Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-26 / 199. szám
7 Csütörtök, 1959. augusztus 20. A viszontlátásra, Szeged! Cikkünk Írója a Bolgár Újságírók Országos Szövetsége vezetőségének és a bolgár Hazafias Arcvonal plovdlvl városi bizottságának tagja. Szegedre a bolgár testvérvárosunkból, Plovdtvból érkezett delegációval látogatott el és visszautazása előtt írta alábbi cikkét a Délmagyarorszag számára. A z emberek közötti igaz barátság olyan mély, mint a tenger, olyan tiszta és magas, mint a májusi ég és olyan erős és edzett, mint az acél. Nincs szebb szó ennél a szónál: barátság. A világ minden nyelvén egyformán szépen és mélyen hangzik. Igaz barátság fűzi össze tartósan a magyar és bolgár népet. És ebben az esetben nemcsak a közös történelmi sorsról van szó — mindkét nép igen sokat szenvedett — és nemcsak a nemzeti sajátosságok megrázó hasonlóságáról van szó, mint példás munkaszeretet, heves vérmérséklet, különösen nagy tudományszomj, a szabadság utáni igen erős vágy, meleg emberszeretet, és a többi népek megbecsülése. Másról van szó. Mert amikor mi a barátságról beszélünk, mi nemcsak a múltra emlékezünk vissza, de a jelenről is szólunk. Mi, bolgárok tiszta szívünkből szeretjük a magyarokat. A magyar nép hazája igen drága nekünk is. A Dráva melletti, bő kenyeret termő földekben ezer és ezer bolgár harcos csontja fekszik. Az ő sírköveik a bolgár—magyar barátság útjelzői. Most közös eszmék is összekötnek bennünket, a marxizmus— leninizmus eszméi, úgyszintén célunk is közös, a szocialista népek nagy családjának kiépítése, amelyben az első helyet a nagy Szovjetunió népei foglalják el. Magyarország és Bulgária! Szeged és Plovdiv! Ezek a szavak felmérhetetlenül hatnak ránk. Mi, a Hazafias Arcvonal plovdivi bizottságának küldöttei eljöttünk Szegedre a Hazafias Népfront meghívására, a szegedi testvérek iránt érzett szeretettől eltelt szívvel. Itt felejthetetlen órákat, napokat töltöttünk. A szavak egészen elhalványulnak, ha ki akarjuk fejezni azt, amit láttunk, amit hallottunk és amit átéreztünk. A szegediek vendégszeretete és szeretete meglepett és mélyen megindított bennünket. őszintén megmondom, hogy úgy mondjam, »kirabolva? térünk vissza hazánkba. Szeged városában hagyjuk szíIrta: Metodi Tanév vünk egy részét. És legyenek meggyőződve, kedves barátaink, kedves elvtársaink, hogy mi újból eljövünk Szegedre, hogy egy időre ismét visszaszerezzük azt, amit önöknél hagytunk. A Hazafias Népfront funkcionáriusai, a munkások és a termelőszövetkezeti dolgozók, mindenki, akikkel találkoztunk, foglyul ejtették szívünket szeretetükkel és azzal o törekvéssel és csodálatos gondoskodással, amellyel mindent el akartak mondani és meg akarták mutatni. És el kell ismernünk, mi egyszerűen zavarban vagyunk ettől a figyelmességtől és szívélyes gondoskodástól. Megéreztük a szegediek szeretetét és barátságra nyílt szivét. Találkoztunk munkásokkal a cipőgyárban, a konzerv- és gyufagyárban. találkoztunk a Haladás Tsz szövetkezeti tagjaival, a szegedi egyetem tudományos dolgozóival, találkoztunk szegediekkel az üzletekben, az utcákon, a város terein és parkjaiban. Minden találkozó a bolgár— magyar barátság megindító kifejezője volt. Találkoztunk a magyar ember nagy és forró szívével, láttuk a magyar ember munkaszeretetét, a munkája iránti komolyságát, láttuk mennyire vágyik a magyar ember a békés baráti kapcsolatban gazdag életre. Láttuk azt a kemény elhatározását, hogy az MSZMP vezetésével az ország hajóját a szocializmus és kommunizmus boldog partjaira vezérelje, Czeged város csodálattal telit el bennünket nemcsak gazdag múltjának romantikájával, Dankó Pista-dalaival és a város kulturális emlékműveivel, hanem a széles, aszfaltozott utcáival, a szabályozott medrű Tiszával, a gyárakban folyó élet dinamikájával és az esti órák és ünnepnapok csendes nyugalmával. Milyen nagy hasonlóság van Szeged és Plovdiv között. Mindkét városban sok a zöldellő park és a nyíló virág. Már pedig, ahol zöldellő fák és nyíló virágok vannak, ott olyan emberek laknak, akik szeretik a szépet az életben és szeretik magát az életet. Valóságos sikert jelent, hogy három évvel ezelőtt Szeged és Plovdiv testvérvárosi és nagyszerű baráti kapcsolatok alapját fektették le. Nehéz megmondani, lehetett volna-e szerencsésebb választást tenni. Ez a barátság fűti a szegediek és plovdiviak szívét, úgy virít, mint a tavaszi virág, növekszik és bővül nap mint nap. 1956ban a szegedi városi tanács és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának küldöttsége járt Plovdivban. Ugyanebben az évben a plovdivi néptanács küldöttsége viszonozta ezt a látogatást. Most pedig a Hazafias Arcvonal plovdivi funkcionáriusai is eljöttek vendégségbe a napos és elbűvölő Szegedre. 1956 októbernovemberének aggasztó eseményei elmúltak. Mint mennydörgés, nyári zivatar vonultak el felettünk. Az ég most újra tiszta és kék. Tiszta és fényes napfény süt ránk újra. Es mindig is sütni fog! Találkoztunk a Hazafias Népfront aktivistáival. Meleg, szívélyes elvtársi beszélgetéseket folytattunk egymással. Kicseréltük tapasztalatainkat, gazdagon előkészítettük a talajt, amelyen a jövőben barátságunk csodálatos virágai nyílnak majd. Uj érzésekkel, új gondolatokkal és új benyomásokkal gazdagodva térünk vissza hazánkba. Szegeden igen sok igaz és őszinte barátot hagyunk. Sok barátot szereztünk magunknak. Szivünket megfogták és rabul ejtették, a szegediek figyelmességükkel és vendégszeretetükkel. ÍM ély meggyőződésünk, hogy a kölcsönös találkozások és az együttműködés még tovább szélesedik. Minél előbb szeretnénk Plovdivban látni szegedi munkásokat, szövetkezeti, falusi dolgozókat, tudományos dolgozókat, újságírókat, sportolókat.,. Nagyon sok plovdivi lakos is szerencsésnek érezné magát, ha meglátogathatná a szegedi szabadtéri játékokat. Mert van-e szebb dolog a népek közötti barátságnál? Viszontlátásra, szépséges Szeged! Gyöngysorod legszebb példányait az emberek jelentik. Újból találkozni fogunk velük, okvetlenül találkozunk még! (Fordította: dr. Marinov József). Gazdasági életünk rendjének őre a vállalati döntőbizottság Régebben a cégek, vállalatok egymás közti ügyes-bajos dolgait a bíróságok intézték. Az ügyintézés alaposságában akkor sem volt hiba, csakhogy néha hónapokig elhúzódott, mire döntés született egy s más kérdésben. Ezért állították fel a döntőbizottságokat a megyeszékhelyeken, hogy levegyék a bíróságok válláról a terhet, és ugyanakkor meggyorsítsák a vállalati ügyek elintézését. A szegedi döntőbizottság 1957 második félévében 207, tavaly összesen 412, az idén eddig 422 peres ügybea hozott határozatot. E számok is mutatják, hogy szükség volt az új intézményre. Mutatják egyúttal azt is, hogy egyre szaporodik a munkája. A veszedelmes kötbér és a kártérítés Az előforduló esetek negyed része kötbér-ügy. Január óta 87 kötbérezés (ebből 57 meghiúsulási, 18 minőségi és 17 késedelmi) futott át a döntőbizottságon jogerős határozattal. Két egyforma ügy nincs, de azért érdemes néhányat példának felemlíteni, A Szegedi Kertészeti Vállalat benzint és olajat rendelt az Ásványolajforgalmi Vállalattól. Amikor a szállítás ideje eljött, arra hivatkozván, hogy nincs tárolásra alkalmas edénye, a Kertészet lemondta rendelését. Mintha nem is tudták volna előre, hogy hiányzik a tartály. Meghiúsulási kötbért fizettek. A veszedelmes kötbér okai között főként a tervfegyelem, vagy a szerződéses fegyelem megszegését találhatjuk valamelyik fél részéről. A döntőbizottság éppen e fegyelem lazulása ellen lép fel minden esetben a legnagyobb szigorral. Két érdekes eset Néha egészen lehetetlen esetek is felszínre kerülnek. A Délmagyarországi Textilnagykereskedelmi Vállalat textilanyagot szállított a sarkadkeresztúri földművesszövetkezetnek. A FÖLDSZÖV tiltakozást jelentett be az áru rossz minősége miatt. A minőségi kifogást a DÉLTEX elfogadta, és vállalta az anyag kicserélését. Erre mégsem kerülhetett sor, mert közben eladták a selejtes textíliát, végeredményben a vevők károsultak. A döntőbizottság kénytelen volt az eljárást megszüntetni és átírni a MESZÖV-nek, hogy vonja felelősségre a földművesszövetkezetet. Ne:A ez történt a Szegedi TÜZÉP és a Csongrád megyei Építőipari Vállalat közt folyó perben. Az építők beton kéményajtókat, kútgyűrüket, valamint betoncsöveket adtak vasútra Hódmezővásárhelyt, mikorra azonban a Tisza-pályaudvarra ért a szállítmány, annak egy része szétrepedezett, összetört. A döntőbizottság meghallgatva a MAV szakvéleményét, megállapította, hogy a betoncikkek csomagolása hiányos volt és ezért a Csongrád megyei Építőipari Vállalatot kártérítésként a tönkrement áruk értékének megfizetésére kötelezte. Hivatalból közbelép A legkülönbözőbb kötbér, kártérítési perek mellett sokszor határoz a bizottság kölcsönök, bérleti díjak, szerződéskötési és fuvarozási ügyekben is, ha a felek hozzáfordulnak. Vannak azonban olyan esetek, mikor népgazdasági érdektől vezetve, vagy a lakosság érdekelnek figyelembe vételével hivatalból indít eljárást egy-egy cég ellen a vállalati döntőbizottság. Ez fordult elő a Mérey utcai "C—tömb felépítése és a Petőfi-laktanya átalakítása után, amikor a lakosság bejelentése nyomán arra kötelezték a kivitelezőt, hogy hozza rendbe az úgynevezett garanciális hibákat. Annak idején hírt is adtunk róla, hogy a javításokat elvégezték, egyedül a szuvas parkett kicserélése maradt hátra. Most annak megállapítása folyik, hogy a rossz parkett miatt kit terhel az anyagi felelősség. Másik eset nemrégiben a Szegedi Férfiszabó KTSZ-nél történt. A Hazai Pamutszövőtől és a Pápai Textilgyártói első osztályúnak minősített, azonban konfekcionálásra alkalmatlan ballonvásznat kaptak. A döntőbizottság idejében lépett közbe, s valószínűleg kártérítési per lesz a dolog vége. Sokrétű, felelősségteljes feladat A vállalati döntőbizottság vezetője, dr. Tóth Lászlóné még sok érdekes ügyet tud elmesélni munkájával kapcsolatban. Az elmondottakból is kitűnhet, milyen sokrétű, milyen felelősségteljes a bizottság feladata. A törvényességet, a tervet, gazdasági életünk rendjét védi a tárgyilagosság, a méltányosság, a jog alapján. Olyan szerv a vállalatok között, mint a magánemberek pereskedésében a bíróság. És nemcsak lényegét tekintve, hanem külsőségeiben is hasonlatos hozzá: a tárgyalóasztalhoz kerülő felek számára legalább akkora respektusra kényszerít. Fehér Kálmán Szegedi fodrásziparosok és az irodalom ... Városszerte élénk az érdeklődés a Hazafias Népfront kulturális bizottsága által szervezett -Ki tud többet Szegedről? verseny kérdőívei iránt. Már többször hírt adtunk lapunkban a versenyről. Az üzemekben szétosztott kérdőívek jelentős része kitöltve beérkezett Jövőre dél-magyarors2ági jellegűvé szélesítik a szegedi ipari vásárt (Folytatás az 1. oldalról.) letni, hogy az esetenként gyorsan felállítható és szétszedhető legyen. Külön felhívták a figyelmét a rendező szervnek, hogy a vásár befejeztével jövőre egy-két nap alatt távolítSzobafestést, mázolást vállalok. Olcsó áraimról gyóződjön meg, hitelképesnek részletre is. JENEI SÁNDOR, szivárvány utca 7. Határsávom van, Röszkére. tanyára hívásra kimegyek. A Szegedi Cipőgyár fiú ipari tanulókat vesz fel Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti Irodájában reggel 8 h-tól. tassa el a kiállítási pavilonokat a vásár idejére igénybe vett utcákról, és ez utóbbiakat a legrövidebb időn belül nyittassa meg a forgalom számára. Kötelezték a tanács ipari osztályát, hogy a következő ipari vásár tervét egy hónapon belül terjessze a végrehajtó bizottság elé, hogyannak megvitatása után mindjárt megkezdődjék a következő ipari vásár előkészítése. Végezetül a városi tanács végrehajtó b>_>ttsága dicséretben részesítette a vásárt rendező ipari osztály dolgozóit és köszönetét fejezte ki a vásáron résztvevő minden szegedi és környéki vállalatnak, intézménynek, szövetkezetnek, kisiparosnak és mindazoknak, akik valamilyen módon lehetővé tették a vásár sikerét. Beszélgetés Szegeden UUt\a,'xos ícfoiGurt Uj színmű bemutatóján tapsolt a napokban a bukaresti Nemzeti Színház közönsége. A "Vlajku és fiai? című háromfelvonásos darabot annak a tíznapos ünnepi színházi fesztiválnak alkalmával adták elő, amelyet a román fővárosban augusztus 23-a, a román nép felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére rendeztek. E tíz napban az utóbbi évek legkiemelkedőbb darabjai kerültek a színházlátogatók elé s ugyanakkor azok a darabok is, amelyeket szerzőjük e nagy nemzeti ünnep tiszteletére írt. Ez utóbbiként került bemutatásra a "Via)ku és fiai". A darab szerzője, Lucia Demetrius, most itt beszélget a szegedi tanácsházán. Részt vett a szegedi és környékbeli harcokban elesett román hősök emlékművének avatásán, s a színházi ünnepségeken is. Hazánkba a román béketanács küldötteként, mint annak országos elnökségi tagja érkezett, a magyar béketanács meghívására. így jött el Szegedre is. Kiváló alkalom ez, hogy a neves írónő darabjáról érdeklődjünk. — A címben szereplő Vlajku, csökönyös román középparaszt, aki érzi ugyan a termelőszövetkezeti gazdálkodás szükségességét, előnyeit, de büszkeségből, rátartiságból nem akar letérni a megszokott útról, — mondja az őszülőhajú. de fiatalos mosolygású irónő. — Vlajku fiai azonban sorra szakadnak el tőle és ennek kapcsán arra törekedtem, hogy a fiúk fejlődésében, felvilágosodásában különböző jellemeket formáljak meg, sajátos egyéniségeket, akik megvívják a maguk belső harcát. Végül az öreg is átáll a kollektív gazdálkodás oldalára, anélkül azonban, hogy álláspontját feladná, pusztán a föld szeretete viszi a szövetkezetbe. Uj formát nyer büszkesége a szövetkezetben. Korábban is azt hangoztatta, hogy nincs nálánál különb gazda, végül pedig kiszélesedik ez az elgondolás olyanformán, hogy nem lesz senki, aki felvegye a versenyt a szövetkezettel, amelyben ő dolgozik. Igyekeztem azt megmutatni, hogy a Vlajku-féle emberek a maguk hibáival és erényeivel egyaránt hasznosak lehetnek a kollektív gazdálkodás nagy lehetőségeket nyújtó kereteiben. — Hogyan fogadta a közönség az előadást? —Örömmel tapasztaltam, hogy érdeklődés előzte meg a bemutatót. A közönség élénken reagált a mondanivalómra, s derűsen fogadta az öreg Vlajku egy-egy maradi megjegyzését, néhol groteszkül csökönyös magatartását. A siker majd a további bemutatókon válik el... — Ismerve korábbi darabjai, külsősen a bukaresti és vidéki színházakban egyaránt bemutatott »Három nemzedék« nagy sikerét, biztosan ezúttal sem lesz hiány a színházlátogatók érdeklődésében. De még néhány szót kérdeznénk magyarországi útjáról, tapasztalatairól. — Már harmadik alkalommal járok Magyarországon, s mindig szívesen jövök ide. Nagyon boldog vagyok, hogy mostani utam alkalmával eljöhettem ide, Szegedre is. Először vagyok ebben a szép városban, amely már az első percekben megkapott parkjaival, rendezettségével, de különösen melegszívű embereivel, akiket itt megismerhettem. Sajnos, csak alig egy napot tartózkodhatom itt, ezalatt a szegedi békeharcosok munkájáról is folytatok megbeszélést Lacsán Mihályné elvtársnövel. Budapesten Darvas Józseftől, az Országos Béketanács elnökétől tájékozódtam a magyar békemozgalom munkájáról, hogy eleget tegyek megbízóimnak. a román békeharcosoknak, akik szeretnének minél szorosabb barátságot fenntartani a békéért küzdő magyar dolgozó emberekkel. (1. z.) a verseny rendezőségéhez. Legtöbb kérdőívet a Szegedi Cipőgyárban töltöttek ki és küldtek be. De más szegedi üzemek: az Ecsetgyár, a Szegedi Kenderfonógyár, a Ruhagyár, a Posta, a Jutaárugyár, a Textilművek és a Konzervgyár ls szépen kivette részét. A Fodrászipari Ktsz dolgozói is sok kérdőívet töltöttek ki. Csak egy kérdéssel nem voltak kibékülve, azzal, hogy mi köze van a szegedi fodrásziparosoknak az irodalomhoz. Többen méltatlankodva utasították el a kérdést, mint rossz viccet. Aztán jöttek rá, hogy mégis van valami köze, hiszen Cserzi Mihály a szegedi irodalom egyik jellegzetes alakja "civilben? fodrászmester volt. A beküldött kérdőívek értékelése már folyik. A csapatversenyben résztvevő üzemi csapatokat most állítják össze, s a csapatok tagjai lázasan "készülnek? a szombat esti nagy versengésre, mert senki sem akar ott a közönség színe előtt szégyent vallani. Az üzemi közönségszervezőknél mind többen vásárolják meg a jegyeket szombat estére. Megéri, hiszen nyerhetnek azok is, akik nem tudtak a kérdőív minden kérdésére helyes választ adni. Az egyéni versenyre pedig ott a helyszínen is be lehet majd nevezni. S akik nem versenyeznek. azok is jól szórakozhatnak. Biztosíték erre a mulatságos keretjáték, amelyet a Szegedi Nemzeti Színház művészei adnak. Fájdalommal tudatjuk, hogy drága Jó férj, apa, nagyapa, ld. IMRE I.AJOS életének so. évében hoszszú szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 27én 14,30 órakor lesz a Dugonics-temetőben. Gyászoló család