Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-05 / 182. szám

t 1959. augrusztus 5. szerda Várjuk a haladó magyar könyvkiadás anyagának feldolgozóit Több mint fél éve, hogy a gyulai levéltárból hozzánk, került a gyomai Kner-nyomda iratanyaga. Ez az iratanyag jelenleg levéltárunk becses kincsei közé tartozik, mert a gyomai nyomda úgyszólván a felszabadulásig a haladó magyar könyvkiadás fellegvára volt. Nincs az 1000-as évektől olyan ismert haladó író, művész, aki ijp került volna kapcsolatba Kner Izidorral és kitűnő fiával, Kner Imrével. Miután az iratanyaguk itt van Szegeden, a szegedi kutatókra vár a feladat, hogy az anyagot hasznosítsák. Ezek az iratok nem helyi jellegűek, jelentőségük túlnő a gyomai nyomdán és Szegeden. A szegedi levéltárban olyan rendbe helyezik az iratokat, hogy a kutatóknak áttekintésük legyen, mit is várhatnak. Kik voltak Knorék ? Éppen ezért, mert ilyen érdekes anyagról van szó, úgy gondoljuk, nemcsak a szorosan vett szakmabelieket, az irodalomtörténet, a haladó könyvkiadás, a művészi könyvkötés és könyvdíszítés szakembereit, hanem az olvasók széles rétegeit is érdekli, kik is voltak Knerék és a működésük kísérőjeként keletkezett közel száz hatalmas, több kilós iratcsomó mit is tartalmaz? A tipográfia újkori magyar művelői között Knerék a legnagyobbak. A magyar kultúrtörténet jövendő feladata, hogy működésüket méltó helyre állítsa. Kner Izidor és fia, Imre közel jutott a iratok révén a szegediekhez. Mit is adtak a magyar könyvnyomtatásnak? Kner Izidor maga írja meg, hogy igyekezett a műveket olyan kiállításban megjelentetni. hogy azok teljesen egyenértékűek legyenek nyomdai és művészeti szempontból a kor külföldi kiadványaival, de amellett meglegyen az összhang a kiállítás és tartalom stílusa között. Ezt 1916-ban írta. A világhírű gyomai műhelv alapítója és fiai ettől kezdve majd három évtizeden át színvonalas könyvművészeti alkotásoknak nevezhető műveket adnak ki. A szép könyv Knerék szerint a szerkesztő, az illusztrátor, a nyomdász, a könyvkötő harmonikus együttműködése eredményeként jön létre. A magyar könyvművészei ügyének apostolai A századfordulót követő esztendőkben a Gyomén működő nyomdászok, a Knerékkel kapcsolatba került legkiválóbb hazai és nemegyszer a legismertebb külföldi 'művészek, főleg grafikusok és könyvkötők a magyar könyvművészet ügyének lettek lelkes apostolaivá. A számos könyvdíszítővel folytatott levelezés közül csak Kozma Lajos építész, iparművész és grafikust említjük. Az ő érdeme, hogy a magyar népművészet formai elemeit az iparművészet és a könyvművészet egészébe illesztette. A szegedi iratok között Kozmának számtalan terve van, amelyek jó része meg is valósult. A könyvillusztrátorok, mint Lukáts Kató, Gróf József, Csabai Ékes Lajos, Végh Gusztáv, Kozma Lajos nyomán jót és egyénit . tudtak alkotni. Kozma 1919ben tagja a Tanácsköztársaság művészeti direktóriumának. A proletárdiktatúra bukása rntán 25 éven át nem tervezhetett középületet. A nehéz időkben grafikával foglalkozott. 1920-ban Király György irodalomtörténésszel és Kner Imrével együtt megtervezik a -Három cseppke könyv*-et, az magyar könyvművé.*jt tipográfiai formaalkotás gyogó szépségű darabjait. Iqényas művelődéspolitikai tevékenység új találnak arra, hogy a leges mélyebb személyes élménvera- ket is leírják. PL Balázs béla egy levelében ezt írja Kner Imrének Olaszországból: -Itt küldök neked egy kötetre való verset legmelegebb ajánlásommal, József Attila nevű, egészen Évenként tucatnyi széo fiatal és roppant tehetséges könyv születik a Kner-mü- költő versei. Bájos frissesÍ

elyben az 1920-as évek ele- ség, színes sokrétűség és itől. Kner Imre maga irá- mindig meglepő spantaneinyitja a művészeket. Csak tás. Nagyon örülnék, ha kicsodálkozunk, hogy volt kc- adnád ezeket a verseket*, pes ennyit levelezni, na- . . . _ ponta 30—40-et is meghalad A kutatók kinc«astóra a kimerítő, sokoldalú, pon- Telve v{m a ievelezés a tos utasításokkal, megjegy- megszülető könyvekre voaesekkel teletűzdelt levéL natkozó 8zámo« megjegyzésFigyelme a konyvillusztra- ^ Knepék kritikusok A las legparányibb reszleteire 6zé jó kióuítósü könyv_ is kiterjed, tudja erzekeltet- hÖ2 megfelelő tartalmat is ni a művésszel, mit ÍS akar. klvánl,ak. Éppen ezért se Knerék egyik kezdemé- Bzeri ^ Bzáma ^ iratok. nyezese volt, hogy a könyv baTI ^ írókhoZj költőkhöz betűi a régi magyar könyv- a kéziratok elolvasása utáni kiadással találjanak tolyto- megjegyzéseknek. Ezen a nosságot. Ezért felkutattak a he]yen ^ük. utalni lehet a régi könyveket es arok be: jeVelezés tartalmi gazdagsatűit kimetszették. Sőt regi gára A közel Bzáz esomónyi irodalmi ritkaságokat adtak irat rendezése a levéltárban ki — az.eredeti,korabeli ki- a végéhez közeledik. Várjuk adas betűinek ujrametszesc- a könyvkultúra, az irodaVCJ; ., , lomtörténet kutatóit. Bízunk Knerek kapcsolatot tarta- benne, hogy a szegedi kutanak a híres külföldi nyom- toknak és révükön az oldákkal. Okét is ismerik világszerte. Se szeri, se száma a meghívóknak, könyvek, nyomdatermékek cseréjének. Részt vesznek a nyomdászkongresszusokon. ott ámulatba ejtik a szakértőket a nyomtatványaikkal, könyveikkel. A külföldi kongreszszusok adnak alkalmat nekik, hogy megbecsült barátokat szerezzenek a magyar tipográfiának. Modern és klasszikus orosz írók novelláit, és skandináv írókat ismertetnek meg a második világháború előtt a magyar olvasókkal. A fasiszták Kner Imrét és testvéreit, a magyar kultúra szorgalmas munkásait elpusztították sok tízezer társukkal tegyütt Auschwitzban. A szegedi Kner-iratok szinte kimeríthetetlen kincsesbányái a művészi könyvnyomtatás tanulmányozóinak. Irodalmi lava'azési anyag Nem kevésbé jelentékeny az a levelezési anyag, amelyet Knerék az írókkal folytattak. Alig van haladó író, akivel ne leveleztek volna. A szegedi Móra Ferenctől a zeneköltő Kodályig, mindenki helyet talál itt. Csak érdekességként jelezzük, hogy Knerék zenebarátok is voltak. Az iratokban egy csomóban egv saitógvűjtemény található Bartókról. Minden érdekelte a családot, ami Bartók Bélával történik. Igaz, az frók jó része csak könyve kiadáséval kapcsolatos tárgyban kerül a gyomaiakkal érintkezésbe, de az ilyen levelezéssel módot az vasóknak sok örömet, tanulságot nyújthatnak majd. Oltvai Ferenc levéltárvezető tervteljesítés, kong. resszusi verseny, Minden szóba került: üzemszervezés, hiányosságok, munkafegyelem A Peild-kormány helyzete máris rendkívül bizonytalanná vált. A franciák a szegedi kormányt támogatják velük szemben, az angoiok és olaszok pedig egy Friedrich István nevű kalandort segítenek, aki legitimista, nyíltan ellenforradalmár bandákat szervez a fővárosban. Pedig Peidlék mindent megtesznek, hogy kedvében járjanak az antantnak és a belső reakciónak. Hangsúlyozzák hogy a kormányt polgári elemek bevonásával, koalíciós alapon kívánják újjászervezni: A Népszava mai száma közli, hogy Nagyatádi Szabó István, a kisgazdapárt kulák vezére, Peidlék meghívására Budapestre érkezett, hogy az új kormány létrehozásáról tárgyaljanak. A szakszervezeti kormány ezen túlmenően tovább gyártja a munkásságot újból guzsbakötő rendeleteit. Ma hatálytalanítják a közalkalmazottak béremelését, akik számára "...1919. évi augusztus 1-től kezdve egyelőre ugyanolyan módon és ugyanolyan összegű illetményeket kell kifizetni, amilyen öszszegű illetményeket 1919. évi március hó 21. előtt kaptak.A kormány nevének egyenes megcsúfolása, hogy az új helyiségbe költözött szakszervezeteket is kilakoltatják Peidlék egyik mai rendeletükkel. • A szegedi lapok teli vannak szenzációs hírekkel és rémhírekkel. Mindegyik a kibontakozásról vezércikkezik, természetesen mind másképpen képzeli el a jövőt. Az éjjel ismét két század indult el Szegedről. A jugoszláv és román zónák közti keskeny, semleges területen keresztül osonnak Dunántúl felé. Egyelőre úgy képzelik, hogy a Duna jobbpartjin észak felé fordulnak és Budapestig meg sem állanak, legfeljebb csak »rendet csinálni.« az ecsetgyári termelési tanácskozáson Semmi rendkívüli dolog nem történt ezen a termelési tanácskozáson, mégis a megelégedettség sugárzott a a dolgozókról és a vezetőkről egyaránt. Nem gőg, nem túlzott önbizalom, csupán ennyi: nem hiába töltöttük el az időt, a tanácskozás hasznosnak bizonyult. Szükséges volt az üzemi tanács újjáválasztása, tanulságos volt Pusztai József igazgatói beszámolója. Az aránylag rövid, de jól kidolgozott beszéd elemezte az üzem első féléves eredményeit. Megállapította, hogy a kényelmetlen gyártmányösszetétel miatt ilyen nehéz időszak nem fordult elő az államosítás óta. Ennek ellenére csaknem sikerült behozni az év eleji elmaradást, és 141,9 százalékra teljesíteni az export-tervet; Csőkkenőben az önköltség, javulóban a minőség és a termelékenység. A belföldi ecsetféleségek is export-minőségben készülnek, mely eredményt a gyár műszaki fejlesztése hozta. A lapos lakkecset nyíró munkába állítása és több üzemrész átrendezése, összevonása feltétlenül javított az ecsetek minőségén. Két új termékkel pedig nőtt a választék. Ha a kongresszusi Pénzt hamisítanak a horthysta tiszt urak ÉrKkit vissmmléknés iz tiykiri sz««tü tllonferralalmí karmiay alsl varas napjaikéi E napokban múlt • negy- la gróf szegedi kormányáven éve, hogy a Tanácsköz- nak sajtófőnöke volt és társaság még hősi harcát megrendelt nálam 200 millió folytatta a cseh imperialista korona értékű fehér bankjehadsereggel, de Szegeden gyet, amilyen szerte az egész már megalakult az önmagát országban forgalomba volt. kinevező "kormány*, s mű- Azt válaszoltam, hogy hozködésbe lépett az Ostenburg- zon írásos megrendelést a különítmény. szegedi kormány pénzügymiA francia imperialista niszterétől, akkor kinyomom hadsereg körülvette Szege- litographgépemen a kívánt det és elszakította a váro6t nyomtatványt. Eckhardt az ország többi részétől. A megígérte, hogy elhozza a szegedi "kormány* sajtófő- pénzügyminiszter írásos nöke, Eckhardt Tibor lett, megrendelését, de addig is aki azzal kezdte működését, fogjak hozzá, mert sürgős hogy megjelent E ngel Vil- szükségük van a ban kjemosnál, a Szegedi Napló és gyekre. Bariilich János kinyomdatulajdonosánál és tűnő gráf ikusom elkészítette a megrendelt fOC millió koro- véseteket, rávittük a kőre a na értékű fehérpénzt, ami- rajzokat és bemutattam lyent a Tanácskormány Pes- Eckhardtnak a nyers nyoten nyomatott. Eckhardtnak matot. Eckhardt tovább vitéz a szegedi fellépése volt az te a nyomatot a kormány első pénzhamisítási kísérle- tagjainak, akik meg voltak te amelyre negyven év táv- elégedve a sikerült pénzhalatából a Szegedi Napló egy- misítással és sürgették a kori tulajdonosa, Engel Vil- nyomás megkezdését. Felkemos a következőképpen em- restem Eckhardtot és kérlékezik vissza: tem az írásos megrendelést, Negyven évvel ezelőtt, mert anélkül nem inditom 1919. júniusában felkeresett meg a gépet. Eckhardt megnvomdámban Eckhardt Ti- ígérte a pénzügyminiszter bor, aki akkor Károlyi Gyu- írásos megrendelésének elküldését, de az nem érkezett meg, hanem megjelent nyomdámban az Ostenburg különítmény tíz tiszti tagja, lefoglalták a nyomdát, felnyitották a raktárai és fegyverrel kezükben parancsot adtak a személyzetnek a gépek megindítására. Mikor meg voltak a kész példányok, elküldtem azokat az ügyészségre, a katonai parancsnokságra és a francia városparancsnokságra. Alig egy negyedóra alatt visszajött úgy az ügyészségtől és a katonai parancsnokságtól is az engedély a nyomásra. Mielőtt azonban megindult volna a gép, megjelent húsz fegyveres spahi kíséretében Bard francia főhadnagy, kitűnően beszélt magyarul és kikergette korbácséval a nyomdából a tiszti különítmény tagjait. Bard lefoglalta a vésetei és később a vésetet a szegedi múzeumnak adta, ajándékozta, ahol valószínű ma is őrzik, mint bizonyságát annak, hogy Eckhardt szegcdi pénzhamisítása nem sikerült. Ür György munkaversenyben nem is produkálhatott még az Ecsetgyár különösebb eredményeket, a lehetőségek jórészt adottak a verseny fellendülésére és végső sikerére, Stk buziszilás Az igazgatói beszámoló további részében foglalkozott az ecsetgyári dolgozók életszínvonalának emelkedésével. Megemlékezett a városi tanács által lehetővé tett átlagbér-emelkedésről, végezetül pedig taglalta az újítómozgalom jelenlegi hflyzetét. Kevés újítás születik az üzemben, holott az újítási feladatterv széles utat enged a kibontakozásra. A beszámolót meglepően sok hozzászólás követte. Mi volt ezek lényege? Nem a panaszkodás, nem a követelőzés, hanem az öntudat áradása, a versenykihívások sokasága. Az Ecsetgyár termelési tanácskozásán a dolgozók újabb lendületet adtak a kongresszusi munkaversenynek. Rögtön az első felszólaló, Kiss Gyuláné az iskolai ecsetet gyártó részleg nevében vállalta, hogy augusztus 20-ig, alkotmányunk évfordulójára három százalékkal túlteljesítik tervüket, ő maga 5 százalékot ajánlott fel, tökéletes minőség mellett. IsMai aesat — Iráni ncsat És versenyre hfvta a lyoni ecsetek készítőit. A lyoni sták persze elfogadták a kihívást. Dobó Istvánná a szurkoló, Bartók Ferencné a kötő, Galló Sándorné a laposlakk-készítő részleg neveben tett vállalást. Korom Józsefné Szakáll Rózsikát, Kulip Ida pedig Kenéz Györgynét hívta ki párosversenyre. Gera Júlia, az összeszerelő művezetője öt pontból álló versenykihívást olvasott íel a művezetőknek címezve. Megtapsolták. Természetesen üzemi problémák is kerültek felszínre a megbeszélésen, nem hiába a termelési tanácskozás az üzemi demokrácia legnyilvánosabb fóruma. Győri Géza meós aggodalmát fejezte ki. hogy a szép vállalások teljesítését nem akadályozza-e a sok rossz mérleg? Gera Júlia egy gumibeöntögép munkába állítását kérte, Bartók Ferencné a fürdőkben használatos fapapucsokról ejtett szót, Makra Jáno6 párttitkár többek között a faműhelyben levő szervezetlenségre hívta fel a figyelmet. Pusztai József igazgató zárószavából is arra derült fény, hogy mennyi lelkesedés, mennyi megoldóra váró kérdés merülhet tel a munkások okos gyülekezetén! Minden szóba került itt, ami csak érdekelheti az üzem dolgozóit: az ifjú Illés János egyetemi ösztöndíjban való részesítéséről, a versenyfelajánlásokon át, egészen a fegyelmezetlen Zana ügyéig. Qldlio ital Nagy sikere Van a Szegedi Konzervgyár által forgalomba hozott különhöző gyümölcsleveknek. Van aki a meggy ízű, van aki a málnaízű üdítő italra esküszik. Mindkettő kellemes italú, különösen, ha jégbehűtött. Mostanában újra polgárjogot nyert a szalmaszál is, amelyen keresztül a fogyasztók a gyümölcslevet kiszopogathatják a takaros üvegekből. A szalmaszállal együtt szervírozott gyümölcslé a szabadtéri játékok idején maradhatatlan el-, vendéglők, éttermek szegedi | Iáiról. A Szegedi Konzervgyár azonnali belépéssel alkalmaz noi munkavállalókat segédmunkásnak 18 éves kortól kezdődően. Jelentkezés reggel 6 órától a vállalat munkaügyi osztályán. Házépítéshez, javításhoz építőanyagok a TÜZÉP-telepeken kaphatók. Rendelkezésre áll: 4 cement, cserép, tégla, kőpor, kavics, betoncső és kútgyürü.