Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-20 / 221. szám

3 Vasárnap, 1939. szeptember 2®. Összeadják a vetőmagot Felkészülten várják az- első gazdasági év kezdetét a szegedi járás új termelőszövetkezetei Mint ismeretes, a szegedi Az öszi vetések előkészü- eső vetőmagszükségletet fe­járásban a tavasz idején létéinél igen dicséretre mél- dezni tudnák, számos olyan termelőezövet- ló munkát végeztek a tisza- A legderekasabb munkát kezet alakult, melynek a szigeti dolgozó parasztok, a közösség megalapításában tagjai akkor úgy döntöttek, Tiszaszigeten a múlt eszten- a szőregi Rákóczi Termelö­hogy csak ősszel kezdik meg dőben még egyetlen kollek- szövetkezet tagjai végezték, a közös munkát. A nyár ide- tív gazdaság sem volt, most Ebben az új közösségben jó­jen rendezik egyéni dolgai- pedig három nagy szövetke- va] kat. A kezdeti nehézsége- zet ]at munkához, s ezek a a határidő előtt hiánytala­atakilróávfíUZem klp^Ltos Szögök csaknem az nul összeadták a veiőma­munkákon már túl vannak, egész falu parasztságát egye- got most mindenütt — nemcsak sitik. s felkészülten várják okto­az új szövetkezetekben, ha- . ber 1-ét amikoris majd be­nem azokban a isz-ekben írhatfk aZ t? is, ahol az év elején SOK 2aíé^t adták ölL ed^r munkaegysegeket, belépés történt — zaleKat adtak össze eddig, A kübekházi Sarló Kala­az őszi kalászosok vető- a i^fT f százfék abbul pács. Termelőszövetkezet ma«iának keletkezik, hogy olyan egye- tagsaga is megtobbszorozo­ni gazdák is vannak az új dik októberben. Az új ta­összegyűjtésével foglalkoz- tagok között, akik csak el- gok itt is, hasonlóan a nak. Eddig 1129 mázsa bú- enyészően kis földterülettel szőregi Petőfi és az Arany­zét, 430 mázsa árpát és 33 rendelkeznek s kenyérgabo- kalász tagjaihoz csaknem mázsa rozsot adtak össze r.át ezelőtt egyáltalán nem valamennyien teljesítették a vetőmagalapra az új tsz-ta- is termeltek, jelenleg sincs belépési nyilatkozatban vál­gok. készletük, amiből a rájuk lalt kötelezettségeket. Javult az üzletek tisztasága a III. kerületbet) De még mindig piszkosak az elárusítók köpenyei — rendetlenek a raktárak A napokban meglátogat- üzlet képe. Hiszen ezt az tuk a III. kerületi tanács te- üzletet nemrégen újították rületfen lévő üzleteket, ital- fel, s mégis rossz érzéssel boltokat. A Petőfi Sándor tért be ide vásárolni az em­sugárúton, a Szegedi Élelmi- ber. A piperecikkeken ujj­szerkiskereskedelmi Válla- nyi vastagon állt a por, a lat l-es számú üzletével hentesárut lepték a legyek, kezdtük. Óriási a felfordu- a függönyt egycsomóba húz­lás. Áru érkazett. Most kap- ták össze, egyszóval bábeli tak több száz üveg palacko- volt a zűrzavar. Szinte hihe­zott bort, a földművesszö- tetlen, hogy így megválto­vetkezet is most szállítja le zott az üzlet képe. Űgv lát­a megrendelt gyümölcsöt és szik „megsejtették* ezt a zöldséget. Ezzel lehet ma- látogatást. De reméljük, az gyarázni a nagy rendetlen- alsóvárosiak legnagyobb séget. Az egyébként is szűk megelégedésére, ezután min­iizletben alig férnek be a dig így lesz. vásárlók, hiszen raktárhiány Még sok alsóvárosi üzletet miatt mindent itt kell „ki- látogattunk végig. S mi az szerelili*. általános benyomás: arány­De a raktári rendetlensé- lag tiszták, rendesek az üz­get nem lehet az áruátvétel- letek. Nem akarunk rossz­lel magyarázni. Kenyérmor- májúskodni. de van olyan zsa s egyéb hulladékok sza- érzésünk, hogy ez nincs naszét a földön. Az elárusí- mindig így, legalább is er­tók köpenye kritikán aluli. r61 tájékoztattak bennünket A vállukon látott színből .. , , , , , ... következtetünk, hogy fehér az uzletek alland° vásárlói. lehet a köpeny. Próbál­ják megmagyarázni, kevés a köpeny, s későn érkezik a váltás az Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat mosodájá­ból. Igazat adunk a panasz­tevőknek. Rendes környezet A fűszerüzlet szomszédsá­gában van a földművesszö­vetkezet 30-as számú árudá­ja. A gyümölcs-zöldség üzlet tiszta, rendes és csodák cso­dája, áruval is bőségesen el van látva. Itt befordultunk a Faragó utcába. A 24-es szám alatti cukrászda műkö­dik „gebines* módszerrel. A III. kerületi tanács higiéni­kus orvosa hosszas „vesze­kedésének* van eredménye. A cukrászdában ugyanis nem volt folyóvíz, de most tar­tály segítségével az üzlet tu­lajdonosa ezt is megoldotta. Aránylag tiszta, rendes a környezet. Ami kifogásolható Az Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat 14-es árudá­jában sem találunk kifogá­solhatót. Az elárusítóhely rendezett. A kenyeret és a hentesárut elválasztó róill­függöny frissen mosott és vasalt. Annál rendezetle­nebb az üzlet raktára. Ré­vész László, a bolt vezetője elmondja, hogy első napját tölti itt az üzletben, s nagy elhatározások megvalósítása előtt áll, rendbe akarja szedni, ezt a „boszorkány­konyhát*, s kért, két hét múl­va látogassunk el ismét. Szaván fogjuk. Nem a beruházáson múlik Két héttel ezelőtt jártunk a Nagyállomással szemben lévő 53-as számú Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat fű­szerüzletében. Bizony pisz­kos volt. Nem beruházáson múlik az, hogy milyen az Horváth hászlóné A pártkongresszus tiszteletére Ujobb felajánlásokat tesznek a Csongrád megyei kisipari szövetkezetek A Csongrád megyei KI- terveznek és gyártanak a SZOV szombaton értékelte választék bővítése végett, a megye kisipari szövetke- Augusztus végéig viszont zeteinek kongresszusi ver- már 59 újfajta cipőt gyár­senyét. Az aktívaülés meg- tottak. A Hódmezővásárhe­állapította, hogy a 88 ktsz lyi Cipész Szövetkezet többsége már teljesítette fel- ugyancsak a választék bő­ajánlását. A Szegedi Vas- vítésére tett vállalást, s a és Fémipari Szövetkezet felajánlott 10 modell he­például már augusztusban lyett 15 fajta cipőt terve­legyártotla a vállalat két zett és hozott forgalomba, importpótló gépet, s 157 Ugyancsak a hódmezővá­ezer forint értékű tömeg- sárhelyi szabók az anyagta­cikket készített, túlteljesít- karékosságban jeleskedtek, ve felajánlását. A Szegedi Ök azt vállalták, hogy 24 Kovács-Bognár KTSZ a vál- ezer forint értékű mara­lalt 21 ezer forint helyett dékanyagot hasznosítanak, 22 ezer 300 forint értékű ezzel szemben már 35 ezer szervizmunkát végzett ter- forint értékűt dolgoztak ven felül, a Szegedi Tömeg- fel. cikk és Fémáru KTSZ pe­Jobb munka, több kereset, magasabb életszínvonal Sok szegedi munkáscsalád történetét, azt az időt, ami- te, hogy megnövekedett ea életében váltak és válnak koy a munkásember jólla- évben a családok átlagjöve­valósággá az életszínvonal kottsága kivételes állapotnak delme, mintegy 6 százalék­növekedését jelző számok, számított. kai. amelyek egy-egy szerény Akkoriban a munkáscsa- Az életszínvonal alakulá­adat formájában időközön- ládok fő tápláléka a kenyér sát ma Szegeden nemcsak ként napvilágot látnak. Ním volt, ha egyáltalán jutott a keresetek alakulása jel­kell ahhoz házról házra, la- elég az asztalra. A statiszti- lemzi. Szemléltetően mutat­kásról lakásra járni és bete- kusok, szociológusok sok ér- ja ezt az is, hogy a mun­kinteni a családok fazekába, dekes tényt, adatot jegyeztek káscsaládok mire költik ke­hogy megállapíthassuk: ma fel régen. Természetesen a resetüket, mit vásárolnak, jobban élnek a munkáscsa- maguk szemszögéből. A töb- Vizsgáljuk csak meg a ke­ládok, mint három-négy év- bi között megállapították, reskedelem 1959 első félévi vei ezelőtt, s különösen job- hogy a főtt étel közül leg- számadatait, megtudhatjuk, ban, mint a felszabadulás kedveltebb a munkások kö- hogy Csongrád megyé­előtt. Talán már közhelynek zott a kása, a burgonya, a ben a kiskereskedelem hat is számít egyesek szemében bab, s a savanyúkáposzta, hónap alatt több mint egy­a múlt emlegetése. Azonban Mintha akkoriban nem sze- milliárd forint forgalmat bo­mégis emlékeztetnünk kell a rették volna a húst, a ba- nyolílott le, 26,4 százalékkal régi „jó időkre«, amelyek ta- romfit és télen a gyümöl- többet, mint 1956 és 6,3 szá­núi, apáink s nagyapáink csőt, a cukrot és cukorka- zalékkal többet, mint 1958 itt élnek közöttünk. Kérdez- féleséget. Tudós elméletek is első felében. Ezen belül Sze­zük csak meg őket, milyen keringtek, s csont-bőr dal- ged város kiskereskedelmi is volt akkor a munkáscsa- matákhoz hasonlították a forgalma nagyobb mérték­ládok élete. Nem szívesen munkást. Bár jól tudták, ben emelkedett. 1956 és 1958 emlékeznek, de azért el- hogy „faji jegyeinek* ma- eisd félévéhez képest 36,5, mondják sanyarú fiatalságuk gyarázata a nincstelenség- inetve 8,8 százalékkal. A lá­bén, a sanyarú életben rej- k0sság vásárlása az első fél­lik. év során az ipari cikkek Amit húsz évvel ezelőtti jrant fokozódott. A múlt év antropológusaink nem akar- hasonló időszakához képest tak észrevenni, ma már va- az élelmiszervásárlás ará­dig 165, illetve 241 ezer Ezeknek az eredmények­fnrint irféw; nek a birtokában a Csong­erteku dlut termelt rád megyei KISZÖV szö­vetkezeti dolgozókból ala­terven felül. Szép ered­ményt ért el a Szegedi Ci­pő- és Csizmakészítő Szö­vetkezet is. A pártkong­resszus tiszteletére vállal­ták, hogy 40 új cipőmodellt tére. kult versenybizottsága elha­tározta, hogy újabb, pótfel­ajánlásokat tesz az MSZMP kongresszusának tisztele­lóban eltűnt. Nézzük csak nya az összforgalomban a munkás arcokat. Nem tö- változatlan, ellenben a ve­meges jelenség többé a so- gy^parj cikkek iránti ványság, nem „tipikus* a kereslet tovább emelke­csontbor gyanmunkas. En- deU_ g e2 a sorrend az ?fk okaít megtudhatiuk tob- éle(színvonal emelkedéséi bek kozott a statisztikákból jeJ mert nagyobb kere­is. Husz evvel ezelőtt Ma- ^ bbet forditanak a gyarorszagon cukoríogyasz- csaladok a nem létfontossá­tasban atlagosan 10,5 kilo ü cikkekre és visZonylag jutott egy tore ma mar jo- kevesebb az élelmiszerre, tóréezzükcsíkmigasza ™bára. Megfordíthatjuk kerdezzuk csak meg a sza b kérdést úgy is, bokát a ruhap'an szaba­szokat, merre tolódik el a oljran áruféleség, iparcikk » Ste? Be^Ss" válik létfontosságúvá,' amire cio ruhák merete? Beszédes közelmúltban nem számokrol adnak ők tájékoz- ° , , , ... . , tatást. Számokról, amelyek tudtak penzt fordítani kerc­arról tanúskodnak/hogy ma setfbo1 az emberek vagy már a „pocakosabb* méretek «ak kevesen vásárolták S a kapósabbak S az ilyen a vásárolt élelmiszerekben méretű ruhák' a történelmi ^ eltolódás tapasztalható változást is tanúsítják. Pddaul jóval többet kolte­Többet fogyasztunk, job- nek cukorkára, csokoladera, ban élünk ma, mint tegnap, kávéra, vagy kakaóra. Ka­s bizton állíthatjuk, hogy kaóból például 20 mázsával jobban élünk holnap, mint adott el többet a kereske­ma. Az első félévben orsza- , , _ , ... . posan mintegy 9%-kai többet Szegeden a mult év kapott kézhez a fizetésből, hasonló idoszakahoz képest, bérből élő lakosság, mint az Jó dolog az, hogy egyre elmúlt év első felében. Ez jobban kielégíthetjük a fia­elsősorban a munkások, al­kalmazottak számának növe­Egy „kis ügy", amely több lelkiismeretet kíván iMmnuiiimmiiiiiiiimimiiimMNiiiiMiiilllliilliiiiiiiiiiiiiiuilli Már a Magyar Rádió pa- peivel, — akár hajnalban, leti lakásban nem megen­naszlevelezési osztályát is vagy késő este —, amikor gedhető a működtetésük, megjárta Suller V. Lászlóné, neki tetszik, vagy ahogy a Szeged, Kossuth Lajos su- munkája megkívánja. Elkép- Az Ügy gárút 27 szám alatti lakos zelhető kettőjük közt a „szo- a Magyar Rádióhoz került panasza, mert úgymond, a cialista együttélés*, amely szegedi I. kerületi tanács mar régen alaposan meg- Süliemé ügye azonban ipari és kereskedelmi cso- csorbult, éppen a kölcsönös ""cg'5 a Magyar Rádióhoz portja érdemben nem intéz- „zavarás* miatt. Az este 10 került, mégpedig azért, mert te el sérelmét. Suller V. órajgor végetérő délutáni mű- bar a rendőrségi panasziroda Lászlóné lakása fölött ugyan- szak után például az éjjeli vezetője telefonalt az I. ke­is az első emeleten lakik órákban végezheti csak el a fuleti tanács ipari és keres­Gruber Mária rongyszövő, tennivalókat Suller V. Lász- kedelmi csoportjának, on­lakásával összefüggő helyi- Ióné, hogy két kisgyereke nan megsem mentek ki a ségben műhelyével, ahol két másnap rendesen mehessen helyszínre meggyőződni, hogy szövőgéppel dolgozik fiával, iskolába. Mire ilyenkor le- milyen panasza is van egy hol pedig idegen munkaerő- fekszik, éjfél, egy óra. El- munkasasszonynak és mi­vel. Az alatta lévő lakó pa- képzelhető, hogy reggel lyen elviselhetetlen a szövő­nasza nagyonis reális. Kevés aludnia kellene tovább, hogy gépek dübörgése. A Magyar fantázia is elég ahhoz, el- pihenten menjen munkába. küldte meg később ki­képzelni — nemhogy elvi- Gruber Mária gépei viszont vizsgálasra Süliemé pana­selni! —, hogy milyen dü- ezt nem engedik a feje fö- szos levelet az I. kerületi don nem zavarna senkit gé­börgéssel jár az a két nagy- lőtt. tanács ipari és kereskedelmi pei elviselhetetlen zajával, méretű szövőgép, mikor dol- Érthető a másik fél is- cs°PortÍának- Hogy-hogy- mert mostani lakószobája goznak rajta. neki is élnie kell Ha gépei Pem' megszületett erre a vá- alatt egy villanyszerelő mű­_ „ .... nem dolgoznak, akkor ő sem la8Z' egyenesen Sullernenak hely van, ahol különben is Sulleme lakasa ehet Elhihető kzonban a pa- cime?ve- ™szuennt a r«mgy- szerszámokkal dolgoznak, s „ „ TT T , qnllprnének- hiZv szovo valojaban dolgozik a kétféle zörgés, zaj majd­y- Lászlóné lakasa naszos Sullerneneh, hogy szövőgépekke] aminek k „harmó 8iába* olvad. mennyezete szinte leszakad- Gruber M.m . mar „csak^ zavarja ^ k latban megoldással azonban m látszik emiatt. A csdlár atort.s* . r vagja a utasltottuk a nevezett kjs. hogyS Gruber Maria JZ r^ 'hasznátatos^^ téglákat s iparost' hogy a ^övőszékek elvesztené két jól fizető al­ingaóra, nem is beszelve ar- ra nasznaiaios legiaKar, s ti, .. „„„,,„_ ról, hogy szinte hetenként ugyanezen az „elven* járat- »lpaza£t belvezren ef* Sni S T Ünn l Irnl 1 « /icíllórkon nrr ódÁlrof in reccel 6 előtt is a eéne- 3 ''' xerrieneK maja ei aDDan a talok és a nők öltözködési któ&7bó:radtóTk.'"X'népgaz- vágyat. Az is jó, hogy nem­daság különböző területein 5 csak kerékpárt, hanem mo­százalékkal dolgoznak ma torkerékpárokat is vásárol­SS-kSEL^ Irátf1 első ba£pak a munkáscsaládok, feléhez képest a munkáslét- Jo az is, hogy tobb jut a szám több mint ezer fővel keresetből egészségápolásra, emelkedett. De nagyobbak a művelődésre szórakozásra, bérek is. Csongrád megye- Há hónappai ezelőtt, jú­ben a munkasok havi atlag- , „ y" keresete az év első hat hó- «ius elso hetében rendeztek napjában 1298 forint volt. meg az ünnepi könyvhete­Két százalékkal több, mint ket Csongrád megyében a egy évvel korábban. Az épí- lakossá mintegy 210 ezer tőipari munkások keresete „ . . még ennél is jóval nagyobb. forint érteku könyvet vasa­Például a második negyed- rolt. Ebből 160 ezer forint év során egy-egy építőmun- szegedi forgalom volt. kas átlagosan 1581 forintot keresett. Emelkedett Szegeden a A családos emberek érzik munkáscsaládok jövedelme, leginkább, miként emelke- de mennyivel szebben hang­kell a csillárban az égőket 3a reggel 6 előtt is a gépe­kicserélni, mert az ízzószá- ket, vagy késő este, — jól­lak elszakadnak az állandó lehet, ennek az ellenkezőjét rázkódtatástól. Mindezt el mondta nekünk. A szom­lényeges, Gruber Mária így lehetne viselni (?!), ha a pa- szédban lévő rendőrségi pa- Ez a levél lényege, amely iL^^^tá1^'„f íí' naszos ráérő háziasszony naszirodán is tudnak a kis- azonban nem kielégítő elin- „„l, ? t lenne, s legfeljebb hozzá- iparos és a gyári munkás- tézési mód, mert a gépek ™nk^assrénjmak nyuga 1­szoktatná idegeit Gruber asszony között folyó elkese- továbbra is ugyanúgy dübö- tVfL lan.,®...a ^ ^'llrol Mária gépeinek nappali üze- redett igazságkeresésről. A rögnek a panaszos feje fe- L ÍT meltetéséhez. Sullerné azon- rendőrségi panaszirodára lett. Véleményünk szerint ban dolgozó asszony, a Sze- nem tartozik ennek az ügy- olyan tanácsi utasítást kellc­gedi Ruhagyár munkásnője, nek az elintézése, viszont ne hozni h Gruber Má- ulajllyllja IlelI1 ?KSu1n\£henh?£ S nana°^ ioeos°ghelvre ria ™stapl ^helyét he- meg sülter V Sz énét eta tozkodhat otthon, ahogy gya- lerné panasza jogos. nel>ze- ..,,,., „„ T .„ ri beosztása, műszakja meg- te pedig tűrhetetlen. A ke- ót a másik szobájá- addig jár az I. kerület ta­engedi. rület egyik tanácstagja is ba, s a volt mű hely helyiség, nacs . .fi pdr ... , , ,, , ' csoportjához, amíg erdemben Gruber Maria viszont. u(!vanígv tud 8 dologro1 & amely egyébkent lakaskent el nem intézik jogos pana­mint független kisiparos, kijelentette, hogv a szóban szerepel a nyilvántartásban, szát. akkor zakatol, dübörög gé- forgó szövőgépeknek az eme- legyen a lakása. Ilyen mó- Lődi Ferenc dett átlagkeresetük a csa- h ez az emelkedés ladi pótlék felemelese nyo- , , . mán is. A nyugdíjasok is elsosorban nem a munkas­jóval többet kapnak, mint létszáfíi emelkedéséből, ha­egy évvel ezelőtt. Ez mind nem az egy főre jutó kere­együttvéve azt eredményez- setek emelkedéséből adódott volna. Ezzel nem azt mond­juk, hrtíy nincs szükség a foglalkoztatottság növelésére Szegeden. Hiszen vannak még nálunk munkanélküli­ek. Uj munkaalkalmak te­remtéséhez, a keresetek emeléséhez azonban elsősor­ban növelnünk kell a munka termelékenységét. Ez a kulcsa mind a kettőnek. Van mit tennünk, hiszen az első félév során nem hogy emelkedett, ha­nem csökkent Szegeden a munka egy főre eső termelé­kenysége. Ugy lesz jobb éle­tünk, s gazdasági fejlődé­sünk gyorsabb, ha minél többen és minél többet te­szünk érte. S most a kong­resszusi munkaverseny utol­só fordulójában — utolsó harmadában — javítsunk a munka termelékenységének sok helyen pangó mutatóin. Nagy Pál ta " - .... .. • * .. a lakásban, amely ma még „Rezgesgatlas helyett műhely. Ez azonban nem intezkedni kellene lenne a reális és nem a szö­vőszékek „rezgésgátlása*, amely, mint ez a cikkünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom