Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-15 / 191. szám

5 Szombat, 1959. aggaszfas IS. A MILLIOMOSOK Tízéves jubileumát ünnepli az újszegedi Haladás Tsz a jövő hónap 15-én lesz tíz esztendeje annak, hogy harmadik típusú termelő­szövetkezet az újszegedi Haladás. Most, fennállásá­nak 10 éves évfordulóját készül megünnepelni. Al­kotmányunk ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a munkás-paraszt szövetség jegyében ülik meg a nagy napot. A szövetkezet kultu­rális termében kiállítást rendeznek erre az alkalom­ra, ahol fényképeken, szem­léltető ábrákon, grafikono­kon és az idei termeivé­nyekkel mutatják meg, mi­lyen hatalmas fejlődést ért el a tagság, mióta hátat for­dított a küzdelmes egyéni életnek. Este 7 órakor va­csorával egybekötött ünnep­séget tartanak a befejezés előtt álló hajtatótelep két csomagoló üvegházában, ahol a szövetkezet összes tagjain kívül részt vesznek majd a szegedi párt- és ta­nácsi szervek képviselői és a két patronáló: a Szegedi Konzervgyár és a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói. Ebből az alkalomból megkérdeztük Szécsi József elvtársat, a Haladás Tsz párttitkárát: van-e még olyan tagtársuk, aki a megélhetés gondjával baj­lódik. — Ezen már valameny­nyien túl vagyunk — vála­szolta. — A kívülállók, akik mostanában napról napra jönnek hozzánk felvételre jelentkezni, rendszerint el­mondják: azért kívánnak közénk jönni, mert látják, hogy a Haladásban már nemcsak élni lehet, hanem megélni is. Ha visszapillantunk tiz esztendővel ezelőttre, ami­kor a szövetkezet 36 tagja a puszta földterületen, egyet­len gazdasági épület nélkül megkezdte az első lépése­ket, valóban szépnek kell elismerni azt a magaslatot, ahová eljutottak. Ez elsősor­ban nem abban mutatkozik meg, hogy 48 kataszteri hold helyett most 680 ka­taszteri holdon gazdálkodik a 160-as létszámú tagság, hanem abban, hogy az elsó évben a 200 ezer forintot sem érte el a közős vagyon, jelenleg viszont meghalad­ja a 23 millió forintos ér­téket. A múlt évi zárzsáma­dáskor még csak 9 és fél millió forintot érő közös vagyonról adott számot a vezetőség, azonban most­már hamarosan befejeződik a 14 millió forintos beru­házással épülő hajtatótelep megteremtése, amely to­vább növeli majd a tagság jövedelmét. Az államtól je­lentős kedvezményt kapnak, mert csak húsz év alatt kell visszafizetni az össze­get, illetve annak csak 40 százalékát, mert 6o száza­lékot nem kell megfizetni abban az esetben, ha az üzemeltetés a tervnek és a célnak megfelel. Márpedig a Haladás Tsz tagjai min­dent elkövetnek, hogy ma­ximálisan kihasználják a gyönyörű üvegházakat. Olyan zöldségbázist akar­nak teremteni, hogy zöld­ségárszabály zók lehessenek az egész környéken. Kiváló kukoricatermés ígérkezik a szövetkezetben. Mint Kéri István főkönyve­lő mondja, legalább 200 százalékra teljesítik a ter­melési tervet. Búzából 11,6, árpából pedig 20,4 mázsa holdanként! átlagtermést ta­karítottak be, s ebben az évben megfelelő takarmány­bázist is létre tudnak hozni a jószágállomány részére. A gazdasági év elején 50 fo­rintra tervezték egy-egy munkaegység értékét. $ a termelési kilátásokból ítél­ve valamennyien úgy lát­ják, hogy ezt maradéktala­nul el is érik. Megszűnt a pénztelenség is a tagok kö­rében, mert minden hónap­ban húsz forint előleget osz­tanak munkaegységenként. Ez azt jelenti, hogy egy kö­zepesen dolgozó tsz-tag minden hónapban megkap­ja előlegként a maga 900— 1000 forintját, év végén pe­dig mindenki hazaviheti egy summában a további 30 forintot, részben termé­szetben. • Tavasz óta rendszeresen jönnek az egyéni dolgozó parasztok, hogy ők is tagok szeretnének lenni ősztől kezdve. Számuk már meg­haladja a 30-at, de az élénk érdeklődés azt mutatja, hogy az új gazdasági év in­dulásakor sokkal többen lesznek. Őrjárat — a gyógyszertárak ügyében Az egyre szépüld" Szege- a gyógyszertár is, mint a ben van a WC a gyógyszer­det látva ezeddig sajnos sen- Kálvária téri, amelyet tavaiy tárral. Pedig ezt a gyógy­kinek sem jutott eszébe szó- óta mindmáig egyfolytában szertárat nemzetközi úlvo­vá tenni több, kívül-belül alakítanak-tataroznak belül. nal érinti s olykor-olykor elhanyagolt gyógyszertárát, ae még mindig olyan, mint- , , . , , , . ... Valahogy mindig úgy vol- ha költözködés előtt állana. kulr°ldiek 1S vásárolnák itt tunk ezzel, hogy majd reak A Csongrád megyei Gyógy- gyógyszert. Kár lenne, ha rákerül a 6or, elvégre nem szertári Központ saját kő- gyógyszertárainkról a Petőfi lehet mindent egyszerre fel- művesrészlegével végezteti a Sándor sugárútiról alkotna karolni. Leven azonban, munkát. Valamilyen építke- . . . . hogy mégiscsak az egészség- zési anyaguk azonban min- ^ az gen' vagy a ügyhöz tartozó intézményről dig hiányzott, vagy mész, ott megfordul, van szó, pontosabban a gyó- vagy cement, esetleg mind a E néhány példa azt bizo­gyító munka mellé-, vagy kettő Ezért hasonlít az itt nyítja, hogy a városképhez, aiarendelt tobb egysegerol, vegzett munkalat Luca szé- , , - Z •• szólni kell róla. hogy más ke készítéséhez. (Csak így de elsosorbajl a 10 egeszseg­legyen, mint amilyennel né- ne járjanak a soron követj* ügyhöz nem lehet méltatlan hány esetben találkoztunk kező asztalosmunkákkal is!) egyetlen gyógyszertárunk körutunkon. Tájékozódásunk szerint vi- külső és belső arculata sem. Szeged a Nagykorúton ki- 6zont nem szerepel ebben a . r.„A,„. vül is város, ahol épp olyan felújításban a gyógyszertári A Caongrad megyel GyogJ dolgozó és az életben ma helyiség kőburkolatának ki- szertan Kozpont bizonyára már mind igényesebb embe- cserelése. Anélkül pedig mérlegelés tárgyává teszi az rek laknak, mint bármely megtörik az egyébként di- említett gyógyszertárak mi­varosreszben. Ha nem tu- cséretas felújítás szépsége. clább. széDítését a közéráek ounk ma már elnézni egy ciooui szepne&ei a tvozeraeo., rosszul és korszerűtlenül fel- Kicsi ét korszerűtlen a közízlés erdekében, kivájt­szerelt kültelki fűszerüzletet, „ ... „ ,, tópp, hogy mindegyik egy­DISSZIDENSEK — MAGYAROK BÉCSBEN Sok magyar ajkú ember válaszolta: -Csak akkor, ha ezektől a léháktól, akiknek szaladgál Bécsben. Egy ré- az ön felettese is tud erról. az égvilágon semmi hasznai szűknek csak anyanyelve nyert önökhöz méltatlan az magyar, egyébként tarka üzérkedés. Egyébként pedig embersorsok ezek. Az elsó csak 50 schillinget kap kiló­világháborúból ottmaradt jáért, s azután 90 schillin­öreg nyugdijasoktól kezdve gért újra megveheti?. Meg­a két évtizede ott dolgozó kérdeztem, hogy van az "új munkásig, s a második magyarokkal?, találkoz­világháború után odahúzó- nak-e? "Azok nem magya­dott magyar arisztokrácia és rok, árulók, vagy bolondok, burzsoázia mellett a tizen- Mi ilyen magvarokkal nem beszélünk? — válaszolta. A Ferenc József téren sé­tálgattunk, nézegettük a ki­négy esztendő alatt disszi­dált és most, az 1950-os me­nekülési őrületben Bécsbe keveredett magyarokig — mindez megtalálható. „Caffe Esterházyu Ezeknek a különböző ren- cinket dü, rangú embereknek nem Rppen sok a kapcsolatuk egymás­sal. A volt magyar gróf és gyáros nem tekinti magyar­nak a vedlettebb osztály­béli sorstársat. Meg sem is­meri. Elkerüli, ha a vélet­len összehozza őket az ut­cán. A régebben kint élő magyarok valamiféle társa­dalmi szemétnek tekintik a disszidáltakát, s gondosan távolt árt ják magukat tőlük. A disszidáltak közül egy ré­teg a hazaárulás politikai kötelébe fogódzott és az így keresett schillingből tengeti magát. Egy másik réteg (ez a legkisebb) üzemben dol­gozik, vagy az osztrák kor­mány "politikai meggondo­lásából? elenyésző számban egyetemen tanul. A Bécs­nem veszi senki. Kéthiy Anna szánalmas erőlködése A disszidensek előkelőbb fajtájához tartozik az a ré­teg, amelyik hazája ellen nyílt politikai tevékenységet fejt ki írasban és szóban. Ezek az emberek is kiérde­melték az osztrák nép meg­vetését. Sajtótermékeiket, előadásaikat senki * sem lá­rakatokat, jegyezgettük az togatja. A legnagyobb ero­árakat Simon Béla barátom- feszítéssel próbáltak meg­mal Észrevettem, hogy egy szervezni egy VIT-ellenes fejkendős néni kerülget gyűlést a Westbahnhof elot­Egyszercsak amint ti téren, ahol Kéthlv Anna a drágaság el- és a dalai láma testvéröcs­len lamentáltunk, mellénk cse is felszólalt volna. Olyan lépett és megkérdezte: "Ma­guk magyarok?? "Igen, öt­levelesek? — mondtuk. Ez­után elmesélte élettörténe­kevesep jöttek össze, hogy a tervezett gyűlést a részvét­lenség miatt nem sikerült megtartani. Ez a példa elég tét, özvegységre jutását, szo- világosan mütatja, hogyan mo'rú magányát és meghi- vélekednek az egyszerű oszt­votl látogassuk meg. Idő rák emberek a magvar nép­hiányában nem tehettünk pel szembenálló, szökött po­eleget kívánságának, s ami- litikusokról. kor elbúcsúztunk, megfog­tam a néni kezét és kezit­esókolommal köszöntem, az otthoni viszontlátásra. Át­ölelte nyakamat, megcsókol­ta arcom és sírt:.. — Tudják,, elvtársak, nem mind aranv. ami fénylik — mondta a Westbahnhof előt­ti téren egy idős, bottal járó ember. — Ne higgyenek a csalfa fényességnek... Itt Politikailag, emberileg a legzüliöttebb disszidált-réteg a kémkedésre, provokációk­ra szegődött, — volt magya­rok e gyászos csoportja. Megpróbálták a Világifjűsá­gi Találkozó magyar delegá­ciójánál és a 600 főnyi tu­ristacsoportnál is aknamun­kájukat, de teljesen ered­ménytelenül. Jóérzésű, be­csületes magyar fiatalok ben élő disszidáltak zöme ^^ lopnak. A kormány elzavarták környezetükből (LÓDI) vagv belső képe egv ktönk P^ről "és"a' házról majdnem ráijlö legyen: -Tiszta, mint szélén álló szatócsbolthoz ffTff13^ !fhet, ^mondani a patika?. mint a Saika utcaiéról. Belől viszont el kellene tüntetni szt a néhány éktelenkedő foltot, amelyet a korábbi te­tőbeázás festett a falakra. Akkor az ablak előtti pálma :s szebben nézne a belépőre. Kezdve rögtön a Sajka és fordítva, utca és a Nagykörút sarké" Inkább a külvárosé, mint lévő gyógyszertáron: ha a a Nagykörúton belüli lakó­környékbe! iek nem tudnák soké a Petőfi Sándor sugár­hosszű évek óta. hogy a úti gyógyszertár, amely va­napszttta, kopott bejött ]amiko„ amikor meg magán. kevés hasonlítson. Van ilyen pedig, noha kicsit erős a hasonla­tunk — dehát gyógyszertá­rakról van szó. Halló vakolat koncentrációs lágerekben él, közönséges csavargókként, alkalmi munkából, csalás­ból, seftelésböl tartják fenn magukat. Sorsuk, jövőjük teljesen kilátástalan, $ ez a tudat annyira demoralizálja őket, hogy elvesztették er­kölcsi érzékük legutolsó szikráját is. Ezt p képet megmutatja a gyakorlatban is néhány eset. A Mariahilfenítrasse egyik mellékutcájában lévő kávé­ház firmáján ez a felirat olvasható: -Caffe Esterhá­zy?. Ez az EszterháZy kávé­háza, ahová csak igen ran­gos magyarok mehetnek: a volt arisztokrácia, s ezekkel szimpatizáló, ott élő, volt magyar burzsoázia tagjai. Eszterházy kávéházában nincs keresnivalója a ma­gyar börtönökből, vagy al­sóbb osztályokból került, szökött magyaroknak. „Ne higgyenek a csalfa fényeknek" IdŐ6 ember kalauzolt min­ket egyik délelőtt. Már nyugdíjas. Harminc eszten­deje él Bécsben. Ez az ősz bácsi reszketett azért, hogy beszélhessen velünk ... Fi­gyelmeztetően mondta; -Ké­rem, ne vásároljanak nylo­non, csokoládén és öngyúj­tón kívül semmit, mert itt mindennek borsos ára van, otthon olcsóbb?. Egyik fia­talember szalámit kínált ne­ki, hogy adja el, mire azt olyan panamákat csinált most is a választásokra ka­pott 10 millió schillingből ..: — Minket ez nem érdekel, az osztrákok dolga, ezt az Ügyet ők intézzék el egymás között — válaszoltuk az idős magyarnak. Agyrajárás, kocsma Nincs szándékomban disz­szidens-portrékat rajzolni, de mégis néhányat bemutatok, hogy a cikkem elején lévő summás megállapítás érthe­tő legyen. Ikaroszunk sofőr­jét elcsípte egy volt MAV­AUT-soför. A beszélgetést pzeket a politikai kalando­rokat. Eredménytelen tevé­kenységük végén arra fa­nyalodtak, hogy erőszakkal ellopjanak közülünk egy-egy fiatalt. Megkísérelték. de szerencsére ezzel is felsül­tek. A hasaárulóhak nem jár megbecsülés Amerre csak megfordul­tunk, mindenütt éreztük a bécsi munkásság őszinte ro­konszenvét. A -Hongrie? jelzésű Ikarusz autóbusz utasainak, ablakokból, jár­dák széléről integetett a bé­végighallgattarp. A mávautos esi nép. Egy magáratalált, disszidált, ilthagyta felesé- gyarapodó, boldoguló nép gét, két gyermekét, most válik. Egy magáncég alkal­mazásában jár autóbusszal, 160(1 schillinget keres, egye­dül él. Pénzét a kocsmában és a bordélyban hagyja ... Ágyrajáró. ágypénzt fizet. Két fiatalemberrel talál­koztam, esztergályosok. az egyik szerszám- és gépgyár­ban dolgoznak, mjndig éj­jeli műszakban. Elmondtak, hogy ez jó, • mert többet tud­nak keresni. Megjegyezték azonban, hogy pénzüknek semmi hasznát sem veszik. Elisszák. Nincs értelme sem­minek. Egy 18 éves fiatal­ember, pesti, alkalmi mun­kából éi és most az a szán­küldötteit tisztelte bennünk. S személyes beszélgetéseknél is kedvesen, udvariasan ér­deklődtek és válaszoltak kérdéseinkre. A VII. VIT-en részt vevő fiatalok nagy nemzetközi de­monstrációja alkalmas volt arra is, hogy még jobban mutassa az osztrák munkás­ságnak és a fiatalságnak: az élet ott szép és jó, ahol a munkásosztály van hatal­mon, ahol nincs töke, nincs kizsákmányolás. De nem­csak az osztrák munkásság­nak mutatta meg a fiatalok lelkesedése az elkerülhetel­len jövőt, hanem a kapita­lista államokban élő és a déka, hogy beutazza Euró- VIT-en részvevő fiataloknak ajtó, s az idö agyonrágla . , . . , gyógyszertári felirat mögött tulajdonban volt es patika van, talán egy régi volt a biztosítottak 6záma, svádájü borbélymühelynek talán elégséges volt. Ma aVrSiySWdS: Tabb ha~nlít zott vakolatú, mintha meg a egy fa'4S1 drogériához. Kicsi "agy árvíz áztatta volna és korszerűtlen. Helyiségei n-.eg. A gyógyszertar belsó és bútorai festésre várnak, kepe ngyan komor bútorai- A pron js fiz e,ötérben a patinás csend megor- ' val zésére inti a belépőt, a va- >laSyott kályha és sokméte­kolat azonban mállik a bű- res fSstcsöve az egész he­torok mellett. Tatarozásra, lyiséget uralja. Jóformán festesre vár az összkép. A Földműves utcai gyógy­Ezertár arculata sem méltó mhaávolaot i8 gyógyszer­ig i válásához. Értesülésünk tárolásra> egy függönynek szerint azonban mostanában niOTldott vaiamivej elta­6emminek sincs helye, ezért alkalmaznak úgynevezett "generálozás—ra kerül a por­tál. A háború alatt megrok­kant-repedezett mennyezetű helyiségeket is felújítják. A Luca szék* Minderről jó szívvel szó­ka rva. i Mindezt mérlegelni kell Mindennek summájaként elég annyi, hogy — bar el­rejtve hátul egy bódé-ezerü lünk, csak úgy ne járjon ez kiképzésben — közös légtér­Horthyék dunántúli "berendezkedéséről? , vallja az egyik szemtanú: Marcali községben 200 embert fogtak cl, •>... a letartóztatásban volt kommunisták és egyéb fogJyok legnagyobb része embertelen megkínzásban, megcsonkí­tásban részesült. Volt akinek a fejbőrét elevenen megpyuz­ták, volt akit megégettek, különben is olyan furkós és tüskés botokkal verték őket, hogy akik a kínzás után élet­ben maradtak, azoknak a felépüléséhez is igen hosszú idő kellett.? A kínzások három helyen folytak egyszerre a községben. »A fogház cellájában megkínzottak közül, aki­ket annyira vertek, hogy vérük és agyvelejük a fogház falára és mennyezetére js szétspriccelt, részben felakasz­tották a fogház udvarán állott gesztenyefára.? Végered­ményben, a Marcaliban letartóztatottak közül mindössze 3—4 embernek sikerült megmenekülnie, a többieket le­gyilkoltak a Prónay-század tisztjei, akiket egyébként a helybeli urak ünnepi küldöttsége négylovas hintóval, dísz­magyarban fogadolt a községben. Bécsi jelentés szerint ál­lítólag Dovcsak Antal, a Peit}l-kormány egyik tagja is gyilkosság áldozata lett. József főherceg ezenközben — mint a Le Tems jelenti — kéri az antanttól a "törvényes? magyar kormány elis­merését és jpindulalú támogatását. Az antant azonban nem ismeri el a kormányt. Ugy hjrlik, ismét új kormány alakul. Budapesten egyébként mindenki meggyőződéses antant-barátta vált az utóbbi időben. Természetesen Jó­zsef főherceg is. Lánczy Leó, a híres nagytőkés úgy nyi­latkozik, hogy a magyar pénzrendszer gyökeres megrefor­málásával a frankot kell bevezetni Magyarországon is fi­zetési eszközként. Élénk visszhangot váltott ki az a bécsi jelenlés, amely szerint állítólag 3000 angol katona útban ván Budapest felé. pát, utána hazajön. Megis­merte a nyugati életformát és elege is van belőle. Ezek voltak a jámborabb fajtából valók. Találkoztunk közönséges huligánokkal, akiktől mentsen meg a sors egy éjjeli találkozástól. Sem­milyen foglalkozásuk nincs, seftből. üzletelésből és az alvilágban szerezhető pénz­ből élnek, rongyosak, pisz­kosak. Egyik elmondta, hogy ő alkalmi kidobólegény egy bordélyházban. Ugy néztem, azelőtt sem volt jobb fog­lalkozása. A pécsi munká­sok undorral 'fordulnak el is. Például az amerikai de­legáció kettészakadt a VIT­en. Egy részük a szocializ­mus világrendszerének nagy eredményein lelkesedett, a másik részük megmaradt antiszpeiajista álláspontján. Sehol sem jelentkezett ér­demben az a tény, hogy disszidált magyarok élnek Bécsben. A kutya se veszi figyelembe őket. Egyszerű­en nem mennek emberszám­ba. Érthető is ez. mert aki a hazáját elárulja, az el­veszti igényét arra. hogy megbecsüljék és embernek tekjntsék. (siklós) Mit építenek 1960-ban a város termelőszövetkezetei? A termelőszövetkezeti ál- sága a termelőszövetkezetek lallenyésztés fejlesztése Sze- 1960. évi beruházási tervét, geden i$ elsőrendű feladat. Az építkezésekre juttatott A takannánybázis megterem- összegből a Felszabadulás tésén tűi szükség van ele- Tsz-ben süldöszállást, sertés gendö állati férőhelyekre is, fiaztatöt és két darab áthaj­ami jóllehet jelentós össze- tós silót, k Szabadság Tsz­geket emészt fel, de később ben egy csibenevelöt és egy többszörösen visszatérül a baromfiólat, a Táncsics Tsz­.jószágállományból. Bár leg- ben pedig locsolókutat épí­tőbb tsz-ben saját erőből is tenek. építenek ólakat, istállókat, Mivel a fentieken kívül magtárakat stb., az állam még újabb beruházások még­is jelentős anyagi segítsé- valósítását kérik a szegedi get nyújt erre a célra. termelőszövetkezetek. egy Szegeden a napokban fo- városi szintű bizottság meg­.cadta el a megyei jogú váró- vizsgálta az igényeket, s si tanács végrehajtó bízott- azokat indokoltnak" tartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom