Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-13 / 137. szám

3 Szombat, 1959. június IS. IMegnövekedett a Kéziszerszámgvárban a szakszervezet tekintélye A szakszervezeti bizottsá- hogy elősegítik az évi terv kiszisták képviseltetik ma­gok megválasztása lassacs- korábbi befejezését. gukat. Jobbá válik az kán véget ér Szeged üzemei- Az új szakszervezeti bi- együtműködés. Azt is fel­t»en, intézményeiben. Az új zottság első komolyabb erő- adatul tűzték ki, hogy a bizottságok nagy lendület- feszítését siker koronázta, szakszervezeti bizottság tag­tei kezdenek munkához, de Fellendült a kongresszusi jai minden üzemrészben ennek a lendületnek min- munkaverseny az egész megbízottat keresnek saját denhol megtalálható reális üzemben. Most már reális reszortjuk részére. Ez ál­é.lapja is. Az új szb-k tá- az elképzelés, hogy a félév tal sok bér-, szociális- és maszkodhatnak választóik- végére nemcsak behozza el- egyéb kérdést majd egysze­ta, üzemük dolgozóira, tá- ső negyedbeli lemaradását, rűbben és igazságosabban maszkodhatnak a pártszer- hanem túl is teljesíti tervét lehet elintézni, vezetek segítségére, s nem a Kéziszerszámgyár, elvtársakra,"akik*0 mögött Együttműködés a KISZ-SZel már többéves szakszervez^- Bóka Lajos személyében , A , , , ti munka tapasztalata all. fiatal határozott ember ke_ számgyár Azzal, hogy a ré­Igen sok üzemben a vátesz- rült az sz b._titkári tiszt. jól dolgozó elvtársak tások során újra bizalmat ségbe Lend^tét átveszik a mellet UJ erokkel fnssult adtak a dolgozók a régi üze- többiek is. Megszervezték fel 32 sz- b., megnöveke­má bizottság tagjainak; például, hogy a KISZ-veze- dett a szakszervezet tekin­Uj vezetőség tőségi ülésein mindig részt télye. Ezt a növekedést az , . . vesz egy sz. b.-tag, s meg- eredmények máris kimutat­I^ tört^t a kéziszerszám- ford(tva; ^ ^ ^^ a ^ Hogy feltétlenül szükséges volt a szakszervezeti bi­zottságok újraválasztása, azt ékesen példázza a Kéziszer­gyárban is. Május 20-án, a szakszervezeti választás napján összegyűlt dolgozók 9 bizottsági tagot választot­tak meg. Tökölyi Imre, Csányi Mihály, Falkenstein János, Molnár István és Blidár József ismét tagja lett a sz. b.-nek. Mellettük négy új elvtársat. Bóka La­jost, Bíró Vincét, Kovács Imrénét és Basa Ferencet választották meg az üzem szervezett dolgozói. Kérdezhetnénk, mi oka lehet, hogy nem maradt meg teljes egészében a ré­gi ü; b: Nagy János elv­társ, a pártitkár szerint igaz ugyan, hogy a régiek munkája sem értékelhető rossznak, de nem valószí­nű, hogy egyesek eleget tudtak volna tenni a meg­növekedett feladatokkal já­ró gyorsabb ütemnek. Két­ségtelen, hogy nagyobbak a szakszervezetek feladatai a Kéziszerszámgyárban is, hi­s:sen már nem elégséges csupán a dolgozók szociális körülményeinek javításán fáradozni, intézni a segé­lyeket és az üdültetést, ha­nem a termelés szervezésé­ből is ki kell venni a részt. I termelés segítése Persze a régi és jól dolgo­eö üzemi bizottsági tagokra feltétlenül szüksége van a továbbiakban is. Tökölyi Imre 1949 óta egyhuzamban tagja volt a gyári ü. b.-nek: tapasztalataira, munkájára most is számot tartanak. Ö lett ismét az elnök. Csányi Mihály, Molnár István, Bli­dár József szintén több éves gyakorlattal rendelkezik. A.z, hogy a régi ü. b.