Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-21 / 144. szám

5 Vasárnap, 1959. június 2L A munkásosztály általános műveltségének emeléséért ősszel munkásakadémiái indíi a TIT Szegeden A TIT Csongrád megyei napos közgazdaságtani prob- akadémiá szó is, előre le szervezete és a legnagyobb lámákról hallhatunk előadá- kell szögeznünk, hogy ezek szegedi üzemek dolgozóit sokat a munkásakadémián. az előadások nem mennek összefogó Textiles Szakszer­vezet a lehetőségek gondos fölmérése után megállapo­dást kötött egy, az ősz fo­lyamán, októberben indítan­dó és rendszeres képzést A természettudományi fa­kultáson első évben há­rom szakon tartanak elő­adásokat. túl a népszerű ismeretter­jesztő előadások átlagos színvonalán, s nem követel­nek különösebb szakismere­tet a hallgatóságtól. Sőt a .. biológia-szakon az élet kétórás előadások színessé­nyujtó kéteves munkásaka- keletkezésének, kialakulásé- gét, érdekességét filmvetíté­démia megszervezesere. nak kérdéséről, a fizika-ké- sekkqj, szemléltetéssel, ki­A napokban a TIT szak- mia szakon a mindennapi sérletek bemutatásával ls osztály vezetőinek és a Tex- élettel közvetlenül kapcso- igyekeznek majd fokozni az tiles Szakszervezet képvise- latban álló problémákról, egyes szakok tanmenetének lőinek jelenlétében kidolgoz- valamint e tudományok megfelelően. Ne riasszon ták ennek a munkásakadé- alapismereteiből, a műsza- hát vissza egyetlen érdek­miának a felépítését és a ki-technikai szakon pedig lődőt sem az attól való fé­munkatervét is. Ezek szerint közérdekű, hasznosítható lelem, hogy esetleg nem ér­. , , ,, . , ,,, műszaki kérdésekről halla- ti meg az előadásokat, októberben két fakultáson . „ -c,„f,„,,, , . , , A*. ««„«,.,„ c'/akon in- nak a résztvevok- Csak Par A munkásakadémia vég­dul iM a rendszeres témát ezek közül: P*"*"1 leges és pontos programját munkT rendszeres a lakóháztervezéS és lakás- a közeljövőben dolgozza ki berendezés.*: vagy: gépek a TIT. A városi tanács se­A társadalomtudományi fa- a háztartásban ..: es így to- gítségével kultáson négy szak lesz: iro- vább. Az egész programról dalom, történelem, filozófia általában elmondhatjuk, és közgazdaságtan. Iroda- hogy inkább lomból az első évben a ma- olyan kérdésekröl> a gy*­korlati élethez közvetlenül kapcsolódó problémákról igyekeznek minden szak előadástervet összeállíta­ni, amelyeket a munka- hogy minden hallgató maga sok, a munkásakadémia dönthesse el, érdemes-e hallgatói fölhasználhatnak meghallgatnia ezt va®'azt az majd saját munkájukban előadást. A végleges pro­is gramot, valamint a mun­azok ugyanakkor elmé- kásakadémiára való jelent­gyar irodalom nagy alakjai­ról és jelentős szakaszairól hallanak előadásokat a résztvevők. Történelemből hazánk története szerepel az első év munkatervében. Fi­lozófiából a filozófia törté­netének fontosabb fejezetei­ről és e tudomány alapfo­galmairól hangzanak majd el előadások: A közgazda­kis füzetecskéket is nyom­tatnak majd, amelyekben benne lesz az egyes sza­kok előadásainak időpont­ja, helye, valamint az elő­adások témájáról is né­hány szó, és ságtani előadások keretében Iyltik' gazdagítíák általános kezés anyagi föltételeit s az muveltsegüket. Bár a két­egyrészt magáról a közgaz­'éves előadássorozat nevé­ehhez kapcsolódó problémá­daságtan tudományáról ben ott szerepel a kissé kat méB szóvá tesszük la­másrészt pedig a minden- »akadémikusan? hangzó punk következő számaiban. VIDÁM PARK a Hajnóczy utcai óvodában Pénteken délután házi ün- mind miniatűr kivitelben népségét rendeztek a Haj- petró Jenő babaházat épített niüü-MavcKi B-ciuciiiciij-c- noczy utcai napközi ottho- . ,a , , = TT<,„a„ zésére két nap múlva, hét- nos óvodában. Hivatalosak 82 ovoda udvarára" Ugyan­. , . . . . ...1!