an:, hogy fokoza,to6axi elvtársat, az MSZMP Köza feladata hoav e7t a mnn lu'í S - taryfl JSk0 ak P°nti Bizottsága tagját, a a feladata, hogy ezt a mun- kulturális góccá történő ki- i Dártbizottság első kát a lehető legtökéleteseb- alakítására. Igy a községekfői kérik fel ben megszervezze és ellen- távo1 lakó emberek számáírl,„ ra is nyílik művelődési, ta- « ,,, , ,, , , onzze- nuiási tó szórakozási aika- Az eddiginel nagyobb A bizottság szeptember iom az őszi és téli hónapok- támogatást kapnak a közelején meg is alakult, mun- ban. ségekben dolgozó, műkába is kezdett, s első tevé- Érdemes végiglapozni a veszeti ambíciókkal renkenységeként gazdag isme- bizottság gazdag programját, nl^egyfk'kSzrtfogható ^ retterjesztési és művelődési mert számos értékes kezde- je jesz az a képzőművészeti programot dolgozott ki az ményezést tartalmaz. Figye- és irodalmi pályázat, ameegyes községek lakossága, lembe veszi a már kialakult lyet hamarosan meghirdetT valamint értelmiségi dolgo- és népszerűvé vált rendez- pek ,.a járási tanács műve,. , , ® s , , . , . i lodésugyi osztályaval kozozói számara. Altalános elv- venyeket, azokat megtartja sen A pályázók a falu szóként határozták meg, hogy a és újabbakkal egészíti ki. Az cialistá átalakulásából, anfaluban történő ismeretter- elmúlt években több köz- nak sokrétű és bonyolult jesztési és kulturális prog- ségben rendeztek egy-egy folyamatából meríthetik ,, ,,, . . r • . . maja tcmajuKat, a DccrKcramot ugy kell meghatároz- testven szocialista ország ző festményekből és ' egyéb ni, hogy az egyes rendezvé- életéről szóló műsoros estet, képzőművészeti alkotásokból nyek ne keresztezzék egy- s ezekhez a jövőben is ra- a bizottság a tavasz folyamán mást. Beszámoltatták a TIT gaszkodnak. A szocialista or- kiál,lítlslt is rendez, de gon., , . ..... . , . , . , doskodik a színvonalas írojarás! vezetojet a felévi is- szágok követségei minden da]mi aikotások vagy tanulmeretterjesztési tervről, és esetben gondoskodtak arról, mányok megfelelő publikámegegyeztek abban, hogy az hogy az ilyen rendezvénye- lásáról is. ismeretterjesztő és általános ken egy-egy képviselőjük je- A mind létszámban, mind tájékoztatást nyújtó előadá- len legyen, s ez a körül- elhatározásban és terveksokat az eddiginél sokkal mény egymagában is meg- ben ®rős kulturális bizottság ,,,,,, , . ... . , feltétlenül pozitív hatást nagyobb gonddal kell szer- lehetősen emelte az est ér- gyakorol majd a szegedi já_ vezni a termelőszövetkeze- tékét és vonzását. Az őszi- rás községeinek kulturális tekben. Ugyancsak elvként téli hónapokban albán és életére. „Csak « tudatlan elme nézt természetfölöttinek a természetes dolgokat." R. Baccn (1214—1294). többször nos; egy évben — természetesen függ a szervezet ellenállásától — is jelentkezhet; A szervezet védelmére A

civilizáció azzal indult el, hogy az ősember kezdte felhasználni a természetben ké' szen található anyagokat: a követ, J fát, csontot stb. A legrégibb kőkor' 6zak embere még nem tudta alaHogyan alakult ki a védekezés Szeptember... J kítani az egyes tárgyakat, nem ' tudta megváltoztatni a természetűHogyan gyógyítják ezt aj ket, nem volt képes arra, hogy foglalkozási megbetegedést? J használhatóbbá tegye őket Már J igen nagy haladást jelentett, ?mi— A múltban a munkasj kor pattintgatással formálta a köegészségével nem sokat tö-' veket és így szert tett az első szer. ...... rődtek Törvény nem védte' számokra. A kőszerszámokkal az— A kozépfinom por még / rendszer' után már igényeinek megfelelően alaártalmasabb, alattomos és a dolgozókat, a régi rendszer, ^^ ^^ a faanyag%lak ján fa. igen súlyos asztmát vált ki. urai csak egy torvényt is-J ragta a fát & a CSOntot. A fejlödésJ nek egy későbbi szakaszában szolgá' tatába vette a tüzet. EÜinte a tüzet J az istenek ajándékának tekintette és ' készen kellett kapnia villámsújtotta öreg néni a kertben. B6 szoknyája száz ráncban fut', fák égéséből és évezredeknek kellett össze derekán, az arcán száz ránc fut a szeméig. Moso-' eltelniök addig, amíg mesterségcsen lyog és körülötte fehér őszirózsák bólogatnak. Igen. Vége.' is tudott tüzet gerjeszteni, o nyárnak. • ' ' Hogyan ment végbe a fejlődés, A Tisza-parton sétálgattam. A híd lábánál, a bárká-J amelyben már benne vannak az ból épp akkor merítették ki a tegnapi halászzsákmányt.t anyagszerkezeti ismeretek csírái? Kövér pontyok csapkodtak, kétségbeesetten vetették ma-' Ezen sokat vitatkoznak a kultúrtörgukat jobbra-balra a deszkán. Holnap ízes-piros halászlét ténészek. Igen valószínű, hogy a rélesz belőlük, vagy omlós rántott hal. Fiatal lányok könyö-' gi világban is voltak átlagoson felüli kőitek a sétány betonkorlátjára. Holnap asszony lesz belő-, megfigvelőkénességeel rendelkező lük és aztán anya. ' emberek, akik véletlen mecfigyeiéA szőlőtőkéken pattanásig értek már a bőlevű sző-J séből tudatos alkalmazás lett, amit lőgerezdek. 'javító módosítások követtek. Talán . ... .. .... _ Hordókat mosnak, kéneznek a gazdák, s arra gondol-'. csak minden száz vagv ezer évben réstelen boev ielentékenv vepvi isnak, lesz-e jó ára a bornak. t akadt eev-egy korszakalkotó felisme- méret kellett hozzá. TermészettudoA Tisza-parton sétálgattam. Beljebb a parkban 6vo-* rés. hiszen a haladás évezrediken mányi ismereteik birtokosai a paook dások játszottak. Fehér köpenyes, szőke, fiatal óvó néni hi- Ját bámulatosan lassú volt. nemcsak voltak: ők voltak az orvosok a esilvogatta őket: gyertek haza, ludaim! Gyertek haza... ' a kőkorszakban, hanem az. ókorban, laeászok, de hatalmuk biztosítása érKörül a padokról mindenki őket figyelte. Es mindenki' _ közénkorban is dekében a legnagvobh titokban tarmosolygott. Fekete kalapos bácsika letette az újságját ést ' , . ...,., tották tudásukat Nemzedékről nemnézte nézte sokáig a játszókat. Aztán mikor fölállt, légé-', Az emberi civilizáció tobb naey 7pd4k„ tóták át egvmásnak az isnyesen kihúzta magát, mint egy húszéves és odapislogotti ókori nénnél indult feilődésnek- az mereteiket, anélkül, hogv a vitae tuóvatosan. vajon látia-e az óvó néni. J egyiptomiaknál, a kínaiaknál, a föní- domóst szerezhetett volna róluk. Sárgul a fák lombja. S reggelente, a Szé^enyi téri, riaiaknál a hinduknál stb. Nem le- Egyes heteeséeek evógvítácához platánok alatt egyre több dolga van az utcaseprőnek. Ha-J . fe,adatunk hoPV a fe,_ 5,fak lőtt leveleket söpröget ' reiaoatunK noev a re, fPj a deszt'Uálásr- rP->imas Szél borzolja a sétálók haját. Szeptemberi szél. ' löd ést részleteiben elemezzük. Csu- Ove-m^nveket és d^ztiTtalássai ké(P—p) ' pán a Földközi tenger vidékének szítettek növényi kivonatokat. Nagykörnyékén tekintjük át a fejlődés főbb szakaszait. K

étségtelen, hogy az egyiptomiak már ismerték a vas előállítását és feldolgozását. Az 1. e. 3000 év körüli időkből találtak ekevasat és más használati tárgyakat. Az egyiptomi képzőművészet is szolgál bizonyítékokkal. Egyes sírboltok freskóin a falándzsák hegye hol pirosra, hol kékre van festve. A kék szín nyilván a vasat, a vörös a rezet jelenti. Ismeretes továbbá olyan festményük, amely kétségtelenül a vas megmunkálását ábrázolja, továbbá maradtak ránk olyan kemény kőzetekből készült kőoszlopok és faragványok, amelyeket nem lehetett lágy fémmel megmunkálni. Memfisz környékén, egy i. e. 2500 körüli időből származó templomban rézből készült vízvezetéket találták, amelvnek a hossza kb. 400 méter. Az egyiptomiaknak jelentékeny kémiai ismereteik is voltak. Ismertek számos festéket és ismeretes, hogv festés előtt például timsőval pácolták a szöveteket. Vegyi ismereteik legfényesebb bizonyítékai azonban a múmiák. Szinte elképesztő a bal^amozási technikájuk, amelvnek ^ nyittat véeső soron még má sem sikerült tökéletesen felderíteni, de kétban űzték a kozmetikát tó valószínű, hogy a szappangyártást is ők találták fel. L

egjobban ismert ókori nép a görög. Ez a tehetséges nép bámulatos színvonalat ért el a szellemtudományokban, a filozófiában és a művészetekben, de elmaradt a mai értelemben vett természettudományi ismeretek terén. Ennek okát nyilvánvalóan a társadalmi berendezkedésükben kereshetjük. A művelt görög, főleg ha jómódú volt, nem végzett fizikai munkát, sőt azt meg is vetette, hiszen elvégezték helyette a rabszolgák. Ráértek tehát szemlélődni, ezért a legáltalánosabb kérdések érdekelték őket: azt vizsgálták, hogy mi a természet és az ember viszonya, mi az anyag? Felvetették a természeti jelenségek öszszességéről kialakítandó egységes világkép megalkotásának a szükségességét. Ezt a problémát azrsnban pusztán spekulatív alapon akarták megoldani. nem kísérleteztek, mert szolgainak minősítették ezt a fáradságos, de az igazi természettudományos megismeréshez nélkülözhetetlen munkát. Valószínű, hogy a nagy filozófusok szomszédságában mesteremberek doleoztnk. fémeket olvasztottak, szövetet festettek és minden bizonnyal toüább fejlesztették ismereteiket, csak nem írták le a tudományukat, mert lehet, hogy nem ts tudtak írni. A görög filozófusok olyan kérdéseken törték a feiüket. amelyek egy részére még ma is keressük a szabatos választ és spekulációikban bámulatosan előre jutottak. Az anyagszerkezet sok elméleti elképzelését már évezredekkel ezelőtt pedzették és a természettudományok történetében már nem egyszer előfordult, hogy egy-egy újabb elmélet megdőlése után az utána következő is meg-