-tagokat újraválasztották, csak erő­síthette a szakszervezet te­kintélyét a gyár dolgozói előtfc A kongresszusi munka­verseny az üzemben április óta folyik, de június 3-án a kovácsműhely dolgozói újabb felajánlást tettek. Vállalták, hogy évi ter­vüket 30 nappal ko­rábban befejezik. A szak­szervezet nyomban a kezde­ményezés segítségére sietett, s csakhamar a csiszoló üzem (3 nappal) és a szerelő is (6 nappal) csatlakozott a mozgalomhoz. A többi üzemrészek pedig vállalták, A régi orosz vá­rosok egyike: Vlagyimir. A krónikák szerint 1108-ban alapí­tották a szuzdáli fejedelemség és a R jazanyi-föld határán. A város azóta, különösen a szovjethatalom éveiben hatalma­san fejlődött, gépkocsialkat­rész-, gép- és műanyaggyárral gazdagodott, óriá­si textilkombi­náttal és más, korszerű üzemek­kel. Ezenkívül nagy kulturális központ, színház­zal, kultúrpalo­tákkal, klubok­kal, 5 filmszín­házzal, pedagó­giai főiskolával, tájmúzeummal. Képünk a város új filmszínházát mutatja be. Fejlesztik a szegedi Bőröndös KSZ-t A Szegedi Bőröndös, Könyvkötő és Fésűkészítő KSZ a múlt évben már je­lentős összeget, több tízezer forintot fordított a szövet­kezet fejlesztésére. Ebből új gépeket szereztek be a munka megkönnyítésére és gyorsítására, valamint a jobb minőségű készítmé­nyek gyártása céljából. Az idén a Kárász utcai üzlet és a Kölcsey utcai részle­gek rendbehozására került a sor. Az előbbinek átalakí­tották és kicsinosították a portálját, új, szebb cégtáb­lával látták el. E hónapban megkezdődött a több mlnt tízezer forintos tatarozási munka a központi részlegek­ben, ezt követően pedig a Kárász utcai bőröndös üzlet neon-fényes kivilágítását tervezik, mellyel a korzó egyik díszévé válik; Rendele! a joggyakorlatról ás az ügyvétSHogfanácsosi vizsgáról Az ügyvédjelölt és jogi A rendelet részletesen sza­előadó joggyakorlatáról, va- bályozza a joggyakorlat le­lamint az ügyvédi-jog- folytatását, a szakmai elő­tanácsosi vizsgáról az rehaladás ellenőrzését, s igázságügyminiszter rende- az oktatást. A továb­letet adott ki. Eszerint a biakban az ügyvédi-jogtaná­joggyakorlat ideje két év, csosi vizsgabizottság létre­s ezt ügyvédi munkaközös- hozásáról intézkedik a ren­ségben, ügyvédjelölti, továb- delet és közli a vizsgára bo­bá vállalatnád, szövetkezet- csátás feltételeit. Az ügyvé­nél vagy gazdasági irányító di-jogtanácsosi vizsga két szervnél jogi eladói, állami részből áll, lehet egyszerre, szervnél vagy társadalmi vagy két részletben letenni, szervezetnél pedig jogi kép- A vizsga mindkét része írás­viseleti munkakörben kell beli és szóbeli. A rendelet eltölteni. Az ügyvédi-jogta- intézkedik a bizonyítvány, nácsosi vizsgára jelentkezést illetőleg az oklevél kiadásá­megelőző tíz éven belül ilyen ról is. A rendelet a Magyar minőségben kifejtett műkő- Közlöny csütörtöki számá­dést joggyakorlatként kell ban jelent meg és 1960. ja­beszámítani. nuár 1-én lép hatályba. Mit jelent a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtése a Szovjetunióban? A Sznviptunin XXI kongresszusa A ÖZOVjeiUMO megnyitotta az utat a kommunizmus szélesen kibontakozó épí­téséhez. Az elfogadott hétéves tervinek a legfőbb célkitűzése az, hogy a Szovjetunió döntő lépést tegyen a kommunizmus anya­gi-műszaki bázisának létrehozásában. A Szovjetunióban a termelőerőik jelenleg is magas fejlettségi színvonalon vannak. A kommunista társadalom létrehozása azon­ban csak a termelés minőségileg magasabb szintre emelésével lehetséges. A kommu­nizmus anyagi-műszaki bázisán a termelő-i erők és technika olyan magas fejlettségét értjük, amely biztosítja, hogy az anyagi javaknak egyre nagyobb részéből az em* berek sokoldalú szükségleteik szerint ré­szesedjenek. Ugyanis csak akkor lehet áttérni a kommunista társadalom elosz­tási elvének a megvalósítására, először egyes, majd minden cikknél, ha a ter­melőerők sok irányú fejlesztése útján megvalósul a termékbőség. A kommunizmus anyagi alapjának a kialakításában fontos tényezőt jelent az egész társadalmi termelés komplex gépe-i sítése és automatizálása. A komplex­gépesítés azt jelenti, hogy összefüggő gép­rendszerek fogják felváltani a kézi mun­kát minden termelési ágban. Jelenleg az ipar és a mezőgazdaság is modem gé­pekre támaszkodik, de vannak még kézi munkán alapuló üzemek és gyártási fo­lyamatokon belüli közbeeső lépcsőfokok* amelyek akadályozzák a meglévő gépek jobb kihasználását és ezzel az egész ter­melési folyamat hatékonyabbá válását A teljes gépesítés megvalósulásával ugrás­szerűen emelkedni fog a termelékenység; így egy bizonyos időegység alatt nagyobb számú termék állítható elő, amely az emberek szükségleteinek jobb kielégíté­sét teszi lehetővé. A komplex gépesí­tést a népgazdaság valamennyi ágában végrehajtják a hétéves terv folyamán, ez­által a nehéz fizikai munkákat mind gé­pek fogják elvégezni. A teljes gépesítés összekapcsolódik a gép, munkafolyamat üzem automatikus vezérlésével. A komp­lex automatizálás az összefüggő géprend­szerre támaszkodva a munkafolyamat ön­működő, emberi beavatkozás nélküli me­netét fogja megvalósítani. Az ember dolga az automata gépsorok beindítása, irányí­tása, a legújabb gépek megszerkesztése lesz, amely mentesít a különféle fizikai munkáktól, de ugyanakkor magas isme­retet, széleskörű tudást igényel. során térnek rá a komplex auto­matizálás nagyobb arányokban való vég­rehajtására, így az egész üzemek, válla­latok válnak teljesen automatizálttá, fő­képpen vegyi-, olajfeldolgozó-iparban, élelmiszeriparban stb. A komplex gépesí­tés és az automatizálás érdekében gyors ütemben fejlődik a gépgyártás, különös tekintettel a legmodernebb gépek, műsze­rek fokozott gyártására, mivel a legkö­zelebbi időben az elavult gépi berende­zéseket felcserélik a legújabb technikán alapuló, automatikusan irányítható, ösz­szefüggő géprends zer ekkeL Sor kerül a hétéves terv idején a fűtő­anyag- és energiabázis gyökeres átalakitá­A hétéves terv sára. A Szovjetunió fűtőanyag-mérlegében lényegesen kisebb helyet kap a szén, rész­aránya 60 százalékról 43 százalékra csök­ken, és előtérbe kerül a kisebb önkölt­ségű olaj és földgáz kitermelése, különö­sen az európai területeken. Az olajter­melés 1965-ig több mint kétszeresére, a gáz kitermelése és gyártása mintegy öt­szörösére növekszik. A fűtőanyagipar meg­változtatása nagy gazdasági előnnyel jár. Ilyen módon 125 milliárd rubel megtaka­rítás érhető el, amelyből fedezhetők a viTamosenergia-erőművek, hő- és energe­tikai hálózat beruházásának költségei. Gazdaságossági szempontok miatt térnek rá a hőerőművek nagyobb számú építésé­re. A villamosenergiát főleg ilyen nagy teljesítményű hőerőművek fogják szolgál­tatni. Bár a hőerőművekben termelt áram önköltsége magasabb, mint a vízieromű­vekben előállított áramé, mégis a vesz­teséget egyéb előnyös tényezők ellensú­lyozzák. Igy például a nagy teljesítményű hőerőművek fajlagos beruházási igénye általában csak egyötöde a vízierőműve­kének, építési ideje pedig kb. a fele. Emellett óriási vízierőművek üzembe he­lyezése is megtörténik, mint a bratszki, (3,6 mill. KW.) Krasznojorszki (4,2 milL KW.) erőművek. Különösen gyorsan fog fejlődni a végy ipar. Termelése az elkövetkező hét év során háromszorosára emelkedik. A ke­mizálás méginkább a szovjet gazdaságfej­lesztés középpontjába kerül', például a hétéves terv végére a textiliparban a ké­miai eredetű nyersanyagok elérik az ösz­szes nyersanyag-felhasználás legalább egy­ötödét. A műszálak termelése négyszere­sére, ezen belül a szintetikus műszálaké 12—13-szorosára nő. Az új szintetikus és műanyagok gyártása rendkívül kibővítik az ipar nyersanyag-bázisát, ezzel is elő­segítik a közszükségleti cikkek mennyi­ségének, minőségének, választékának a bővülését. A termelőerők ilyen hatalmas mé" A termeioeroK retű fejlesztése va. lamennyi dolgozó magas színvonalú és sok­oldalú képzettségét követeli meg. A Szovjet­unióban jelenleg 50 millió ember tanul a legkülönbözőbb oktatási agakban. A szov­jet főiskolák háromszor annyi mérnököt képeznek ki, mint az USA-ban. Ezek a számok a hétéves tervben növekedni fog­nak. A kommunizmus anyagi-termelési bázisáért megindított harc a verseny új formáját hívta életre: a kommunista bri­gádot. Az új versenyforma összekapcsolja a termelés emelését a dolgozók szakkép­zettségének bővítésével és emberi maga­tartásuk kommunista formálásával. A hétéves terv teljesítése döntő lépést jelent a kommunista társadalom anyagi­műszaiki bázisának létrehozásában, ez a fő biztosítéka annak, hogy a Szovjetunióban lesz a dolgozók életszínvonala a legmaga­sabb a világon. S a hétéves terv végére a Szovjetunió több ipari termék tekintetében túlszárnyalja az USA-t, s a terv befejezését követő kb. 5 év után min­den vonatkozásban felülmúlja a világ leg­fejlettebb kapitalista államát. Forgács Katalin egyet, tanársegéd — JOL SZEREPELTEK a Szegedi Kenderfonógyár tűz­oltói a budapesti országos versenyen. A budapesti Csil­laghegyi Lenárugyár sportte­lepén 23 csapat indult, köz­tük a Szegedi Kenderfonó­gyár két csapata ls, a külső kötélüzemi s a belső gyár tűzoltót. A külsőgyári csa­pat a 40«-as kismotor-fecs­kendő szerelésében második, a belsőgyáriak a 800-as kis­motor-fecskendő szerelése­ben harmadik helyezést ért eL A nyári nagy munkákra készen Utrakeltek a sándorfalvi cséplőgépek Még csak a szépen zöldülő árpakalászok jelzik, hogy né­hány hét múlva az új ke­nyér betakarításának kellős közepében leszünk, de a Sán­dorfalvi Gépállomáson már­is igen nagy a mozgolódás. Érthető is, hiszen alig más­A munkacsapatok már szomszédos szövetkezetek 244 most, a teljes felszerelés- katasztrális hold kombajn­sel együtt átveszik a gé- aratásra szerződtek, de csak peket. Kihúzatják őket az azért ennyire, mert többre első tanyába, vagy szérű- nem lehetett. Csupán csak be, ahonnan a rajonírozási két kombájnja van az állo­terv szerint indulniok kell. másnak. A 8 darab kéve­Mint a gépállomás műsza- kötö aratógép szintén kato" fél hónap alatt, a terv sze- nás rendbe" várja a mun­rint nem kevesebb, mint kljai- .elmonaottaK:, - hasonl° kát kát. Szerelők, traktorosok, ve­zetők egybehangzóan azt mondják: Szép és gyors ara­jó felkészülésre még nem­tízezer tonna kenyérgabo- igen volt példa náluk az nát, árpát, zabot kell a utóbbi években. Az etetőkés sándorfalvi traktorosoknak csapatvezetők is bizonyítják, Syors ara­zsákokba tenniök. hogy igen jó gépeket, felsze- tasuTlk> cseplésunk lesz> r„ ,, , reléseket kaptak A fő al­Ugyanakkor eddig már ezer katrészekből nincs hiány. katasztrális hold tarlóhán- Cséplőféderekből például a taTa+1SÁ? ° t, SZC5: munkacsapatokra ráosztott zodest. Ezt a munkát is az tartalékokPn feiül még a aratassal, a cseplessel egy- eéDállornási asztalos lakásá-a időben kell elvégezni. ^kra^ho^a tafasti ter" A cséplőgépeket tökélete- ha éjjel, bármikor fédere- * sen kijavították. Mindegyik kért jönnek valahonnan, pil- tul™i gép háromszoros próbán lanatok alatt kiszolgálhassák xeueK- ugyanígy akarna.-, ment keresztül. Egyszer a őket. javítás után, másodszor a A kombájnokat is csak­szemlebizottság előtt. A har- nem újjávarázsolták az az idő legyen jó. Mint nagy tavaszi "hajrában*., a nyári munkákban is el­sők szeretnének lenni a megyében. szö­vegezni a nyári tervvel is. Meglesz-e? Ezt még nem tudhatjuk pontosan, minden­madik pedig most van fo- ügyes mechanikusok. Ezért lyamatban a cséplőmunka- külön szemlebizottsági dicsé­csapatok tagjai, vezetői előtt, retben is részesültek, A goző embereken nem múlik. (cs -- J 1-j Az országos pártgyűlés második nap­Ma Clemenceau francia miniszterelnök elküldte má­sodik jegyzékét a Magyar Tanácskormányhoz. Ebben ján tovább ismételten követeli a had­folyik az éles műveietek beszüntetését és vita. A jobboldali a magyar csapatok vissza­szociáldemok- vonását a demarkációs vo­raták Kunfi nalra. Egyben megígéri, Zsigmond' ve- hogy a Vörös Hadsereg visz­zetésével a diktatúra »eny­hébb kezelését« követelik, vonulása eseten a bur­Látszik, hogy fellépésük zsoá román csapatokat is szervezett. A kommunisták utasítják a demarkációs vo­és a baloldali szociáldemok- nöZra való visszatérésre_ ráták szembeszállnak velük. Alpári Gyula, Rudas László, Bokányi Dezső, Szamuely Tibor, Rákos Ferenc és még sokan mások követelik a diktatúra erélyes alkalmazá­sát az ellenforradalmárok ellen és a Kommunisták E0Ves bizalmiférfiak az ál­Magyarországi Pártja elne- talános sztrájk megkezdésé­vezés mellett foglalnak ál- re szólították fel az egybe­A szegedi munkásotthon­ban újabb munkásgyűlés volt. A jobboldali szakszer­vezeti vezetőket szóhoz sem engedték jutni a munkások. lást. Hosszas vita és kétsze­ri szavazás után sikerüli csupán megválasztani a 13 tagú pártvezetőséget, amely­nek tagjai között öt kommu­nista és két baloldali szo­ciáldemokrata van. A kong­resszus elfogadta az előter­jesztett pártprogramot, a párt neve pedig — kompro­gyülteket. A kormány elhatározza, hogy a Szerbiával való kap­csolat kiépítésére elküldik Telekit és Horthyt Belgrád­ba. Szeretnék megszerezni a jugoszlávoktól a baja—bá­taszéki vasútvonal használa­misszumos alapon — Szo- tát. Arra gondolnak ugyan­cialista—Kommunista Mun- is, hogy hátha a kormány kások Magyarországi Pártja átteheti működési helyét a lett Dunántúlra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom