Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-19 / 194. szám

Ma: MAGVAR SZOCIALISTA Jelentős társadalmi munka gj Újszegeden f r D r A i Alkotmányunk L A r J A g dicsérete XV. évfolyam, J94. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1959. augusztus 19. = Csongrád megye és Szeged kiskereskedelme több mint 1 milliárd forint forgalmat bonyolított le 1959 első fél évében Olmuélerem Szolidban Már ismeretes 1959 első fél évének mérlege a Statisztikai Hivatalnak a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális helyzetéről szóló jelentéséből. Ez ismerteti az országos adatokat, amelyek a sok helyi, megyei, városi tényeket foglalják össze. Számunkra nem érdektelen e részjelentések szegedi és Csongrád megyei adatai, amelyekből a többi között megtudhatjuk, hogyan alakult itt helyben a kereskedelmi áruforgalom Szeged és Csongrád megye kiskereskedelme 1959 első fél évében több mint 1 milliárd forint forgalmat bonyolított le, 26,4 százalékkal többet, mint 1956, és 6,3 százalékkal többet, mint 1958 első fél évében Ezen belül Szeged város kiskereskedelmi forgalma nagyobb mértékben emelkedett: 1956- és 58 hasonló időszakához képest 36,5, illetve 8,8 százalékkal. A kiskereskedelmi forgalmon belül a múlt év első feléhez képest az állami bolti kiskereskedelem forgalma 9,7, a szövetkezeti 1,5, a vendéglátásé pedig 1,6 százalékkal emelkedett. A szövetkezeti kiskereskedelem részesedése az összforgalomból évről évre csökken. A lakosság vásárlási érdeklődésé — hasonlóan az elmúlt évekhez — 1959 első fél évében is az iparcikkek iránt fokozódott. Az élelmiszervásárlás aránya az összforgalomból változatlan, a ruházati cikkek vásárlása csökkent, a vegyesiparcikkek iránti kereslet tovább emelkedett az előző év hasonló időszakához mérten. Az élelmiszerellátás a fél év folyamán kielégítő volt Hús és húskészítményeknél még mutatkozott esetenként némi hiányosság, főleg a hétvégeken. A választékban még mindig volt kifogásolni való. Szegeden az utóbbi időben a kenyér minősége némileg javult. Megfelelőnek azonban még most sem mondható. A kereskedelem az elmúlt évinél kedvezőbben tudta kielégíteni az iparcikkek iránti keresletet. Az év elején ruházati cikkekből (nylon áruból) mutatkozó ellátási nehézségek a második negyedévben már jórészt megszűntek. A fél év folyamán tovább javult a műszaki cikk, a jármű és a lakásbútor-ellátás. A két utóbbiból azonban ennek ellenére sem tudta a kereskedelem hiánytalanul kielégíteni a keresletet. A vegyesipari cikkek iránti kereslet emelkedéséhez hozzájárult a bevezetett OTP-hitelakció és a hitelakció keretében árusítható cikkek körének állandó bővítése. Az akció bevezetése óta a fél év végéig Csongrád megye és Szeged tanácsi kiskereskedelme több mint 5 ezer hitellevélre mintegy 17 millió forint értékű iparcikket szolgált ki. Többek között 1822 rádiót, 796 motorkerékpárt, 392 mosógépet, 72 lemezjátszót, 56 varrógépet és 1,3 miliő forint értékű ágynemúvásznat. A megye termelőszövetkezetei 1959 első fél évében a kiskereskedelemtől 125 vagon meszet, 223 vagon szenet, 1437 folyóméter vasbetongerendát és 3712 négyzetméter tetőfedőpalát vásárollak. A SZOT tüzelő-utalványos rendszerének kibővítése következtében a megye TÜZÉP-telepei a fél év folyamán több mint 14 ezer tüzelőutalványt váltottak be 5,1 millió forint értékben. A június első hetében megrendezett ünnepi könyvhéten a megye területén a lakosság mintegy 210 ezer forint értékű könyvet vásárolt, melyből 160 ezer forint szegedi forgalom volt. A megye bolt- és vendéglátóhálózata a fél év folyamán tovább fejlődött és korszerűsödött. Különösen Szegeden, ahol csaknem minden bolt és vendéglátóegység a fél év folyamán felújításra került. A korszerűsített boltok általában új kiszolgálási formákat alkalmaznak. A többi között Hódmezővásárhelyen textil, cipő, Makón háztartási, festék, Szegeden élelmiszer és cipőbolt nyílt, melyek már a kulturáltabb kereskedelem igényeinek megfelelnek. Szegeden elkészült a megye legmodernebb könyvesboltja, mintegy 450 ezer forint költséggel. Tizenkét napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést osztottak a Szegedi Konzervgyárban A konzervgyártás szezonja minden évben április 1én kezdődik, s a következő esztendőben március 31-én ér véget. Ez a hivatalos gazdasági év a konzervgyárak életében. Ezért került mégcsak most sor a nyereségrészesedés kiosztására a Szegedi Konzervgyárban. Kedden délután 3 órakor gyűltek össze az üzem dolgozói a nagy kulturális teremArvíz Boszniában — havazás Szlovénia hegyvidékein Bosznia-Hercegovina több vidékén a nagy esőzések és felhőszakadások árvizet okoztak. A megáradt kisebb folyók és patakok a Száva jobb partján, valamint a szemberijai mezőségen elöntötték számos községet és falut. Az anyagi károk különösen a falvakban nagyok. Ezzel egyidőben a szlovéniai Triglav hegységből havazásokat jelentenek. A másfél napja tartó havazás következtében a hőmérséklet ott mínusz 2 fokra süllyedt. ben, ahol meghallgatták a vállalatvezetőség beszámolóját az 1958—59-es gazdasági évben elért eredményről. A 60 milliós termelési tervet 22 millió forinttal teljesítették túl. Ez 135,4 százalékos tervteljesítésnek felel meg. A tervezett költségszintet mintegy S százalékkal csökkentették. Értékesítési tervüket is túlteljesítették 12,4 százalékkal. A vállalat több mint kétmillió forintos eredménnyel zárta a gazdasági évet. Ebből az összegből kapták meg kedden délután az üzem dolgozói 12 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést. Mindazok, akik egész évben dolgoztak, tehát tétheti keresetnek megfelelő nyereségrészesedéshez jutottak. Ünnepségüket összekapcsolták az alkotmány tízéves évfordulójáról való megemlékezéssel. Gyűlésükön részt vettek az üzem által patronált teramelőszövetkezetek: az újszegedi Haladás és a kisteleki Felszabadulás képviselői is. A szövetkezeti dolgozók előbb megtekintették a Konzervgyár üzemegységeit, majd 3 gyűlés után még hosszú ideig elbeszélgettek az üzem vezetőivel, dolgozóival. 140 kilométeres úton a föld gyomrában Földművesszövetkezetek | a 63, Országos j Mezőgazdasági I Kiállításon és Vásáron! IlllllllilllllllllllllHIIIHIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIiHllllllllllli; A Bolgár Népköztársaság kormánya is hatalmas összegeket fordít a dolgozók művelődésének, továbbtanulásának biztosítására. Ezt a célt szolgálják a korszerű, jól felszerelt könyvtárak is. Képünkön Szófia egyik legnagyobb könyvtárának, a Vaszil Kolarovról elnevezett könyvtárnak olvasótermét láthatjuk, amelyet mindig igen sokan keresnek fei. 'FIHTTHTHFFLHWHHHHIIHWNITMHIÉMAMIRTTFMTIMFFLTHT Már megkezdődtek a jövő évi szabadtéri játékok előkészületei Tovább fejlesztik a nézőteret m Javítják a hang- és világítástechnikai berendezést • Korszerűsítik a színpadot Q Idén nem bontják le a tribünt Műszaki megbeszélés a tanácsházán Még éppen csak befejeződtek a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásai, de a város vezetői máris a jövő évi játékok előkészítésén, sikerén fáradoznak. Ennek érdekében hívta öszsze kedden délelőttre a városi tanács végrehajtó bizottsága a szabadtéri játékok műszaki szakembereit, köztük a Csongrád megyei Építőipari Vállalat, a Szegedi Tervező Iroda és a DÁV képviselőit. A fontos megbeszélésen részt vett Biczó György elvtárs, a városi tanács v. b.-elnöke is. A végrehajtó bizottság nevében Ladányi Benedek v. b.-elnökhelyettes tájékoztatta a megjelenteket. Mint mondotta, az idei játékok mind anyagi, mind erkölcsi szempontból olyan sikerrel jártak, hogy bátran lehet beszélni a játékok to váb b fejlesz tésérő 1. Mindenekelőtt szükséges a néíőtér további bővítése, Vagyis a nyolcezer személyes tribün megépítése, ezzel összefüggően a hangtechnikai és világítástechnikai berendezések további javítása. Ezekhez a munkálatokhoz, illetve előkészítésükhöz, már most hozzá kell fogni, mert a megfelelő tervek kidolgozása és megvalósítása hosszabb időt 'gényel. Megoldásra váró feladat a meglevő és lebontásra váró színpadi építmények szakszerű elhelyezése, a rongálódástól való megóvása is. T a r i János v. b.