Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK j guiNiiiiiiiiiiiiiiiiiMiniiiiiiiüfliiimHmnii 4 mmmm ^MNNIMTIITMNTNTIIIMMMNTNRÍIFÍ*FIMIFHH«IMN?TUá A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XV. évfolyam, 178. szára Ara: 60 fUlér Péntek, 1959. július 31. Ma: | Hruscsov elvtárs a nemzetközi helyzetről és a világhír név i Csütörtöki ülésén az országgyűlés elfogadta a polgári törvénykönyvre vonatkozó javaslatot és befejezte júliusi ülésszakát IÁ térképről is eltűnnek a mezsgyék | Az országgyűlés csütörtöki ülését Vass Istvánné, az or- állami szervek, hanem szaggyúlés alelnöke nyitotta meg. állampolgárok is messzeme­Az országgyűlés először új tagokat választott a me- nöen betartják a jogszabá­zógazdasági, illetve a szociális és egészségügyi bizottság- lyokat. A polgári jogi ko­tort elhalálozás folytán megüresedett helyekre. A mező- dex megalkotása amely vi­gazdasági bizottságba Németh Imre, a szotiális és egészség- iagosan es félreérthetetlenül ügyi bizottságba Vass József képviselőt választották meg. Az országgyűlés ezután áttért a Magyar Népköztársa­ság polgári törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgya­lására. A törvényjavaslat előadója dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter volt. Dsniepkedés § II Tavasszal lett szövetkezeti falu Szőreg. Az emberek több- g iisége a már meglevő milliós tsz-ekbe lépett be, egy kisebb cso- ff = riport pedig új szövetkezetet alapított. Az őszi nagy kez- gj &iZftlVPü '(LfWfll á iildést ezekben a hetekben sokfelé szervező munka előzi meg. = Ül Meghallgatták a termelőket is és az így kialakult vélemé- g gjjj) i ínj/efc alapján döntöttek: a község határának melyik táb- ^ Illája, melyik kollektív gazdaság birtokába kerüljön. Fel- s Ifj vételünk azon a tanácskozáson készült,„melyet a szőregi g lilés az érdekelt szomszédos szövetkezetek elnökei, vezetői = az 11] tartottak a tanácsházán. A több ezernyi kisparcella helyett g ' 'már csak néhány nagy szövetkezeti gazdaságot zárnak kö- s rül a sokszínű vonalak. -=TilllllllllllllHIIIIIIHI!IIIIIIIWllllllll!nilinill!llllll!linillP A vzefrecU Vettyi-le-penda Szocialista rendszerünk megalkotta az első polgári törvénykönyvet Bevezetőben az igazság- még jelentős mértékűek a ügy miniszter hangsúlyozta: nem szocialista jellegű élet­népi demokráciánknak di- viszonyok. Az 1928. évi ma­cséretes szokása, hogy sorra gánjogi törvényjavaslatnak teljesíti mindazokat az év- több mint 2100 parag­ezázados tartozásokat, ame- rafusával szemben javasla­lyekkel a letűnt uralkodó tunk csupán 685 paragra­osztályok népünknek adósai fusból áll. Javaslatunk sza­maradtak. A munkásosztály bályozza a jelenlegi életvi­vezetésével valósult meg a szonyokat, de előre is mu­demokratikus földreform, a tat és segíti a fejlődést, kulturális forradalommal, a Az ellenforradalom fegy­múveltség egész dolgozó né- veres leverése óta a párt és punk közös kincsévé vált és a kormány intencióinak — hogy a jog területéről is megfelelően jelentős ered­emiítsek példát — a Magyar ményeket értünk el a szo­Népköztársaság alkotta meg cialista törvényesség megszi­a magyar nép alkotmányát, lárdításában. Állami szer­A Tisztelt Országgyűlés- veink egyre következeteseb­nek — mondotta ezután ben szigorúan a törvények dr. Nezvál Ferenc — beje- alapján járnak el. A szocia­lenthetem: a polgári tör- lista törvényességnek azon­vénykönyvet, amelynek meg- ban ez csak egyik oldala. A alkotását az első magyar szocialista törvényesség tel­forradalmi országgyűlés az 1848. XV. törvénycikkel el­rendelte, s amelyet a ma­gyar burzsoá-feudális ural­kodó osztály száz éven ke­resztül, több kísérlet ellené­re sem tudott megvalósíta­ni, szocializmust építő álla­munk elkészítette és a tör­vényhozás elé bocsátja. Népi demokráciánk — folytatta előterjesztését az igazságügyminiszter — olyan mandj"a a társadalmi tulaj­maganjogi jogrendszert ka- don fokozott védelmének el­pott örökségbe, amely alkal- vét a társadalmi tulajdon matlan volt arra, hogy az megóvását minden állam­épülő szocializmus viszonyai polgár kötelességévé teszi; között a jog előrevivő szere- Nagy g0ndot fordít a javas­pét betöltse. Ez a magánjog iat a szövetkezeti tulajdon jes szilárdsága csak akkor biztosítható, ha nemcsak az leszögezi az állampolgárok és az állami szervek jogait és kötelezettségeit a vagyoni viszonyok terén, minden bi­zonnyal segíti a jogok bírói kényszer nélküli érvényesü­lését és a kötelezettségek önkéntes teljesítését. A pol­gári törvénykönyv komoly ne­velő hatást fejt ki az állam­polgárokra és az állami szer­vekre, a jogkeresőkre és a jogalkalmazókra. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a pol­gári törvénykönyv javaslatá­nak első tervezetét a kor- j|j mány határozata alapján, az & Igazságügyminisztérium ki­nyomtatta és széleskörű vi­tára bocsátotta. Nezvál Ferenc ezután a javaslat fogalmazásáról, stílusáról, kifejezésmódjáról szólt. A burzsoá törvény­szerkesztők — mondotta —, megelégedtek azzal, ha a jogszabályokat csak egy szűk réteg, a "kiváltságosak* ért­hették meg. Mi úgy szöve­gezzük meg törvényeinket, hogy a dolgozók könnyen el­igazodjanak a különböző sza­bályokban és tisztában le­gyenek jogaikkal és kötele­zettségeikkel. A törvénykönyv néhány fontos pontjáról Ezután hangsúlyozta, hogy javaslat, amikor a magántu­a javaslat főleg az állampol- lajdonce dolgozó parasztok gárok és a szocialista szer- és kisiparosok számára is vezetek vagyoni viszonyait megteremti a termelési biz­szabályozza. A javaslat ki- tonságot, feltéve, hogy te­vékenységük nem sérti a köz érdekeit. A szocialista építőmunka most soronlévő legfontosabb feladata, hogy a mezőgazda­sági téren is megvalósítsuk a szocialista termelési viszo­ugyanis nemcsak gyökerében védelmére. A javaslat azon- nyokat A mezőgazdaság eltérő társadalmi-gazdasági viszonyokon nyugodott, ha­nem — egységes kódex hiá­nyában — a százesztendős bí­rói gyakorlat szövevényéből állott. Ilyen jogrendszerben csak a beavatottak igazod­hadtak eL Áttek inthe tőség, közérthetőség A régi magyar magánjog nemcsak formája, hanem tartalma miatt alkalmatlan népi demokratikus társadal­munk számára. A megválto­zott társadalmi viszonyok eddig is halaszthatatlanná tették sok új részletszabály megalkotását. Ezek a rész­.letjogszabályok rendkívül hasznos feladatot töltöttek be, a polgári jog rendszerét azonban tovább bonyolítot­ták. Szükség volt tehát a rendszerező kodifikációs munkára, amely ezeket az önmagukban helyes és hala­dást jelentő részletjogszabá­lyokat a szocialista jogrend­szer elvi alapjainak egységes egészévé ötvözi. Az országgyűlés előtt fek vő javaslat messzemenően számot vett azzal a ténnyel, hogy átmeneti korszakban élünk, s nálunk — különö­sen a mezőgazdaságban — ton nem csupán a társadal- szocialista átszervezésére és mi tulajdont részesíti védel- a termelőszövetkezetek meg­mében: védi a dolgozók sze- szilárdítására a polgári jo­mélyi tulajdonát is. A párt gok eszközeit is fel kell politikájának tesz eleget a (Folytatás a 2. oldalon.) nnais ffiniiüHiia Az első üzletkötések a Szegedi Ipari Vásáron Hazai és külföldi kereske­delmi szakemberek is meg­látogatták már a szegedi ipari vásárt. Elküldte Sze­gedre képviselőjét a Buda­pesti Bútor- és Hangszerke­reskedelmi Vállalat is. A budapesti vállalat vezetői­nek már korábban is jó vé­leménye volt néhány szegedi bútorkészítő vállalat, illetve szövetkezet munkájáról. Évek óta szerződéses vi­szonyban is állanak, példá­ul a Hangszerkészítő Válla­lattal. A vásár alkalmából Sze­gedre látogatott a vállalat képviseletében Székely Alf­réd osztályvezető és Szőnyi Lajos, a vállalat vezetője. Vizsgálták a kiállított tár­gyakat, hogy melyikből ren­delhetnének a budapesti fo­gyasztók részére. Elmondot­ták, hogy a szegedi ipari terméke­ket már a korábbi buda­pesti ipari vásárokról is­merik. A szegedi vásárban látottak megerősítették azt a néze­tüket, hogy a szegediek szép kivitelű, jó minőségű kisbútorokat tudnak gyártani. Nagyon megtetszettek ne­kik a Szegedi Hangszerké­szítő Vállalat kisbútorai, a Felszabadulás Kisipari Ter­melőszövetkezet bútorainak minősége és a Dekorációs Vállalat kiállított vegyes­faipari munkái. A látottak alapján újabb cikkféleségek ké­szítésére, szállítására kö­töttek szerződést. Már korábban is megrendelői voltak az Asztalos Kisipari ................... Az egész világ békeszerető embe- között, amelyek nemcsak az risége napjainkban is Moszkva felé múlt emlékét idézik, hanem az tekint, amelyet jogosan neveznek a immár több mint 40 esztendős szov­béke fővárosának. Itt, a Kremlben jet állam megszületésének világtör­a hatalmas szovjet állam vezetői ténelmi dokumentumait is őrzik, fáradhatatlanul dolgoznak azokon a A szovjet kormány megnyitotta a terveken, javaslatokon, amelyek az Kreml kapuit minden érdeklődő szá­egész emberiség békéjének megvé- mára. hogy minél többeknek legyen Az emeleti oszlopos ablak nyílt dését szolgálják. A Moszkvában lehetősége e történelmi hely mégis- . ' ,.,.,.. . . ... ... megforduló nagyszámú idegen elfő- merésére. Naponta több tízezren for- úolgozoszobajabol. A második feivé­gódottan jár a Kreml bástyákkal dúlnak meg az ősi épületek között, tclen a Szovjetunio Minisztertana­övezett, parkos, gyönyörű épületei az egykori cárok kincseit őrző ter- csának épülete látható. (Lőkös Zoltán felvételei) orosz mekben, s az egyéb, múzeummá ala­kított helyiségekben, a szép sétá­nyokon. Felvételeink a Kreml két neveze­tes épületéről készültek. Az első kép azt az épületet mutatja, amelyben annak idején Lenin elvtárs dolgo­Szövetkezetnek, az Orvosi Műszer KTSZ-nek és a Sze­gedi Hangszerkészítő Válla­latnak. Most szállítási szer­ződést kötöttek a Dekoráci­ós Vállalattal is. A kiállítá­son a Hangszerkészítő Vál­lalat pavilonjában látható játékasztalból nagyobb mennyiséget a negyedik ne­gyedév során szállítanak majd Budapestre. A Deko­rációs Vállalat kisbútoraiból is ' rendeltek. 1960-ra tovább szeretnék bővíteni az üzleti kapcsolatot, nagyobb mennyiségű bú­tort szeretnének készíttet­ni a szegedi faipari válla­latokkal. A hét első napjaiban ze­neművészeti szakembereket küldött Szegedre a Buda­pesti Bútor- és Hangszerkis­kereskedelmi Vállalat, hogy a helyszínen tanulmányoz­zák a Szegedi Hangszerké­szítő Vállalat hangszereinek minőségét. Megállapították a küldöttek, hogy a mai gyárt­mányok jók, kifogástalanok, a régi kezdetleges hibáknak nyomát sem találták. A hangszereken kívül az úgynevezett forgathatÓ6 zon­goraszékek gyártására is fel­kérték a Szegedi Hangszer­készítő Vállalatot. Ezt olyan kivitelben készítik, hogy támlás székként is alkal­mazható lesz, s igénybe ve­hető egyéb célokra is. Az ipari vásár kiállítói között csütörtökön délelőtt nagy volt az izgalom. Zsüribizottság ugyanis meg kat. tekintette pavilono­A bizottság a délutáni órák­ban ülésezett és eldöntötte, melyik ipari szektorban kik lesznek az elsők, kik nyer­nek oklevelet a kiállításon bemutatott munkájukért. A vásárrendező bizottság még nem nyilatkozott, hogy mi­jikor hozza nyilvánosságra az i'értékeléstj

Next

/
Oldalképek
Tartalom