—_ •»>» m>oir íff o niííoivi r-lrkow Országjárásra indulnak a Közgazdasági Technikum statisztikai tagozatának tanulói A Szegedi Közgazdasági Technikum statisztikai ta­gozatának tanulói a helyi KISZ-szervezet kezdeménye­főn országjárásra indulnak: A tanulók autóbusszal be­járják az egész Dunántúlt és körülbelül 1500 kilométeres utat tesznek meg. Az or­szágjárás során ellátogatnak az üzemekbe, termelőszö­vetkezetekbe és állami gaz­daságokba is és az ottani fiatalokkal, valamint a meg­látogatott városok középis­kolás diákjaival kapcsolato­kat teremtenek. Az országjárás — amely­nek költségeit a résztvevők takarékossággal és vállalt munkákkal biztosították — bizonyára felejthetetlen él­ményt, gazdag tapasztalato­kat jelent majd a tanulók­nak. voltak ide a Szegedi Ken- 66311 »tt a vidám parkban — derfonógyár lakatos műhe- az óvoda udvarán — he­lyének dolgozói, 25 iparita- iyezték el Radnóti Gim­nulo, valamint Petró Jenő, ^ . , ., . .. a Csongrád megyei Építő- naz,um pohtechnikal muhe" ipari Vállalat művezetője, frenek ajándékát, ugyanis, és a szülői munkaközösség Hofgesang Péter vezetésével taglai- a műhely fiataljai 10 sze­adták V&Pályás kis kés2i" óvoda kis lakóinak a tár- tettek­sadalmi munkával készített Az óvoda dolgozói, a szü­Kantor " £! f -nkaközösség tagjai Kovács Imre vezetésével 10 tegnap dé,utan vidám sö­ezer forint értékű tornaesz- rözgetés közben mondtak közt készítettek az óvoda köszönetet a kicsinyek ne­részére. Van itt kosárlabda, vében a lelkes társadalmi állvány, mászókötél, gyűrű- építőknek, akik széppé va­Hatvan tonnával tobb aratázsíneget készít á Szeged! Kendetfonógyár Csak most kezdték meg az lami gazdaságainkban, ter­árpa aratását, de már látni, melőszövetkezeteinkben hasz­hogy mintegy 40 százalékkal nálhatjuk fel. több gabonaszalma lesz a» Ez a többlet azonban nem idén, mint tavaly. segít ki bennünket teljesen. Gabonáink egy részét Ezért megnövelték a ken­kombájnokkal és aratógé- derfonógyár aratózsineg ter­pekkel aratják, s ez utóbbi vét. A gyarban azóta at­sok kévekötő zsineget igé- szervezték a munkát, s a nyel. A jó termés láttán a kongresszusi versenyben el­minisztériumi szervek igye-. ért újabb sikerekkel teljesí­keznek elegendő kévekötöző tik a nepgazdasag altal ra­hinta, hajóhinta, bordásfal, rázsolták az óvoda udvarát, anyagot beszerezni. Olyan juk kivetett nagyobb tervet. auiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiwiiiitiiiiraiiiiiiiiiiiiiiiiiitii' •uiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiii!ii!iiiiMiiiii:iiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiilll|llmnllll„|l.gondolatokkal is foglalkoz- Azt mondják a Szegedi Itak, hogy külföldről hoznak Kenderfonógyárban: ők !be a megnövekedett szük- megtesznek minden tőlük Tségletnek megfelelő mennyi- telhetőt, hogy időben learat­fségű arató-, kévekötő-zsine- hassuk a gabonát. Most már -get. Választhatjuk azt az az elosztószerveken múlik futat is, hogy az exportra majd, hogy mindenhova, slekötött árut nem adjuk át ahol arra szükség van idő­ujszegedi szövőgyárba. Ké-1Csehszlovákiának. Már eb- ben juttassanak aratózsine­sobb hallottam a jóságos ta- -ben a hónapban legalább 45 get. Gépállomásaink se ra­mto néniről, akit a Tanács- |t0nnát kellett volna útnak gaszkodjanak a már hóna­koztársasag bukasa után, a|indítani a Szegedi Kender- pókkal ezelőtt megállapított feherterror idejen fegyelmi ^fonógyárból. A megnöveke- tervszámokhoz, hanem mér­ele állítottak es zaklattak, |dett hazai szükségletek lát- jék fel a helyszínen, hogy mert.. 19_e]s, kommunista ta- |tán külkereskedelmi szer- mennyi zsinegre lesz szük­mtono volt- íveink megegyezésre jutottak ségük. Ne akkor kelljen fut­ttJ«»t ., T I AS "hasonló jellegű csehszlovák kosni, a len-kender közpon­UTAN, amikor találkoztam IváUaiatokkal, ho®' néhány ti raktárakba, vagy az üze­veie mar nagyon öreg volt, ghéttel később szállítják meg- mekhez kévekötő zsinegek­1 rendelésüket, hiszen náluk ért, amikor már a körmükre . ^— mivel országuk északabb- égett a munka. De egyúttal sra fekszik — valamivel ké- arra is vigyázzanak, hogy ne A jóságos tanítónő Csókási Etelkára emlékezik egyik voll tanítványa Ezerkilencszáznyolcat ír­tunk, amikor a szegedi Szil­léri iskola nagy tölgyfaka­puja kinyílott előttem, a pöttömnyi kislány előtt. Az iskolában fekete hajú, kék szemű, molett és mosolygós arcú tanító néni fogadott: Csókási Etelka: Ekkor, eb­ben az iskolában tanított. Később azután, amikor már a második és a harma­dik osztályba jártam, azt is megtudtam, hogy hol la­kik a tanító néni, aki olyan nagy szeretettel törődik a gyerekekkel. Ott élt a ; Brüsszeli körút 23 szám Édesanyám már Lapunkban jelentettük, hogy emléktáblát állítanak a szegem Dózsa György-iskola pedagógu­sai Csókási Etelka kommunis­ta tanítónőnek. Csókási Etelka a Magyar Tanácsköztársaság ide­jén is Szegeden, a szentgyör­gyi, ma Dózsa-iskolában taní­tott és „SzocláliS erkölcstan" címmel tankönyvszerű vázlatot alkotott az új erkölcstan taní­tásához. Uttörö és szép munka volt ez a magyar pedagógiá­ban. Havalecz Istvánné elvtársnö, a munkásmozgalom egyik sze­gedi veteránja ts tanítványa volt Csókási Etelkának. A kom­munista tanítónőről közöljük Havalecz Istvánné kedves visz­szaemlékezését. megörültünk egymásnak. El-1 mondtam neki, hogyan élek hogyan kapcsolódtam bele a társadalmi munkába. hogy Boldog volt, tanítványából társa- ? Drága volt a baromfi a tegnapi piacon I, hajnalban alatti magasföldszintes ház- indult bérmunkába, kenye­ban. Nővérével lakott ott ret dagasztani, sütni és . , . együtt, aki a háztartást ve- ezért nem tudott velünk so- dalmi munkás lett. Azt is ­zette. Ugy jutottam el hoz- kat foglalkozni. Az egyszo- megállapította, hogy olyan- ­zájuk, hogy a tanító néni ba és konyhás lakásban szű- nak kepzelte a dolgozó népi foglalkozott velem kösen éltünk és így azután eletuét- mint amilyen a föl- ­a~ iskolában Csókási tanító néni elvitt szabadulas " " " az tsRolaoan. magáva] hozzájuk szinte bontakozni. A füzetek ellenőrzésénél naponként és fc0._ megkérdezte tőlem, ki az veiem dalmi munkát végezni, apám és anyám. Elmond- . ' k-i­tam, hogy apám alkalmi tanított KUlon IS. me, amelyért ő ls munkás és anyám is dolgoz- Többször előfordult, hogy zott, győzelemre került, ni jár. megkínált tejjel, vagy vala- Később régi lakásából a | Baromfi árak kilónként: E60, paradicsom 24, papri­Egyszer aztán eljött ml- mi mással. Gondoskodása József Attila sugárútra — Icsirke 33, tyúk 22, pulyka ka 18, tok 1,20, uborka 8, hozzánk a tanító néni. Most anyai volt, mert hol egy akkor Vásárhelyi sugárútra fj7 SOvány kacsa 18, hízott zöldbab 6,50, borsó 2,90 fo­már tudopi, azért tette, hogy szalag a nyakamba, máskor — költözött. Nemsokkal az- f kacsa 20 hízott liba'18, to- rint. megismerje családunk kö- egy kis kötény nekem is ju- után agyvérzésben meghalt. fiás j 20 'forint volt darabja. rjvümölre árak­rülménveit, s úgy is mond- tott ajándékba tőle az ak- A kommunista tanítónő ott = Gyumoics arax. hatnám. családlátogatáson kor még szűkös tanítói fi- pihen a Dugonics-temető- = volt nálunk. Ekkor maga is zetéséből. láthatta, hogy milyen körül- Aztán felcseperedtem és is és megemlékezésül sze­Megszűnt a „pénztelenség", nagyot nőtt a közös munka becsülete a szegedi termelőszövetkezetekben Lassan közhelynek forint előleget vettek fel egy életkedv és termelési ambí­J munkaegység után, a Tán- ció? Csakis az olyan em­szamít már, hogy a terme- csics-tagok 18-at, de a többi ber, aki a -szabadeurópás? lőszövetkezetek — köztük a szövetkezet sem igen marad magyarok fejével szemléli a szegediek is — jelentősen le mögöttük. Megszűnt tehát fejlődés érdekében tett erő­gyarapodtak ebben az esz- a tsz-tagok úgynevezett feszítéseket tendőben. A városi tanács pénztelensége, vagyis az a Szegeden a parasztok is végrehajtó bizottságának leg- helyzet, amikor csak az év különösen igyekvők, s do­utobbi ülése helyesen álla- végi betakarítás után egy- logszeretők. Nem is lehet­pította meg, hogy a 3004— Bzerre kapták meg egész évi nének mások, mert a zöld­l-es kormányrendelet, vala- munkajuk gyümölcsét. Most ség, a gyümölcs, a paprika mint az utána megjelent már nemhogy visszafelé nem rettentően igényli a szorgal­egyeb párt- es allami mtez- néznek az egyéni gazdálko- mat. A szövetkezeti tagok kedesek igen kedvezően dás felé> haném a kívülálló sem a régi módon gondol­ereztettek hatasukat. A ko- gazdák közül is egyre töb- kodnak már, nem nyolcórás zos nagyüzemi gazdasagok ^ érdeklődnek a közös munkanap-pártiak. Az utób­ez ev januarja ota 170 csa- munka_ és életkörülménvek bi két esztendőben soha nem Iáddal erősödtek. Az allat- fel61 Söt a korábbi problé- látott lendülettel dolgoznak, állomány is megszaporodott, mák megoldásának hatására pirkadattól-szürkületig. Meg­ami azt jelenti, hogy kcz- a iegutóbbi közgyűlésen ti- értették: nem fizetést, nem denek kibontakozni azegesz- ^hetten léptek be a Ha- valamiféle napszámbért kap­segesebb, a belterjesebb gaz- ladás Termelőszövetkezetbe, nak a munkájukért, hanem d alkod as korvonalai, s ata- Azóta megint hat újabb je- az igyekezet által nagyobb gok rakosgatják a nagyobb lentkezöt tartanak nyilván, lesz a termésük, s a jöve­jovedelem a biztos jovo főleg középparasztokat, akik delemből több esik egy-egy alapköveit. összese* hatvan hold földet munkaegység után. A Ha­Ha a fejlődést jelző szá- Bzándékoznak magukkal ladás és a Szabadság Tsz mokat mind felsorakoztat- vinni közgyűlésének határozata ér­nánk, talan unalmas lenne telmében fizetett szabadság­egy-két olvasonak, pedig a Csupán ezek O te- gal jutalmazzák azokat, akik szamok tudnak csak igazan f fegpéldásabban vesznek részt izgalmat kelteni az ember- nv„L is mutatják, hogy „ munkában de ez ben. Azoknál természetesen, gyökeresen megvál­akiknek nem közömbös, hogy tozott a helyzet: a szövetke- természetes elismerés. Első­mikon-a termelhetünk a me- zetiek nem lenézett embe- fean ^^ ^ nem ez> zogazdasagban is szocialista rek többé, hanem peldamu- szövetkezeti moz­módon. Az a szam például, tató gazdak, akiknek tana- győzelmébe és jövő­hogy a hét szegedi termelő- csait sokszor szívesen kike- 6 biztosabb életbe ve­szövetkezetben ez évben ősz- rik az egyéni földművelők :s. í^. ,W1. . , kj„ szesen közel 14 és fél millió Nem nézi ma már senki, ^kufL az embe­forintot ruháznák be, min- hogy mikor múlik el a nap, a „ -svénvtermp­dennél ékesszólóbban beszél hanem úgy dolgoznak vala- ^„"d J áUatteSés arról: a tarsas, nagyüzemi mennyien, mint a maguké- * • „.wnair, emeié­termelés útját választott dol- ban. A Dózsa Tsz tagjai ^agas színvonalra emelé gozó parasztok már álmuk- több ezer aprójószág szá- " ban sem gondolnak a bi- mára ólat építenek; a Fel- „ „ „, ma már zonytalan, a korábban any- szabadulás szövetkezetben JZUnOOenVan a hoz­nyira magasztalt egyéni élet- 637 ezer forint ráforditásá- ^ nem értés is, illetve olyan formára. val befejezik a termálkút vezetök veszik ' át fokozato­Miért is gondolnának? A építését, továbbá 3 millió fo- Mn a szövetkezetek irányi­Haladás Tsz-ben eddig már rintból hajtatóházakat és f^sát akiket nem lehet fél­20 forintot osztottak előleg- hollandi ágyakat csinálnak; reve^etni, megvesztegetni, le­ként minden egyes ledőlgo- a Haladás Tsz-ben peelig 5 inteni, s' akik nem alkusz­zott munkaegységre, s ezt a millió forintból július ele- nak gjvj kérdésekben sem. folyamatot ezután sem sza- jére már el is készül a gyö- A helyes szakszerű irányí­kítják meg. A Szabadság nyörű hajtatóház. Ki mer tas is e'gyik ma®'arázata szövetkezet tagjai 17 és fél arról fecsegni, hogy nincs g^g^ hogy ma már több helyen nem annyira a ház­táji gazdálkodást tekintik elsődlegesnek, hanem a kö­zös munka jó minőségű és időbeni elvégzését. Bizonyá­ra sokat kell még - & tekin­tetben harcolni, küzdeni a maradi felfogás ellen, da mindenesetre nem egyedül? álló már az a jelenség, and a Szabadság Tsz-ben ta­pasztálható, hogy a közös veteményekre nagyobb gon­dot fordítanak, mint a ház­tájira, mert ebben látják az igazi boldogulás biztosítékét. Az a tény, hogy ma már a szövetkezeti tagok is nyug­díjat kapnak öreg korukra, különösen megnyugtatta az idősebbeket, s a kívülállókra is jó hatást gyakorol. AzÜj Élet Tsz egyik idős tagjára, aki a nyugdíjon kívül ház­táji földet is kapott és nyu­godtan, gond nélkül pihen­heti fáradalmait, mostaná­ban azt mondják a mihály­telekiek: Most már elhisz­szük, hogy a szövetkezeti ta­gok nem nyomorognak öreg korukban. Hasonlóképpen nyilatkoznak azok a ma még kívülálló egyéni gazdálko­dók is, akik csoportosan meglátogatják egyik, vagy másik szegedi tsz-t. Ilyen­kor hosszas eszmecsere fo­lyik, behatóan érdeklődnek a társas munka iránt, s lát­szik. hogy komolyan foglal­koztatja őket ez az országos fontosságú kérdés. Ha ed­dig itt-ott nehezen tudták megoldani a tagok téli fog­lalkoztatását, most már ez is egyre kevesebb gondot okoz. A Haladás Tsz-ben példázd üzemszerűvé vált a munka, ami azt jelenti, hogy a tagság télen is éppúgy dolgozhat — mindenekelőtt az üvegházakban —, mint nyáron Nem vita; még szembetűnőbbek és népszerűbbek lennének, ha a szövetkezeti tagság nem­csak akkor érintkezne jó­formán az egyéni gazdákkal, amikor azok felkeresik őket. hanem ők maguk is elmen­nének hozzájyk, s kezdemé­nyeznék a szövetkezettel kapcsolatos eszmecseréket. Szüntessék meg az indoko­latlan elzárkózást, s akkor az őszi betakarítás után minden bizonnyal csoporto­?sőbb érik a gabona. Igy a halmozódjék fel saját raktá­imár" elkészített zsineget ál- rukban kévekötő zsineg. után kezdett í Nagy, és drága volt a teg- 26, savanyúkáposzta 4,50, Sajnálkozott, fnapi piac — röviden így jel- óburgonya 3, újburgonya foglalkozott hogy ö mar nem tud társa- |lemezhetjük. Különösen a 2,70, sárgarépa 4, zöldség 4, dalmi munkát végezni, de "baromfi volt igen drága. De vöröshagyma 2—2,40, fok­nagyon örült, hogy az esz- ?a zöldségféleség, a nagy fel- hagyma 8, fejeskáposzta fáradó- Ihozatal mellett is tartotta 1,20, kelkáposzta 2,10, paraj |árát. 2,50, karalábé 1,30, karfiol alma 6, H.lra, <* uuguiucs-teuieie- • tMM M SHa M kÖrte ^50> 5, ben. Sírját megkerestem én |£ejf4?!4.,_3' tehénturó meggy 3,50, sárgabarack 4, őszibarack 7,50, földieper ?7, jutúró 27 forint. mények között élünk. Akkor az ötödik osztályból elmen- retettel friss virágot tettemi Egyéb árak kilónként: 3.50, málna 20, ribizli 12, La„ fgnnek kötetük ­még öten voltunk testvérek, tem gyári munkásnak, az rá* "szárazbab 5,50, mák 36, méz egres 2,20, dió 12 forint volUnileg dolgozó parasztok?

Next

/
Oldalképek
Tartalom