-elnökhelyettes is arról beszélt, hogy az idei siker arra enged következtetni: a szegedi játékok hazánk szabadtéri játékainak központjává válik, sőt néhány év múlva a szocialista országok együtteseinek szabadtéri színpadává is. Ennek megfelelően kell kidolgozni a további terveket. így például arra is gondolni kell, hogy a játékok színpadát az eddigieknél sokkalta inkább szabadtéri jellegűvé tegyék, vagyis olyan színpadot hozzanak létre, amelyen a rendező fantáziája még szabadabban mozoghat, még több, nagyobb lehetőségekhez juthat. Az idén kivitelezésre került színpadterv ugyanis lényegében megnagyobbított kőszínházi színpad volt. A továbbiakban a résztvevők igen alapos érvek alapján tanácskoztak meg, hogy miként lenne legcélszerűbb a továbbfejlesztést megvalósítani. Kalmár Ferenc, a városi tanács tervosztályának vezetője egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy már az idén meg kell kezdeni a nézőtér bővítéséhez szükséges műhelymunkákat. A bővítési és a meglevő berendezések átdolgozási tervét már szeptemberben el kell készíteni, az összes kivitelező vállalatok bevonásával, hogy mielőbb a szükséges pénzügyi fedezetet is teljes egészében előteremthesse hozzá a városi tanács. Sokoldalúan vitatták meg a résztvevők, hogy miként oldják meg a nézőtéri tribün továbbfejlesztését: lebontsák-e, vagy ez évben helyén hagyják, legalábbis a tartószerkezeti részt. Az érvek és ellenérvek egybevetése után végül is ügy látszott hasznosabbnak, hogy kivételesen ebben az évben ne bontsák le a nézőtér tartószerkezeti részét. Ezzel ugyanis nemcsak mintegy 350 ezer forintot takarítanak meg, hanem csakis így valósítható meg, hogy a szükséges hang- és világítástechnikai korszerűsítéseket végrehajthassák. Ezenkívül arra is gondoini kell, hogy már januártól folytatni kell az új háromezres tribünrész felépítéséi. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a meglevő tribünhöz építenek hozzá. A következő évektől, 1960-tól kezdve minden nyáron, a játékok végén teljesen lebontják majd a tribünt és mindazokat a létesítményeket, amelyeket a szabadtéri játékokkal kapcsolatosan hoznak létre a Beloiannisz téren. A színpadi részt a világító tornyokkal együtt idén is teljes egészében lebontják. E munkálatokhoz már e napokban hozzákezdenek. A megbeszélésen szóba került az is, hogy mindenre kiterjedő, részletes műszaki tervet kell készíteni a szabadtéri játékok folyamatos bővítése, további korszerűsítése érdekében. Egyebek között gondoskodni kell olyan látszólag részletkérdésről is, mint a külön rádióközvetítő és televíziósfülkék létesítése. Jövőre ugyanis számítani lehet több külföldi rádió- és televízióállomás közvetítésére is, ezenkívül filmfelvevők megjelenésére, amelyek mindegyikének megfelelő helyet kell biztosítani, anélkül, hogy a nézőközönséget zavarná. Az idei, egyébként sikeres, próbaesztendő után jövőre sok mindennek még precízebben, kialakult rend szerint kell lezajlania. így egyebek között a játékok kötött napokon lesznek, valószínűen kedden, pénteken, szombaton, és vasárnap, hogy az esetleges rossz idő miatt elmaradt előadások számára úgynevezett esőnapokat biztosíthassanak. Korszerűbben akarják megoldani — amint erről is tárgyalt az értekezlet — a büfék, söntések elhelyezését is. A város egyik nevezetességét jelentő árkádokat, a Pantheont szabaddá akarják tenni, s a vendéglátóipari egységeket másképpen helyezik el. E tervezet kidolgozása is a közeljövő feladatai közé tartozik. Átadta megbízólevelét az NDK új budapesti nagykövete Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden fogadta Walter Vesper rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Német Demokratikus Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt dr. Sík Endre külügyminiszter, Mihályfi Ernő és Úszta Gyula, az Elnöki Tanács tagjai, Kovács József, a Külügyminisztérium protokol osztályának helyettes vezetője és Köteles Jenő vezérőrnagy. Walter Vesper nagykövet megbízólevelének átadásakor beszédet mondott. A beszédre Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt.