Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-02 / 153. szám

3 Csütörtök, 1959. július S. Áz eddig láthatatlan világ titkaiban kutat egy új szovjet műszer A Szovjet Tudományos Akadémia egyik intézetének munkatársai, miközben elektronprojektor segítségé­vel tanulmányozták a fém­felületek gázelnyelését, érde­kes képet figyelhettek meg: gáznemű szerves anyagok kisebb molekuláinak a szer­kezeti felépítését. Az etilénmolekulák a vetí­tőernyőn kettős folt alakjá­ban jelentkeztek. Vizsgálva az ugyancsak két szénato­mot tartalmazó etángázt, amelyben a két szénatom csak egyes kötéssel kapcso­lódik, a tudósok a vetítő­vásznon csak egy világos foltot figyelhettek meg. Tehát sikerült szemmel láthatóan megfigyelni a mo­lekulák szerkezeti sajátossá­gait, amelyeket eddig csak közvetve állapítottak meg. Ezt a fontos tudományos eredményt csak szupertelje­sítményű elektronoptikával érhették el. Míg eddig az elterjedten használt 200 ezerszeres na­gyítást adó elektronmikrosz­kóppal sikerült számos be­tegség titokzatos okozóját — a szűrhető vírusokat — fel­fedezni és az oxigén- vagy vízmolefeuláknál ezerszer na­gyobb óriásmolekulákat meglátni —, most az új mű­szerek segítségével az em­ber megláthatja a legpará­nyibb molekulákat, a kris­tályrácsok szerkezetét, sőt az atomokat is. Milyen szerkezetek ezek, amelyeknek segítségével az ember behatolhat egy eddig láthatatlan világba? Ezek az úgynevezett szu­permikroszkópok, amelyek milliószorosnál nagyobb na­gyítást adnak, most a szov­jet tudományos intézetek­ben működnek. Az egyik ilyen szuper­mikroszkópot elektronpro­jektornak (elektronikus ve­títőnek) nevezték el. Az ilyen műszerrel megfi­gyelhetők és tanulmányoz­hatók a ftalocianin, antra­cén, oxigén és számos más anyag molekulái, valamint a nehezen olvadó fémek felü­letei. Egy alkalommal sike­rült megfigyelni az egyes báriumatomokat. Az elemet előzőleg finom por alakjá­ban tűre helyezték. Az ionprojektor az elekt­ronprojektorhoz képest ugyanazzal a nagyítással a tárgyról sokkal élesebb ké­pet ad. A dolgos, művelt, öntudatos ifjúságért A sertéstenyésztő és a hizlalás problémái a tápéi Ady Endre Tsz-ben Termelőszövetkezeteinkben most az - általános érdeklő­dés elsősorban a fehér-hús­sertések felé fordult. A va­logatós külföldiek is ezt ked­velik jobban. Sok helyen ta­pasztalható, hogy valósággal irtják a jó hazai fajtájú disznókat is a fehér-hússer­tések miatt. A dolog azon­ban sokkal bonyolultabb, mintsem gondolnánk. Éppen erről beszélgettünk a mi­nap idős Bálint Jánossal, a tá­péi Ady Endre Tsz sertés­tenyésztőjével, meg Kurai Sándor brigádvezetővel. El­mondották, hogy az ő szö­vetkezetük is az elsők kö­zött határozta el, hogy egy­szerűen meghizlalják a fe­kete szőrű berkshire kocá­kat, s helyettük fehér hús­anyákat vásárolnak. Mielőtt azonban megállapítanánk, hogy jó volt-e a döntés, avagy sem, helyes, ha meg­vizsgáljuk a tsz sertéste­nyésztésének eddigi helyze­tét. Kevés a hízó Az idei termelési terv szerint a mostani berkshire fajtájú szaporulatból 64 da­rabot akarnak meghizlalni. 16 már korábban elment, 17 hízó pedig most kerül át­adásra. A többi majd az őszi falkával megy el. Ha figyelembe vesszük, hogy a közös akiokban hizlalt ser­tésekből 5,7 hold földre jut csupán egy hízó, akkor lát­juk, hogy bizony — mint még nagyon sok szövetke­zetben — hiba van az ed­digi számítás körül. Talán azt tekinthetnénk a legideálisabb állapotnak, ha már legalább egy-két hold szántóföldre egy meghizlalt sertés jutna évente. Az Ady Endre Tsz sem tudta ezt biz­tosítani eddig, jelenleg sincs meg a feltétele annak, hogy a közösség ezt a célt miha­marabb elérje. Hogy miért? Bálint János bácsi ezt így magyarázza meg: — ősszel édesmindany­nyian azon igyekszünk, hogy minél több kukoricát, meg más takarmányt szétoszthas­sunk. Azért, mert kell a pénz és ahhoz pedig úgy le­het hozzájutni leginkább, hogy elereszt az ember egy pár mázsa kukoricát, árpát. A többin, ami marad, meg egyénileg hizlalgatunk. Elő­ször levágásra, s ha futia, eladásra is. Bár egyénileg is jobbnak tartjuk a süldő­nevelést. Vannak tagtársa­ink, akiknek két egyéni ko­cájuk is van. Felnevelik a malacokat, aztán híznivaló­nak továbbadják egyéniek­nek. Van, aki tán tizenötöt is elad egy esztendőben. A sertéstenyésztés még egyéni Tehát itt a sertéstenyész­tés, a hizlalás a szövetkezeti viszonyok között is csaknem tíz éven keresztül megma­radt egyéninek. Hűbelebalá­zsok lennénk, ha azt gondol­nánk, hogy egyetlen varázs­ütéssel meg lehet ezt változ­tatni, de mégis változtatni kell itt is, máshol is, ha nem akarjuk, hogy húsporb­léma elé kerüljön esetleg a népgazdaság. A tsz sertésfiaztatóit látva megelégedéssel tapasztalhat­juk, hogy a húszas kocatörzs igen szép. A fialási és vá­lasztási átlag rendszeresen 10 körül, inkább felette mo­zog. Ez azt jelenti, hogy a tsz más szervezettebb gaz­dálkodási viszonyok között már most évi átlagban mint­egy 400 süldőt nevelhetne fel, s állíthatna hízóba. Ez pedig legalább 800 ezer fo­rintot jelentene a közösség­nek. Ha tehát a takarmány­gabonaféléket nem osztanák szét munkaegységekre, ha­nem a közösben hagynák, csak a hízott sertések árá­ból több mint 20 ezer fo­rint jövedelemhez juthatná­nak a tagok személyenként. Ennek az összegnek pedig még a felét sem tudják ki­árulni a háztájiakból eladott süldőkből, különösen nem az ősszel eladott takarmányfé­lékből, amikor tudvalevően igen alacsonyak az árak. Kicserélik a törzsállományt? Ezeket a hátsó indítékokat nem látva határozta el most a tagság a törzsállomány ki­cserélését. Mondván, hogy a fehér-hússertés rövidebb idő alatt nagyobbra nő. Abt azonban nem vették figye­lembe, hogy nem ugyanazon feltételek és ráfordítás mel­lett, mint a berkshire fajta, mely köztudomásúan a hús­ipar számára az egyik leg­jobb tömegáru. A fehér hús­sertés erősen érzékeny az ápolásra és az épületek szak­szerűségére, a hőmérsékletre egyaránt. A belőlük szár­mazó többletjövedelem csak akkor érhető el, ha az ösz­szcs gazdasági és tenyésztési feltételek minden vonatko­zásban biztosítottak. Ezt szá­mos járásbeli tsz sokéves tapasztalata is bizonyítja. Helyesebb lenne tehát, ha a tápéi Ady Endre Tsz tag­jai ezeket a szempontokat is figyelembe vennék, mielőtt esetleges anyagi kár érné őket. Jelenlegi épületeiket is bizony csaknem teljesen le kellene bontani és újjáépí­teni ahhoz, hogy fehér húsú sertéseket nevelhessenek. Mert való igazság az, hogy >*erődökben«, vasbetonból, téglából épített kutricákban nem lehet ezeket a kényes, de máskülönben hálás jószá­gokat felnevelni. Szóval tehát arra a közös nevezőre juttottam én két új ismerősömmel, hogy ami a sertéshizlalást illeti, a hi­bát nem a fajtában kell ke­resni csupán, hanem a szá­mításban, aztán jöhet a jó­fajta helyett a még jobb. (csépi) N agy és szép munkát vállalt magára a KISZ Központi Bi­zottsága. Alapos és sokalda­lú vita után —, amely vitá­ban részt vettek tekintélyes pártemberek, tudósok, peda­gógusok, írók stb. — elfo­gadta és nyilvánosságra hoz­ta az ifjúság eszmei-politikai nevelésének irányelveit. A kivételes jelentőségű doku­mentum nemcsak fontos út­mutatás, hanem egyben iz­galmas olvasmány is. Az ifjúság nevelése össz­nemzeti ügy, tehát nem vé­letlenül foglalkoztatja ál­landóan a közvéleményt, kü­lönösen a legutóbbi eszten­dőkben. Sok vita folyt és folyik jelenleg is az újságok­ban, az iskolákban, a csalá­dokban, a fiatalok felfogá­sáról, magatartásáról, öltöz­ködéséről. Sok esetben azon­ban csak a hibák kerültek felszínre, mintha a párt és a KISZ nevelésének alig volna említésre méltó ered­ménye. Pedig ez nem így van. A magyar ifjúság — így ahogy Van — ma már olyan messze jár a kapitalista tár­sadalmak ifjúságától, hogy azzal egy napon sem lehet említeni. Amerikában az egyébként is elterjedt bűnö­zés még nagyobb méreteket ölt az iskolai vakációk meg­kezdődésével. Nálunk ugyan­akkor a rosszindulat sem ál­líthatja, hogy leányaink és fiaink kapitalista életszem­léletűek lennének. J^/Jár maga az a tény azonban, hogy a KISZ Központi Bizottsága kibocsá­totta az irányelveket, illet­ve szükségesnek látta ezek közzé tételét, mutatja, hogy mégsincs minden rendben az ifjúság szocialista nevelé­se körül. Éppen ezért kellett megalkotni ezt az előre mu­tató okmányt, mert csak a kezdeti lépéseket tettük még meg ezen a téren. A szegedi KISZ-bizottság — hasonlóan az ország más KlSZ-szerve­zeteihez — komoly erőfeszí­téseket tett a kommunista öntudat kialakítása érdeké­ben. Az ellenforradalom le­verése után 450—500 állandó résztvevővel sikeresen műkö­dött városunkban az Ifjúsági Akadémia, körülbelül ugyan­ennyien vettek részt a KISZ politikai körök és a ""Világ­térkép előtt* elnevezésű tan­folyam előadásain. Népesek voltak a ""Kérdezz-felelek*­esték és az egyetemeken le­zajlott nyílt viták is hasz­nosaknak mutatkoztak. A szegedi fiatalokban megnőtt az igény a tanulás, a műve­lődés iránt, amit az a tény is alátámaszt, hogy mintegy háromszáznak van színházi állandó bérlete és ugyaneny­nyien csupán a Somogyi Könyvtárnak állandó olva­sói. 1919 július 2, Folytatódik a szlovákiai területek ki­ürítése. A nyugati ré­szeken ma befejeződött a csapatok visz­szavonása, ______ Keiet-Szlová­kiában még két napig tart. Ma délután került sor Kassa kiürítésé­re. Megrendítő volt a nép búcsúja a Vörös Hadsereg­től. Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a tanácsháza előtt hatalmas ünnepséget rendeztek a vörös katonák. A kassaiak szomorúan, a szeretet számos megnyilvá­nulása között köszöntek el tőlük. A kivonulókkal együtt távoztak a szlovák vörös katonák is nemcsak Kassá­ról, hanem a szlovák Köz­társaság egész területéről. Kelet-Szlovákiából 8000, Zó­lyomból 1200 szlovák harcos csatlakozott a visszavonuló Vörös Hadsereghez. A Szlo­vák Tanácskormány Mis­kolcra költözött. A cseh im­perialisták azonban keserve-. sen tapasztalták, hogy a ki­vonulás után is sok kommunista propagandát terjesztő agitátor« maradt Szlovákiában. A franciák — a magyar ellenforradalmárok állandó értetlenségével küszködve — próbálják előkészíteni a Ta­nácsköztársaság elleni roha­mot. Ennek érdekében kü­lönböző módokon próbálják nyugtatni a ^hátországot"; csendesíteni Szeged munkás­ságát. Ezért bocsájtották szabadon a június 16-án el­fogott munkásvezetők közül a jobboldali szociáldemokra­tákat. Ezért jutott előrehala­dott állapotba a kormány átalakításának terve. »Jelen­legi állandó elfoglaltságom, — úgy látszik — pár nap alatt megszűnik« — ilyen fi­noman tudatja Kelemen Bé­la azt, hogy túlzott reak­ciósságából táplálkozó nép­szerűtlensége miatt a fran­ciák valószínűleg kidobják a kormányból. A »nemzeti hadsereg« is készülődik, bár elég lassan. Ma ismételten meg kellett hosszabbítani a toborzási határidőt, ugyanis nincs elég jelentkező. Természetesen mindez nem elegendő. Ifjúságunk — bár már kiheverte az ellenforra­dalom erkölcsi és politikai zűrzavarának hatását — még sok kérdésre vár kielégítő választ. A most megjelent irányelvek éppen a még meglévő hiányosságokat akarják pótolni, ezért a hely­zet lakkozása, szépitése nél­kül mutanak rá a legégetőbb tennivalókra. Mindenek­előtt két feladat vár megva­lósításra. Az egyik — mint az irányelvek leszögezik —, hogy a KISZ »részt vállal­jon az egész ifjúságnak nép­köztársaságunk iránti hű­ségre nevelésében*, a másik pedig az, hogy ""tagjait ifjú­kommunistákká nevelje*. Mit jelent az első feladat végrehajtása? Mindenekelőtt azt, hogy a dolgozó emberek gyermekei meggyőződésből szeretik és követik a Magyar Szocialista Munkáspártot, boldogulásuk és jövőjük ko­vácsolóját, továbbá szeretik szocializmust építő hazáju­kat, őszintén tisztelik a szo­cialista tábor államait, min­denekelőtt a felszabadító Szovjetuniót, rendszerünk legfőbb támaszát, és gyűlölik a nép ellenségeit. A KISZ­tagok ifjú kommunistákká nevelése pedig mindenek­előtt annyit jelent, hogy az ifjúnak ""meggyőződésévé vá# lik a szocialista világnézet, harcol annak teljes győzel­méért, küzd a kommunista eszmétől, a párt politikájá­tól eltérő minden helytelen és káros nézet ellen.* H elyes és rendkívül fon­tos megállapítása a dokumentumnak, hogy a kommunista világnézetet igazán elsajátítani szocialista országban csak a marxiz­mus—leninizmus megvalósí­tásáért vívott politikai és gazdasági harcban lehet. Annyit tesz ez, hogy a szo­cializmus építése érdekében végzett munka a kommu­nista nevelés legfőbb mód­szere. A szegedi KlSZ-szer­vezetek e tekintetben is tet­tek egyet s mást. A fiatalok részt vettek a különböző ta­karékossági mozgalmakban, elmentek a Hanságba csator­nát ásni, társadalmi munkát végeztek a lakásépítkezések­nél, a körút csatornázásánál, a Földműves utca javításá­ban és így tovább. A város dolgozói kellemesen csalód­tak az egyetemistákban és középiskolásokban is, akik szintén szívvel-lélekkel vál­lalták szabadidejükben a kö­zösség érdekében végzett munkát. A szegedi tapasz­talatok is aláhúzták, illetve igazolták az irányelveknek azt a megállapítását: a fia­talokban él a vágy, hogy va­lami nagy dolgot, valami rendkivülit hajtsanak végre. A szocialista hazafiság és a proletár nem­zetköziség érzésének fejlesztését, a nacionalizmus elleni harcot a feladatok homlokterébe állítja a KISZ Központi Bizottsága. Nem véletlen ez. Az ellenforrada­lom ebben a kérdésben za­varta meg leginkább a fia­talság tisztánlátását. Vilá­gos tehát, hogy a KISZ­szervezeteknek még mindig elsőrendű fontosságot kell tulajdonítaniok a burzsoá nézetek leküzdéséért folyta­tott harcnak. A nacionalista, irredenta nézetek, továbbá a ••tiszta demokrácia* és a hozzá hasonló jelszavak han­goztatása azért káros és ve­szedelmes, mert port hint a fiatalok szefnébe és eltereli figyelmüket az osztályharc­ról. Már pedig népünk sze­retete diktálja, hogy ellen­ségünknek tekintsük mind­azokat, akik szocialista ha­zánk ellen lépnek fel, bár­milyen kenetteljesen és el­érzékenyítően tudnak is ma­gyarul beszélni, ugyanakkor azonban testvéreinknek te­kintsük a szocialista tábor országainak népeit, akik ve­lünk azonos eszméket és cé­lokat követnek, ha bármi­lyen is a bőrük színe, nem­zetiségük és anyanyelvük. Itt Szegeden különösen fontos válaszolni a határokkal kap­csolatos kérdésekre, mert ezek fokozottabban foglal­koztatják az ifjúságot, mint máshol. Bátran, minden ken­dőzés nélkül meg szabad és meg is kell mondanunk a kételkedő, bizonytalankodó, a kérdésben tisztán nem látó fiataloknak: Magyarország — sajnos — a hitleri fasiz­mus utolsó csatlósaként fe­jezte be a második világhá­borút, vagyis szembenállt a náci csapatokat üldöző szov­jet, román és bolgár kato­nai egységekkel. Ezért ká­ros és igazságtalan lenne, ha ma határmódosítási kö­vetelésekkel állnánk elő, mert ebből a mi számunkra és a szomszéd06 baráti szo­cialista országok számára nem előny, hanem hátrány származnék. Csak viszo­nyunk megromlását okozná a szomszéd népekkel, de ha­tármódosítást nem eredmé­nyezne. Nem a határok kér­dése a legfontosabb, hanem az, hogy a dolgozó népé a hatalom és hogy a szomszé­dos testvéri országokkal együtt a jelenlegi határok között felépíthetjük a szo­cialista társadalmat. Ebből egyenesen következik, hogy minél hamarabb győzedel­meskedik hazánkban és szomszédainknál a szocializ­mus, annál hamarabb vesz­tik el jelentőségüket a poli­tikai határok. K eményen kell az egész társadalomnak dol­goznia a fiatalok tu­dományos világnézetének ki­alakításáért is. Ezzel kap­csolatban a KISZ irányelvei leszögezik: ""Türelmes, szí­vós, tapintatos felvilágosító munkát követelő eszmei harcban kell megszabadítani a fiatalokat a vallási ideoló­gia szellemi korlátaitól*. A feladat nem újkeletű ugyan, azonban a KISZ Központi Bizottsága a ""hogyanra* is választ ad. Nyomatékosan aláhúzza, hogy a vallásos ideológia elleni harcot a val­lási érzület megsértése nél­kül kell megvívni, mégpedig a tudomány erős és haté­kony fegyverével. A nevelő­munkában és az egyházak­hoz való viszonyban különb­séget kell tenni a vallásos­ság és a vallási lepelben je­lentkező politikai reakció között. Ez utóbbi ellen a KISZ-nek olyan kemény és kérlelhetetlen küzdelmet kell folytatnia, mint más reak­ciós nézetek és kísérletek el­len. Természetesen a vallá­sosság nem lehet akadálya annak, hogy a dolgozó fia­talok egyetértsenek velünk az alapvető politikai kérdé­sekben, mint például a nép­hatalom védelmében, a bétte megőrzésében és a szocializ­mus építésében. Éppen azért, mert küzdőtársainknak te­kintjük a KISZ-en kívül álló fiatalokat is, fontos, hogy az atheista propaganda választ adjon minden olyan kérdésre, amelyekre a fiata­lok a vallásban keresnek választ. Szegeden hatványo­zottan szükség van erre, mert még sok fiatal elég melyen vallásos. A KISZ a jövőben ezért fokozottabban és rendszeresebben kívánja ismertetni, népszerűsíteni a természettudományok ered­ményeit, s így a vallásos ér­zés megsértése nélkül pont­ról pontra meg tudja cáfolni a mai vallásos elképzelése­ket. S zép számmal akadnak még fiatalok Szege­den is, akik — hogy ugy mondjuk — teljesen gondtalanul, csak a mának szeretnének élni, lehetőleg kevés munkával és sok pénzzel. Közülük azonban sokan nem megrögzött huli­gánok, hanem csak azért szeretik a léha életet, azért élnek a >»csak egy nap a világ* hangulatában, mert eddig nem ébresztettük fel bennük az élet igazi értel­me iránti érdeklődést, a tar­talmasabb életre való tö­rekvést, a jövőről való ál­modozást. Dehát amit elmu­lasztottunk, azt lehet pó­tolni! A KISZ-fiatalság és a kommunistákkal együtt haladó fiatalok tömegeinek segtíségével helyes útra te­relhető a korán kisiklott életek zöme. Az irányelvek hosszú idő­re megszabják az összes KISZ-szervezetek feladatait Világos azonban, hogy ez a nagyon fontos munka, a jö­vő generáció szocialistává formálása csak a szülők, a pedagógusok, a munkatár­sak, az egész társadalom segítségével és közreműkö­désével valósítható meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom