Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-14 / 163. szám

Kedd ÍESP^ július Befejeződött a rozs, az őszi árpa és a tavaszi árpa aratása megyénkben A megyei tanács v. b. me­zőgazdasági osztályától ka­pott értesülésünk szerint megyénkben befejeződött az őszi és a tavaszi árpa, va­lamint a rozs aratása. E há­rom kalászosból közel 76 és fél ezer holdat termeltek eb­ben az évben a termelőszö­vetkezetek és egyéni terme­lők. Igen kedvező ütemben halad az őszi búza betaka­rítása is. amelyből még mintegy 9900 hold aratni­való van. Ezzel azonban a hét végére végeznek mind a közös gazdaságok, mind az egyéni termelök, ha huza­mosabb esőzés nem gátolja a munkát. Igen örvendetes az a tény, hogy a megye termelőszövet­kezetei előbb vannak az aratással, mint az állami gazdaságok. Ezt bizonyítja az is, hogy miután a ho­moki tsz-ek végeztek a beta­karítással, gépátcsoportosítá­sokat lehetett végrehajtani. Arra azonban nem volt szükség, hogy a feketeföl­dön termelő tsz-ckbe küld­jenek aratógépeket, vagy kombájnokat. Ezért az ara­tási operatív bizottság az ál­lami gazdaságokba irányí­totta a gépeket — így kapott a Kutasi úti Állami Gazda­ság is még kombájnt a Kis­kundorozsmai Gépállomástól. Szinte minden közös gaz­daságra jellemző ezekben a hetekben az, ami a makói Üttörö Tsz-bcn történt. Az elmúlt hét péntekén még ebben a közös gazdaságban 300 hold aratnivaló búza volt, azonban szombaton és vasárnap felét betakarítot­ták. Mindez pedig azt je­lenti, hogy e hét közepére ebben a tsz-ben is befeje­ződik a zab kivételével a betakarítás. Az eddigi cséplést eredmé­nyek arról tanúskodnak, hogy jó termést mondhat magáénak mindenki. A ma­gyarcsanádi Úttörő Tsz-bcn például 140 hold átlagában 20 mázsás ősziárpa-termést takarítottak be, míg az egyéni gazdák próbacséplési eredménye csak 15 mázsa. A makói Üttörö Tsz-ben vi szont közel nyolcszáz hold átlagában 13 mázsás termés­sel fizet a búza. A vasárnapi kánikulában 13 ezer ember „menekült" a szegedi strandokra 34,5 fokot mértek Vasárnap kétfajta embert lehetett megkülönböztetni Szegeden: egyiket, aki oda­haza aludt elsötétített szo­bában, s a másikat, aki kint napozott, evett, olvasott, kártyázott, lubickolt, plety­kázott, sakkozott, virtusko­dott a strandok valamelyi­kén. Ez utóbbiak legkevesebb 13 ezren voltak, ha megszá­mítjuk, hogy a partfürdőbe meg az uszodába közel 10 ezren váltottak belépőt és a Sárgán is, szinte egymást érte a fürdőruhára vetkő­zött ember. A múlt évben a "legjobb* napon csak 6446 jegy kelt el. • -Isteni idő* — ezt a kife­jezést használták legtöbben a kánikulával kapcsolatban (Az aratók biztosan más vé­leményen voltak). A fel­hőtlen égről olyan erő­vel tűzött le a Nap, mint­ha pótolni akarta volna a tavasszal elmulasztottakat. A partfürdő homokja való­sággal szikrázott a forróság­tól, a mezítelen talpak nem nagyon tűrték. A Tisza is -megadta magát*: goromba hideg vize, szinte meglan­gyosodott, úgyhogy, aki be­lemártotta magát, annak nem volt kedve otthagyni. A hőmérő higanyszála 34,5 C fok elérésével az idei leg­magasabb szintet mutatta. Tavaly július 12-én »csak* 30,6 C fokot mértek a me­teorológusok, öt nap múlva azonban, július 17-én, már 36 fokkal tetőzött a meleg. Ez azt jelenti, hogy egy év­vel ezelőtt, amikor másfél fokkal magasabb volt a hő­mérséklet, jóval kevesebben vonultak ki pihenni a Tisza­partra. • A megnövekedett partfür-, döl, uszodai és Sárga-i for­galomnak egyik magyaráza- j ta 1 kétségkívül a fürdő vál­lalat előrelátó gondoskodása és i felkészülése a nyárra. — Kevés volt 11 hektó sör dolguk a mentőknek Nem akadt Több elismerő szót hallot­tunk a megszaporodott pa­dokkal, a zuhanyozókkal és a legyalult parttal kapcso­latban. Ellenben azokat a szavakat már nem lehet le­írni (nem tűrne nyomdafes­téket), amelyekkel a Hun­gária Szálló és Étterem Vál­lalatot illették százan és szá­zan. Nem csoda, hiszen hű­sítő italhoz, vagy egy kis sör­sört, málnát és szódavizet — megfelelő jéggel együtt — a partfürdőre irányítsanak. • Tisztára szerencse, hogy nem történt megbetegedés, s egész nap egyszer sem akadt dolguk a mentőknek. Ha­bár a Tiszában rengetegen fürödtek, a rendőrök éber­sége következtében itt 6em Javában áll az ultiparti höz, szinte lehetetlen volt hozzájutni. Igaz, két helyen mérték az italt, vagy 11 hektó sörről is gondoskodott a vállalat, de ez már dél­után 4 órára elfogyott. Még­egyszer ekkora mennyiség is vígan elfogyott volna. Hallottunk olyan megjegy­zést: senki nem kívánja itt Szegeden, hogy a budapesti Palatínus-fürdőhöz hasonlóan pincérek hordják tálcán a sört a napozó vendégek kö­zé. de azt igazán megtehet­nék a dolgozók kedvéért, hogy legalább vasárnap több sátorban, több hűsítő italt árulnának. Mi egyet értünk ezzel. Már vasárnap a kora reggeli órákban látható volt, hogy tikkasztó kánikula lesz, az illetékesek közül mégsem gondolt arra senki, hogy minden rendelkezésre álló történt baleset. Aki a kije­lölt sávon túl bemerészke­det a Tisza közepe fel, a ro­csóval cirkáló rendőrök — nagyon helyesen — könyör­telenül felelősségre vonták. Nyilvánvaló, hogy az eré­lyes intézkedés a dolgozók élete és testi épsége védel­mében történt, egyesek még­is megpróbáltak vagánykod­ni, vagyis beúszni a folyó közepére, jóllehet a bólyákig is elég mély volt a víz ah­hoz, hogy úszni lehessen benne. A vasárnap tehát kelle­mesen telt el a szegedi strandokon, ha nem számít­juk azt, hogy nagyon sokan nem tudtak hűsítő italhoz jutni, illetve kénytelenek voltak megelégedni a veze­tékek vizével, amely különö­sen már délután eléggé fel­melegedett. Szabadtéri A szegedi szálláshiányon igen sok ötlettel könnyítet­tek már eddig is, hogy mi­nél több vidéki és külföldi vendéget tudjunk fogadni. Az utóbbi napokban azon­ban minden eddiginél érde­kesebb megoldás jutott ér­vényre: a Szegedi Vízügyi Igazgatóságtól kölcsönkértek egy nagy tanyahajót, mely­ben turistaszállásokat ren­deztek be. A tanyahajó már itt áll a Tisza híd alatti sza­kaszán. Egyszerre 20 vendég kaphat benne kényelmes szállást. A hajón mosdó, zu­hanyozó és étkezőhelyiség is van, s így bizonyára nép­szerű lesz a magyar ország­járók, turisták körében. A szállásdíjat igen alacsony összegben, turistaáron álla­pították meg. A szabadtéri játékok ide­jére állandó sétahajót ígért a MAHART Szegednek, s ezt az ígéretét hamarosan teljesíti is. A "Délibáb* el­nevezésű 200 személyes mo toros hajót küldi el erre a célra. A hajót a szegediek ismerik, egy időben a Csong­rád—Szeged közötti személy­hajóforgalmat bonyolította le. Azóta a Dunára került, ahol kijavítva és sok tekin­tetben modernizálva, átépít­ve szállította az utasokat. A kis motoros igen fürge mozgású és kényelmes uta­zást biztosít. * Megjelent a szabadtéri já­tékokat propagáló gyufa­cimke. A címkén a szegedi tanácsháza, a fogadalmi templom, a közművelődési palota és a közúti híd képe látható. Felírás: "Szabadtéri játékok. Szeged, 1959*. Az első, ilyen címkével el­látott gyufacsomagok már eljutottak az ország külön­böző részeibe. .Szálloda" a vízen • Ilin a „Délibáb" • Megjtlent a szabadtéri gyufacimke • Elkészüli a játékok műsorkönyve ről és a teljes kiegészítő' programról. A füzetet szá­mos kép és Illusztráció szí­nezi, közöttük a vendégek számára hasznos útbaigazító várostérképvázlat is. A szer­kesztők figyelme kiterjedt, arra is, hogy felhívják a kö­zönség figyelmét a város idegenforgalmi érdekességei­re és ezek megközelítéséhez gyakorlati segítséget nyújt­sanak. A műsorfüzetet már áru­sítják, darabonként 2 forin­tos áron. A városi tanács idegenfor­galmi hivatala terjedelmes műsorfüzetet készíttetett a játékokra. Ez a füzet a sze­gedi ünnepi hetek teljes programját magába foglalja. Az egyes produkciók ismer­tetésén és azok szereposztá­sának közlésén túl tájékoz­tat a kiállításokról, az ipari vásárról, sportrendezvények­Felvételi vizsgák az egyetemek levelező tagozataira Hétfőn több helyen meg­kezdődtek a felvételi vizs­gák a felsőoktatási intézmé­nyek levelező tagozataira. Az országban mintegy 4500­an jelentkeztek. Mint a Mű­velődésügyi Minisztérium­ban elmondották, lényege­sen megnőtt az érdeklődés az egyetemi levelező okta­tás iránt. A levelező tagozatokra elsősorban azokat a dolgo­zókat veszik fel, akiknek munkaköre, jelenlegi beosz­tása feltétlenül indokolja a választott egyetem (szak) elvégzését. 1919 14 A hadsereg­parancsnokság .... mai parancsá­| U11 US ban a tiszai támadás meg­indításának időpontját jú­lius 20-ában határozta meg. Abban, hogy éppen erre a napra esett a választás, nagy sze­repe volt a III. Internacio­nálé felhívásának. Ez a fel­hívás július 2l-re sztrájkra hívta egész Európa munkás­ságát Szovjetoroszország és a Magyar Tanácsköztársaság védelmében. A Tanácskor­mány arra számit, hogy a felhívás nyomán támadó munkásmegmozdulások meg­bénítják az antant erejét. Szamuely Tibor a IV. ker. munkástanács ülésén külön­leges bizottság létrehozását javasolja az ellenforradalom elleni következetes, könyör­telen harc céljából. A közoktatásügyi népbiz­tosság a pedagógusok szak­szervezetével egyetértésben szabályozta a tanárok és ta­nítók fizetését. A fizetési rendszer a szakmai végzett­ség és a szolgálatban eltöl­tött idő figyelembe vételén alapszik. A heti fizetések 300 koronától 550 koronáig ter­jednek. A francia nemzeti ünnep alkalmából nagyszabású ka­tonai díszszemle volt Szege­den. A csapatokat Charpy tábornok szemlélte meg, majd a felsorakozott egysé­gek elvonultak végig a kor­zón. Lezser magatartásukkal ismét kivívták a magyar tisztek lekicsinylő megjegy­zéseit. Vajon hány francia gondolt arra a Bastille bevé­telének évfordulóján, hogy mint megszállók, a régi rend reakciós képviselőit segíte­nek visszaültetni a forra­dalmi magyar nép nyakára. Az ünnepségen egyébként jelen volt az Abrahám-kor­mány is. A miniszterek úgy látszik, megirigyelték a ce­remóniát, mert a délutáni minisztertanácson megtár­gyalták és elfogadták a kor­mány ünnepélyes beiktatásá­nak programját. Szerepelt benne »két szépen dekorált altiszt« (a jegyzőkönyv sza­vai), harangzúgás, katona­banda és sok-sok szép be­széd. Híradó mozi nyílik Régi kívánsága a szegedi­eknek, hogy Budapesthez és több vidéki nagyvároshoz hasonlóan híradó filmszín­házban is tájékozódhassanak a legfrissebb eseményekről. Most sikerült megvalósítani e régi tervet és egyelőre kí­sérletképpen — vagyis csak heti három alkalommal — híradó filmszínházként mű­ködik a délelőtti órákban a szegedi Vörös Csillag Mozi. A délutáni órákban termé­szetesen továbbra is a szo­kott időpontokban játékfil­met vetít. A szegedi híradó mozi e hét péntekén délelőtt 10 óra­kor nyílik meg. Ettől kezd­ve egységes 2,50 forintos helyárakkal minden csütör­tökön, pénteken és szomba­ton délelőtt 10 órától dél­• után 2 óráig folyamatos elő­adásokat tart. Az előadá­sokra tehát ezen időponto­kon belül bármikor beléphet a közönség és tetszés sze­rinti, illetve a szabadon lé­vő helyeket foglalhatja el. A műsorban nemcsak ma­gyar és világhíradókat mu­tatnak be, hanem érdekes kisfilmeket, útifilmeket és sporthíradókat is. Az első műsorban magyar híradót, valamint az Így jutunk a csillagokhoz, Elveszett erő­dítmény és az Automaták a világűrben című kisfilmeket mutatják be. ; . Óim® . ' • ^ V- ' Vasárnap "zsúfolt ház* volt a gyermekstrandon is FI© YF1LFMI f A Szabadtéri Játékok és az Ipari Vásár idejére mi­előbb adja le hirdetését a Délmagyarországba, hogy a hely biztosítva legyen. Vendéglátó vállalatok ételeit, italait, szegedi készítményeit Állami és helyi ipar ipari termékeit, gyártmányait Szegedi kereskedelem ruházati cikkeit, kereskedelmi áruit Kisipari Termelő Szövetkezetek kisipari termékeiket hirdessék. A hirdetés mindig hasznos! r Délmagyarország Lapkiadó Vállalat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom