Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-08 / 185. szám

Ma: —MMMMMMMMMMMMMMM—HMM—MI 1 UM Mlilll HHI^H A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XV. évfolyam, 185. szám Ara: 60 fillér 1959. augusztus 8., szombat Mély részvét mellett búcsúzott a főváros népe Révai József elvtárstól Pénteken délután a Kerepesi-temetőben, a munkásmozgalom nagy halottainak emlékműve előtt ravatalozták (el Révai Józsefet, a Magyar Kommunista Párt alapító tagját, az MSZMP Központi Bizottságnak tagját, országgyűlési képviselőt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjat, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagját. A virágokkal borított ravatal előtt órákig vonult el a fővárosi dolgozók sokezres tömege, Révai József harcostársai, tanítványai, tisztelői, hogy leróják kegyeletüké a magyar munkásmozgalom nagy halottja előtt. A ravatal mellett díszőrséget álltak a párt- és töniegszervezetek, a Hazafias Népfront, a Magyar Tudományos Akadémia képviselői, írók, művészek, a fegyveres testületek tagjai. Négy óra után díszőrséget állt az MSZMP Központi Bizottságának, a Minisztertanácsnak és az Elnöki Tanácsnak számos tagja. Felsorakoztak a ravatal mellett az MSZMP Központi Bizottsága és az Elnöki Tanács által Révai József temetésének megrendezésére kiküldött bizottság tagjai: Marosán György, • Rónai Sándor, Benke Valéria, Kelen Béla, Moh-tár Erik, Kristóf István, Sándor József. Ezt követően díszőrséget állt a ravatal mellett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fock Jenő, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A gyászszertartáson részt vett a politikai. a gazdasági és a kulturális élet sok vezető szemAyisége, egykori munkatársai, eljött a főváros dolgozóinak több ezres serege. Jelen volt a temetésen a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A munkás-gyászinduló hangjai után az MSZMP Központi Bizottsága nevében Marosán György, a Központi Bizottság titkára mondott búcsúbeszédet. 1 Fájdalmas veszteség érte pártunkat, a magyar munkásság, a magyar nép pártját. Attól az elvtársunktól kell megválnunk, akit Kimagasló tudása, tehetsége, rendkívüli aktivitása és szenvedélyes hite negyven esztendőn át a párt és a forradalmi küzdelem vezető helyére állított. Élete anynyira összenőtt a párt egész életével és dicső történetével, munkája, harca és sze* mélye oly közel állt valamennyiünkhöz, hogy eltávozása fájdalmas sebet ' okoz minden magyar kommunistának, a párt minden hű tagjának: Révai elvtárs olyan harcosa volt a munkásmozgalomnak, akinek nagysága — emberi és politikai nagysága — most a.búcsú órájában is büszkeséggel tölt el bennünket. Most, a megválás perceiben sem tudunk csupán a fájdalmas veszteségre gondolni. Most is elsősorban arra a hallatlanul nagy nyereségre gondolunk, amit Révai elvtárs egész élete, munkássága, a párt és a magyar nép számára jelentett. Kommunistát, igaz kommunistát nem lehet úgy temetni, hogy ne arra gondoljunk: élete nem volt hiábavaló, halála után is tovább él a munkásmozgalom, a szocialista élet eredményeiben. Révai elvtársnál százszoros, ezerszeres okunk van erre a büszke gondolatra. Ha Révai elvtárs hagyatékáról beszélünk, elsősorban életének példájáról kell szólni. Mi volt a foglalkozása? Újságíró volt? Igen, mégpedig a legkiválóbb. A társadalomtudomány művelője? Történész? Igen, ez is, az is. számos kiváló munkája tanúskodik erről. Irodalomtörténész? Irodalomkritikus? Igen, s ebben a hivatásában is nagyot, maradandót alkotott. De mindez Révai elvtárs tevékenységének csupán egy-egy része volt. Hivatásos forradalmár — ez volt az Ö igazi foglalkozása. A mai generáció Révai elvtársat már tudása teljében ismerte meg. De érdemes visszapillantani fiatal éveire, amikor Révai elvtárs marxista tudása kezdetén állt. Nem lenne helyes azt állítani, hogy a 20—21 éves Révai elvtárs, a Tanácsköztársaság nagy vezetői közé tartozott. A maga területén Marosán György elvtárs gyászbeszéde azonban, mint a Vörös Üjság munkatársa, kiemelkedőt alkotott. Mi tette képessé a fiatal, a marxista tanulmányainak legelején álló Révait ilyen jelentős szerepre? Mélységes forradalmi hite és a proletárság ügyének szenvedélyes szeretete. Ezek nélkül a tulajdonságok nélkül fizikuma, szervezete nem bírta volna el később azt a rendkívüli terhet, amelyet munkájával és tanulmányaival magára vállalt. Révai elvtársat a fehérterror külföldre kényszerítette. Nem idegenbe, mert neki, a kommunistának, az internacionalistának nem volt idegen sem Ausztria, sem Csehszlovákia, még kevésbé a Szovjetunió. * Révai elvtárs forrón szerette a Szovjetuniót, a szovjet népet, a szovjet kommunistákat és pártjukat. De hogyne szerette volna! Hiszen mindent szeretett, ami baladó. Mélyen szerette hazánk és népünk haladó hagyományait, s ezek legkiválóbb ápolója volt. De külföldi tevékenységének és emigrációs éveinek minden percében égő türelmetlenséggel vágyódott haza, Magyarországra. A távolban sém lazultak meg kapcsolatai a hazai élettel. S ez az állandó kapcsolata segítette őt abban, hogy később, itthon is helyesen értékelje a helyzetet, a lehetőségeket, s ne kövessen el súlyosabb hibákat ezek megítélésében. Révai elvtárs akkor is a legkiválóbb hazafiak közül való volt, amikor az események sok ezgr kilométerre sodorták Magyarországtól. Révai elytárs azért volt igazi, vérbeli hazafi, mert hazafisága nem szólamokból állt, hanem Magyarország haladósának, a magyar nép szabadságának és boldogulásának hűséges szolgálatából. Révai elvtárs boldog volt, amikor a párt a legnehezebb feladattal bízta meg, s hazajöhetett illegális pártmunkára. Itthon keresték, körözték, börtön, vallatókamra várt rá. De ő örömmel, büszkén jött, szerencsésnek érezte magát, hogy megint ugyanazt a levegőt szívhatja, amelyet szenvedő, elnyomott népe. S boldog volt, hogy otthon is tehet valamit azért, hogy ez a levegő egyszer majd szabaddá váljék. Többször tette meg ezt a veszélyes utat. Itthoni ille-gális tevékenységhez fűződik a párt titkosan megjelenő központi lapjának, a Kommunistáknak kiadása' is. 1930-ba^ börtönbe kerül, de a börtön szinte egy percre sem szakítja meg forradalmi munkásságát. S ebben nagy szerepe van az illegális pártnak, ismert és ismeretlen elvtársaknak is. Mikor Révai elvtárs kiszabadul, a párt határozatára külföldre megy. Amikor a Kommunista Internacionálé napirendre tűzi az antifasiszta népfront megteremtésének feladatát, Révai elvtársnak kiváló szerep jut abban a harcban, hogy a VII. kongresszus határozatai megvalósuljanak a KMP munkájában. A 30-as években a népfront-politika legkiválóbb magyar propagandistája volt. Vessünk eg^ pillantást arra is, mi volt az álláspontja Révai elvtársnak másfél évtizeddel később, amikor a szektásság és dogmatizmus sok kárt tett itthon. 1952ben, az irodalmi vitán Révai" elvtárs a tennivalókat a kétfrontos harcban jelölte meg: harcban a polgári ideológia; az irodalmi öncélúság ellen, és harcban a .sematizmus ellen. Révai elvtárs az illegalitás idején és az MKP, illetve az MDP soraiban is egyike volt azoknak a vezetőknek, akik ha nem is hibátlanul — de a legkövetkezetesebben harcoltak a tiszta marxista—leninista irányvonal érvényesüléséért. 1945-ben, sőt már 1944 végén, amikor az ország egy része felszabadult, kitűnt, hogy a negyed évszázados illegalitás és emigráció ellefére Révai elvtárs vérbeli tömegember maradt. A toll és a szó ragyogó mesterekónt ismerték meg a tömegek, kinek szavai a gyárakban, falvakban, a Tudományos Akadémián, vagy a parlamentben egyaránt eljutottak hallgatói szívéhez és értelméhez. Példát mutatott, hogyan lehet bonyolult politikai, bölcsészeti, esztétikai kérdésekről is egyszerűen, világosan, mindenki számára érthetően beszélni. (Folytatás a 3. oldalon.) Éjszakai próbán Készülődés Hruscsov f fogadására az Egyesül* \ Államokban i| Ismét építkezik Ü a Fonalmentő "::" Gátépítő szegedi diákok Ma. szombaton este mutatják be a Szegedi Szabadtéri || Színpadon Kós Károly Budai Nagy Antal című kétrészes, p| nagyszabású történelmi drámáját. A próbák e héten — || mint már több számunkban is írtuk — nem egy alka- || lommal a hajnali órákig húzódtak el. Felvételünk a pén- || tekre virradó éjszakai próba egyik megbeszélésén készült, || amint (balról jobbra) Marton Endre rendező, Kós Károly || fi 29 SO 62 író, Hubay Miklós, a darab szabadtéri átdolgozója és Tari || ' ' ' János, a tanács v. b.-elnökhelyettese, a szabadtéri játé- || kok művészeti bizottságának tagja kicserélik észrevételei- || ket. SS? A lottó nyerőszámai : 75 «, (Liebmann Béla felv.) SSSíHiSffiHiiyillM Vasutasnap előtt r. Elüzem o pályafenntartás is Nemcsak a Fűtőház lett élüzem Szegeden, első féléves eredményéi alapján, hanem a pályafenntartási főnökség is, melynek hatóterülete a vasútvonalak mentén egészen Kiskunfélegyházáig, Hódmezővásárhelyig, valamint Mezőhegyesig terjed és 25 pályamesteri szakaszt foglal magába. A szegedi pályafenntartási főnökség dolgozóinak sikerét emeli, hogy eredményeik alapján országos első helyezést értek el a pályafenntartási főnökségek között folyó versenyben. Pénteken este a vasutasok Petőfi Kultúrházában tartott élüzemavató ünnepségüket, melynek keretében 16-an részesültek kiváló dolgozó oklevél, s 13-an jelvénykitüntetésben és az ezeknek megfelelő pénzjutalmakban. A szegediek közül oklevelet Bálint József vonaltisztviselő, Polgár IstVán számviteli csoportvezető, Lantos Mihály, a kertészet vezetője és Nyári János segédmunkás; jelvényt Temesvári Gyula oktatótiszt, Prágai Jó2sef kőműves, Balló József szakaszmérnök, valamint Petrás Pál üzemelszámoló kap. Az élüzem-szintet csaknem minden vonatkozásban túlteljesítette a szegedi pályafenntartás. A feltételek között szereplő pályaminőség kitűnő. Különösen a XIII., battonyai szakasz 4,19 hibapontos eredménye figyelemre méltó, de az egész főnökség sem ért el 25 hibapontnál többet egy kilométerre eső vonalszakaszon. A fenntartási óratervet 100,5 százalékra, az építési munkákat 97, az önköltségi tervet 98,6 százalékra teljesítették. A versenyidőszak alatt építtetett forgalmi laktanyát a főnökség Mezőhegyesen, tataroztatott lakóházat a szegedi Hattyas soron, hozatta rendbe Szeged Állomás és a posta épületét. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny felajánlásai között is jobbára, az élüzem cím elnyeréséhez szükséges feltételek teljesítése szerepelt. Mcst, hogy a célt sikerült elérni, és a szegedi pályafenntartás a tavalyi negyedik helyről az első helyre küzdötte fel magát, nem marad el a megérdemelt elismerés sém. A legkiválóbb dolgozók megjutalmazása mellett még csaknem száz vasúti pályafenntartási dolgozó részesül pénzjutaloyiban az élüzemavató és a vasutasnap alkalmával. Elnökségi ülést tart a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa Kedden délelőtt 9 órakor elnökségi ülést tart. a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. Ülésén megvitatja: milyen tevékenységet fejtenek ki a szakszervezetek a nők szakmai és politikai neveléséért, majd meghallgatják a Textilipari Dolgozók Szakszervezete Csongrád megyei területi bizottsága elnökének beszámolóját a nyereségrészesedés 1959. évi elosztásának irányelveiről. Megtárgyalja továbbá, milyen munkát végeznek az építő- és vasiparban a gazdasági és műszaki vezetők a verseny műszaki feltételeinek biztosításáért. Közlemény a Magyar Nérfcöz'ársaság és a Szovjetunió korminykiildöllségeínek tárgyalásairól 1959. július 27-től augusztus 7-ig Moszkvában a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányküldöttségei tárgyalásokat folytattak. A testvéri barátság és a teljes egyetértés légkörében lezajlott tárgyalásokon a küldöttségek kicserélték véleményeiket a gazdasági együttműködés fejlesztéséről és a két ország 1961—1965 évi árucseréjének kiszélesítéséről. A tárgyalások eredményeként augusztus 7-én megállapodást írtak alá a kölcsönös áruszállítás növeléséről, valamint arrtSl, hogy a Szovjetunió technikai segítséget nyújt a Magyar Népköztársaságnak számos magyar iparvállalat építéséhez és kibővítéséhez. A megállapodást szovjet. részről Sz. Boriszov, a külkereskedelmi miniszter első helyettese és Sz. Szkacskov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő külföldi gazdasági kapcsolatok bizottságának elnöke, magyar részről Incze Jenő külkereskedelmi miniszter és Czottner Sándor nehézipari miniszter írta alá. A szovjet nagykövet bemutatkozó látogatása a kormány elnökénét Dr. Münnich Ferenc, a. kormány elnöke, pénteken bemutatkozó látogatáson fogadta Tyerentyij Fomics Stikovot, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meg] tatai mázott nagykövetét.