Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-10 / 160. szám

Péntek, 19J9. július 10. 2 Megkezdték Manolisz Glezosz perének tárgyalását Athénben csütörtökön megkezdték Manolisz Glezosznak, a görög nép hős fiának és 19 társénak bírósági tárgyalását. Glezoszt és társait azzal a hamis váddal állították bíróság elé, hogy tevékenyen részt vettek egy kémszervezet megalakításában, kémeket segítettek és lakásukon rejtegették őket. A 20 vádlott közül három perét azok távollétében tárgyalják. Ítélethozatal esetén a vádlottakat vagy halál-, vagy életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújtják. Glezosz bíróság elé állítása világszerte nagy felháborodást keltett. Megmentésére nemzetközi bizottság alakult, amelynek többek között tagja Martin Niemöller, Jean Cocteau, Jean Paul Sartre, Dániel Mayer és Pietro Nenni. A ciprusiak csütörtök délelőtt tüntetést szerveztek, tiltakozásul az ellen, hogy Manolisz Glezoszt katonai bíróság elé állították. A tüntetők hangoztatták, hogy a görög kormány a perrel külföldi érdekeket szolgál. A különböző ciprusi szervezetek, így például az ügyvédek és az újságírók egyesülete táviratokat küldött Athénbe, követelve, hogy Glezosz ügyét tegyék át a polgári bírósághoz. A csütörtök délelőtti tárgyalás retárgyalásból a tárgyalást tágasabb terembe. A felszólaló több védőügyvéd tiltakozott az ellen, hogy Manolisz Glezoszt és a többi görög hazafit politikai tevékenységükért, -kémkedés* kohóit vádjával hadbíróság elé utalták. Sztefanaklsz ügyvéd hangsúlyozta, hogy a 375 számú törvény, amelynek alapján a pert rendezik, sérti Görögország alkotmányát és aláássa a törvényesség alapjait. Követelte, hogy szüntessék be a per haditörvényszéki tárgyalását, minthogy a haditörvényszék nem jogosult politikai ügyek tárgyalására. Kijelentette, hogy az úgynevezett -Glezosz-ügyet* az Aszfália (politikai rendőrség) bizonyítékok nélkül, -előterjesztések* alapján tákolta össze. Ha az ügyészség, amely a pert előkészítette, nagyobb figyelmet tanúsított volna az Aszfália adataira — mondta —, akkor minden bizonnyal másképp értékelte volna ezeket a tényeket. Sztefanakisz megállapította, hogy a hadbíróság csapást mér az embert méltóságra. Maleosz, Mangakisz és más ügyvédek ugyancsak követelték az alkotmányellenes törvényen alapuló hadbírósági eljárás megszüntetését. A védőügyvédek beszédeinek elhangzása után a délelőtti tárgyalást berekesztették. Athén (TA8Z8Z). Csütör- sebb teremben bonyolítja le. tökön délelőtt az athéni ha- Innen -biztonsági* okokból ditörvényszék épületében sok görögöt eltávolítottak, megkezdődött Manolisz Gle- miután azok nagy nehezen zosz és a hazug módon kém- átjutottak a rendőrkordonon, kedéssel vádolt többi görög A tárgyalóterem közönsége demokrata pere. Az első tár- meleg fogadtatásban részesígyaláson N. Polihronopulosz tette a terembe lépő Manoozredes elnökölt, a királyt llsz Glezoszt és társait, ügyész minőségében Szkor- A vádlottak személyi adadasz ezredes volt jelen. tainak kikérdezése és a vádA tárgyalásra Görögor- irat felolvasása után a vészágba érkeztek ismert olasz, dőügyvédek tiltakozást jefrancia és angol jogászok, lentettek be amiatt, hogy a Az ülésteremben megjelen- törvényszék kl akarja tek a legnagyobb külföldi keszteni a hírügynökségek és lapok tu- , .. . , , , dósftói közvéleményt. Sztefanakisz A görög közvélemény fel- űKyv,W kollégái nevében köháborodássál párosult izga- vetelte, hogy helyezzék át a lommal várta a per meg- ——————— kezdését. Glezosz és a többi , görög hazafi védelmét ki- Vorosilov távirata váló görög jogászok, közöt- . n,, tük Papaszklru volt igazság- 201*02 királVnOZ ügyminiszter vállalták. A ~ o J védelem tanújaként 49 te- Kllment Jefremovlcs Vo- turálls élet több képviselője, kintélyes politikus, szakszer- rosilov, a Szovjetunió Leg- tudósok, a Szovjetunió és vezeti vezető és közéleti kl- felső Tanácsa elnökségének más országok sok polgára válóság jelentkezett szólásra, elnöke csütörtökön táviratot fordult azzal a kéréssel, közöttük nyolc volt mlnisz- intézett I. Pál görög király- hogy segítsem elhárítani azt ter- hoz: o veszélyt, amely Manolisz A haditörvényszék épülete A táviratban hangsúlyoz- Glezosz életét és szabadsáelőtt az erős rendőri fel- za: gát fenyegeti. ügyelet ellenére nagy tömeg -A Szovjetunió Legfelső A szovjet közvéleményt gyűlt össze. A törvényszék, Tanácsához és személyesen mélységesen aggasztja a ha hogy a közvéleményt kire- hozzám sok társadalmi szer- ladó görög közéleti szemé kessze; a tárgyalást egy ki- vezet, szakszervezet, a Jetii- lyis'égnek, Görögország nemzeti hősének, Manolisz Glezosznak sorsa, mivel életét és szabadságát veszély fenyegeti. A humanizmus szempontjaitól vezérelve .. kötelességemnek tartom, hogy felséged tudomására hozzam a szovjet társadalom véleményét és a magam részéről kérem, tegyen intézkedéseket Manolisz Glezosz kiszabadítására.* Nyereménybetétkönyv-sorsolás A nyereménybetétkönyvek lyek sorszámainak utolsó há1959. második negyedévi sor- rom számjegye egyezik az solását csütörtökön délután alant felsorolt számokkal, Pécsett, a Nemzeti Színház az 1959. második negyedévi Kamaraszínházában tartotta átlagbetétjüknek a számok az Országos Takarékpénztár, mellett feltüntetett százaléA húzás minden olyan érvényben levő nyereménybelétkönyvre vonatkozik, amelyet legkésőbb 1959. június 29-ig váltottak. Azok a nyereménybetétkönyvek, amePénteken Balatonfüreden sorsolják a lottót kát nyerték. Szimvégződ**: Nyeremíny: 548 200 % 300 100 % 856 100 % 109 50 % 119 50 % 559 50 % 597 50 % 695 50 % 775 50 % 786 50 % 810 50 % 860 50 % 914 50 % 923 50 % „Ajándékoxá*" — sóhajtoxások köxepette Kiknek kedvezett a Saar-vidék gazdasági csatlakozása Nyugat-Németországhoz Vasárnap, július 5-én éj- szágnak juttatta, de az 1935- lított áruk vámkötelesek félkor új szakasz kezdődött ös népszavazás után Ismét lesznek, következésképpen a Saar-vidék eseményekben Németországhoz került. megdrágulnak. Már az első gazdag történetében: dr. Rö- _ . ... ........ napon felemelték az elsoder, saarvidéki miniszterei- * méaodlk vnégháború rendü élelmiszerek árát, s nők Eichelscheid határállo- a ^^if^lfLw eltűntek a boltokbol a Franmóson felemelte a vámso- sá§. ' i^Sta ciaországból származó áru£ rompót, jeléül annak, hogy csatoltak, egyidejuleg pedrg Igaz az iparcikkek jelentős a Saar-vidék és a Nyugat- önkormányzatot kapott. A része olcsóbb lett, ezzel Németország közötti 209 ki- £0£MÍfc h>"ek°bban ".£"1 szemben megdrágult a kozlométer hosszúságú vámha- L°nÖ8e" 1947"be?' lekedéS l8> S 32 tár megszűnt létezni és ezzel Saar-vidék^ a franctebarat -a„ végül * a dolgozok f a Saar-vidék gazdaságilag párt gy6zött a -Z^T ttZ KÍtek rá merthiszen a letis Nimaat-Németorszáa szer- kon —> hCPV stkerul fenntartási cikkek áranak hosszabb ideig megtartanlok emelkedése az 6 vállukra a Saar-terület már 1957. ja- e ^ f i/T "^ tw rak terheket> a nuár elseje óta a Német vasércbányáinak birtoklása a^k megneszelték a lehetoSzövetségi Köztársasághoz a franciák számára, verseny- Egeket, a francia áruk feltartozik — az 1956. szeptem- képességet jelentett az e teren vásárlásával és elvonasaval ber 29-én aláírt francia— még igy is valamivel ked- hatalmas nyereségre tettek nyugatnémet megállapodás vezőbb helyzetben lévő né- szert met nehéziparral szemben. Ráfizetett a -lemondásra* A nyugatnémet állam 1949- a francia kormány is: a ben történt megalakulása frank márkára történő át_ ^Jd _ P azonban megerősítette a váltása a frank hátrányára nyugatnémetek viszonyában, Saar-vidék németbarát poli- történt. A nagyobbik baj egyelőre — legalábbis hiva- tikal pártjait — a lakosság azonban a franciák számára talosan — lekerült a napi- 90 százaléka német — az, hogy elesnek egy egyrendről. Ez a 2567 négyzet- s 1952-ben már megindultak millió vásárlót magábánPárizs és Bonn között a tár- foglaló piactól, s cserébe gyalások a Saar-vidék jövő- semmit seni kapnak érte. jéről. Amikor 1955-ben a Ha ehhez hozzávesszük, _„P M Saar-vidék lakosságának 67 hogy a francia kormánynak hoz — stratégiai okok miatt, százaléka elvetette az -euró- ez év végéig. kellett volna Gazdasági jelentőségére, ar- pai elgondolásokat*, azt, csupán a Saar-terület gazra, hogy rendkívül gazdag hogy a terület Franclaor- dasági leválásához hozzá iászénben és vasban csak ké- 68 abonnl kormány- ru*ni?' t'^rül a kérdés: ... ..... , . tói is független, az ugyneve- miért egyeztek bele ebbe soöb jöttek ra és ezért igye- Mtt „Kis-Európa* — ez hat csaknem fél évvel előbb? keztek a németek megtarta- nyugat-európai ország több Azok után, hogy a francia ni, a franciák pedig vissza- térre kiterjedő szövetsége — kormány de Gaulle hataszereznf Az 1920-as béke- fennhatósága alatt álló egy- lomrajutása óta a legszívészerződ^ 15 évre Franciaor le«yen, már nyilvánvaló lyesebb kapcsolatokat lgyekszerzoaes 15 évre Franciaor- voU hogy a Nyugat_Német_ azlk kiépíteni a Német Szö. országhoz való csatlakozás vetségl Köztársasággal, öngondolata uralkodó tényező- ként adódik a válasz: a vé vált a saarvidéki közvé- Saar-vidék gazdaságilag vaértelmében A Saar-probléma, amely a legnagyobb ellentétek okozója volt a franciák és a kilométer nagyságú, egymilliónyi lakosú terület 1815ben került el először Franciaországtól Németország Kozlov szerdán Chicaaóba látonatntt lemény számára. S hogy ez- ló elcsatolásához való hozs laiwyaiuii zel a franciák iS tisztában zájárulás Párizs részéről F. R. Kozlov, a Szovjet- v°ltak, mutatja az a tény, gesztus akar lenni Nyugatunió Minisztertanácsának el- hogy Guy Mollet akkori ml- Németország felé, hogy azső elnökhelyettese és kísé- niszterelnök " és Adenauer után Bonn is támogassa az rete szerdán Chicagóban az kancellár 1956. szeptember angolszászok előtt már amerikai gépipar egyik fon- 29-én Luxenburgban aláír- amúgysem népszerű francia tos gócpontjába érkezett. A ták a Saar-terület Nyugat- politikát, és hogy fokozotrepülőtirról egyenesen az Németországhoz való csató- taöb mértékben működjék Inland' Steel Co. kohóipari lásáról szóló megállapodást, együtt a két Ország gazdavállalat telepére hajtattak. A megállapodás egyébként sági térén is. A gyárlátogatás után a azt is kikötötte, hogy 25 Ahonwan *,..„„(„ társaság vezetőt villásregge- éven át Franciaország részé- k e*y ftan^la lap üt adtak a szovjet vendégek re termel a 116 ezer hektár- flk '"e;,;a baar-vldek tiszteletére. • nyi saarvidéki szénmedence k^n^te^^^ / Délután Kozlov és kísé- egyharmada. Gyakorlatilag 1 rete a közeli Garyban az azonban ennek nVincs ^ ^ók nyilván a franciák "United States Steel* üze- jelentősége, mert Franciaor- V°"ak- " bu*ók gfj meket tekintette meg. szágban már amúgy is nagy dJ° ® nyugatnémetek akik Este az -United States me°nnviségű eladaZn szén- £Iv®auH' ~lovagiassá*a Steel* vezetősége vacsoran készletek haimozódtak fel. látta vendégül Kozlovot a helyzet South Shore Country Club- Kantul tehét a Francia- országgal szemben ban. országból Saar-vidékre szál- Perényi István még kedvezőbb helyzetbe Jutottak Francia: Csendes délután vm a ben, az Un• ter den Lindenen szaladnak az au5 tők a Brandenburgi kapu felé. Ugy • látszik, a délután legforgalmasabb 2 pontja ez az útszakasz a határzóna • mellett. No, meg a Fridrlch-Strasse 2 állomásán zúgnak az induló vonatok a és forgalmi járatok. Másutt a né•maság az úr. Mint amikor vasárJnápi csend ül nyár derekán a kisA lottó 28. játékheti sorsolását július 10-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Balatonfüreden, a sza; hozzáírják á betéthez. Á jö- gégész utcasorok hevernek még rombadtérl színpadon tartja a váfrt nyereményt a betét-"ban'" ,orzLk, e.mléktL ,a bitlen Ő/S Sportfogadási és Lottó Igaz- könyvek tulajdonosai július lengésnek. Ezért a kihaltság es ezért gatóság. 18-tól vehetik fel. A fövő év januárjában orsz igos népszámlálás lesz • a csend ... • Thalman-platzon a -Kormányzóság 2 Vendégházáéban lakunk. A szálló •gyönyörű, fürdőszobával, televízióval 2 és minden elképzelhető kényelem• mel. Az emeleti szobából látni a vá2 rost. Uj, hatalmas paloták, romok• tói tisztított terek húzódnak egymás . « t- ,' i '' .i *i !mellett. Jobb oldalon Hindenburg (f olytatás az 1. oldalról.) Ezután következik az ugy- = volt lakóháza romokban, valamivel ioglalkozásra, a családi ál- nevezett kodolas, amikor az.arrébb a híres Adel egy kicsivel lapotra, a nemzetiségre, az összes bejegyzést^ számokká. odébb a romjaiból épülü Reichstag, anyanyelvre stb. Az anyag, alakítják at. A kódszámodat 2 közvetlen előttünk ped,g a hosszú helyzetre mindössze egy kér- lyukkartyákra veszik at. A J ,érséKen betonromok és felrohhan dés vonatkozik: kinek meny- kártyák száma mintegy 201 ou gbunkerek K^töttü^ az evvik n" i.yl a földtulajdona. Ezenkí- millió, a rajtuk szereplő • as zmus d ktá/orénak mflereek vül nvolc kérdéscsoport a adatok száma pedig másfél- ",.as1lzI"us„,í. d'ktatoranak, Hitlernek lakásokra vonatkozik majd. milliárd lesz. A feldolgozást l^L ji 's lé^^ Z Az összeírások után kö- a legkorszerűbb elektronikus 2 wS? hrSt t^.Jl* K vetkezik majd a legnagyobb gépekből álló géppark végzi."u/^^f^vv^A^ munka: a népszámlálás ada- Végül annyit: 1 a kozpontbol lobbant lángra a tainak feldolgozása. a népszámlálás előzetes! _. , __ . , t _ Ezt a Központi Statisztikai adatait már 1960 márci-- fz a bunkertoredek meg Kelet. De Hivatal végzi, körülbelül usában, áprilisában közzé-2,tul a bunkeren, az utca másik szehárom és fél ezer ember tesszük. .le" ™ár a kapitalista világ: Nyuközremüködésével. Közöljük majd a népesség"f84- Az ember odaáll az utca szélere akiknek fele a hivatal belső számát, a nemenkénti meg-!fs néz\. mi történik odaát. Bar az munkatársa. oszlást, továbbá a lakások és • ácsorgás teljesen felesleges, mert A feldolgozás alkalmával az épületek számát. A rész-2n-vu*od,ön ilt 18 sétálhat az ember, elóször a mintegy 10 millió letesebb eredmények a jövő.ha a kedve tartja. Senki sem kérszcmély, hárommillió lakás év végére készülnek el, a«dezi, hogy honnét jött és ml dolga és csaknem kétmillió lakó- végleges, mindenre kitérje- !van. A gyanútlan idegen néha ugy ház adatait tartalmazó kér- dő adatokat pedig 1961— .átmegy a határon, hogy észre sem dőíveket kell központilag el- 1963 között folyamatosan 2veszi, hisz a határ nem valami egyelenórizni, tehát körülbelül hozzuk nyilvánosságra — fe-.nes vonal, hanem utcakba, házak és egymilliárd bejegyzés he- jezte be tájékoztatóját Péter'parkok területére behúzódó terület, vességét kell megvizsgálni. György. "Ha az ember elnéz egy szakaszhatárt a földalattin, már gyalog kutyagolhat vissza, mert Nyugatról csak az ő pénzegységükkel lehet jegyet váltani. A területi megosztottságból adódóan sok furcsaság éri az embert utazás közben is .Potsdam körülbelül 30 perc lenne villamosvasúttal, ha az ember átmehetne a nyugati zónán, így azonban ha Berlinből Postdamba akar jutni, még autóval is másfél órát kell utaznia. — Sok-sok mindent hallott és olvasott az ember az újságból Berlinről. Am valójában csak ilyenkor döbben rá arra, hogy mennyire súlyos problémákat rejt magában ez a helyzet, és egyben csodálkozik azon, hogy ez a kérdés miért csak most kerül napirendre. Csak -helyszíni szemle* alapján látja az ember, hogy mennyire idegen testrész az NDKban a nyugati zóna, és teljes mértékben egyetért a Szovjetuniónak és az NDK-nak törekvéseivel, hogy ez az előretolt nyugati hídfő az NDK testében tűrhetetlen helyzetet teremt. Nézzünk csak egy-két példát. Ahogy mondottam, a határok zárhatatlansága miatt ügy közlekednek az emberek, ahogy akarnak. Itt tehát a kémek, diverzánsok bejövetele nem probléma. Ha egyszer légiúton beszállítják őket Nyugat-Berlinbe, onnét mér gyorsan eljuthatnak az NDK legtávolabbi részébe is. Az embercsempészés, a rábeszélés, a beugratás minden formája megtalálható a nyugatra való költözés érdekében. Ha egy sportoló, színész, vagy író kiemelkedik, már megjelenik nála az ügynök. Amikor vége van az egyetemi évnek, szól a nyugati felhívás: -Fiatalok, jöjjetek Nyugatra!* De sok-sok példát lehetne még erre felsorolni, mely napról napra megismétlődik Berlinben. Igen furcsa kéPet mutat ebben a -közösségben* a propaganda is. AblakunkBerlini kai szemben, a határ szélén az egyik nyugatberlini újság fényhlrei csillognak este, és belátszanak messze Kelet-Berlin földjére. Furcsa volt, midőn szállónk olvasótermében forgattuk az esti lapot, néztük a genfi konferencia eredményeit a keletberlini újságból. S ahogy feltekintettünk és kinéztünk, az ablakon át látszott a nyugati hírügynökség tudósítása a fényreklámon, — a teljesen más beállításban. Ez a propaganda másban is megnyilatkozik. Egyes, erre a célra kijelölt nyugatberlini filmszínházakban például a keletberlini látogatók külön kedvezményt élveznek. (A mozi vállalatnak a nyugati Propaganda Osztály térítést ad.) Ezek a darabok ugyanis a nyugati életforma mellett, vagy a Szovjetunió és a népidemokráciák ellen agitálnak. Az ifjúság csalogatásának majd mindenféle módját megtalálja az ember. Propaganda célból valóságos kis New York-ot épített Itten Nyugat. A látogató azonban egy-kettőre észreveszi azt, hogy mindez csak a külszín, kirakat. Á külvárosban már munkanélküliek élnek és igen szegényes életű munkásemberek. Az NDK népe igen világosan látja és érzi, hogy ezt a helyzetet saját érdekében fel kell számolnia, s ezért kereste fel — épp ott-tartózkodásunk alatt — egy keletnémet küldöttség a genfi értekezletet, és kérte a probléma megoldását. Az NDK népe bízik a keleti politika sikerében és a békében. Ez a nép nem akar újra háborút. Elég nagy figyelmeztető számára a meglévő rom. mely milliós értékeket és emberi sorsokat temetett maga alá. Az elmúlt idők különben az NDK