Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-12 / 188. szám

5 1959. uiusilio 1Í» swrth Példa és nagyszerű lehetőség Rúzsán az új paraszti életre 1 Ismerem a rúzsai dolgozó összes rúzsai kisgazdaságok- retek között,anélkül is. Van­paraszlokat, tudom, mo6t ban évente eddig átlagosan nak még akadályok, s a még talán meg is mosolyog- 3200 hektoliter bort termel- kommunistákon, a rúzsai nak ezért, mégis leírom: tek — ennyi került a mini- termelőszövetkezeti tago­nem lehet már túlságosan mális személyi fogyasztáson kon, meg az előrelátó, a ter­messze az az idő, amikor túl eladásra. Ez a szám tö- meléshez jól értő egyénle­minden családnak (legalábbis kéletesen megfelel az új ra- ken a sor, hogy mielőbb el­a nagy többségnek) ha úgy zsai állami szőlőtelep egyévi hengerítsék a követ az át­tetszik, lehet saját személy- árutermelési mutatójának is, ról. Ennek a nagy fejlődés­a teljes termőrefordulás nek ma már nincsenek kü­autója, televíziója. Valamint szép, modem bútora a la­kásban. S lehetséges, hogy akkor majd tagadják ís ezt a mai paraszti életmódot, amelyhez Oly görcsösen ra­gaszkodtak. Tagadják, hogv után. lönösebb gazdasági akadá­lyai. A rúzsai emberek — mint minden magyar paraszt ma igazán a saját szeren _ ... .,, . . , . cséjük kovácsai. Attól függ Tovább vizsgálódva azt 18 R gorsuk> hogyan urtják a ról. 3 volt valamikor úgy is; ér- megtudhatjuk, hogy ennek a a tűzben önzés kishi. tetlenúl ráztuk a fejünket, 70 holdas szolotelepnek a ^ az újtól való nem mondhatunk le a par jelenleg rendelkezőre allo az ^ mihamarabb hold kis sivóhomokrol, meg gepi felszerelesekkel, 40—50 keU szamoiniok a rossz kis egyéni lovacska- rúzsai ember végzi el egész .. .. ,, . .. - évi munkáját, beleértve a A termelőszövetkezetben vezető és adminisztrációs nincsenek parancsolok, hi­dolgozéi-.at is. ök hamaro- szen 3 munka irányítói is a san többet produkálnak 70 munkások közül, a tsz-tagok hold földön a bortermelés- k°zül kerülnek ki, a tagság ben, mint az 1200 egyént valasztja őket. Ezeket az gazda. Arról nem is szólva, embereket megbecsülni, uta­ra jgaz, azt éppen a tiiei hogy az állami gazdaság „-fásaikat, elfogadAi annyit hétköznapi élet egyik nagy- •«•*««» exportalhato faj- mintha önmagukat szerű rúzsai példája bizo- borokat termel, az egyeniek R imtja öt évvel ezelőtt tör- mostani nyolc-tíz fajtából becsülik)meg a nagy csalad tént — miután a helybeliek összetevődő, a hazai fogy asz- tagjai. Nagy iskolát jelent szövetkezeti alapon a kor- tás számára is alig eladható mjndezt megtanulni, s ez az mány minden elképzelhető boraival szembem ára annak a2 morfok segítsége ellenére sem val- Átlagosan szamitva ez az 2 lalkoztak rá — hogy a határ 50 ember — bár a felénél Rúzsán is mielőbb napi elet­egyik százholdas darabján több csak idénymunkás — té váljanak. Távolról sem ábránd ez, hanem az élet gyorsan köze­lítő valósága. Hogy mennyi­állami szőlőgazdaságot léte- nem több 20—25 családnál, sítettek. Pár év alatt 70 Termelőszövetkezeti viszo­holdnyi egybefüggő, gyönyö-'nyok között a jól megalapo­rű, szinte mesébe illő szőlő- zott háztáji gazdaságok tel­tábla alakult kl az alig ter- jesen kielégítik majd a csa­mő beteges, királydftwyéfi lsdok személyes élelmiszc— futóhomokon. A gonosz ho- szükségleteit. Akkor a sző­mokördög atóta angyallá lőgazdaság jövedelmét ala­változott. pulvéve egy-egy család évi Idén szüretelik az első te- kulturális célokra, ha úgy lepítésú 13 és félholdas tób- tetszik autóra, televízióra, Iáról a legelső termést. Ez ruhára fordítható közösből terület a legszerényebb származó tiszta Csépi József Magyarország gazdag kiállítással vesz .részt a zágrábi nemzetkőzi vásáron Belgrád. (MTI). Aszeptem jövedelme ber 5"én ™eg">'nó. ^^ rvC7i nűm(7nrlrn7l uocn rnn MQ_ becslés mellett 400 mázsa Messze túlhaladhatja az évi 0821 nemzetközi vásáron Ma­szőlőt ígér. Pedig voltaképp 40 000 forintot. termőre igazán csak jövőre ^ fordul, mivel 1955 tavaszán F q I ültették. Maguk a rúzsai | * | permetezők, kötözőlányok is sokszor kiszámíthatták már. Roppant egyszerű, hogy két éven belül csak ez &von ls reálfs számítás ez. mot Az új paraszti elet nagys" rű jövője kínálja ezeket gyarország gazdag kollektív kiállítással vesz részt. Húsz­nál több magyar kereskedel­mi vállalat mutatja be leg­újabb termékeit. Különösen na" érdeklődésre tarthatnak szá­magyar szerszámgé­az egyetlen tábla szőlő több Az ÚJ paraszti élet nagysze- pek> műszerek, elektromos, a piacra, mint a IU juvuje ivinaijn neun n textil- és avóevszerlnari ké­jelerúegi 1200 rúzsai egyéni mesés lehetőségeket, csak él- ^tmtorak bort ad 1200 rúzsai egyéni >•' s/ífreénvek gazdaság együttvéve. A ni kell velük, s amit meg saitmenyek Csongrád megyei Állami tudtak csinálni a rúzsai em- A zágrábi nemzetkőzi vft­Pincegazdaság helyi felvá- berek állami felügyelet mel- sárra egyébként 31 európai sárló telepének könyvelésé- lett, megcsinálhatják még- és tengerentúli ország Je­ből az derül ki, hogy az egyszer sokkal nagyobb ke- lentette be részvételét. ­Békében és barátságban ... Élményeiről beszél a bécsi VIT egyik szegedi résztvevője Az újszegedi szövőgyár ifjúmunkása, Bakói Matild a ruha van rajtad, amiben el­szegedi fiatalok egyik képviselője volt a bécsi VIT-en. szöktél hazulról?* Kitört a örömteli izgalommal indult az üt ra. Most már túl van a nevetés, mert bizony már fesztiválon, a felejthetetlen napokon. Az élmények azon- igen kopott volt a hazai ra­bon sokáig benne élnek. Ezekből mondott el néhányat. ha. Persze nemcsak ilyen elemek voltak. Több fiatal — Az úton leginkább az a fiatalok s egyforma mun- disszidenst láttunk sírni, foglalkoztatott bennünket — káért egyforma bért kapnak akiket elcsábított hazulról a kezdte Bakos Matild —, » felnőttekkel. Büszkélked- kaland. A jószándéküakat hogy miképpen fogadnak tünk azzal is, hogy módunk meg is vigasztaltuk, s majd bennünket Bécsben, van külföldi utazásokra, leg- hintáltuk ahol annyi rágalmat szórtak utóbb is külön autóbusszal ' * a VIT-re. Mikor megérkez- jártunk Csehszlovákiában, jöjjenek csak batran haza, tünk a két nagy hajóval, az De megkapó volt más nem- ne adjanak hitelt néhány állomáson már vártak bará- zetbeli fiatalok barátkozása becsi lap nevetseges és bu­táink. Vidám zeneszó kö- is. A francia ifjak megölel- ta híreinek, szöntött bennünket, majd ték az algériaiakat, meleg — °V?,Isan "Sítek a na­csehszlövák fiatalokkal kart- Szeretettel fogadták minüe- pok a VIT-en. Mikor elérke­karba öltve megindultunk a nütt a kínaiakat. A fesztivál eett a búcsú pillanata a fia­bécsi utcákon Már éltkor minden pillanata aít mutat- talok ezrével cserélték ki a ta, hogy az ifjúság békevá- lakcímeiket, hogy majd ír­sokan üdvözölték gVá és nemzetközi szolidari- janak egymásnak. tíisa keresztültör minden — Az egész VIT azt mű­vidám, nótázó csapatunkat mesterséges gáton. Mi ís ké- táttá, hogv a fiatalok béké­integetéssel, kendő lobogva- szítettünk felvételeket pél- ben, barátságban akarnak lássál. Csakhamar ismeröesi dául az afrikaiakkal rende- é,nl égythásáal — állapította lettünk Bécs lakosságának. zett találkozásunkról, de ez- n,es befejezésként Bakos Meg-megszólítottak bennün- révei kattanlak a fényképe- Matild. ket, volt olyátt idős, idegen- főgépek más barátkoaások K. B­be szakadt magyar, aki be- idején is. S ezek a képek állt a sorunkba, s velünk szerte a világon az ifjúság énekelte a rég hallott ma- együttérzését hirdetik, gyar nótákat. _ Napokig lehetne mesél­A bécsiek később már ni a sok-sok felejthetetlen visszakiáltották üdvözlesun- látványosságról, a csodála- A Szakszervezeti Világszö­ket es németül mondták: (os megnyitó ünnepségről és vetség titkársága Dag Ham­; , ^ t\»pr?hb,. toifódokról is. marskjö,d ENSZ-főtitkárhoz L vnWotlfk H csonor Fflbérel,t d^z'densek Példa" intézett táviratában ismétcl­tuvolltöttak el egy csopor- uj gyakran megkerestek ta ,.A„t„ . tunk körül alkalmatlankodó bennünket, hogy henragje- ten " J,1*®* disszidenst. aki szánalmasan nek, milyen jól élnek - és ~ valamennyi nemzetközi gúnyolódni próbált. esetleg elcsábítsanak valakit ^zervezeU szovetseg kep­— A legnagyobb élmény közülünk. Nohát, az egyik v>seletevel - küldjön nem­számomra a soknemzetiségű jól megjárta. Éppen azt fej- ze,közi vizsgálóbizottságot fiatalok között szinte órák tegette — nem kis mulatsé- Algériába. A bizottság egyik alatt kialakult mély egyet- gunkra — hogy neki már feladata lenne, hogy meg­értés és szeretet volt — autója is van. Egyszeresek vizsgálja Aiszat Idir hala­folytatta. — Nem kellett még megszólalt az egyik pesti Iának körülményeit és az al­tolmécs sem, mégis egy-ket- fiú. aki éppen ismerté: -Hét gériai börtönökben, illetve tőre megértettük egymást, te vagy az Jancsi? Ilyen jól internáló táborokban sinylő­Jelvényeket, emléktárgyakat élsz? Hogyan lehet akkor, dő több száz szakszervezett cseréltünk, együtt jártunk az hegy még tnindig ugyanaz a tag "helyzetét. (MTI) ünnepségekre, közösen szó- ' 1 V . rakoztunk éa nagyon össze­barátkoztunk ^ymással. Ta­lálkozókat rendeztünk pél­dául az afrikaiakkal, s mély­ségesen egyűttéreztünk ve­lük a harcban, melyet sza­badságukért folytatnak, Be­szélgettünk nyugat-németor­szági fítalokkal, elmeséltük nekik is itthoni életünket. I Szakszervezeti Világszövetség távirata tfammarskjöldOBz A szegcdi kormányt nyugtalanítja, hogy Budapestre küldött külügyminisztere még mindig nem teremtett ösz­szeköttetésl velük. Pár napja egyszerűen nem tudják, mi ván vele. Már olyan hírek is szállingóznak, hogy a romá­nok letartóztatták és internálták, Ma végre megérkezett a r levele. Ebből kiderül, hogy a miniszter úrnak nem tőr­ben is milyen jól keresnek tént semmi baja, csak éppen cserbenhagyta kormányát és .._........«« lepaktált Friedrlchékkel. Ez várható is Volt a szegedi kormány legjobboldallbb tagjától. A levélből kiderül. örömmel hallgatták, hogy például az én üáemem­vüli vendéget. Magában forgatta, fo­galmazta közlésre kerülő gondolatait, amiből valami érték, véletlen jött ha- . — Ok isznak — folytatta a asszony — mert az jó. Mámorba gátja a fájó gondolatokat... Az élet házi- eov kis támosatást másától' — for_. hogy Eríedrich és József főhercegnek az a kívánsága, hogy An amf „fJff^ J^ffnuftoraeirat Z tz Ábrahám-kormány azonnal mondjon le. Ezzel egyetért 1 miniszterhelyet- • Feieky is és szinténva lemondútt tanácsolja a szegediék­szon származik. Szemük egymásba » nehéz vonásai ilyenkor súlytalanab­kapcsolódott, kellemes, andalító pilla­natok röppentek széjjel észrevétlenül az antik bútorokkal megpakolt ebéd­lőben. — Kitűnő bora van Kemény elv­társ —• nyugtázta őszinte elismeréssel a termés valódi, zamatos minőségét a vendég. Kemény újra töltött. Először a fele­sége poharához csurgatta a sárga má­mort, azután a vendégéhez emelte a fonott korsót. A miniszterhelyettes aggodalmaskodóan szabódott. — Köszönöm nem élek Vele, beteg az epém. — Ugyan elvtárs, ne gyerekesked­jen, két pohár bort... negyedikes tanyai gyerek elbír. — Igaza van, de én nem viselem el. Ugy látszik nem ismeri az epe­görcsöt ... Szódát nagyon szívesen. Terus elnevette magát. Felszaba­dult arcvonásaira kiült a gondtalan­ság, átmenetien az elégedettség .A vendég szeme tetőtől-talpig kísérte az asszony mozdulatalt. Túlságosan kerek alakjából semmi sem emlé­keztetett a régi, eszményi Terusra. Csak a szeme, meg az arca, meg a keze... Ujjai... A zongora billentyű­jén futkosó hosszú, fehér ujjak. — A bor néha jó különösen akkor, ha az ember rászánja magát a mámo­ros hangulatra, meg ifjú legény kor­ban, ha valamilyen szerelmi bánat éri a zsendülő szívét. — Erről jut eszembe — nevetett a háziasszony, egészséges fehér fogai ragyogtak, mint lány korában -+- egy régi emlékem. — Szegény anyám egyszer meghí­vott hozzánk egy esetlen kis mafla rokonfiút. Ahogyan visszaemlékszem, ez a gyerek annyira az élet feneké­ről került hozzánk, hogy mai ésszel ilyesmi elképzelhetetlen. Na egy esle én megvendégeltem. Bort adtam neki és zongorán eljátszottam egy-két dalt... Rövid óra alatt teljesen meg­dicsőült ez a fiú. O mondta el ne­kem, hogy a bor mire Jó. — Először igyunk egyet — szólt közbe eleven hangon a férj. A vendég arcán abg látható gond­redő szaladt át, de kedves koccintásra emelte szódájut. bak, aztán kedves danolással öntik ki magukból az élet iszapos, pisikos al­jét... Valahogyan így mondta... Na­gyon megsajnáltam szegényt. Talán jobb sorsra érdemes ember lehetett volna belőle, ha most születik... Vi­hette volna valamire, mert olyan mély Önérzettel járt a világban .,, egészen ritkaság. A vendég úgy ült az asztalnál, mint egy oda öntött szobor. Ovális, barna arcán piros láng ékeskedett, érdekes, szürke szemében élénk csil­logás vibrált. Hangját fátyolos re­kedtség tompította. — Annak a fiúnak igaza volt. Ré­gen a munkéssors. -.. nemcsak a meg­élhetés ... az önér2et megalázása je­lentette a legrettenetesebb emberi fájdalmat. — így volt.:. én tudom:.. sze­gény apám példáján — bólogatott az igazgatóhelyettes. — Egyszer egy dölyfös úri lány — folytatta a vendég — azt mondta ne­kem: "Helyes fiú vagy Gézám, de menjél innen, mert jön a vőlegényem és... és .: * hát nem akarom, hogy ebben a keshedt gúnyában itt lásson a szobémban«. , A háziasszony nagy kerek szemei hirtelen úgy tágultak kl. mint a gáz­zal fújt léggömb. Annyira figyelte H miniszterhelyetlest, hogy az észre-" vette és az átmeneti zavart tartózko­dó mosollyal, szerény hangon hárí­totta. — Sajnálom, hogy ennyi idejüket elvettem, ne haragudjanak érte. . de ol|an jólesik beszélgetni kollégákkal. Szakmánkról elég keveset tereferél­tünk, de mégis, tanárok között vol­tam. — Egészségükre, igaz boldogságuk­ra — emelte poharát. Néhány másodpercre csöndesség boralt a tágas ebédlőre. — Köszönöm a szíves vendéglátást — nyújtotta kezét Keménynének. — Ugvan. maradjon még — térítet­te asztalhoz az asszony. »— Bocsásson meg, de még sok a dolgom a megyében. — Mondja, elvtárs, kérhetnék én tessel Terus. — Mi lenne az? — Megmondom őszintén nek. A mai, minisztertanácson a hadügyminiszter is ityen . " , 1 ..„, - értelmű határozati javaslatot terjesztett elő. Ábrahám, frifftt LM és MI. "belügyminiszter- rnegprőmJilenálM. Nekünk• rSS^mS*?'MaSS' ?^&:Felháb°r°dnak aZOn- h°™ Friedrichék-ilyen kategöriku­= szegény emoci . nagyon snereinen. * MM „„i,;j, „ --egediefc­• őket WrtYfh if SPíi'oyórYmV í.ftVotlroyZ. Irlíölon • ' u gyer­lAgííabadUlni ettől a poros, piszkos »bí"fInefc -l*1™' bármint a fedlek­kis várnától Teeven néhánv ió"nífc' hadseregük is van. Hideg zuhanyként erte azonban «áf », MtMinJ^T-Wnf» ^J. •afcet Hónhy fővezérnek követhető kijelentése: ~A ncm­meLfn\efCkUSSréekrbrac ?;to ^ TtVsJeZ'^ZÍT* ^ ™ \Th£u imrt8ékg Van , : ><V h^^c^X^X. h4, rZnUé^mt nTtV heloflen S^WLS^-idt Z het5> m¥s úgy határoztak, hogy nem mondanak le. ha­érifnff ITn .i' re n? re-í testületileg felkerekednek és felmennek Pestre, hátha fref Tnrffréf 'n^kéhfrS^ Vot Z '"het Frledrichéhkl Ezzel természetesen szent Terezke nyakéban lógó szegedi működésüket. > — menez eset, nagyon Bonyolult. Mindez nagy örömére szolgált Kelemen Béla ex-mi­u8y e7' . niszternek, akinek jókedvét azonban elrontja az, hogy nem — Hiszen, ha volna rangos roko- • üthet be azonnal régi helyére, a szegedi főispáni székbe, nunk, akkor., t sittíán menne az "mert az Abrahámék áltat kinevezett utód tttmáradt. ilyesmi. . — Én utálom az ilyen atyafisá- * * got... mert nálunk a Tót-atyafiak ü komaséga nem divat. ; I uzek a ezeffedi j úrásbuii — En is megvetem — nyugtázta az • ' asszony —, mert ahol ilyesmi érvé- • Tragikus kimenetelű tűz gyújtóeszközöket hagynak nyesül, ott pusztul a valódi tehetség Svolt az ásotthülmi III. ke- gyermekük előtt, nem is be­— Na éDöen ezért nem meav n ao «rület 317 szám alatti tanyá- szélve arról, hogy könnyel­lne V- s f* !!'!^ flho1 a szülök minden fflűen felügyelet nélkül is log... Meg, ha őszinték Vagyurtk, :felügyelet nélkül magukra hagyják gyermekeiket. szép kia varos ezv mindketten taná- J hagytak három kisgyerme- A másik tűz Pusztaszeren rok, megbecsült emberek. •ket, akik közül a héteszten- volt a 284 számú tanyában. — Mit jelent ez miért mondja hogyIdös J- Imre léVette a kony- A padlástérben a hibás ké­éppen ezért? »tóiban a kredencről a gyufát mény következtében a ki- < A aimnázii.m iÍOn„iév,«n síié re- Iés kivlUe Játszani. Testvérei- pattanó szikra meggyújtotta A gmnazium kapujában álló mi-.ve, együtt darázsfészket a padlás faszerkezetét és mszterhelyettes furcsa mosollyal néz- J akartak cgetnl a polyvés- egykettőre hatalmas tétőtüz ie a lanár-házaBpárt. Néhány pilla-»színben. Egy újságpapírt keletkezett. A kárérték kö­rletig méregelte magábah a választ, • összegyűrve meggyújtottak, zej kétezer forint, és végül könnyed modorban sértő-:majd a darázsfészek «'f tar- A-harmadik tüz Baiástyáft ' tottak a lángot. A polyvas- történt, a Gajgonya 120 men,Gs hangon' mé,eS . kézfő- 2 szín azonban Hamarabb szám a'lattl tanj Iban Este 9 gas közben Valaszolt. " J lángrakapott, mintsem Hogy óra tájbari arra lettek fi­— In vagyok az a mafla rokon- J megégett volna a darázafé- gyolmesek a tanyában la­gyerek, aki húsz esztendővel ezelőtt *szek- Uátva a hirtelen el- aok, hogy a ház ablakai hlr­meghallgatta a zongorajátékát egy I szabadu'd a. . kGt telén kivilágosodtak, holott Kre.' -„iii-,., „l. urej, Jv «nagyobbik gjerrnek klsZa- nem egett benn lámpa. A •szép, barna urllánynak. Keshedt gu-.ladt a 6Zlnbfíl) mlg testvé- világosság, szinte pillanatok r.yaját szégyellte a vőlegény előtt... Jrak, az egyesztendős Mihály- aiau tovaterjedt, s egyszer­ezért csöndesen hazament, Oda, ahon-"ka bentrekedt az égő azin- re hatalmas lángnyelvek nan jött az élet aljára Jben. Mire segítségére siet- csaptak fel a tetőn. Ézésél­Meghajtotta magát, kedvesen kö-^fiU'TJ? us!í a/vizsgálat tovább io­— . , , * „ Zt. ... -kimenteni, halaira egett. jfik. hogV liti okozta a Hir­szónt a kővé meredt háziasszony előtt • A tragikus kimenetelű telen keletkezett tetőtüzet. és ment dolga Után, a vendégeskedő Jtúeeset megdöbbentő figyel- amely ugyancsak több ezer miniszterhelyettes. Jmeztetés azok számára, akik forintos tűzkárral végződött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom