Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-05 / 182. szám

V/LAG PROLET ARJAI, EGYESÜLJETEK - — ^^ ' '•• - —- ; _ A MAGYAR S I SOCL A L I S T A MUNKÁSPÁRT LAPJA XV. évfolyam, 182. szám Ára: 60 fiUér 1959. augusztus 5. szerda 0mmmKiiiimmmmmKiw é I Ma: Befejeződött a bécsi Világifjúsági Találkozó ^IIINIIIIIIIIUIINNIIIIIIIINITITITIIHIMMIINIIIIIIIIIIIIIIII^ II béke minden őszinte híve csak üdvözölheti A Minisztertanács elnöke, dr.Míinnich Ferenc is megtisztelte Hruscsov és Eisenhower látogatáscseréiét — mondotta az Izvesztyija című szovjet lapnak adott nyilatkozatában dr. Münnich Ferenc Az »Izvesztyija« című szovjet lap keddi számának elso oldalán közli azt a nyilatkozatot, amelyet dr. Münnich Ferenc elvtárs, a Minisztertanács elnöke adott a lap munkatársának Hruscsov és Eisenhower találkozójának hírével kapcsolatban. — E megállapodás a Szovjetunió békepolitikájának logikus voltát bizonyítja — mondotta dr. Münnich Ferenc a lap tudósítójának. — Ez a politika meghozza eredményeit. A nyugati vezetőknek számításba kell venniük országuk közvéleményének magatartását s a tárgyalások útjára kell lépniük. A béke minden őszinte híve csak üdvözölheti ezt az új megállapodást a kölcsönös látogatásról — fejeződik be a kormány elnökének nyilatkozata. * Minden más esemény a háttérbe szorult Hruscsov és Eisenhower bejelentett találkozójának hírére — ebben a mondatban lehetne összegezni a kommentárok és megállapítások leglényegesebb mondanivalóját, amely az elmúlt két napon a világsajtóban a két vezető hatalom kormányelnökének látogatáscseréjével kapcsolatban különös kihangsúlyozást érdemel. A lapok — a dolgok természeténél fogva — elsőoldalas cikkekben foglalkoznak Hruscsov és Eisenhower találkozójának a világpolitika további alakulására gyakorolt hatásával. Alábbi összeállításunkban fontosabb fővárosok lapjainak cikkeiből idézünk:*** Moszkva: Az AFP francia hírügynökség moszkvai tudósítója arról számol be, hogy a szovjet főváros diplomáciai köreiben "jó hírként* üdvözölték a két államférfi cserelátogatásának bejelentését. A fenti körök hangsúlyozzák, hogy et az esemény nagyban csökkentheti a nemzetközi feszültséget, hozzájárulhat a nézeteltérések elsimításához, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közeledéséhez. Washington: A legtöbb amerikai politikus és a két vezető párt tagjai örömmel üdvözlik a tényt, hogy a világ két vezető hatalmának feje találkozik. A Reuter angol hírszolgálat szerint Eisenhower elnök hétfői sajtóértekezlete azt mutatta, hogy a Hrusesovval folytatandó megbeszéléseit további kelet-nyugati tárgyalások, esetleg a csúcsértekezlet előkészítésének tekinti. Az ENSZ diplomáciai köreibői nem tartják lehetetlennek, hogy Hruscsov felszólal az ENSZ közgyűlésén is. Az egyik vezető tisztviselő kijelentette: "A legnagyobb örömmel üdvözölnénk körünkben Hruscsovot.* Newyork: A nagy amerikai város lapjai óriási terjedelemben foglalkoznak a látogatások hírével. Általában kedvezően fogadták az esemény bejelentését. A "Nem York Times* kommentárjában azt írja, hogy Eisenhower elnök személyes tekintélyével próbálja előmozdítani a kelet-nyugati tárgyalások eredményességét. A lap ugyan hangot ad bizonyos körök véleményének, amely szerint "nem szabad vérmes reményeket fűzni a megbeszélésekhez*, de megállapítja azt a tényt, hogy az amerikai nép rokonszenvez a szovjet néppel és az is viszonozza ezeket az érzelmeket. A »New York Herald Tribüné* a másik nagy NewYork-i lap a következőket írja: "A kölcsönös látogatások előnyösek és Eisenhower részéről barátságos és konstruktív cselekedet volt meghívni Hruscsovot, hadd lássa a saját szemével az Egyesült Államokat. Ez mindenesetre hozzájárul a két nagy nemzet megértésének növeléséhez*. Párizs: Hétfőn este terjedt el a francia fővárosban annak a híre, hogy Hruscsov szeptemberben az Egyesült Államokba utazik és Eisenhower még az ősszel a Szovjetunióba látogat. Sokan rádiókból, a televízióból értesültek róla, mások a "Francé Próbaidős tanulók A tejföl-töltő automata csaptelepét szereli össze a Vas- és Fémipari KTSZ két próbaidős tanulója, Szombati György, valamint Ludányi Ferenc. Még messze vannak mindketten ahhoz, hogy járatosak legyenek a szép vasasszakmában, de mesterük, Lörincz István, a szövetkezetvezetőségi tagja máris rajtuk tartja a kezét. Akiket pedig a negyven éves gyakorlattal biró, idős mester tanít, azok rendszerint kiváló dolgozókká lesznek. Lőrincz István tíz év óta tagja a ktsz-nek, s azóta vagy harminc ipari tanuló vált jó szakemberré a keze alatt. Nem vallott szégyent soha velük, mint ahogy bizonyára nem vall szégyent az igyekvő új, próbaidős tanulókkal sem. Soir* című lapból olvasták a nagyjelentőségű bejelentést. Az Eisenhower—Hruscsov-találkozó a nemzetközi helyzet enyhülésének biztosítéka — írja a lap genfi tudósítója, s hozzáteszi: a francia küldöttség, amely immár több mint 48 órája "diszkréten hallgatott* végre hallatja hangját: "Tájékoztatva voltunk Eisenhowernek Hruscsov meghívását illető elhatározásáról. Ez az esemény szerintünk a korábbi szovjet—amerikai kölcsönös látogatások természetes fejleménye. Reméljük, hogy Eisenhower moszkvai, valamint Hruscsov washingtoni utazása elősegíti a nemzetközi feszültség enyhítését.* A "Combat« című francia lap írja: a két államfél fi megbeszélései enyhítik a feszültséget, s ez önmagában is reménytkeltő jelenség. Annak idején Európa fedezte fel Amerikát — írja a "l'Humanité*, a Francia Kommunista Párt lapja — és úgylátszik, most Amerika felfedezi a Szovjetuniót, a szovjet hatalmat. Idézi a Monde washingtoni tudósítóját, aki megállapítja, hogy Eisenhower eme elhatározásában a nép és a kongresszus többségének támogatására számíthat. Ezzel kapcsolatosan René Andrien a következőket írja az "Humanité*-ban: Amikor a nemzetközi feszültség enyhülését várják világszerte a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatának javulásától, a francia külpolitika — milyen anakronizmus! — még mindig a hidegháború folytatására törekszik. Valamikor azt mondták, hogy a francia tábornokok mindig elmaradnak egy háborúval, Lehetséges — teszi fel a kérdést az "Humanité* hogy lemaradunk egy békéről? London: Az angol sajtó óriási örömmel üdvözli a látogatások hírét. Egynéhány lap "csodáról« ír és kijelenti, hogy ez a legjobb újság a háború óta. "Éljen, tárgyalnak*! — írja a "Daily Herald*, majd kijelenti, az az elhatározás, hogy a két államférfi leül a tárgyalóasztalhoz, a legfontosabb esemény a nemzetközi életben Sztálin halála óta. A "Times* vezércikkében "örömmel üdvözölhető távlatnak* nevezi az Eisenhower—Hruscsov találkozót. A lap mbegállapítja, hogy Adenauer valószínűleg bizalmatlanul szemléli a fejleményeket, mert attól fél, hogy a nyugati szövetségesei cserben hagyják. Belgrád: Tito elnök a "Tanjug* jugoszláv hírszolgálati irodának adott nyilatkozatában örömmel üdvözölte Hruscsov és Eisenhower cserelátogatásának hírét. kijelentette, hogy ettől a találkozástól sokat vár a nemzetközi légkör megjavítása szempontjából. látoga lásával a Szegedi Szabadtéri Játékokat (Liebmann Béla felv.) A szabadtéri játékok heteiben a párt és a kormány, valamint az egyes minisztériumok vezetői közül számosan meglátogatták Szegedét és részt vettek az egyes előadásokon. Legutóbb augusztus 3-án — Szegedre érkezett a Sztanyiszlavszkij és Dancsenko Színház balett-társulatának zaróelöadására dr. Münnich Ferenc elvtárs, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja ls. Ugyanezen a napon tekintette meg az Esmeralda előadását dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze is. Dr. Münnieh Ferenc, a Minisztertanács elnöke elismerését fejezte ki a szovjet vendégművészek produkciójáért és szünetekben elbeszélgetett Szeged tanácsi és pártszerveinek vezetőivel, valamint a szovjet balett-társulat több tagjával és vezetőjével. A szabadtéri játékok felújításával kapcsolatos munkáért megelégedését fejezte ki a város vezetőinek és dolgozóinak, s a felújításban közreműködő társadalmi szervezeteknek. Képünk az előadás szünetében készült, amint dr. Münnich Ferenc és dr. Szénási Géza Biczó Györggyel, 3 városi tanács v. b.-elnökével és V. P. Burmejszterrel, a szovjet balett-társulat balcttmesterével beszélgetett, * * . » (..»'-••» <1 « G ' ( H * f LÍÍRI' Döntés — a világ megelégedésére Hosszú idő óta nem gyakorolt nemzetközi vonatkozású hír akkora hatást a világközvéleményre, mint az a bejelentés, hogy Hruscsov szeptemberben Washingtonba, Eisenhower pedig még ez év őszén Moszkvába látogat. Attól kezdve, hogy a két kormányfő kölcsönös látogatását a moszkvai, illetve az amerikai rádióállomások világgá röpítették, úgyszólván ez a kizárólagos beszédtéma a legszámottevőbb fővárosok kormányköreiben csakúgy, mint a nemzetközi politika eseményeit figyelemmel kísérők eszmecseréjében. Mindenütt — s disszonáns hangok eddig még Bonnból sem hallatszottak — az a vélemény, hogy bölcs dolog volt a két kormányfő találkozóját nyélbeütni s lehetőséget biztosítani arra, hogy az a két politikus, akiknek döntései az egész világpolitika alakulására kihatnak, eszmecserét folytasson. Az elhatározás, hogy a meghívót elküldjék-e Hruscsovnak és Eisenhowernak, már évek óta vajúdik, azóta, amióta nyilvánvalóvá vált, hogy a két kormányelnök közötti megbeszélések jelenthetik csupán a kiindulópontját a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat szemöen állító problémák megoldásához, s mentől előbb kerül e találkozókra sor, annál hamarabb veheti kezdetét a világproblémák rendezése. Az a tény, hogy e meghívásokra most sor került, azokat igazolja, akik bíztak abban, hogy Washingtonban is előbb-utóbb a realitások szelleme, a kérdések tárgyalások útján való rendezésének gondolata válik uralkodóvá. Moszkvában ugyanis már jónéhány esztendő óta az volt a vélemény, hogy a szovjet és az amerikai kormány vezetőjének találkoznia és tárgyalnia kell a két ország ellentéteinek megoldásáról. Washingtonban eleinte ezt a gondolatot elvetették, s arra az álláspontra helyezkedtek, hogy először a nagyköveteknek, majd a külügyminisztereiknek kell tárgyalniuk, hogy azután — ha e megbeszélések megegyezéssel végződnek — a két kormányelnök folytassa legmagasabb szinten a tanácskozásokat. A "fokozatosság elve« e téren azonban — mint kitűnt — nem volt alkalmazható, legfőképpen azért, mert a két ország ellentétei annyira szövevényesek, hogy kibogozásukat csak a kormányfők kezdhetik meg a siker kilátásaival,, tömörebben: övéké a haladék nélküli döntés kizárólagos joga. A legutóbbi négy-öt nap óta, amióta szárnyra kelt a hír, hogy Hruscsov Washingtonba és Eisenhower Moszkvába látogat, a világsajtó szenzációhajhász orgánumai találgatják, hogy melyik kormányfő hívta meg először a másikat? A kölcsönös látogatásról szóló bejelentés összehangolt döntést igazol, mert hiszen a látogatások mindkét ország érdekeit szolgálják. Kétségtelen azonban, hogy a szövjet kormány részéről mindig is nyomatékosabban húzták alá e találkozók szükségességét, s hogy az amerikai kormány végülis ilyen értelemben döntött, alapot ad annak feltételezésére, hogy ' a józan ész politikája Washingtonban is megkezdte térhódítását. Bizonyos az Is, hogy Mikojan és Kozlov washingtoni és Nixon moszkvai útja szintén "sokat nyomott a latba* de hogy a végső döntésnél a régóta hangsúlyozott szovjet álláspontból történt a kiindulás, azt talán a legkézenfekvőbben az igazolja, hogy az elhatározás közzététele olyan időpontban történt, amikor a genfi külügyminiszteri értekezlet eredményes befejezésének lehetősége a lehető legkevesebb. Eisenhower bejelentése tehát lényegében annak a hruscsovi álláspontnak az elfogadása, mely szerint a kormányfők találkozására éppen a legproblematikusabb kérdések eldöntésénél van szükség. S hogy találkozásuktól új politikai szakasz kezdetét várja a világ, mutatja az a körülmény, hogy még a legérdekeltebbek számára is kevésbé lényeges, milyen formulával fejezik be, vagy függesztik fel — valószínűleg ma — a külügyminiszterek genfi értekezletüket. Az sem "izgalmas*, hogy a nyugatberlini kérdésben sem született döntés, mert hiszen általánosan vallott nézet, hogy a két kormányfő találkozóján megoldást lehet találni a döntésre érett kérdésekben. S az sem kétséges, hogy a külügyminiszterek a kérdéseket elvitték a döntés ponjáig. Hruscsov és Eisenhower találkozása természetesen nem fogja azt eredményezni, hogy minden problémára megoldást találnak. De ha közelebb jutnak egymás megértéséhez, ebből a világnak csak haszna származik.